Napi Gazdaság, 2013. január (23. évfolyam, 2-22. szám)

2013-01-03 / 2. szám

TÖBB ÚJ AUTÓT HELYEZTEK FORGALOMBA TAVALY A tavalyi utolsó hónapban 5091 új személygépkocsit és 1016 darab 3,5 tonna összsúlyt nem meghaladó új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba Ma­gyarországon a JATO Dynamics összesítése szerint. Tavaly így összesen 53 431 új személyautó és 10 877 új kishaszongépjármű került a magyar utakra. Decem­berben az előző évinél 55 százalékkal több személy­­gépkocsit helyeztek üzembe, éves összesítésben pedig 2012-ben 18 százalékkal több autó került forgalomba. A kishaszongépjárművek forgalomba helyezésénél az előző év azonos időszakához képest decemberben 38 százalékos csökkenést mértek, míg a teljes évet tekintve 6 százalékkal ala­csonyabb a 2012-es szám. Decemberben a legsikeresebb autómárka - sze­mélyautó és haszongépjármű esetében egyaránt - az Opel volt havi 1319 darabbal. Az egész év viszonylatában szintén az Opel került ki győztesen 7916 darabos összes forgalomba helyezéssel, ezzel a márka a hazai piac 12 százalékát fedi le (a negyedik negyedéves rendőrségi flottacsere is az Opel eladásait növelte). Az új autók forgalomba helyezésének 80 százaléka céges ügylet, míg a magáneladások a piac 20 százalékát teszik ki. Decemberben százalékkal 55 több autót he­lyeztek üzembe EGYÉRTELMŰBB LETT AZ EXPORTFINANSZÍROZÁS Új feltételrendszert hozott létre a kormány a Magyar Export- Import Bank Zrt. (Eximbank), valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) számára. A jövőben az Eximbank referencia­­alapkamatlábként az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatlábat alkalmazza majd. A kabinet egyértelműsítette: csak olyan cég kaphat Eximbank-garanciát, amelynek korábbi ke­zesség, állami garancia vagy viszontgarancia beváltásából szárma­zó tartozása sem az állammal, sem az Eximbankkal szemben nem áll fenn. Az Eximbank által folyósítható segélyhitelekre a jövőben - a kormány készfizető kezessége mellett - a nem piacképes kockázatú biztosítások szabályait kell alkalmazni - ezeknél a biztosítás csak a harmadik országbeli partner szerződésszegésére terjed ki, illetve arra az esetre, ha a Mehib-ügyfél nem tud érvényt szerezni a partnerét elmarasztaló bírósági ítéletnek. A Mehib a biztosítási összeg minimum 5 százalékának megfelelő önrész mellett szerződhet. A kormány a szolgáltatásoknál a dolgozók többségének hazai járulékfizetéséhez köti a garancianyújtást, míg építési-szerelési munka esetén elvárás, hogy a munka értékének 25 százaléka magyar származású export legyen. Élesben indul az erőpróba a munkaerőpiacon:­­ Az új munka törvénykönyve egy része ugyan már fél éve ha­tályba lépett, de az elmúlt hóna­pokat a munkáltatók inkább a változások tanulmányozásával, a munkaszerződések átalakítá­sának megkezdésével töltötték. Sok helyütt megvárták, hogy a jogszabály másik fele is hatályos legyen, így egyszerre hajtják végre a módosításokat. Az első komo­lyabb erőpróbát idén a helyi bér­­tárgyalások jelentik majd, a meg­nyirbált szakszervezeti jogkörök szűkíthetik a munkavállalói ér­dekérvényesítést. Rontja a dolgo­zók helyzetét az is, hogy ez évtől megszűnt az átlagkereset fogalma, helyette a kisebb összeget jelentő, megváltoztatott számítású módú távolléti díjat jelöli meg a törvény például a szabadság, betegszabad­ság, végkielégítés számításánál. A műszakpótlékok számításának módja vagy a pótlékok átlagbére­­sítése szintén csökkentheti a nettó kereseteket. További izgalmakat hozhat a kollektív szerződések megújítása, hiszen az új előírásoknak meg nem felelők hatályukat vesztik. A folyamatban csak a munkahe­lyeken reprezentatív képviselettel bíró - a munkaviszonyban fog­lalkoztatottak