Napi Gazdaság, 2009. június (19. évfolyam, 104-124. szám)

2009-06-02 / 104. szám

MA NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 2. KEDD TÖBBE KERÜLHET AZ ÁFA-VISSZATÉRÍTÉS A magyar államnak a korábban becsültnél többe kerülhet az Európai Bíróság április végén hozott döntése, amelyben megállapította, hogy Ma­gyarország jogtalanul nem engedte levonni az áfát az uniós támogatásokból finanszírozott be- Akár ruházások után (Napi, 2009. április 24.). A május _________ 15-étől életbe lépő visszaigénylési jogosultság november közepéig lesz érvényben; ez idő alatt ■ ■ az APEH hivatalos honlapján megjelentetett 08310-es számú önellenőrzési nyomtatványon -------------- lehet benyújtani az igényeket. Május végéig 233 milliárd forint önellenőrzési bevallás érkezett a hivatalhoz. . . amely 556 millió forintnyi áfa-visszatérítési igényt­­ is vissza­tartalmaz. Az adóhivatal nem szolgált konkrét igényelhetnek becsléssel arról, hogy a törvényi mulasztás milyen terheket ró majd az államkasszára, ám az MTI-Eco által megkérdezett szakértők a visszatérítési igényt jelen­leg - ahol az áfa-visszatérítési tétel jegybanki kamattal megemelt összege szerepel - 50-60 milliárd forintra teszik. □ Százmilliárdok forinterősödésből A forint felértékelődése közel 400-400 milliárd forinttal mérsékelte áprilisban a háztartások és a cégek devizahitel-állományát, miközben a devizabetétek értékét összesen 180 milliárddal apasztotta. A lakosság áprilisban még a márciusinál is csekélyebb összegű kölcsönt vett fel, de - mint azt a­­Magyar Nemzeti Bank (MNB) je­lentése megállapítja - a hitelfelvétel a szezonális hatásokat kiszűrve még mindig pozitív. Ez nem igaz a forinthitelekre, ahol a számok szerény összegű nettó törlesztést mutatnak. A nem korrigált ada­tokban a tranzakciók egyenlege mindkét hitelfajtánál negatív, ami azt mutatja, hogy a törlesztés meg­haladta a hitelfelvételt. Végre az erősödő forint is érzékelhető az ál­lományok nagyságánál. Ez ugyanis áprilisban majdnem négyszáz- Ami a cégeket illeti, áprilisban a forint­hiteleknél hosszú hónapok óta először 31,4 milliárd forint nettó felvétel volt tapasztal­ható. Devizában viszont több mint kétszer ekkora volt a törlesztés. A forint erősödése 380 milliárddal apasztotta a vállalatok banki devizahitel-állományát. A cégek esetleges „éledezését" mutathatja, hogy forintbeté­teiknél százmilliárdos kivonás látható. Ez a folyamat pedig az új szerződések összege alapján is folytatódni látszott.­ ­ Az idén korábban közel 190 milliár­­dot nyertek a lakossági devi­zabetétesek a forintgyengü­lésen milliárdot hozott a lakosságnak. Persze van honnan javulni, hiszen az idén összesen mintegy 760 mil­liárd forinttal emelte meg az összes hiteltartozást nemzeti devizánk mélyrepülése. Ami kedvező a hiteleknél, az persze nem annyira örvendetes a devizabetéteseknek. Utóbbiak állományát ugyanis 81,5 milliárd forinttal értékelte le az árfolyamok változása, miután az idén koráb­ban majdnem 190 milliárdot ho­zott a forint gyengülése a külföldi fizetőeszközben takarékoskodók számára. Az áprilisi mínusszal együtt is szépen gyarapodott tehát a háztartások banki megtakarí­tása az év első négy hónapjában, de a képhez hozzátartozik, hogy betéteket elsősorban forintban helyeztek el. Mindezen az új szerződések összegének alakulása csak kissé változtat. Az eladósodási kedv növekedését a frissen kötött meg­állapodások sem mutatják, a be­téti kontraktusok szezonálisan igazított értéke viszont mérséklő­dött. Utóbbi annak ellenére tör­tént, hogy a háztartások forint- és euróbetéteinek átlagos kamatlába is emelkedett: a lekötött forint­betéteknél ismét éppen tíz szá­zalék fölé, az eurónál pedig 4,06 százalékra. A forinthitelkamatok közben enyhén csökkentek, bár a hitelköltség közben némiképp nőtt. Az euróhitelek kamata feljebb kúszott, a fogyasztási célúaké pél­dául 44 bázisponttal 9,22 százalék­ra, miközben a CHF-lakáshitelek thm-je 26 bázisponttal, 7,35 szá­zalékra mérséklődött. B. VARGA JUDIT BETÉTEK ÉS HITELEK 2009. ÁPRILIS (MILLIÁRD FORINT) Átértékelődés és egyéb változás Tranzakció Záróállomány HÁZTARTÁSOK Forinthitel -3,4 -1,1 2570,1 Forintbetét 0,0 88,7 