Napi Gazdaság, 2009. december (19. évfolyam, 231-251. szám)
2009-12-01 / 231. szám
o A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÄG 2009. DECEMBER 1., KEDD A vállalt időre megszületett a j Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, az MSZP- és SZDSZ-frakció többségének támogatásával. A törvény az idei 992 milliárd után jövőre 1060 milliárd forintos deficittel számol, de GDP-arányosan ez az idei 3,9 százalék után 3,8 százalékos deficitet jelent. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a költségvetés a magyar gazdaság középtávú növekedésének alapjait teremti meg, felpuhítása több mint hiba lenne. Államháztartás2010 (MILLIÁRD FORINT) Bevétel 15694 Kiadás 16 754 Hiány 1060 Forrás: PM Az Országgyűlés 201 szavazattal, 179 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül tegnap este elfogadta a jövő évi költségvetést. A büdzsé ellen szavazott az MSZP-s Warvasovszky Tihamér, a Gyurcsánykormány korábbi önkormányzati minisztere, Gyenesei István, ám támogatta a volt fideszes Császár Antal független képviselő, illetve az SZDSZ-frakció többsége. Ilyen korán még soha nem lett meg a büdzsé, mint az idén: az igyekezet részint a válságkezelésnek szólt, részint az áprilisban alakult Bajnai-kormány jelentős részben hitelességi kérdésnek tekintette, hogy az IMF-fel és az Európai Unióval egyeztetett makrogazdasági programhoz illeszkedő költségvetést mielőbb elfogadják, ne essék az a korai választási kampány áldozatává. A törvényjavaslat a három hónapos vita során megőrizte eredeti karakterét, hála annak is, hogy a beterjesztés előtt egyeztettek a részletekről az MSZP-vel, így a vita során csak néhány látványos kérdésben tért el a frakció és a kormány javaslata. Az elfogadott törvény szerint 2010-ben az államháztartás 15 694 milliárd forintos bevétellel gazdálkodik, 1060,3 milliárd forintos hiány mellett. A beterjesztett változathoz képest a fő számok nem változtak, ami szintén alapos előzetes egyeztetésre utal, illetve arra, hogy a vitás kérdések fedezetére megfelelő céltartalékot képzett a kormány, még ha ez eredetileg a büdzséből nem derült is ki. Az államháztartás kiadásai az ideihez képest mintegy 450 milliárd forinttal csökkennek, legalábbis papíron. Az önkormányzatok mintegy 70 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, a MÁV támogatása 190 milliárd forintról 150 milliárdra mérséklődik (azt még nem látni, hogy a kormány ezt miként hozza össze). A nyugdíjkiadásokon 80 milliárd forintot spórol meg az állam a 13. havi nyugdíj megszüntetésével, a lakástámogatási kiadásokat 48 milliárd forinttal, 147 milliárdra csökkentik. Az energiatámogatásokra fordított kiadások az idei 80 milliárd forintról 25 milliárd forintra esnek vissza - ennek fedezete az energiaszolgáltatók „Robin Hood-adója” -, a költségvetési szervek működési kiadásain 140 milliárd forintot fognak. Az önkormányzatok támogatáscsökkenésén a vita során némileg sikerült faragnia a parlamentnek: a települések visszakapták azt a 17 milliárd forintot, amit eredetileg a gyermekétkeztetési normatíva csökkentésével takarított volna meg a kormány, ám politikai vita után meghátrált. Ugyancsak engedett a kormány a távhő áfája ügyében, ezzel 18 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le. A kieső bevételek ellenére a jövő évi hiánycél nem emelkedett, a kormány e vitás pontok finanszírozását az eredetileg 125 milliárdos céltartalék szétosztogatásával oldotta meg. A céltartalék felosztása után 98,6 milliárd forintra emelkedett a stabilitási tartalék - az idei és a beterjesztett 80 milliárd forinthoz képest -, 50 milliárdot különítenek el adósságszolgálati tartalékba és 57,3 milliárd forintra rúg az általános tartalék. A tartalékokra szükség is lesz, hiszen a bizonytalan makrogazdasági környezetben rizikós a bevételi oldal: a személyi jövedelemadónál 68 milliárd forintos kockázatot lát a Költségvetési Tanács, de a fogyasztási adóknál is 10 milliárd forintos mínusztól tart a testület. Más adónál viszont túlteljesülésre számít a tanács, így összességében . A benyújtás óta eltelt időben a büdzsé érdemben nem változott meg - indokolta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke parlamenti sajtótájékoztatóján