Napi Gazdaság, 2012. január (22. évfolyam, 1-22. szám)

2012-01-02 / 1. szám

BEÉRTEK A SEFAG ZRT. ENERGIAÜLTETVÉNYEI Hamarosan hőerőművekben hasznosíthatják a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (SEFAG) Zrt. somogyi energiaültet­vényein kitermelt gyors növésű fákat, ilyen az akác vagy a nyár, amelyek már vágásra alkalmasak - írja az MTI. Az energiaültet­vényeket 2010 tavaszán telepítették öt helyszínen Nagykorpád és Szabás község térségében, 136 hektár területen. Az összesen 200 millió forint beruházáshoz 110 millió forintot nyertek el az Új Széchenyi terv pályázatán. A projekt célja az volt, hogy energiatermelésre alkalmas növényeket termesszenek azokon a földeken, amelyekre gazdaságtalan hagyományos növényeket telepíteni. A cég k+f tevékenysége egyrészt arra irányult, hogy a kedvezőtlen adottságú területeket hasznosítani tudják, más­részt arra, hogy az alternatív energiaforrásként felhasználható növények termesztésének technológiáját fejlesszék. Az utóbbi keretében hat fafajt, illetve­­fajtát hasonlítanak össze. A termő­földek jobb kihasználása mellett a cég a projekttel új munkahe­lyeket is tud majd teremteni a térségben. AZ ERSTE KÖZZÉTETTE MEGSZŰNŐ FIÓKJAINAK LISTÁJÁT Az Erste pénteken közzétette annak a 41 bankfióknak a listáját, amelyeket január 20-ig megszüntetnek. A fiókok közül 18 Budapesten található. A bank december elsején jelentette be, hogy 184 bankfiókja közül várhatóan 43-at bezár, ami azt jelenti, hogy 400-450 főtől, alkalmazottai­nak 15 százalékától megválik. Végül 41 fiók megszünteté­se mellett döntöttek. Az Erste a leépítéseket a gazdasági válság miatti korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a "kiemelkedően magas mértékű bank­­adóval" és a végtörlesztés okozta veszteséggel indo­kolta. Az osztrák tulajdonos, az Erste Group ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a magyar piac mellett, de a körülmények arra késztetik őket, hogy átértékeljék magyarországi üzleti stratégiájukat, közép­távú kilátásaikat. Decemberben az Erste mellett a CIB és a Raiffeisen Bank is bejelentette, hogy fiókjaik egy részét megszüntetik. A CIB 11, a Raiffeisen pedig 10 fiókjától válik meg, az UniCredit pedig befagyasztotta magyaror­szági terjeszkedését, fiókot zárt be az osztrák 41 hátterű bank Novemberig a végtörlesztés hetedéhez vettek fel forinthitelt Novemberben a végtörlesztés mozgatta a lakossági hitel- és betétállományt - derült ki a jegybank adataiból. Az MNB kimuta­tásai szerint a háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 177,6 milliárd fo­rinttal mérséklődött. A végtörlesztés révén a lakosság 195,1 milliárd forint értékű devi­zahitelt fizetett vissza, amelyhez ugyanakkor a végtörlesztési szabályok értelmében a pol­gároknak csak 140 milliárd forint tényleges befizetésére volt szükség, a fennmaradó 55 milliárd forint a bankok nettó vesztesége volt. A devizahitel-tartozás további 19,6 milliárd forinttal a rendes törlesztés okán is zsugorodott, így a tranzakciós csökkenés összesen 214,7 milliárd forintot tett ki. A végtörlesztéshez szükséges összeg hetedét, mintegy 21,8 milliárd forintot a hitelintézetektől kapta a lakosság - ez az, ami hajtotta a forinthitelek állományá­nak 37,1 milliárd forintos bővülését. Az összhitelállományra ugyanakkor a jelentős értékű végtörlesztés sem volt hatással: a fo­rint árfolyamának számottevő gyengülése a megnövekedett forinthitel-állománnyal kiegészülve összességében mintegy tíz­­milliárd forinttal, 8655,4 milliárd forintra növelte a lakosság teljes hitelállományát - a devizahitelek átértékelődése 192 milliárd­­ . A lakosság 195,1 milliárd forintot fizetett vissza . A miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában pontosan nem jelzett források alapján arról beszélt, hogy december 23-ig 87 ezer család már végtörlesztett, s a jelentkezők száma elérte a 180 ezret. A Raiffeisen Bank és a GfK megtakarítási felmérése szerint a lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarí­tással, szemben a korábbi felmérés 20,7 százalékos mértékével. A jövőt illetően a lakosság borúlátó, többen azt prognosztizálják, hogy tartalékaik és jövedelmük is csökkenni fog, amiben komoly mértékben közrejátszik a végtörlesztés. Ráadásul a lakosság nagyobb része nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően, forinttal rontotta a lakossági portfoliót. A romló forint ugyanakkor hozzásegítette a lakosságot ahhoz, hogy betétoldalon keres­senek a dolgon: a hónap során a háztartások devizabetétjeinek 50,7 milliárd forintos át­értékelődési