6203,7 Devizahitel -394,5 -6,0 5530,5 Devizabetét -81,5 29,7 1112,3 NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK Forinthitel -2,1 31,4 3334,2 Forintbetét 0,0 -8-98,2 2686,1 Devizahitel -379,5 -67,2 5050,7 Devizabetét -96,9 49,6 1312,3 Forrás: MNB Egyre többen késnek a hiteltörlesztéssel A vállalati szektorban 25 százalékkal, a lakossá­gi szektorban még ennél is nagyobb arányban nőtt a törlesztéssel legalább egy hónapot csúszók ará­nya az elmúlt év során - derül ki a Központi Hi­telinformációs Rendszert (KHR) üzemeltető BISZ Zrt. legfrissebb mérlegéből. Március végén 24 ezer cégnek volt késedelmes hitele, a teljes vállalati ké­sedelmes állomány aránya az egy évvel ezelőtti 2,5 százalék alatti szintről 4 százalékra nőtt, így eléri a 758 milliárd forintot - írta az MTI. A problémás hitelek között a forintalapúak ará­nya az egy évvel ezelőtti több mint 60 százalékról március végére 50 százalék közelébe csökkent. A devizahitelek súlyának növekedése összefügg az árfolyamváltozás okozta átértékeléssel, de a de­vizahitelek kamatemelése szintén hozzájárulhat a portfolió romlásához. A több mint 650 ezer késedelmesen fizető lakos­sági adós március végére több mint egymillió tor­lódó hitelért felel. Ebből 335 ezer kiegyenlítéséről már lemondtak a pénzintézetek; az élő mulasztá­sok száma 740 ezer, ami több mint 30 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A növekedés di­namikája nem lassul, a hazai bankszektor ebben a vonatkozásban még nem érte el a mélypontot - állapítja meg a BISZ. NAPI SIMOR ÉS A PM IS VÁLASZOLT ORBÁNNAK Simor András a köztársasági elnöknek is eljuttatott levélben kérte Orbán Viktort, hogy a jövőben tartózkodjon a jegybankelnök jó hírnevének megsértésére alkalmas kijelentésektől. A Fidesz elnö­ke szerint ugyanis az MNB úgy támogatta a kormány megszorító intézkedéseit, hogy közben mind Simor, mind a kormányfő és a pénzügyminiszter is „kimenti vagyonát az adózás elől offshore cégekbe". Az MNB elnöke levelében közölte: sem tulajdonában, sem érdekeltségében nincs offshore cég, mindössze egyetlen külföldi (ciprusi) bejegyzésű társaság, a Trevisal Management Services Ltd nevű cég az övé, amelynek Magyarországon nem keletkezett jövedelme.Orbán a pénzügyminiszter szerint is pon­tatlanul fogalmazott pénteken a Syma csarnokban, amikor arról beszélt, hogy az állam az IMF-hitelszerződés módosítása révén 600 milliárd forintot adott a hazai pénzintézeteknek, hiszen a bankok kölcsönt kaptak, amelyet kamatostul vissza kell fizetniük. „Továbbá nincs szó a Bajnai-programban meghirdetetteken túl további kiadáscsökkentésről, megszorításról" - korrigálta a Fidesz elnökének további 180 milliárdos, önkormányzatokat sújtó meg­szorításokra vonatkozó szavait a PM. Csökkenő ipari árak Áprilisban havi összevetésben csökke­nésbe váltott az ipar értékesítési árszínvo­nala - derült ki a KSH pénteken közzétett adataiból. Márciushoz képest 1,9 százalék lett a mínusz, amivel az éves áremelkedési ütem 7,2 százalékra fékezett a harmadik hónapban mért 9,1 százalékról. Ezen be­lül a belföldi árszínvonal egy hónap alatt átlagosan 0,9 százalékkal mérséklődött, így az előző év azonos időszakához képest csak 2,5 százalékos drágulás történt, ami alig több mint a fele a márciusi értéknek. A földgázárak csökkenése ezúttal is leszorította az árakat a kőolaj-feldolgo­zásban (-3,7 százalék), de a járműgyártásnál (-2,8 százalék), illetve a fémalap­anyag, fémfeldolgozási ter­mékeknél (-4,3 százalék) is gyors ármérséklődés volt jellemző. Az árcsökkenés alól kadtak kivételek is: a legnagyobb drágulás a gyógyszeripart (1,1 szá­zalék), valamint a vegyi anyagok és termékek ka­tegóriáját jellemezte (0,7 százalék). A jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás árai a szabadpiaci villa­­mosenergia-nagykereskedelmi árak válto­zásának köszönhetően az elmúlt havinál ha szerényebb ütemben is, de 0,9 százalékkal csökkentek. A korábbi magas energiaárak folyamatosan kikerülnek a bázisból és ez a későbbiekben is az ármérséklődés irányá­ba hat majd - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az exportnál a forintban mért értékesí­tési árak március óta 2,7 