Napi Gazdaság, 2009. július (19. évfolyam, 125-146. szám)

2009-07-01 / 125. szám

MR NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 1., SZERDA EGYRE KEVÉSBÉ MÉLY A PESSZIMIZMUS A tavaly október óta tartó zuhanás, majd az áprilisi stagnálás után június­ban már második hónapja emelkedett a GKI konjunktúramutatója. Az üzleti szféra és a fogyasztók várakozásai idei csúcsukra jutottak, bár továbbra is nagyon pesszimisták. Az ipari bizalmi index már a harmadik egymást követő hónapban emelkedett, és jobb lett a rendelésállomány megítélése is. Hosszú idő után nőtt az építőipari bizalom, míg a kereskedelmi kilátások harmadik hónapja javulnak. A szolgáltatói szektor azonban - a májusi számottevő javulás után - ismét kissé pesszimistán látja a jövőt. Júniusban az ipari cégek lényegében nem számítottak árváltozásra, az építőipariak a korábbinál kisebb arányban készültek árcsökkentésre, míg a kereskedelemben és a lakosság kö­rében - az adóemelések hatására - jelentősen megugrott a várt áremelkedés mértéke. A foglalkozta­tási szándék az iparban INDEXEK 2009-BEN lakosság a korábbinál kevésbé tart a munka­nélküliségtől, és az építőiparban (SZÁZALÉK) erősödött, a szolgálta-1. II. III. IV. V. VI. foknál gyengült, míg a Fogyasztói bizalom-66,1 -68,5 -70,0 -72,3 -68,3 -64,3 Üzleti bizalom -30,5 -34,0 -37,7 -37,0 -30,4 -29,0 Konjunktúra -39,8 -43,0 -46,1 -46,2 -40,3 -38,2 Forrás: GKI ÚJ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ ÉS MINISZTERI BIZTOS A MÁV-NÁL Várhatóan ma új elnök-vezérigazgatót és miniszteri biztost neveznek ki a MÁV élére, az operatív vezetőként a helyén maradó jelenlegi vezérigazgató, Heinczinger István mellé. Az MTI-Eco információi szerint az új vezető a vasúttársaság átalakításával foglalkozik majd, a folyamatot pedig miniszteri biztos követi nyomon. Szollár Domokos kormányszóvivő tegnap cáfolta azt a lapértesülést, hogy Pásztory Tamás, a Magyar Telekom Zrt. koráb­bi vezérigazgató-helyettese lenne a MÁV kormánymegbízottja. A kormány, az IMF és az Európai Bizottság között létrejött megál­lapodás tartalmazza a közösségi közlekedés racionalizálását: a MÁV-on 2010-ben 40 milliárd forintot akar spórolni a kormány. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke már hétfőn sajtótájékoztatót tartott a hivata­losan még be sem jelentett átszervezésről. Elmondta: hozzáju­tottak a vasút átalakításával foglalkozó kormányzati anyaghoz, amely csak a MÁV-ingatlanok átcsoportosításával, eladásával foglalkozik, és nem taglal szakmai kérdéseket. A VDSZSZ minden törvényes eszközt igénybe vesz, hogy ezt megakadályozza. A VÁRTNÁL IS NAGYOBB KORREKCIÓ VOLT A FOLYÓ MÉRLEGBEN AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN A Nettó hitelezővé vált Magyarország A prognosztizáltnál jóval nagyobb mértékben esett az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya, részben a recessziónak betudhatóan, de segítettek az uniós források is. Bár a Napi-konszenzus már korábban a hazai folyó fizetési mérleg hatalmas korrekciójával számolt, és elképzelhetőnek tar­totta, hogy az idei első negyedév külső deficitje egymilliárd euró alá csökkenjen, a tegnap meg­jelent MNB-adatok ennél jóval nagyobb mértékű mérséklődést mutattak. Az előző év azonos Forrás: MNB....... ........ időszakának 1650 millió és az előző negyedév 2583 millió eu­­­­­ójával szemben ugyanis 590­­ millióra csökkent a mínusz.