Napi Gazdaság, 2010. augusztus (20. évfolyam, 148-168. szám)

2010-08-02 / 148. szám

Baji Csaba került az MVM élére A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. pénteki rendkívüli közgyűlésén visszahívták az eddigi vezérigazgató Mártha Im­rét, ezzel egy időben - a korábbi híreknek megfelelően - Baji Csabát nevezték ki vezérigazgatónak - adta hírül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A 46 éves, közgazdász végzett­ségű Baji az előző évtizedben az energetikai szektorban dol­gozott különböző pozíciókban: az első Orbán-kormány alatt a Paksi Atomerőmű (PA) Zrt. vezérigazgatója volt, később az MVM igazgató­­sági tagjaként is tevékeny­kedett. Az MVM élére egy áram- és gázkereskedő gazdasági társaság elnök­vezérigazgatói posztjáról érkezik. A rendkívüli köz­gyűlésen döntöttek az eddig igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívásáról, valamint az új tagok megválasztásá­ról is. Az igazgatóság tagja lett Baji mellett az előző Orbán-kormány idején az ÁPV elnök-vezérigazgatói tisztét betöltő, de az MFB Zrt.-nél és a Dunaferr Zrt.-nél is dolgozó Faragó Csaba, valamint Hamvas István, a PA műszaki vezérigaz­gató-helyettese, Németh Lászlóné, Molnár Zoltán, Murányi Ernő és Rozgonyi Árpád. Az MVM felügyelőbizottságába pedig a korábbi ÁSZ-elnök Kovács Árpád, Virág Miklós egyetemi tanár, az előző Orbán-kormány alatt MVM-elnök, Kovács Márta Judit és Szalai Krisztina került. Az indoklás szerint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a vállalat hatékony, transzparens működtetését, a lakosság és a vállal­kozók megfelelő színvonalú kiszolgálását, valamint az ener­giaellátás biztonságának erősítését várja az új vezetéstől. NAPI ► Mártha Imre 2008-tól töltötte be az MVM vezérigazgatói posztját, korábbi sajtóhírek szerint a csoport egyik cégének vezető tisztségével vigaszta­lódhat. Az MVM 2009-et 814,73 milliárd forint mérlegfőösszeggel, valamint története legnagyobb, 60,81 milliárd forintos adózott eredményével zárta. A társa­ság tavalyi eredménye terhére összesen 35,06 milliárd forint osztalékot fizetett részvényesei­nek, leginkább a 99,87 százalékos tulajdonos magyar államnak. Mártha vezérigazgató korábban úgy nyilatkozott, hogy a villa­­mosenergia-igény gazdasági válság okozta csökkenése és az alacsonyabb nagykereskedelmi értékesítési árak ellenére zárta az MVM-csoport fennállásának leg­eredményesebb évét. Alig terhelik a rendszert a nyári rendezvények Még vizsgáljuk a mostani árvízi, belvízi helyzetnek a Mavir tulajdonában lévő átviteli, nagyfeszültségű hálóza­ti oszlopait érintő konkrét következményeit - mondta a Napinak Tari Gábor, a Mavir Zrt. vezérigazgatója. Az első vizsgálatok alapján az árvízi helyzetnek ellátásbiztonságot veszélyeztető hatása nincs. Az átviteli hálózat elemeinek tervezésekor ügyeltek az árvíz által okozott, illetve egyéb külső környezeti hatásokra is. Az augusztus hagyományosan a szabadságok időszaka, a rendszer terhelése ilyen­kor alacsonyabb az előző két nyári hónapénál - ez az áramfogyasztáson is érezhető. Lehetett bár­milyen meleg, augusz­tusban még nem mértek nyári csúcsfogyasztást. A nagy rendezvények hatá­sa pedig országos méret­ben nem érzékelhető. A Forma-1 vagy a Sziget fesztivál - bár százezres tömegeket mozgósít - az ország egészéhez ké­pest nem számít nagy fogyasztónak, nem okoz érdemi növekedést. Fo­gyasztást csökkentő hatása sincs, részben a rendezvények időpontja, részben a célközönsége miatt. Az előző évek ta­pasztalatai szerint a nyári csúcs június-júliusra esik. Folya­matos növekedés volt 2001-től 2007-ig, 2008-ban a nyár nem hozott igazi kánikulát, 2009-ben pedig a gazdasági válság hatása érződött a fogyasztáson. A 2010-es év minden hónap­ban magasabb fogyasztást produkált a 2009-esnél, és a meleg is megjött, ami további növekedést okozott. Az idei nyár egyik legmelegebb időszakában, július közepén mért 6000 megawatt körüli maximális napi rendszerterheléshez képest jelentősen visszaesett az áramfogyasztás. Július harmadik hetében a napi átlaghőmérséklet 26 Celsius-fok fölé emelkedett, majd néhány nap alatt jelentősen mérséklődött a meleg, a terhelés pedig a harmadával