a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának elutasító álláspontját ugyanolyan rossz a magyar gazdaságnak, mint amilyen a beterjesztés pillanatában volt. A politikus kifejtette: az ellenzéknek„váratlan támogatói" is lettek ebben a kérdésben. Példaként megemlítette a közgazdászok által is jegyzett szombati nyílt levelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentését. A jegybank szakértői is úgy látják - idézte az MTI a volt pénzügyminisztert -, hogy a következő év költségvetési hiánya nem a kormány által tervezett 3,8 százalék lesz, hanem a konszolidációs igényeket is figyelembe véve 7 százalék körül alakul, mindössze 13 milliárd forintos kockázatot látnak a bevételi oldalon. A fogyasztási adóknál további kockázatot jelent, hogy a kormány a beterjesztetthez képest csökkentette jövő évi inflációs előrejelzését: a büdzsében számolt 4,1 százalékkal szemben most 3,9 százalékos pénzromlással kalkulál 2010-re. Ennek költségvetési hatásait ellensúlyozhatja a büdzsében számoltnál kisebb GDP-visszaesés: a költségvetés tervezete még 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt, ez mára 0,6 százalékra mérséklődött. papp Zsolt Makropálya-mutatók éves átlag "ESft (százalék) Infláció* 2009 A NÖVEKEDÉS FORRÁSAI (SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS, VÁLTOZATLAN ÁRON) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Háztartások fogyasztása 0,1 -6,6 -2,1 2,7 2,3 2,3 -ebből háztartások fogyasztási kiadása-0,5 -8,0 -2,4 3,4 2,8 2,8 Közösségi fogyasztás -1,9 -2,2 -2,0 0,3 0,2 0,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás -2,6 -9,3 0,6 6,7 7,5 8,1 Belföldi felhasználás 0,4 -8,2 -1,8 3,5 3,5 3,6 Termékek és szolgáltatások exportja 4,8 -15,1 3,0 9,2 9,5 9,8 Termékek és szolgáltatások importja 4,7 -17,2 2,0 9,1 9,3 9,5 Forrás: PM CSAK EGY SZTRÁDASZAVAZÁS MARADT A VÉGÉRE ► A korábbi évekkel ellentétben alig néhány koherenciazavart megszüntető módosító javaslat érkezett a jövő évi költségvetés végszavazásához, néhány technikai módosító javaslat mellett egy sztrádatámogatás átrendezésre kerített sort a parlament. A szocialista Molnár László még a módosítók tárgyalása során arra tett javaslatot, hogy a választókerületét is érintő M44 autóút Kecskemét-Békéscsaba közötti szakaszának építésére hárommilliárd forintot különítsenek el a sztrádaprogramból. A javaslat a kiadásokat nem növelte volna, csak a pénz egy részét címkézte volna meg - ezért a kormány nyugodt lélekkel támogatta. A múlt heti szavazás során azonban a baranyai szocialista lobbi a Fidesz szavazataival az M44-es helyett az M60 Pécs-Szentdénes közötti szakaszának építését támogatta. A tegnapi végszavazásra Molnár László visszacsempészte korábbi javaslatát, amit a parlament el is fogadott: megszavazta a M44-es építésének támogatását. Ezt a gyorsforgalmi útprogramra elkülönített 10,8 milliárd forintos keretből csippentette le az országgyűlés, így 2010-ben erre a célra alig 8,3 milliárd forint marad, ami alig négy kilométer megépítésre elegendő. Bajnai Gordon: nem maradtak csontvázak a szekrényben A költségvetés elfogadása kitüntetett pillanata a válságkezelésnek, de nem lezárása a munkának - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök napirend előtti felszólalásában. A 2010-es költségvetés csak a válsággal szemben kevés, nem a rászorulókkal - fogalmazott néhány órával a 2010-es költségvetési törvény végszavazása előtt a kormányfő. A 2010-es költségvetés a magyar gazdaság hosszú távú növekedését alapozza meg - jelentette ki a miniszterelnök - , a kormány válságkezelési politikáját meghatározta a munkát terhelő adók és a kiadások csökkentése. Bajnai szerint a 2010-es büdzsé évközi módosítása, felpuhítása a jövő elárulása lenne, s bár a válságkezelő programot nehéz támogatni - mert azért nagy politikai árat kell fizetni -, a következő kormány alapozni tud majd erre és az elfogadott büdzsére. Rendet raktunk a szekrényben, nem lesznek ott csontvázak - üzent Bajnai a Fidesznek, utalva a 7,5 százalékos . Forrás híján gazdaságélénkítésre már nem futotta GDP-arányos hiányt jelző ellenzéki prognózisokra. A következő kormány olyan gazdaságot örököl, amely jó úton halad a növekedési pálya felé, arról letérni komoly hiba lenne - fogalmazott Bajnai Gordon. NAPI