Napi Gazdaság, 2013. január (23. évfolyam, 2-22. szám)
2013-01-03 / 2. szám
TÖBB ÚJ AUTÓT HELYEZTEK FORGALOMBA TAVALY A tavalyi utolsó hónapban 5091 új személygépkocsit és 1016 darab 3,5 tonna összsúlyt nem meghaladó új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon a JATO Dynamics összesítése szerint. Tavaly így összesen 53 431 új személyautó és 10 877 új kishaszongépjármű került a magyar utakra. Decemberben az előző évinél 55 százalékkal több személygépkocsit helyeztek üzembe, éves összesítésben pedig 2012-ben 18 százalékkal több autó került forgalomba. A kishaszongépjárművek forgalomba helyezésénél az előző év azonos időszakához képest decemberben 38 százalékos csökkenést mértek, míg a teljes évet tekintve 6 százalékkal alacsonyabb a 2012-es szám. Decemberben a legsikeresebb autómárka - személyautó és haszongépjármű esetében egyaránt - az Opel volt havi 1319 darabbal. Az egész év viszonylatában szintén az Opel került ki győztesen 7916 darabos összes forgalomba helyezéssel, ezzel a márka a hazai piac 12 százalékát fedi le (a negyedik negyedéves rendőrségi flottacsere is az Opel eladásait növelte). Az új autók forgalomba helyezésének 80 százaléka céges ügylet, míg a magáneladások a piac 20 százalékát teszik ki. Decemberben százalékkal 55 több autót helyeztek üzembe EGYÉRTELMŰBB LETT AZ EXPORTFINANSZÍROZÁS Új feltételrendszert hozott létre a kormány a Magyar Export- Import Bank Zrt. (Eximbank), valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) számára. A jövőben az Eximbank referenciaalapkamatlábként az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatlábat alkalmazza majd. A kabinet egyértelműsítette: csak olyan cég kaphat Eximbank-garanciát, amelynek korábbi kezesség, állami garancia vagy viszontgarancia beváltásából származó tartozása sem az állammal, sem az Eximbankkal szemben nem áll fenn. Az Eximbank által folyósítható segélyhitelekre a jövőben - a kormány készfizető kezessége mellett - a nem piacképes kockázatú biztosítások szabályait kell alkalmazni - ezeknél a biztosítás csak a harmadik országbeli partner szerződésszegésére terjed ki, illetve arra az esetre, ha a Mehib-ügyfél nem tud érvényt szerezni a partnerét elmarasztaló bírósági ítéletnek. A Mehib a biztosítási összeg minimum 5 százalékának megfelelő önrész mellett szerződhet. A kormány a szolgáltatásoknál a dolgozók többségének hazai járulékfizetéséhez köti a garancianyújtást, míg építési-szerelési munka esetén elvárás, hogy a munka értékének 25 százaléka magyar származású export legyen. Élesben indul az erőpróba a munkaerőpiacon: Az új munka törvénykönyve egy része ugyan már fél éve hatályba lépett, de az elmúlt hónapokat a munkáltatók inkább a változások tanulmányozásával, a munkaszerződések átalakításának megkezdésével töltötték. Sok helyütt megvárták, hogy a jogszabály másik fele is hatályos legyen, így egyszerre hajtják végre a módosításokat. Az első komolyabb erőpróbát idén a helyi bértárgyalások jelentik majd, a megnyirbált szakszervezeti jogkörök szűkíthetik a munkavállalói érdekérvényesítést. Rontja a dolgozók helyzetét az is, hogy ez évtől megszűnt az átlagkereset fogalma, helyette a kisebb összeget jelentő, megváltoztatott számítású módú távolléti díjat jelöli meg a törvény például a szabadság, betegszabadság, végkielégítés számításánál. A műszakpótlékok számításának módja vagy a pótlékok átlagbéresítése szintén csökkentheti a nettó kereseteket. További izgalmakat hozhat a kollektív szerződések megújítása, hiszen az új előírásoknak meg nem felelők hatályukat vesztik. A folyamatban csak a munkahelyeken reprezentatív képviselettel bíró - a munkaviszonyban foglalkoztatottak tíz százalékát tagként felmutató - szakszervezetek vehetnek részt, munkahelyenként csak egy kollektív szerződés köthető. Az új munkatörvénykönyv mindemellett szinte minden lényeges kérdésben lehetőséget ad a jogszabálytól való eltérésre a kollektív szerződésben: akár évi 300 napnyi rendkívüli munkavégzésről, 12 havi munkaidőkeretről, hathavi próbaidőről is meg lehet állapodni a munkáltatóval, sőt a dolgozók pénzbüntetésének lehetőségéről is. A munkaidő-keretes megállapodásokról nyilvántartást kell vezetni, viszont kötetlen munkaidőnek minősül, ha a dolgozó munkaideje felével maga rendel-kezik, a munkáltató pedig mentesül a túlórafizetés és a pontos munkaidő-nyilvántartás vezetése alól. Számos ponton csak a munkavállalók javára lehet eltérni a kollektív szerződéssel is a törvénytől, e lehetőséggel azonban éppen a legerősebb érdekérvényesítő erővel bíró közszolgáltató cégek dolgozói nem élhetnek majd, állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásoknál ugyanis tilos az eltérés. Az munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseinek egyike néhány állami alkalmazottnak azért kedvez: idén megszűnik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek bérplafonja. KISS MELINDA KATALIN ► Olyan munkahelyeken, ahol nincs kollektív szerződésre jogosult szakszervezet, üzemi tanács vagy üzemi megbízott képviseli a munkavállalók érdekeit. Utóbbit már 15 munkavállalót foglalkoztató cégeknél kötelező választani, tanácsot pedig 50 fő felett, öt évre. Az üzemi tanács főként csak véleményezheti a munkáltató tervezett intézkedéseit, vétó- vagy döntési joga nincs, sztrájkot nem szervezhet, de üzemi megállapodást köthet a munkaadóval, amit a törvény munkaviszonyra vonatkozó szabályként ismer el, legfeljebb a tanács mandátumának idejére. A cégek terheit növeli a rezsicsökkentés A magyarországi közép- és kisvállalkozások által vásárolt áram ára 11-12 százalékkal is emelkedhet a január 1-jétől érvényes új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételező ipari energiafogyasztók pedig akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért - derül ki az Energiainfo.hu elemzéséből. Az ipari fogyasztók versenyképességének romlására utal, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (kát) szabályainak módosítása - a lakossági rezsicsökkentés érdekében - mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta "tomboló" keresztfinanszírozásra tett százalékkal fizethetnek többet az áramért . Az egyetemes szolgáltatásba tartozóktól kikerülő költségek a háztartási fogyasztóknál kilowattóránként 1-1,1 forint körüli árcsökkenést eredményezhetnének, az összeg a 10 százalékon előírt végfogyasztói árcsökkentés egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti, ellentételezése azonban a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási áraiban durva becsléssel kilowattóránként 60 fillér emelkedést jelent majd rá egy lapáttal a törvényhozás - fogalmazott a változások kapcsán Drucker György, a szakportál vezető elemzője, aki szerint így folytatódik a gyakorlat, hogy az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsonyabb háztartási energiaárakat. napi A nagyfogyasztók 30 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK. TÍZMILLÁRDOKAT KAPTAK A KÓRHÁZAK Év végén összesen közel 27 milliárd forintot osztott szét a betegellátásban részt vevő intézmények között az Emberi Erőforrások Minisztériuma a "kasszasöprés'' keretein belül. Legtöbbet, mintegy kétmilliárd forintot a SOTE, illetve mintegy 1,6 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Kanta imn