Napi Gazdaság, 2009. augusztus (19. évfolyam, 147-166. szám)

2009-08-01 / 147. szám

A TERMELŐK NEM OSZTOZNAK AZ ÍNYENCEK ÖRÖMÉN Nagyot esett a libamáj ára A feldolgozók kilogrammonként 8-10 eurós árcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni az idén, ami visszavetette a májliba- és kacsaállományt is, rendre 20, illetve 30 százalékkal. Forrás: BTT A szezon kezdetén egyelőre kereslet- és áresés tapasztalható a hízott liba- és kacsamáj piacán, ám az ágazat szereplői abban bíznak, hogy az utolsó negyedévben - híven a hagyományokhoz - már javul, azaz a vevők szempontjából romlik a helyzet. A kereslet apadása miatt idén kilogrammonként 8-10 eurós árcsökkenést voltak kénytelenek el­könyvelni a feldolgozók. (Ez a fogyasztói árakon valamivel kisebb mértékben látszik, a fővárosi Nagycsarnokban a tavaly év végi hatezer forint körüli árak hajszállal négyezer alá apadtak.) A májlibaállomány 2008-hoz képest 20, a kacsaállo­mány pedig 30 százalékkal csökkent az idén, rész­ben amiatt, hogy a visszaeső kereslet miatt a fél-MAGYAR MÁJEXPORT dols° r?k is, kevesebb (TONNA) szerződést kötöttek a termelőkkel. Magyar József, a Hungerit Zrt. vezér­­igazgatója szerint egyelőre próbálják talpra állítani a céget, amelynek 3-4 milliárd fo­rintos kiesést okozott a tavalyi kényszerű leállás, így a 2008-as árbevétele 29 milliárd forint lett. Az idén nagyjából ugyanannyi állatot vágnak le, mint tavaly, és mintegy 32 milliárd forintos árbevételre számítanak. Számos korábbi partnerünk visz­­szajött, és az is segíthet, hogy visszatérhetünk az orosz piacra - mondta Magyar. Igaz, ott inkább húsárura van kereslet, de ígéretesnek tűnik az arab országokból, valamint Kínából és Vietnam­ból mutatkozó érdeklődés is. Kisebb tételeket már értékesítettünk az utóbbi országokba, mostanában dől el, hogy rendszeres lesz-e a kapcsolat - tette hozzá a vezérigazgató. Az ágazat évi 1800 tonna liba- és 450 tonna ka­csamájat állít elő, átlagosan nyolcmilliárd forintos árbevételt érve el, a libatest-értékesítéssel együtt a szektor 18-20 milliárd forintos árbevételt termel - mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke. Az export a meghatározó, hiszen ► A terméktanács immár komolyan veszi az állatvédelmi aggályokat: az időközben hungarikummá nyilvánított és törvénnyel védett libamáj etikus előállítása érdekében már korábban jelezték, hogy együttműködnének több állatvé­dő szervezettel, és nyártól elindítanának egy civil auditor programot is. Ennek megvalósítása egyelőre csúszik, de csak azért, mert a BTT igyekszik előteremteni saját, illetve pályázati forrásokból az audit rendszer működtetéséhez, az auditorok foglalkoztatásához szükséges évi mintegy 15- 20 millió forintot - mondta Bárány László. Amint sikerül a finanszírozást biztosítani, azt követően egy hónapon belül sor kerül az auditorok kiválasztására, betanítására, majd meg is kezdhetik az érdemi munkát: a libamájból 1242,8 tonna, kacsamájból pedig 408,9 tonna ment külföldre tavaly, a fő piac Franciaország. Míg a Négy Mancs tavalyi akci­ója több milliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak, a tapasztalatok szerint van az az ala­csony ár, amelyen a francia kereskedők hajlan­dóak vásárolni. Ez látszik azon is, hogy a janu­ár—áprilisi libamájexport alig 3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, a kacsamájkivitel pedig tempósan növekedni tudott. Igaz, 2008- ban a libamájkivitel közel 6, a kacsamájexport pedig 11 százalékkal esett vissza. KISS MELINDA KATALIN Típus 2009* 2009/2008*(%) Libamáj 379­­2,8 Kacsamáj 141,4 12 *első négyhavi adatok Három milliárdos tartozást halmozó az APEH-listán Frissítette az APEH a legna­gyobb adótartozást felhalmozó adózók listáját. Összesen három társaság halmozott fel a lista szerint egymilliárd forintnál nagyobb adótartozást, a Lynux Szolgáltató Kft. 1,6 milliárd fo­rintot, a Vashíd Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1,38 milliárd forintot, a Kacifánt Babér Kft. pedig 1,2 milliárd forintot. Kö­zülük egyébként csak a Lynux áll felszámolás alatt, a másik kettő elvileg működő cég. Egy-egy cég több ügyből ki­folyólag is a listára ke­rülhet, legalábbis az Audimpex Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. négy különböző, egyenként százmillió forint feletti tartozással is feliratkozott a listára. A társaság, amely szin­tén nem áll sem felszá­molás, sem végrehajtás alatt, összesen több mint 1,6 milliárd forint adótartozást hal­mozott fel - bírságok nélkül. Biztosan keresztet