zuhant. NAPI A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtu­dományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzé­sért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐN Nincs időpont az új szélpályázatra A szélerőművek építésére vonatkozó tender érvénytelenítése után két héttel a hosszú távú fejlesztési stratégia alapjaként bemutatott Új Széchenyi terv vitairatában jelen időben szerepel a pályázat. A Magyar Energia Hivatal (MEH) - a Nemzeti­ Fejlesztési Miniszté­rium rendeletére hivatkozva - július 15-én visszavonta a szélerőművi kapacitás létesítésére 2009 augusztusában kiírt pályázatát - a dön­tést szakmai és civil szervezetek is erőteljesen kifogásolták (Napi, 2010. június 30.). A múlt héten ismertetett Új Széchenyi terv által kijelölt hét kitörési pont között a második helyen szerepel a Megújuló Magyarország - zöld gazdaságfejlesztés. A megújuló energiaforrásokról szólva a szöveg úgy fogalmaz, hogy elsősor­ban az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza, a biogáz, a mezőgazdasági alapú bioüzemanyagok, a geotermikus és termálenergia, másodsorban a napenergia, a szélenergia és a vízenergia jelentik a megújuló energiaforrások alappilléreit. A szélenergiáról az anyag azt írja: „Magyarországon 2006 tavaszá­ig 330 megawatt kapacitásra adott engedélyt a MÉH, azonban jelenleg mintegy 201,325 megawatt kapacitás (108 darab szélerő­mű) üzemel. További kapacitások létesítésére nyílt pályázati lehetőség 2009-ben. A pályázható szélerőmű-kapacitás összes mennyisége 410­ megawatt.” A vitairatot július 28. dátummal keltezték - a pályázatokat július 15-én vonta vissza a MEH. A Napi szerette volna megtudni, mikor várható új pályázat kiírása, de kitérő választ kaptunk. A szaktárca azt közölte, hogy a pályázatok ki­írását azon rendelet alapján kell végezni, amelyet a korábbi Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium hozott még 2009-ben, ez azon­ban nem tartalmaz utalást az időpontra. A MEH a közleményen túl nem kívánta kommentálni az ügyet. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a családok költségvetésének jelentős részét a közüzemi számlák tegyék ki, ezért első intézkedései között rendelte el a közüzemi díjakra vonatkozó ármoratóriumot - válaszolta a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium kérdésünkre, hogy mi indokolta a módosítást. A tárca hosszú távú célja, hogy egy új, kiszámíthatóbb rendszer keretében a la­kosság és a vállalkozások energiakiadásai a lehető legkisebb költség elve mentén alakuljanak - fogalmaztak. Mivel a MEH tájékoztatása alapján a 2009-ben szélenergia­kapacitások létesítésére kiírt tenderre a benyújtott pályázatok között kevesebb a jogszabályi követelményeknek megfelelő, mint amekkora szélerőművi kapacitás beépítésére lehetőség van, a biztosítani kívánt ár- és támogatási verseny nem ér­vényesülhet. Ez azt jelenti, hogy a pályázóknak nem kell a meghirdetett kapacitásokért versenyezniük, a megtermelt áramot a törvény által megszabott legmagasabb kötelező átvételi áron értékesíthetnék. A szakminisztérium szerint az előbbiek­­alapján ajkapacitások kioszása két éven belül érzékelhető nyomást gya­korolna a fogyasztók által fizetendő végfelhasználói árakra, ami a csa­ládok rezsikiadásainak emelkedéséhez is vezethet. A minisztérium sze­rint a kormány kiemelt fontossággal kezeli a megújuló energiaforrások hasznosításának ügyét. Ez a terület meghatározó eleme lesz az ország most készülő, hosszú távú energiastratégiájának, amelyhez illeszkedve a szélerőmű-kapacitások létesítésére irányuló pályázatot újra kiírhatják, meghatározott feltételek fennállása esetén - tették hozzá. MAJOR ANDRÁS 108 szélerőmű üzemel jelenleg Magyarországon Várhatóan négy év múlva indul az okos mérés Az előkészítő szabályozás megalkotását, va­lamint a pilot projektek kiértékelését és a kon­cessziók kiírását követően 2014-ben indulhat Magyarországon az energetikai okos mérés kiépítése - derül ki a Magyar Energia Hiva­tal (MEH) és a Világbank megbízásából a Force Motrice Zrt. és az A.T. Kearney GmbH együttműködésében készült tanulmányból. E szerint a legmag ma­gasabb megtérülést az