­­ A részben a recessziónak kö­­ö­szönhető javulás az összes té­­é­telben megmutatkozott. Az im­port a vártnak megfelelően jóval gyorsabban esett az exportnál, a vállalati profitok zuhanása és a külföldi befektetők államköt­vény-eladásai jelentős mérték­ben csökkentették a kiáramló jövedelmek nagyságát, valamint az EU-s pénzek egy része a folyó transzfereken keresztül segítette a mérleget - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Taka­rékbank makroelemzője. Az unióból beáramló összegek legnagyobb része azonban a tő­kemérlegben jelent meg, amelynek az egyenlege 863 millió euróra duzzadt, így a külfölddel szembeni finanszírozási képesség (272 millió euró) 1995 óta először ismét átlendült a pozitív tartományba, azaz Magyarország nettó hitelező volt az év első három hónapjában. Ugyan az elemzők szerint még történ­hetnek pozitív meglepetések, az alapforgatókönyvek szerint ez a pozíció nem lesz általános. Biztató a szezonálisan kiigazított folyómérleg­hiány négy negyedéves görgetett adatainak ala­kulása is - írta elemzésében Szentiványi Nóra, a JPMorgan közgazdásza. A mostani GDP-arányos 7,7 százalékos szint ugyan még mindig magasnak számít, azonban az előző negyedévhez képest fél százalékpontos csökkenést jelent, év végére pedig 4 százalékra süllyedhet a deficit. További jó hír, hogy a külső finanszírozási igény az év egé­szében a GDP másfél százaléka alá eshet, amit pedig már egy alacsony mértékű működőtőke­beáramlással is képes fedezni az ország - mondta Suppan. Míg 2008 szeptemberében sokan attól féltek, hogy nem lesz, aki finan­szírozza a régiót, addig most úgy tűnik, hogy erre nincs is igény, így nem kizárt, hogy sor kerülhet a térség pozitív irányba történő átértékelésére a befektetők részé­ről. Az elmúlt pár napban ugyan elindult a forint erősödése és a cds-spread csökke­nése, ez azonban több apró, nem csak hazai ese­mény következménye. A későbbiekben az azonban Suppan szerint mindenképp pozitív üzenet lesz, hogy az ország eladósodási folyamata, ha a folyó áras bruttó hozzáadott érték­elése miatt GDP-ará­­nyosan még nem is, de abszolút értékben megállt. PINTÉR ANDRÁS : Folytatódott májusban az ipari termelői árak csökkenése - derült ki a KSH kedden közölt adataiból. Egy hónap alatt 2 százalékkal estek az árak, így az előző év azonos időszakával összevetett áremelkedés a március 9,1 száza­lékos tetőzés után 6,2 százalékra mérséklődött. A legnagyobb csökkenés az áprilisi árszinthez képest a számítógépek, elektro­nikai és optikai gépek, valamint a gyógyszerek gyártásánál történ­tek (-3,5 és -3,7 százalék), míg az árak egyetlen ipari ágazatban sem növekedtek. ► A magyaror­szági pénzügyi pia­cok konszolidációja már kellően előre­haladt ahhoz, hogy lehetővé tegye az MNB számára a ka­matok csökkentését és fékezze az ország mély recesszióját - mondta Bihari Péter, a monetáris tanács tagja a Reutersnek. Ha arra várunk, hogy minden koc­kázat elmúljon, ez azt jelentené, hogy a válság végéig és szilárd fellendülés­re várunk. De ez a kamatcsökkentés dátumát a belátha­tatlan jövőbe tolná, míg az infláció és a recessziós tényezők a lehető leggyor­sabb cselekvésre késztetnek - mond­ta az MT-tag. FIZETÉSI MÉRLEG (2009. ELSŐ NEGYEDÉV, MILLIÓ EURÓ) Áruegyenleg 685 Szolgáltatások 137 Jövedelmek -1471 Folyó transzfer 58 Folyó fizetési mérleg -591 Tőkemérleg 863 Nettó finanszírozási képesség 272 1471 59 inrorsai 'sr.juumi row J Budop«, S*. I.uy,«,, !