tíz százalékát tag­ként felmutató - szakszervezetek vehetnek részt, munkahelyenként csak egy kollektív szerződés köt­hető. Az új munkatörvénykönyv mindemellett szinte minden lé­nyeges kérdésben lehetőséget ad a jogszabálytól való eltérésre a kollektív szerződésben: akár évi 300 napnyi rendkívüli munkavég­zésről, 12 havi munkaidőkeretről,­­ hathavi próbaidőről is meg lehet állapodni a munkáltatóval, sőt a dolgozók pénzbüntetésének lehe­tőségéről is. A munkaidő-keretes megál­lapodásokról nyilvántartást kell vezetni, viszont kötetlen mun­kaidőnek minősül, ha a dolgozó­­ munkaideje felével maga rendel-­­­kezik, a munkáltató pedig men­tesül a túlórafizetés és a pontos munkaidő-nyilvántartás vezetése alól. Számos ponton csak a mun­kavállalók javára lehet eltérni a kollektív szerződéssel is a törvény­től, e lehetőséggel azonban éppen a legerősebb érdekérvényesítő erővel bíró közszolgáltató cégek dolgo­zói nem élhetnek majd, állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásoknál ugyanis tilos az eltérés. Az munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseinek egyike néhány állami alkalmazottnak azért kedvez: idén megszűnik a köztulajdonban álló gazdasági tár­saságok vezetőinek bérplafonja. KISS MELINDA KATALIN ► Olyan munkahelyeken, ahol nincs kollektív szerződésre jogosult szakszervezet, üzemi tanács vagy üzemi megbí­zott képviseli a munkavállalók érdekeit. Utóbbit már 15 munkavállalót foglalkoztató cégeknél kötelező választani, tanácsot pedig 50 fő felett, öt évre. Az üzemi tanács főként csak véleményezheti a munkáltató tervezett intézkedéseit, vétó- vagy döntési joga nincs, sztrájkot nem szervezhet, de üzemi megállapodást köthet a munkaadóval, amit a törvény munkaviszonyra vonatkozó szabályként ismer el, legfeljebb a tanács mandátumának idejére. A cégek terheit növeli a rezsicsökkentés A magyarországi közép- és kisvállal­kozások által vásárolt áram ára 11-12 százalékkal is emelkedhet a január 1-jétől érvényes új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételező ipari energia­­fogyasztók pedig akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért - derül ki az Energiainfo.hu elem­zéséből. Az ipari fogyasztók versenyképes­ségének romlására utal, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kö­telező átvételi rendszer (kát) szabályainak módosítása - a lakossági rezsicsökkentés érdekében - mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költ­ségeiből az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta "tomboló" keresztfinanszírozásra tett százalékkal fizethetnek többet az áramért . Az egyetemes szolgáltatásba tartozóktól kikerülő költségek a háztartási fogyasztóknál kilowatt­óránként 1-1,1 forint körüli ár­csökkenést eredményezhetnének, az összeg a 10 százalékon előírt végfogyasztói árcsökkentés egye­temes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti, ellentételezése azonban a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási áraiban durva becsléssel kilowattóránként 60 fillér emelke­dést jelent majd­ rá egy lapáttal a törvényhozás - fogalma­zott a változások kapcsán Drucker György, a szakportál vezető elemzője, aki szerint így folytatódik a gyakorlat, hogy az ipari ener­giafogyasztók finanszírozzák az alacsonyabb háztartási energiaárakat. napi A nagy­­fogyasztók 30 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK. TÍZ­MILLÁRDOKAT KAPTAK A KÓRHÁZAK Év végén összesen közel 27 milliárd forintot osztott szét a be­tegellátásban részt vevő intézmények között az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma a "kasszasöprés'' keretein belül. Legtöbbet, mintegy kétmilliárd forintot a SOTE, illetve mintegy 1,6 