Napi Gazdaság, 2013. február (23. évfolyam, 23-42. szám)

2013-02-14 / 32. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK TOVÁBBRA SINCS BÉRMEGÁLLAPODÁS A DUNAÚJVÁROSI VASMŰBEN Középtávú bérfejlesztési javaslatot tárt az ISD Dunaferr Zrt. a szakszervezetek elé a tegnapi bértárgyaláson - közölte a társaság. A vállalat ebben megerősítette a szakszervezeteknek február 1-jén átnyújtott állásfogla­lását: a többéves veszteséges működés miatt idén 2,1 százalékos bérfejlesztést vállal a vállalat. A cégvezetés fenntartja korábbi kezdeményezését, amely szerint az idei 13. és 14. havi bérek kifizetése helyett az így megtakarított közel 3,8 milliárd forintból az I. számú kohót újítaná fel. Az idén felfüggesztett juttatásokat 2014-ben és 2015-ben kapják meg a dolgozók. Az érdekvédelmi szervezetek továbbra is ragaszkodnak eredeti, 5,2 százalékos bérfejlesztésről szóló követe­lésükhöz. A közlemény szerint a vállalat azt javasolta az érdekvédelmi szervezeteknek, hogy a cég jövője érdekében munkabeszüntetés helyett "üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz". SEGÍTSÉGET KAPNAK A STARTUP CÉGEK Startup vállalkozásoknak szóló üzleti és technológiai fejlesztő programnot jelentett be az iCatapult üzleti és technológiai fej­lesztő központ. A cél, hogy a hazai induló technológiai vállal­kozások sikeresen lépjenek ki a nemzetközi piacra. A tegnap elindított program A cél, hogy az induló lényege, hogy az vállalkozások nemzet- arra jelentkező közi piacra lépjenek. Induló technológiai vállalkozások először egy hathetes intenzív felkészítésen vesznek részt, ezen szak­értők készítik fel őket a globális megmérettetésre. A program második felében a csapatokat az iCatapult eljuttatja különböző úgynevezett innovációs hubokba (központokba), elsősorban New Yorkba, ahol a kiépített kapcsolati rendszeren keresztül a startupok megalapozhatják globális jelenlétüket. A startup accelerator egy az USA-ból származó elnevezés, olyan komp­lex támogató folyamatot jelent, amelynek keretében az adott induló vállalkozás üzlet- és technológiai fejlesztésre vonatkozó tudás/tanácsadás mellett tőkebefektetéshez is jut.­ ­ Ellátási gondokkal is számol a magyar vízműszektor Működési problémákat is hozhat egy szakmai megalapozottság nélküli kormányzati árcsökkentés a víziközmű-szektorban, a cégek oldalán tartalékok már nincsenek. Már az idén ellátási zavarokat okozhat egy nem megfelelő mó­don végrehajtott díjcsökkentés a víziközmű-szektorban, szakér­tők szerint a likviditás elvesztése lehetetlenné teheti a közszolgála­ti kötelezettségek teljesítését is. A szolgáltatók mozgástere szűk, az iparágban az éves értékesítési mennyiség, illetve az árak is kö­töttek, ebből adódóan korrekci­ós mechanizmusok sem állnak rendelkezésre (sem termékváltás, sem piacbővítés). ► A vízművek helyzeté­nek javítása érdekében felmerülhet a kintlévő­ség-állomány támogatási forrásokból finanszírozott visszatérítése, illetve az ágazatot terhelő egyéb adók és illetékek, vala­mint a kötelező működési költségek csökkentése is - vélik szakértők. Az átlagosan 10 százalékos rezsicsökkentés a széttagoltság miatt ugyan eltérően érintené a vízszolgáltatókat, piaci vélemé­nyek szerint azonban a közműve­zeték-adó, illetve a díjcsökkentés együttes hatásaként üzemi szin­ten gyakorlatilag minden szerep­lőnél veszteséges működésre, a gazdálkodás ellehetetlenülésére lehet számítani. A közműadó akár tízszeres különbséggel is terhelheti a szolgáltatókat, a leg­súlyosabb terhet azoknál jelenti, amelyek - a hálózat nagysága miatt - eleve átlagon felüli fenntartási költséggel működtek. Szakmai alapú korrekció nélkül a re­zsiszabályozás éppen a nagyobb, eddig hatékonyan működő társaságokat tüntetné el a szolgáltatói pa­lettáról. A víz- és csatornaszolgáltatásból származó árbevétel szektorszinten valamivel évi 170 milliárd forint felett alakul, a közműadó pedig nagyjából 12,5 milliárd forint terhet jelent idén. Sokan úgy látják, szerencsésebb lett volna, ha az erőltetett díjcsökkentés előtt a Magyar Energia Hivatal egy­ségesíthette