«■ Nemi*, feile«!«! Ügynökien Hitelállományt apasztott az erős forint A bankok által nyilvántartott lakossági hitelállományt májusban végre csökkentette az erősödő forint - derül ki az MNB legfrissebb adataiból. Az árfolyamok változása 2,5 szá­zalékkal mérsékelte az állományt, júniusban pedig - a hazai fizetőeszköz folytatódó erősödése miatt - további enyhülés várható. (Az adósok terhei között viszont jelentős különbsé­gek adódhatnak aszerint, hogy kinek melyik nap számított fordulónak, mert a hónapon belül az árfolyamok között négy százalékot meghaladó különbség is akadt.) A háztartások forintbetéteinek szezonálisan nem igazított állo­mánya az előző hónaphoz képest csökkent, míg a devizabetétek állo­mányát az átértékelődés hatásával szemben az új betételhelyezések gyarapították. A háztartások szezonálisan igazított nettó hitelfelvétele az áprilisi adathoz hasonlóan nulla körül alakult. A kölcsönfelvétel a törlesztést kizárólag a forinthitelnél haladta meg. A lakosság ugyanakkor nem is viselkedik annyira visszafogottan adósságai terén, mint amilyenre az adatokból elsőre következtethetnénk. Az árfolyamváltozás hatását kiszűrve ugyan a svájci frankban felvett hitelállományok januártól csökkentek, de a lakáscélú hiteleknél ezt teljes mértékben, a fogyasztási hiteleknél pedig felerészben ellensúlyozta az euróban felvett hitelek terén bekövetkezett növekedés. Ha a forinthitelek válto­zását is figyelembe vesszük, akkor a fogyasztási hiteleknél a svájci frank­ban mért csökkenés ellensúlyozásán túl még csekély állománynövekedés­ ­. VARGA JUDIT ► A cégeknél az MNB szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatai szerint a forintban denominált hitelek­nél folyamatosan nettó felvétel volt tapasztalható. Ennek mértéke májusban 29,1 milliárd forintra rúgott. Devizában vi­szont ugyanekkor 52,9 milliárd forint volt a nettó hiteltörlesztés. A vállalatok összességé­ben nettó betételhe­lyezők voltak. HÁZTARTÁSI ADATOK* 2009. MÁJUS (MILLIÁRD FORINT) Átértékelődés Tranzakció Záróállomány Forinthitel -1,8 21,8 2590,1 Devizahitel -138,4 -9,4 5382,7 Forintbetét­ -45,6 6158,1 Devizabetét -30,3 59,4 1141,4 •szezonális kiigazítás nélkül Forrás: MNB VESZÉLYBEN LÁTJA A REFORMOKAT AZ IMF A makrogazdasági és pénzügyi reformok sínen vannak, a március végéig meghatározott kvantitatív teljesítménykri­tériumok, valamint az államadósságra vonatkozó indikatív célkitűzések is megvalósultak. A nyugdíjrendszer átalakításá­val és a kormányzat pénzügyi rendszer stabilitására irányuló intézkedéseivel kapcsolatos strukturális várakozások is teljesültek - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a PM által tegnap közzétett, a májusi második felülvizsgálat ered­ményeként született dokumentumokban. Az IMF felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság kilátásai romlottak a külső környezet további hanyatlása miatt. A korábbi várako­zásoknál nagyobb, 6,7 százalék lehet a GDP visszaesése, a külpiacok összeomlása az exportra, a magas külső finanszíro­zási igények pedig a pénzügyi piacokra hatnak negatívan. A Valutaalap szerint az adóbevételek a vártnál alacsonyabbak lesznek, az ország hitelportfoliója pedig tovább romolhat, a jelentés szerint a politikai instabilitás jelenthet komoly veszélyt az intézkedések megvalósítására - a szervezet akár