úgynevezett Bi területi okos mérő (OM) operátor Xppp modell biztosítja, amely lehetősé­­get ad arra is, hogy a megvalósítás tőkeköltségeihez és az új adatkez Ék||| zelési képességek kialakításához­­ a jelenlegi közműveken kívüli szereplők is hozzájárulhassanak. A területi modell mellett szól, hogy az egységek teljesítményei összevethetők és a szolgáltatási jogokért versenyezhetnek. A modell értelmében az okos mérést biztosító be­rendezések az elosztó tulajdonában maradnak, az energiapiac új szereplőjeként pedig a területi okos mérési adatgyűjtő és -szolgáltató vállala­tok a MÉH ellenőrzése alá kerülnének. Jelenleg háztartási méretű pilot projektek gyakorlatilag nincsenek Magyarországon, az okos mérés eddigi tesztjei jellemzően közintézményeknél voltak, amely szegmensben a piac működik. A tanulmány a kodifikáció előkészítését szolgálja, következő lépésként a MEH az elemzés és saját szempontjai alapján összeál­lított javaslatával elkezdődhet a szabályozói munka - mondta lapunknak Felsmann Ba­lázs, a Forte Motrice munkatársa. A javasolt kétlépcsős implementáció értelmében a már szabályozott pilotbevezetések szabályozási hátterét már ősszel meg kellene teremteni, a két évig tartó tesztidőszakban pedig folyama­tos monitoring és értékelés szolgálná, hogy a gáz-, áram- és esetleg a vízszolgáltatással kapcsolatos szabályozókba beépüljenek az okos méréshez szükséges elemek. A 2014 utáni időszak területi operátorait kiválasztó tende­ren olyan társaságok indulhatnának, amelyek egy minimum tízezer háztartást érintő pilotot sikeresen megvalósítottak. A 2011-ben induló pilot időszak 2013-ra zárulhat le, a végleges kodifikáció pedig 2013 első felében következhet, 2014-ben pedig in- HRk dúlhat az implementáció, ami a B kidolgozott modell szerint öt év - mondta Felsmann. Ma PffW a mérők mintegy 70 száza­léka lefedi a fogyasztás 96 százalékát, az elemzés is­­ ekkora bevezetési arány-­­ nyal számolt. A nemzet­­közi benchmarkok ál­­talában a végfogyasztó egy és tíz százalék között fogyasztásmegtakarítását jelzik az OM beve­zetésével, az elemzés ennek az alsó sávjára az áram esetében egy, a gáznál pedig másfz százalékos megtakarítással számol. Az utóbi oka, hogy a fogyasztás pontos visszajelzés az épületenergetikai beruházásokat segít, követhetővé válik a felújítások megtérülése. Az áramtartalékok kisebbek, azonban a ne­gyedórás vagy órás intervallumban történő mérések a tarifák közötti átrendeződés lehe­tőségét teremtik meg. A javasolt operátori modell az explicit periódusban (az első 10 évben) gyorsított bevezetés mellett 33 milliárd forint pozitív nemzetgazdasági egyenleget mutat. A szol­gáltatókat terhelő 205 milliárd forint beruhá­zási és működési költségek mellett az ágazati szereplőknek 163, a fogyasztóknak pedig 52 milliárd hasznot hozna az OM bevezetése, amit 23 milliárdos környezeti haszon nö­velne. Az iparági szereplők veszteségei abból adódnak, hogy a szolgáltatóknál közvetlenül jelentkező haszon nem kompenzálja a beru­házás és a folyamatos üzemeltetés költségeit. A nemzetgazdasági elvenb­e egyértelműen ► Egy jó minőségű okos mérő ma 100 euró körül, azaz harmincezer forint alat­ti összegbe kerül nagyobb tétel vásárlása esetén, a tömeges elterjedésből adódó árcsökkenéssel pedig várhatóan 10 ezer forint alatt megvásárolható lesz. pozitív a mérési díj nélkül számolt adatok alap­ján, a szektorbeli szereplők veszteségeit pedig havi 50-100 forint mérési díj is kompenzálhat­ja. Önmagában tehát az okos mérés nem jelent üzleti értéket a piaci szereplők számára, azon­ban komoly addici­onális lehetőségek előtt nyitja meg az utat - hangsúlyozta Felsmann. A mérő­operátorok ugyan­is a javaslat szerint - a fogyasztó bele­egyezésével - mar­keting- és más ke­reskedelmi célokra használhatnák a létrejövő adatbázisokat, emel­lett nyithatnának a háztartásienergia-tanács­­adás felé is. Az elosztók számára az egyik fő előnyt a hálózati veszteségeik pontos mérésével adná az OM, kiszűrhetővé és lokalizálhatóvá válnának a hálózatok műszaki paramétereivel nem indokolható veszteségek. LESZÁK TAMÁS orrás: MÉH, Force Motrice, AT Kearney "háromszor 80 amper alatti fogyasztóknál

Next