Napi Gazdaság, 2010. június (20. évfolyam, 104-125. szám)

2010-06-01 / 104. szám

Tartalékból „szépített” károk Az év első három hónapjában 134,1 milliárd forintot fordítottak kártérítésre és lejárati szolgáltatásra a hazai biztosító­­társaságok - derült ki a Magyar Biztosí­tók Szövetségének (Mabisz) adataiból. A kárráfordítás 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, a jelenlegi összegnél többet mindössze négyszer fi­zettek ki a biztosítók egy negyedév alatt. Meglepetésre idén először nem hozta nyilvánosságra az adatsort a szövetség. Kiderült: a statisztika sok tekintetben torz. Egyrészt valóban igaz az, hogy folyamato­san csökken a balesetek száma, így javul a baleseti helyzet, ám az adatok nem feltét­lenül ettől „szépek”. A teljes díjbevétel­re eső kárráfordítás aránya például rendkívül kedvező - 54,68 százalékos -, ám nem szabad elfelejteni, hogy idén a növekedést eddig csak az egy­szeri díjas életbiztosítások állományának megugrása okozta - a nem életágban és a folyamatos díjas biztosítások terén egy­aránt csökkent a piaci díjbevétel -, ami jelentősen eltérítette a kárhányadot. Ugyancsak érdemes számot vetni az­zal, hogy az első negyedévi díjelőírás az éves szerződések esetében tartalmazza az egész évi díjat, tehát az első negyedévben egy, az adott időszakot megillető díjnál nagyobb díjösszegre vetülnek a negyed­év kárai. Egyes vélemények szerint ez a probléma eddig nem jelentkezett - mivel az éves díjfizetések száma elenyésző volt­­, az utóbbi egy-két évben viszont a kedvezményrendszer hatására jelentő­sen nőtt az éves díjfizetésű szerződések száma. Ennek az érvelésnek ugyanak­kor ellentmond az az adatsor, amely szerint az ezredforduló óta csak tavaly volt magasabb - 59,27 százalékos - a biztosítók díjbevételre vetített kárrá­fordítása az első három hónap során - az pedig egyértelműen a piac teljes összezuhanásának rovására írható: a biztosítói díjbevétel akkor több mint 14 százalékkal zuhant. Komolyabb módszertani problémát jelent, hogy a Mabisz statisztikái nem tudják kezelni azt, ha az adott időszak­ban jelentős kártartalék-felszabadítás történik, mivel ilyenkor a tárgyévi kárki­fizetések egy részét a „régi pénz” és nem a tárgyévi díjbevétel finanszírozza. Ilyenre akadt példa a közelmúltban a kgfb­­piacon, amikor a piacve­zető Allianz üzletági kár­hányada a 2007-es 77,06 és 2008-as 81,33 százalékról tavaly 43,77 százalékra „javult” (Napi, 2010. február 23.). Lapunk információi szerint a Mabiszon belül zajlik a megoldáskeresés, így ko­moly remény van arra, hogy a szövetség nyilvánosság felé történő adatszolgál­tatása csak átmeneti csorbát szenved a módszertani problémák okán. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR : Módszertani gondok miatt nem publikált adatot a Mabisz Januárban 11 százalékkal lett olcsóbb az Júliustól csökkenti az áram árát az E.On feS 3 Az E.On július elsejétől csökkenti az áram árát mind a lakossági, mind az üzleti fogyasztók számára, a lépést a beszerzési költségek csökkenése teszi lehetővé - mondta Kutas István, az E.On Hungária Zrt. szóvivője. A csökkentés pontos mértékéről később ad tájékozta­tást a vállalat, de Kutas szerint az nagyobb lesz a januárinál, amikor mind a lakossági, mind az üzleti fogyasztók számára 3,5 százalékkal lett olcsóbb az áram. A csökkenés mértékét az E.On úgy osztja el a különböző fogyasztói kategóriák között, hogy a legkisebb fogyasztá­sú háztartásoknak legyen a legkisebb a tarifájuk, de nagy csökken­tés várható az üzleti szférában, a kis- és középvállalatok tarifáiban is - tette hozzá a szóvivő. A társaság már benyújtotta árcsökkentési kérelmét a Magyar Energia Hivatalhoz, a döntést várhatóan a jövő héten jelentik be hivatalosan - írta az MTI-Eco. napi áram□ Tovább emelkedik a viharkárok összege A Generali Providencia és az Aegon hétfőn 11 óráig 4 milliárd forint felet­ti összegre becsülte a vihar által oko­zott károkat - közölték a biztosítók. A Generali több mint 16 ezer bejelentést regisztrált, amelyből a viharkárok 11 ezret tettek ki, a becsült összesített kárösszeg 2,45 milliárd forint. Az Aegon hétfő délelőttig 17 600 kár­­bejelentést regisztrált, ebből 2540-et Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. Az ügyfelek által becsült kár meghaladja az 1,5 milliárd forintot - írta az MTI­­Eco. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint az elmúlt hetek áradásai miatt mintegy 140 útsza­kasz került hosszabb-rövidebb időre víz alá országszerte. A felszabadult utaknál a Magyar Közút megkezdte a károk felmérését és a helyreállítást. A társaság szakemberei mintegy ezer káresetet regisztráltak, gyorsjelenté­sük szerint az összesített kár elérheti a kétmilliárd forintot, ami az előzetes becsléseknél jelentősen magasabb összeget jelent - mondta Pécsi Nor­bert Sándor, a Magyar Közút szóvivő­je. A Közút eleve feszes, a csapadékos tél miatt tovább feszített üzleti terve alapján saját költségvetéséből nem tudta előteremteni a szükséges for­rásokat, ezért mindenképpen állami segítségre szorul - tette hozzá. NAPI A NAP BELFÖLDÖN ,­ NAPI GAZDASÁG 2010. JÚNIUS 1., KEDD MOST TÖBBSZÖRÖSÉBE KERÜLHET AZ ELADÁSHELYI MARKETING Noha általában év elejére lezárulnak az élelmiszerláncok és beszállítóik közötti ártárgyalások, az idén még mindig több élelmiszer-ipari gyártó várja a folyamat végét. A csú­szás oka, hogy tavaly az élelmiszer-ipari termékpályakódex helyébe lépő tisztességte­len forgalmazói magatartásról szóló törvény értelmezése sok félreértésre adott okot. A legtöbb probléma abból adódott, hogy a két érintett fél több kondíció, elnevezés jelenté­sén mást-mást­­ jellemzően a számára leg­kedvezőbb jelentéssel bíró változatot­­ értett. A legvitatottabb az úgynevezett logisztikai díj megítélése volt, végül az MGSZH állás­pontja szerint jogszabályba ütköző, ha egyes ária t, boltokba szállításáért még díjat is kell fizetnie a beszállítónak. A Napi értesülése szerint egyelőre nem szándékoznak a hivatalhoz bejelentést benyújtani az élelmiszergyártók, azonban nem kizárt, hogy az ÉFOSZ kijelölt albizottsága hamarosan lép az ügyben, de csak azt követően, hogy be­fejeződtek az ártárgyalások. A beszállítói szervezet több magyar és külföldi tulajdonban álló lánc üzletszabályzatában is talált kifogásolható passzust. Ám az új jogszabály hatásának megítélése korántsem egyfor­ma a beszállítók esetében sem, a legtöbb lánc ugyanis az úgy­nevezett háromszoros nettósítás mellett döntött a másodlagos visszatérítések alkalmazása helyett. Ez pedig azzal járt, hogy csak a visszatérítések összegével csökkentett áron hajlandóak átvételi árat közölni és azok a cégek, amelyek korábban brand marketinget folytattak a boltban és hajlandóak fizetni az elit helyeken való megjelenésért, most a korábbi ár többszörösét is fizethetik ugyanazért a szolgáltatásért. Ráadásul egyelőre még annak sem látszik a leghalványabb jele sem, amit a gyártók reméltek a törvénytől: legalább átláthatóvá vált volna a lán­cok árképzése és kiderülne, hogy egyes termékek esetében mi is a valós átadási ár. Szakértők szerint egyelőre ugyanis a legváltozatosabb taktikákkal próbál­tak megfelelni a forgalmazók a törvény előírásainak. A tisztességtelen forgalmazói ma­gatartás vizsgálatával megbízott Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által szervezett konzultációk is csak lassan hoztak eredményt. A hivatal által május­ elején közzétett értékelés szerint a már közzétett és általuk átnézett 26 üzletszabályzat egy része továbbra is tartalmazott egyértel­műen törvénybe ütköző passzust. Például a kötelező polcdíjat, piackoordinációs díjat, logisztikai díjat, adatszolgáltatási díjat (amennyiben az a szerződéses kötelmekre terjed ki), EDI szol­gáltatási díjat, vagyis a számítógépes rendszer működtetéséhez való hozzájárulást várt el a forgalmazó, de arra is akadt példa, hogy az üzletszabályzatban előírták: a szállítónak meg kell fizetnie a belistázási és listán tartási, valamint termékcsere díjakat. A legtöbbször a nem egyértelmű megfogalmazás vagy egyes fix díjtételek pontos összegét hiányolta a hivatal, de olyanra is volt példa, hogy nem egyezett az MGSZH-nak megküldött és a lánc honlapján szereplő szabályzat. A hivatal mostanáig adott haladékot