százalékkal csök­kentek, amivel a tizenkét havi összehasonlításban mért emelkedés az előző havi 12,2 százalékról 10,4 százalékra lassult. Ebben a hazai deviza euróval szemben bekövetkezett egy hónap alatti 3 száza­lékos erősödése, valamint egy év alatt lezajlott 16,3 százalékos gyengülése ját­szott közre. A forint a dol­lárhoz mérten 4,2 százalé­kos havi erősödést és 38,9 százalékos éves gyengülést produkált. PINTÉR ANDRÁS MÁTÓL DRÁGUL A PARKOLÁS BUDAPESTEN A 2001 óta változatlan fővárosi parkolási díjakat keddtől közel 30 százalékkal megemelik a Fővárosi Közgyű­lés határozata alapján, amely a BKV jegyáraihoz igazítja a díjszabást. A döntés értelmében a fizető övezeteket, valamint a belső városrészekben a díjköteles időszakot is bővítik, sőt a lakóhely alapján járó parkolási engedélyek számát családonként egyre csökkentik - a második engedélyért már a teljes ár felét kell fizetni - tájékoztatott az MTI. Mától így minimum 145, maximum 580 forintot kell fizetni egyórás parkolásért a fővárosban. Parkolás szempontjából továbbra is a legdrágább a budai Vár, ám a 220 forint/órás zóna kivé­telével a díjszabás mindenütt emelkedik: 345-ről 435 forintra, 300-ról 365 forintra, 265-ről 290 forintra, illetve a legkülső zónában 115-ről 130 forintra. Keddtől érvénybe lép egyúttal az a változás is, amelynek értelmében 20 perces ingyenes várakozás jár nap­közben az áruszállítást végző járműveknek. Kivárnak a kockázati tőkebefektetők Az elmúlt négy év alatt mintegy 50 milliárd euró­­nyi kockázati tőke talált magának befektetési lehető­séget, ám ez az időszak így sem igazán erről a forrás­­szerzési módról szólt a régióban és Magyarországon. Ajpek István, az AD Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban arra emlékeztet: a pénzintézetek hitelezési hajlandósága az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, ráadásul a fejlesztési tervekhez immár vissza nem térítendő uniós támogatásokat is el lehet nyerni. A pénzügyi válság mintegy előkészítette a terepet a kockázati tőke számára - nyilatkozta lapunknak Nagy Kálmán, a Concorde Értékpapír Zrt. igazga­tója. A szakember úgy véli, a banki szigorítások, a kamatemelés és a hitelszűke felerősítheti a cégek tőkebefektetők iránti igényét. A kisebb invesztíciók iránt eleddig lényegesen szerényebb volt az érdeklő­dés, ám a szakértők sokat várnak a piacon attól, hogy A Jeremie-ben akár 2-3 millió eurós befektetések is jöhetnek - késéssel ugyan - de hamarosan elindul a Jeremie kockázati tőkeprogram, ahol akár 2-3 millió eurós befektetések is megvalósíthatóak lesznek. Ez ugyan­akkor a tőkebefektetői oldalon is komoly felkészülést követel meg: az érintett vállalatok irányításához megfelelő szakértelemre van szükség. A kockázati tőkebefektetők hozamelvárása viszont bizonyosan nem mérséklődik. A válság nyomán ugyan érthető, hogy rövid távon a cégek nem hozzák, hozhatják a várt hozamszintet, ám a célt középtávra fogalmazták meg. Mindemellett a piac tisztában van azzal, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között akár néhány hét vagy hónap alapvető változásokat idézhet elő. Az a cég, amelynek égetően szüksége van finanszírozásra és szembetalálta magát a forrásszű­kével, az idő előrehaladtával keményebb feltételekbe és egyre kisebb árba is hajlandó beleegyezni a jövője biztosítása érdekében. Nagy László Nándor Aki nyerni akar, annak biztosra kell mennie... Pályázati ügyintézés gyorsan és a legkevesebb kockázattal! „K+F” Tanácsadó Központ Kft. 1055 Budapest, Alkotmány u. 12. Telefon: 354-2250 Fax: 354-2259 E-mail: info@consultingcenter.hu TANÁCSADÓ KÖZPONT HONLAP­ WWW.CONSULTINGCENTER.HU Referenciáink: 15 éves sikeres működés, több mint 800 nyertes pályázat, több mint 220 milliárd forint elnyert támogatás és fejlesztési adókedvezmény. Válságkezelést támogató megoldások kis- és nagyvállalkozásoknak egyaránt! Több mint 50 féle pályázati lehetőség közül választhat tematikus bontásban a www.consultingcenter.hu honlapunkon, melyhez a belépési kód e héten a Napi Gazdaság olvasóinak: NAPI23 ^­­ h A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. _______________________________________________________|

Next