vethet az adóhatóság olyan cégektől szárma­zó kintlévőségeire, amelyeknek adószá­mát felfüggesztette vagy törölte a hivatal. A mostani listán egy felfüggesztett adószá­mú cég van 661,8 millió forint tartozással, és további négy, amelynek már törölte is adószámát a ható­ság. Ez utóbbiak 540 millió fo­rint tartozást gyűjtöttek össze. NAPI Nem vállalja egyedül a termékdíjat a söripar SÖRADATOK A söriparra nehezedő túlzott adóterhelés miatt nem tartja jónak az iparági lobbi, ha a termékdíj-fizetési kötelezettség alól felmentenék a kiskereske­delmet, hiszen a környezetvé­delmi adóra vonatkozó új javas­lat szerint kizárólag a termelők fizetnék a zöldadót. (A keres­kedelem nem mentesül teljes egészében az adó alól, a reklámszatyrok után fizetnie kellene, de az italcsomagolások után járó termékdíjat valóban egyedül a gyártóknak kellene állniuk.) A közte­hermegosztásra vonatkozó javaslatot a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) már elküldte a környezetvédelmi tárcának - mondta Sívó Imre, a szervezet elnöke. Hozzátette: az új szabályter­vezet nem az, amire számítot­tak, az alapelv ugyanis az volt, hogy az 1995-ben alkotott teljes termékdíj-szabályrendszert felülvizsgálják és a mai piaci folyamatokhoz igazítják. Eh­hez képest a mostani tervezet csupán a 2004-es változtatások hibáit javítja ki. Sívó szerint a szabály csak egy újabb adójavaslat és nem érző­dik rajta, hogy valóban a környezetvédelmi prob­lémák megoldását célozná. (Az italcsomagolások után tavaly 8-9 milliárd, az idén a teljes termék­díj-szabályozásból az első félévben 16 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.) A söripar tisz­tában van vele, hogy javaslata nem lesz népszerű a kiskereskedelemben, már csak azért sem, mert a kereskedelmi lobbi szerint épp a söriparnak köszönhető a 2004-es kereskedelmi italcsomagolások az EU által diszkriminatívnak ítélt szabályozása, holott Sívó szerint ez félig sem igaz megállapítás, rá­adásul egyértelmű, hogy a 2004-es módosítások nem váltak be, ezért van szükség a felülvizsgálatra. (FORINT) Egy palack/doboz sörre jutó adó* 60-65 Ebből jövedéki adó* 25-30 Söripar tavalyi vesztesége 1,5 Mrd Söripar idei vesztesége 3 Mrd *egy átlagos, 160 forintos termék esetében Forrás: MLSZ, Napi gyűjtés ► A söripar idei első féléves eredményeit illetően Sívó Imre szerint meglehetősen rossz a helyzet, de hosszú tá­von nem kilátástalan. Az idén a korábbi és az EU-átlaggal megegyező 70 literről 67-re mérséklődik az egy főre jutó hazai sörfogyasztás, míg a magyar söripar kibocsátása a mostani adatok szerint ennél nagyobb mértékben, 5 szá­zalékkal csökken. A trend azt mutatja, hogy a piac labilis és a június-júliusi fogyasztászuhanás alapján év végére a kibocsátás akár 10 százalékkal is megcsappanhat. HŐNYI GYULA A NAP BELFÖLDÖNBE­ NAPI GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 31 .-AUGUSZTUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT DUPLÁJÁRA NŐHET A SZÉLENERGIA-KAPACITÁS Az idén 410 megawatt össztelje­sítményű szélenergia-kapacitásra lehet pályázni a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata szerint. A pályázatok kiírását a szakminisztéri­um rendelete tette lehetővé, amely feloldja a 2006 eleje óta hatályos 330 megawattos korlátozást, amiből eddig 175 megawatt valósult meg (Napi, 2009. július 30.). A MEH szerint amennyiben ennél nagyobb telje­sítményű pályázat kiírására kerülne sor, a többlettartalékok lekötése, valamint a szükséges mennyiségű és minőségű tartalékok biztosítá­sának költségei a rendszerhasz­nálati díjak jelentős növekedését eredményeznék, ami többletteher­ként jelentkezne a fogyasztóknál. A MEH jelezte, hogy miután az ország megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos kötelezettségválla­lása alapján mind az energetikai kormányzat, mind a MEH fontosnak tartja az új szélerőmű-kapacitá­­sok villamosenergia-rendszerbe illesztését, ezért az energiahivatal haladéktalanul kezdeményezi, hogy uniós források felhasználá­sával kezdődjön meg a Mavirban egy új szélerőműtermelés-becslő rendszer kiépítése. MARSI ERIKA SZAKÁLLAMTITKÁR LETT Marsi Erikát a pénzintézetekért felelős pénzügyminisztériumi szakállamtitkárrá nevezte ki Bajnai Gordon miniszterelnök július 27-ei hatállyal - derül ki a Magyar Közlöny július 29-ei számából. Marsi koráb­ban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgató­ja volt, majd a PM-ben a pénzintéze­tekért felelős miniszteri biztosként koordinálta a területtel kapcsolatos tevékenységet.

Next