kapta. A maradvány pontos felosztás az OEP honlapján megtalálható, és látható rajta, hogy a legnagyobb adósságot éppen azok a centrumok halmozzák fel, amelyekre az új rendszerben a legjabb teher hárul. A kasszasöprés fedezetét 011-es konszolidációból megmaradó december 10-ig visszautalt 3,3 milliárd forint, a gyógyító-megelőző kasszában megspórolt 11,2 milliárd forint, valamint a december 18-i kormányhatározat szerinti, az összevont szakellátás büdzséjének további 12,6 milliárd forintos emelése adta. Ebből 200-200 millió forint az Országos Mentőszolgálatnak és a betegszállítóknak jutott az üzemanyagköltségek növekedésének kompenzálása érdekében. Tulajdonosi háború kezdődött a Figyelő kiadójánál December végi taggyűlésén visszahívta Lukács Marianna ügyvezetőt a MediaCity Magyarország Kft., amely többek között a Figyelő, az IPM és az Intelligent Life kiadója. A kft. tegnapi közleménye szerint a cégvezető tevékenységét áttekintve még ugyanazon a napon büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, csalás és sikkasztás gyanújával. Új ügyvezetőnek a taggyűlés Bauer Évát választotta. Az említett taggyűlés napirendjén nem szerepelt, így nem is vitatták meg az ügyvezetővel kapcsolatos pontot - mondta Lukács a Napi Gaz► A MediaCity Magyarország Kft. hetvenszázalékos tulajdonosa a Hologram V. M. Gyártó és Kereskedelmi Kft., amelynek tulajdonosa Varga Miklós, kisebbségi tulajdonosa pedig a Lukács Marianna kezében lévő ConsulAudit Magyarország Zrt. Lukács másfél éve került a kiadóhoz - illetve jogelődjéhez -, amikor a Word Communications megvásárolta a Sanoma tulajdonában lévő Figyelőt. A MediaCity gondozásában jelenleg nyolc magazin jelenik meg. haságnak. Az érintettek között vita van arról, hogy ki gyakorolhatja az ügyvezetői tisztséget, a kérdésben egy hónapon belül a bíróság dönt majd. Akárhogy dönt is a bíróság, tulajdonosként garantálja, hogy a kiadó biztonságban lesz, az összes lap eljut majd az olvasókhoz - tette hozzá Lukács, aki szerint másfél évvel ezelőtt, amikor a kiadóhoz érkezett, célul tűzte ki, hogy a kiadó öt éven belül meghatározó médiavállalkozás legyen, e célt pedig továbbra is fenntartja. Bauer (aki korábban az IPM főszerkesztője volt) annyit közölt lapunkkal, hogy megalapozottnak tartja az ismeretlen tettes elleni feljelentést, többet azonban a jelenlegi helyzetben nem árult el. Véleménye szerint azért volt szükség a mostani lépésre, mert az összes lapot és a kiadót egyben kívánják működtetni, ennek feltételeit fenn kívánják tartani. Bauer is hangsúlyozta, hogy a kiadványok meg fognak jelenni. A cégbírósági adatok szerint a 8 millió forint jegyzett tőkéjű MediaCity 2011-es árbevétele meghaladta a 666 millió forintot, ami több mint háromszoros növekedés az 2010-es 191,8 millió forint után. diószegi József Amennyiben nem biztos cége elektronikus cikkfelhasználási gyakorlatának jogszerűségében, keresse fel az alábbi médiafigyelő szolgáltatókat díjmentes tanácsadásért! A sajtótermékek felhasználására a szoftverekéhez hasonlóan vonatkozik a Btk. 329/A paragrafusa, mely rendelkezik a szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeiről. Ne kockáztassa az esetleges büntető- és polgári jogi következményeket! Az alábbi elérhetőségen kollégáinktól megtudhatja az igénybe vehető kedvezményeket és díjmentes tanácsadásban részesülhet az év végéig! E-mail: hirugynokseg@napi.hu Telefon: 06 (70) 337-2047 hirVadás Istfo Diagnosis Systems ISI EMERGING MARKETS * 1 A EUROMONEY INSTITUTIONAL INVESTOR COMPANY ' í J «""““A ti: ,, — —, a ~ ................ Ahol üzlet lesz a hírből NE KOCKÁZTASSON, tegyen a sajtókalózkodás ellen!