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Kanta imn kapta. A maradvány pontos felosztás a­z OEP honlapján megtalálható, és látható rajta, hogy a legnagyobb adósságot éppen azok a centrumok halmozzák fel, amelyekre az új rendszerben a legja­­bb teher hárul. A kasszasöprés fedezetét 011-es konszolidációból megmaradó december 10-ig visszautalt 3,3 milliárd forint, a gyógyító-megelőző kasszában meg­spórolt 11,2 milliárd forint, valamint a december 18-i kormány­­határozat szerinti, az összevont szakellátás büdzséjének további 12,6 milliárd forintos emelése adta. Ebből 200-200 millió forint az Országos Mentőszolgálatnak és a betegszállítóknak jutott az üzemanyagköltségek növekedésének kompenzálása érdekében. Tulajdonosi háború kezdődött a Figyelő kiadójánál December végi taggyűlésén visszahívta Lukács Marianna ügyvezetőt a MediaCity Magyarország Kft., amely többek között a Figyelő, az IPM és az Intelligent Life kiadója. A kft. tegnapi közleménye szerint a cégvezető tevékenységét áttekintve még ugyanazon a napon büntetőfeljelentést tettek is­meretlen tettes ellen hűtlen kezelés, csalás és sik­kasztás gyanújával. Új ügyvezetőnek a taggyűlés Bauer Évát választotta. Az említett taggyűlés napirendjén nem sze­repelt, így nem is vitatták meg az ügyvezetővel kapcsolatos pontot - mondta Lukács a Napi Gaz­­► A MediaCity Magyarország Kft. hetven­százalékos tulajdonosa a Hologram V. M. Gyártó és Kereskedelmi Kft., amelynek tu­lajdonosa Varga Miklós, kisebbségi tulajdo­nosa pedig a Lukács Marianna kezében lévő ConsulAudit Magyarország Zrt. Lukács más­fél éve került a kiadóhoz - illetve jogelőd­jéhez -, amikor a Word Communications megvásárolta a Sanoma tulajdonában lévő Figyelőt. A MediaCity gondozásában jelen­leg nyolc magazin jelenik meg. haságnak. Az érintettek között vita van arról, hogy ki gyakorolhatja az ügyvezetői tisztséget, a kérdés­ben egy hónapon belül a bíróság dönt majd. Akárhogy dönt is a bíróság, tulajdonosként ga­rantálja, hogy a kiadó biztonságban lesz, az összes lap eljut majd az olvasókhoz - tette hozzá Lukács, aki szerint másfél évvel ezelőtt, amikor a kiadóhoz érkezett, célul tűzte ki, hogy a kiadó öt éven belül meghatározó médiavállalkozás legyen, e célt pedig továbbra is fenntartja. Bauer (aki korábban az IPM főszerkesztője volt) annyit közölt lapunkkal, hogy megalapozottnak tartja az ismeretlen tettes elleni feljelentést, többet azonban a jelenlegi helyzetben nem árult el. Véleménye szerint azért volt szükség a mostani lépésre, mert az összes lapot és a kiadót egyben kívánják működtetni, ennek feltételeit fenn kívánják tartani. Bauer is hangsúlyozta, hogy a ki­adványok meg fognak jelenni. A cégbírósági adatok szerint a 8 millió forint jegyzett tőkéjű MediaCity 2011-es árbevétele meghaladta a 666 millió forintot, ami több mint háromszoros növekedés az 2010-es 191,8 millió forint után. diószegi József Amennyiben nem biztos cége elektronikus cikkfelhasználási gyakorlatának jogszerűségében, keresse fel az alábbi médiafigyelő szolgáltatókat díjmen­tes tanácsadásért! A sajtótermékek felhasználására a szoftverekéhez hasonlóan vonatkozik a Btk. 329/A paragrafusa, mely rendelkezik a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményei­ről. Ne kockáztassa az esetleges büntető- és polgári jogi következményeket! Az alábbi elérhetőségen kollégáinktól megtudhatja az igénybe vehető kedvezménye­ket és díjmentes tanácsadásban részesülhet az év végéig! E-mail: hirugynokseg@napi.hu Telefon: 06 (70) 337-2047 hirV­­adás Istfo Diagnosis Systems ISI EMERGING MARKETS * 1 A EUROMONEY INSTITUTIONAL INVESTOR COMPANY ' í J «""““A ti: ,, — —, a ~ ................ Ahol üzlet lesz a hírből NE KOCKÁZTASSON, tegyen a sajtókalózkodás ellen!

Next