volna a díjképzést. A víziközmű-szektorban az ágazati törvény törekvéseinek megfelelően már elindult az integ­ráció, a rezsicsökkentés pedig elvileg gyorsíthatja azt. Az ágazat költségstruktúra­­ellemzői akkor is az integráció irányában hatnak, a mére­tgaz­­daságosság ugyanis legalább részben ellentételezheti a díj­csökkentés hatásait. Úgy tudni, a cégek többsége már elkészítette ilyen irányú terveit, legtöbbük azonban a cégjogi lépésekkel még eivár, a követelményeket tartal­mazó kormányrendelet egyelőre nem jelent meg. A rendelet, il­­etve differenciált árcsökkentés hiányában még idén szolgáltatási zavarokra lehet számítani - fo­galmazott egy névtelenséget kérő parági vezető (a fűnyíróelv az uniós támogatások visszafizeté­sének veszélyét is jelenti). Az in­tegrációs lépéseket ezért egyelőre inkább a szakmai szempontok vezérlik, és nem a még kockáza­ti cégjogi folyamatok. A cégeknél már nincsenek tartalékok, a költségcsökkentés ehetőségeit ezért elsősorban a személyi ráfordítások, a fenn­­tartási feladatok és felújítások átütemezése vagy elhalasztása élenti. Az ágazat dolgozóinak étszáma az elmúlt években fo­­yamatosan csökkent, ez azon­ban alapesetben nem lépte túl a - például nyugdíjazáson alapuló - szokásos fluktuáció mértékét. A rezsicsökkentés eredménye­ként a díjösszetevők minden eleméhez hozzá kell nyúlni, ki­zárólag létszámcsökkentéssel nem kompenzálható ez a hatás, úgy tudjuk, ágazati szinten egy­előre nem fogalmazódott meg a szakszervezetek által említett 10 százalékos létszámcsökkenés. Az ágazati szereplők jellemzően minden, nem pályá­zatból finanszírozott beruházást kénytelenek voltak leállítani, újabbak indítása pedig nem várható, a szolgáltatók idei fejlesztési tervüket gyakorlatilag kivétel nélkül újratervezik. Jeszák tamás * 1 1 ‘ H 1 s , 1 § 1 U ■ 2 . ce H N -1/5 D Kénytelenek hiánnyal tervezni a kistelepülések Félő, hogy az elosztás szabá­lyozatlansága miatt a decemberi, pártpolitikai szimpátiák mentén zajlott "csokipénzosztáshoz" hasonlóan adják majd az idei központi költségvetésben meg­határozott, a Belügyminiszté­rium által szerkezetátalakításra elkülönített 20 milliárd, illetve a fejezeti tartalékra szánt 24 mil­liárd forintot a deficittel küzdő kistelepüléseknek - mondta a Napi Gazdaságnak egy neve elhallgatását kérő szakértő. Egy múlt év végi kormányrendelet értelmében 37 település kapott 32 milliárd forintot, ezek kö­zött olyan önkormányzatok szerepeltek, mint a legnagyobb adósságot felhalmozó, fideszes polgármesterek által vezetett Hódmezővásárhely, Kaposvár, Pécs, Miskolc, Nyíregyháza, Nagykanizsa. A kistelepülések már túl van­nak az adósságkonszolidáción, ennek ellenére súlyos nehézsé­gekkel küzdenek: február 15-ig kell benyújtaniuk az önkormány­zati törvény módosítása értelmé­ben már nullszaldós büdzséjüket, az állami feladatfinanszírozású támogatás azonba nem teszi lehetővé. Ebben az eset számos település le­tetlenülhet el, úgy is továbbra is sok az önkormányzat val­amely kénytelen 5-10 20 milliárdos hiány­nyal tervezni az évet - mondta a Napi Gazdaság­nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségé­nek (MÖSZ) elnöke egy tegnapi konferencia szünetében, amelyen m­at 500 polgármester össze. A potenciális aszírozási források­­nem kaptak választ írásvezetők, mivel a­észt vevő Nemzet­­gazdasági és Belügy­­minisztérium csak őosztályvezetői szin­ten képviseltette magát, így tovább­ra is kérdés, hogy a feladatfinanszírozásra áttérés által a rendszerben keletkező 150 milliárd forintos lyukat hogyan tömik majd be. Tóth Kata BŐVÍT A KAPOSVÁRI CUKORMANUFAKTÚRA Több mint százmillió forintból bővíti kapacitását a német Pfeifer & Langen KG tulajdonában lévő, kaposvári székhelyű 1. Magyar Cukor Manufaktúra Kft. A fejlesztés keretében a csomagológé­peken kívül bővítik a társaság t­nketikai központját, illetve raktárházé 1998-ban két magánszemély alapított, jelenleg 45 dolgozó foglalkoztató társaságban 2001-ben szerzett több­ségi tulajdont a Pfeifer & Langen. A termékeinek mintegy kétharmadát a külpiacokon értékesítő, több