nyereségét kismértékben meg­haladó, 63,5 milliárd forint értékű deviza­betét-kivonás volt tapasztalható, amelyhez kétmilliárd forint új betételhelyezés történt. Arról, hogy a feltört devizabetétek mekkora része támogatta a végtörlesztést, nincsenek adatok. A jegybank másik, december 30-án pub­likált jelentése szerint októberhez képest a lakáscélú forinthitelek átlagos hitelköltsége 0,96 százalékkal, 11,2 százalékra emelke­dett. Érdekes ugyanakkor, hogy a bankok - szembemenve a jegybanki alapkamat eme­lésének - a végtörlesztés kapcsán ugyancsak érintett szabad felhasználású forinthitelek esetében 0,17 százalékkal, 12,45 százalékra enyhítették a hitelköltség-mutatókat. Hogy a kamatok emelkedése nem pusz­tán a lakáshiteleseket sújtja, azt jól mutatja, hogy az immár referenciakamat alapú vál­lalati hiteleknél is komoly emelkedés volt: a 300 millió forint alatti forinthiteleknél 11, afelett 66 bázispontos emelkedéssel alakult ki a 8,97, illetve 8,26 százalékos kamat. (Az MNB a vállalatok esetében nem a hitelkölt­séggel, hanem a kamattal számol.) NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR Egyre csak szüttyög a BKK a dugódíjjal Bár a BKV finanszírozása to­vábbra sem oldódott meg, az egyik lehetséges bevételi forrá­son, a dugódíj mielőbbi beveze­tésén lassan már egy éve dolgozik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ezzel már rég végezni kellett volna, hisz amennyiben az eredeti, 2011-es határ­időre átadták volna a 4-es metrót, akkor az uniós támogatásban vállaltak szerint be kellett volna vezetni a dugódíjat. A BKK lapunknak adott vá­laszából viszont úgy tűnik, hogy még szá­mos kérdés megvá­laszolatlan. Azokra a kérdéseinkre ugyanis, hogy milyen járművekre vetnék ki a díjat, hol szednék, mennyibe kerülne, technikailag hogyan kellene leróni, egyelőre nem kap­tunk választ. A BKK tehát az előbbi "részlet11- kérdésekre egyelőre nem adott választ, de arra emlékeztetett, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2011. január 12-i ülésén "felkérte a fő­polgármestert, hogy készíttesse elő a fővárosi személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetését megalapozó megvalósíthatósági tanulmányt", s a BKK jelenleg e munkát végzi. A BKK hang­súlyozta, hogy a teljes folyamat végső célja a behajtási díjrendszer bevezetésével kapcsolatos előké­szítő munkák minél előbbi befejezése, te­kintettel arra, hogy a BKV finanszírozási helyzetén túl a 4-es metró európai uniós támogatási határo­zatában is szereplő feltétel­einek beve­zetése. (A jelenlegi tervek szerint 2014- ben adnák át a 4-es metrót). A behajtási­ díjtól a torlódások számá­nak és mértékének csökkentését is várják a főváros­ban. E cél megvalósítása érde­kében egy igen komplex - Ma­gyarországon eddig példa nélküli - szabályozó rendszer bevezetése szükséges, amelynek még nem ismertek pontos műszaki, üze­meltetési, szabályozási, pénzügyi és engedélyezési paraméterei - emelte ki a BKK. A beruházások kidolgozása és megvalósítása sze­rinte időigényes folyamat. DIÓSZEGI JÓZSEF ► Két előzetes tanulmány is készült a témában 2008-ban és 2009- ben, amelyek lefektették a be­vezetés alapelveit, valamint több le­hetséges zóna- és díjfizetési változa­tot megvizsgáltak, azonban részletes javaslatot nem fogalmaztak meg. z ?o M­J Xb­■ és Hs A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ EGYSÉGES DÁTUMJELÖLÉST VEZETTEK BE AZ ÉLELMISZEREKNÉL Az élelmiszereken feltüntetett fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő egységes, az Európai Unió által is elfogadott jelölését vezették be január elsejével - írja az MTI. Az élelmiszergyártó cégeknek ezentúl nap/hónap/év formá­tumban kell jelölniük a szavatossági időt a csomagoláson. A változtatás célja, hogy mindenki számára átlátható rendszer jöjjön létre az unión belül. Az EU 26 tagállama már ezt a fajta jelölést alkalmazza, Magyarországon viszont a helyesírási szabályok miatt kétféle formátum terjedt el, az unióban is használatos és a magyar dátum szerinti év/hónap/nap jelölés. Az átállás megkönnyítése érdekében több mint egy év türel­mi időszakot adtak a gyártóknak és a fogyasztóknak, ezalatt mindkét­ dátumformát alkalmazhatták. A vidékfejlesztési miniszter az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelete szabad kezet ad az élelmiszergyártó vállalatoknak abban, hogy a hónapot teljes szóval vagy rövidítve írják a termékre, illetve hogy az évet kettő vagy négy karakterrel jelölik. Cafeteria 2012 Ahol a pénz nem veszik el. Ahol a pénzt nem veszik el. www.patikapenztar.hu www.ujpiller.hu

Next