előrehozott választásokra is lát esélyt. Céget adjunk el vagy ingatlant? ► Érdemes komolyan végiggondolniuk az úgynevezett ingatlannal rendelkező cégek kezelé­sét a tulajdonosaiknak. Jövőre egyrészt illeték- és adókötelessé válik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok átruhá­zása, ám a megfizetendő visszterhes vagyonátru­házási illeték mértéke kisebb lesz. Kérdés, kinek mi éri meg jobban: sietni, hogy még az idén nyélbe üthető legyen az ügylet adómentesen, vagy inkább várni 2010-ig, mert a változó illetékszabályok mi­att jobban is kijöhetnek az ügyletből a felek. Ha az ingatlanos cégen mindenképpen túl akar adni a tulajdonosa, azt kell mérlegelnie, minek lesz nagyobb a terhe. Jelenleg a külföldi eladónak ott kell adóznia, ahol rezidens, jövőre viszont már az itthoni 19 százalékos adót kell megfizetnie. Első pillanatra az tűnhet a legjobb megoldásnak, ha gyorsan még az idén megállapodnak a felek a cég adásvételéről az adómentes értékesítés reményében, ám nem biztos, hogy megéri. Egy céget megvásár­láskor át kell világítani, fel kell mérni a kockázato­kat, vagyis adott esetben nagyon sokba is kerülhet beleugrani egy ilyen ügybe, már ha van rá elég idő - mondta lapunknak Fekete Zsuzsa, a Mazars Kft. vállalati tanácsadásért felelős igazgatója. Ha a jövő évi értékesítés mellett döntenek a fe­lek, felmerülhet a kérdés: a vevő egy ingatlannal rendelkező céget vagy egy eszközt, azaz ingatlant akar-e venni. Alapesetben akkor lehet adómen­tesen eladni a céget, ha Magyarország és a vevő országa között olyan kettős adóztatást elkerülő megállapodás van, amely tiltja az ilyen ügyletek megadóztatását. ÁTALAKULNI MÉG AZ IDÉN KELL ► Elképzelhető, hogy egy vállalat úgy dönt, külön cégbe sorolja gazdasági működését és külön cégbe ingatlanjait. Ezt a döntést meghozhatja egy társaság, ha stratégiai célja ezt diktálja, de jelenthet likviditási megoldást is, ha például az ingatlanva­gyont el akarja adni, majd visszalízingelni vagy másikra cserélni. Az ilyen ügyleteket érdemes még az idén nyélbe ütni, így nincs külön illetékterhe a tranzakcióknak, jövőre ugyanis csak a kedvezményezett átalakulás lesz illetékmentes. Ha viszont az ingatlannal rendelkező cég túl sok kockázatot rejt - jelentős kintlévősége, adóssága van -, nem biztos, hogy némi adóteher megspó­rolása érdekében megéri átvenni. Ehelyett az in­gatlant eszközként is el lehet adni, így nem kell a céges ügyletekkel bajlódni, ráadásul a visszterhes ingatlanátruházási illeték a mostani tíz százalék­ról négy, egymilliárd forint felett pedig két száza­lékra csökken, de legfeljebb ingatlanonként 200 millió forint lesz. Kérdés persze, mit szól mindehhez az eladó, hiszen az eszköz értékesítéséből a magyarországi cégének keletkezik bevétele, amit társaságiadó­kötelezettség terhel. Ez a tétel könnyen vállalható abban az esetben, ha a cégnek például áthozott vesztesége van, így mérsékelhető a ténylegesen fi­zetendő adó. A tulajdonos ezt követően általában osztalék vagy vállalkozásból kivont jövedelem címén jut hozzá az eladásból származó jövedelem­hez, amit viszont további adók terhelhetnek. F. SZABÓ EMESE A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Ru­das Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazda­ságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgaz­dászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat.

Next