multinacionális üzletláncot is kiszolgáló társaság idei üzleti ter­vében mintegy 10 milliárd forint nettó árbevétel szerepel, amely 700 millióval több az előző évinél. A vállalat az elmúlt időszakban döntően Horvátországból beszerzett alapanyagból dolgozott, volt olyan év, amikor mintegy 15-20 ezer tonna cukrot hoztak be a szomszédos országból. Az ÁSZ szerint jól működik az MNB Az MNB irányítási és döntéshozatali rendszeré­nek működése megfelelt a hatályos jogszabályi elő­írásoknak, az alapító okiratának, a vonatkozó bel­ső szabályzatainak, valamint a részvényesi jogokat gyakorló nemzetgazdasági miniszter határozata­inak - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap publikált jelentése. E szerint 2011- ben a banküzemi költség 11,9 milliárd forint volt, amely mind az előző évihez, mind a tervezetthez képest összességében és költségnemenként is csök­kent. Ez a tervezettnél alacsonyabb létszámnak, a költségcsökkentő intézkedéseknek, valamint a beruházások elmaradásának egyaránt köszönhe­tő. Ezzel együtt az újfajta ellenőrzési módszertant használó számvevők néhány hibát is azonosítottak, összessé­gében azonban nem történt tör­vénysértés. Az ÁSZ a jelentéssel az éves ütemterv szerint állt elő - jelentette ki D­omokos László elnök. Elmondása szerint Simor András MNB-elnök közölte vele, szerencsésnek tartaná, ha­ hiva­tali ideje vége előtt, március 3-ig publikálnák a jelentést. A három érdemi, a jegybanki vezetés "lelkén száradó" panasz egyike szerint az MNB iratkeze­lési gyakorlata 2009 januárja és 2012 decembere között nem felelt meg teljesen az előírásoknak, az iratkezelési szoftver nem rendelkezett az elő­írt tanúsítvánnyal - ezt a hiányosságot azóta az MNB pótolta. A másik probléma az volt, hogy az EU-tól és az IMF-től a magyar állam által 2008 őszén lehívott hitelekkel kapcsolatban az MNB felhatalmazás nélkül adott át üzleti titkok körébe tartozó adatokat a Valutaalapnak­­ 2010. augusztus 23-ig. A hét legnagyobb magyar bank finanszírozási helyzetéről jelentett az MNB, a net­tó devizapozíciót és hetente a swap-pozíciókat. A devizapozícióról szóló adatokat az EU is megkapta heti bontásban. ► Szerda délután folytatódott az MNB-ÁSZ párbaj: a jegybank visszautasította a működése törvényességét megkérdőjelező megállapításokat, a számvevőszék pedig közölte, kitart véleménye mellett. Az MNB elismerte a törvénysértést és felelős­ségre vonásokat kezdeményezett, tájékoztatta az érintett bankokat, illetve utólag bekérte az írásos felhatalmazásokat is. A harmadik probléma az volt, hogy a jegybank tulajdonában lévő Pénz­jegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. mű­ködését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, illetve hiányos, továbbá kifogásolták az MNB tulajdonosi viselkedését. napi ADATSAROK-BELFÖLD A MAGYAR GAZDASÁG NÉHÁNY JELLEMZŐ ADATA GDP változása (n.-év/n.-év, szűrt) Fogyasztói árindex (év/év) Jegybanki alapkamat Megnevezés Időszak Érték Folyó fizetési mérleg egyenlege 2012. III. negyedév 780 millió euró GDP változása (év/év, naptárhatást kiszűrve) 2012. III. negyedév -1,60 százalék 2012. III. negyedév -0,20 százalék 2012. december 5,00 százalék Fogyasztói árindex (középtávú cél, év/év) 2013. december 3,00 százalék 2013. január 30. 5,50 százalék Ipari termelés (munkanappal kiigazítva, év/év) 2012. november­­6,90 százalék Ipari termelés (munkanappal kiigazítva, év/év) 2012. január-november -0,20 százalék Építőipari termelés (volumen, év/év) 2012. november -11,70 százalék Kisker, forgalom (év/év, naptárhatástól tisztítva) 2012. november -4,10 százalék Külker, mérleg egyenlege 2012. január-november 6,78 milliárd euró Munkanélküliségi ráta (háromhavi átlag) 2012. október-december 10,7 százalék 95-ös benzin átlagára(1 liter) szerda, február 13,2013 433 forint Gázolaj átlagára (1 liter) szerda, február 13,2013 434 forint Havi nettó átlagkereset a versenyszférában 2012. november 159 056 forint Havi nettó átlagkereset a közszférában 2012. november 143 267 forint Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés

Next