a javításra, a következő időszakban azok számíthatnak vizsgálatra, akik nem javítottak. KISS MELINDA 1 2 3 MÉG MINDIG tartanak a 2010-es ártárgyalások NEM MINDEN beszállítónak jó az új jogszabály SOK HIBA volt a kereskedők üzletsza­bá­lyzatá­ban Indulnak a tévéakciók Hosszú idő óta először élénkülhet fel az elektr­a vevőket, ám ezek ára 200 ezer forint körül mo­­ronikai termékforgalom, ugyanis az összes nagy zég. Ilyen összegnél pedig szükséges a banki se­­elektronikai áruház erős akciókkal dolgozik­gítség. A cég futó akciói között szerepel a pénz­­rá a focivébé vásárlási lázára. A Media Markt visszafizetés is, az ügyvezető igazgató ezt külön szokás szerint kreatív ötlettel jelent meg - júni- nem emelte ki, mint mondta, ilyenkor a piacon is 1. és 11. között tippjátékot szervez. Minden sokan alkalmazzák ezt a marketingtechnikát. 10 ezer forint feletti vásárlásnál szelvényt kap Az ügyvezető elmondta, a vb rendszerint egy­­a vevő, amelyen megtippelheti, melyik két ér­ beesik a hűtőszezonnal, így a hűtőszekrények száz csapata jut a fináléba. Aki helyesen ikszel, vásárlását is szeretnék akciókkal támogatni, visszakapja a készülék árát. Szánthó Balázs A Satumn is az áruhitelek erősítésében látja a koncepciómenedzser arra számít, hogy a vevők forgalomnövekedés támogatását. Balogh Péter a fogadóirodák esélysorrendje alapján töltik ki koncepciómenedzser lapunknak elmondta, jó­­a szelvényeket, így valószínűleg sokan nyernek miás 7-től 10 vagy 20 hónapos futamidejű,­0 szá­­majd. Az akció érdekessége, hogy a 10 ezer so­­zalékos thm-es áruhiteleket kínálnak, bizonyos rintos vasaló és a félmilliós 3D-s tévé után is jár termékekre viszont a 30 hónaposak is élnek, a pénzvisszatérítés. hőnyi gyula Az Electro World a hetekben kezdett új kam­pányba, ami a teljes árukészletet érintette, benne a lapos tévéket is. A kampány most futott ki, így újabb akciók várhatók. A hiperek is be­lehasítanak majd a tévéforgalomba, ám az egyik legnagyobb akciózó, az Auchan egyelőre hallgat a jövő héten induló akcióiról. A hiperek jelentős konkurenciát támaszta­nak az elektronikai áruházaknak, szűk választékkal, ám kategória­gyilkos árakkal dolgoznak. Az Euronics elsősorban áru­hitelekkel dolgozik rá a piacra. Rohrböck András, a cég ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, úgy látja, hogy a nagy képernyős, 40 col feletti (házimozizásra is al­kalmas) készülékek vonzzák igazán HM ZRÍNYI KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 2009. évi mérleg és közhasznú beszámoló Statisztikai számjel: 20758444581159901 Cégjegyzék száma: 01-09-920090 „A” MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám Tétel megnevezése Előző év Előző évek Tárgyév módosításai 1. Befektetett eszközök 135 287 158 254 2. Forgóeszközök 1 178 300 1 010 523 3. Aktív időbeli elhatárolások 1 427 19 328 4. Eszközök összesen 1 315 014 1 188 105 „A” MÉRLEG Források (passzívák) 1. Saját tőke 457 632 478 195 2. Kötelezettségek 51 733 92 187 3. Passzív időbeli elhatárolások 805 649 617 723 4. Források összesen 1 315 014 1 188 105 KÖZHASZNÚ ÉVES BESZÁMOLÓ Tétel megnevezése Előző év Előző évek Tárgyév módosításai A. A. összes közhasznú tevékenység bevétele 1 145 666 1 035 238 B. Vállalkozási tevékenység bevétele 30 371 23 926 C. Összes bevétel (A+E) 1 176 037 1 059 164 D. Közhasznú tevékenység ráfordításai 1 136 572 1 015 777 E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai 17 681 22 824 F. Összes ráfordítás ( D+E ) 1 154 253 1 038 601 G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B-E) 12 690 1 102 H. Adófizetési kötelezettség 107 I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H) 12 583 1 102 I. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D) 9 094 19 461 Adózott eredmény (I+1) 21 677 20 563 A beszámoló könyvvizsgálói audittal ellátott. Az egyszerűsített éves beszámoló a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A részletes beszámoló megtekinthető a Kft. székhelyén, naponta 9-14 óra között. Cím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. Budapest 2010. május 25. Orgovány István ügyvezető

Next