Napi Gazdaság, 2013. március (23. évfolyam, 43-62. szám)
2013-03-26 / 59. szám
O A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. MÁRCIUS 26., KEDD Átmenetileg megbicsaklott a fizetési mérleg A tavalyi negyedik negyedévre 150 millió euró folyó fizetési többletet várnak a lapunk által megkérdezett elemzők, idén a folyó fizetési többlet a GDP 2 százalékát is elérheti. Átmeneti megtorpanást hozhat a negyedik negyedév a folyó fizetési többlet tavalyi növekedési ütemében, a megelőző negyedévi 780 millió eurós szufficithez képest az év végére legfeljebb 150 millió eurót várnak a szakemberek. Az ország finanszírozási képessége egyelőre erős és várhatóan a következő években sem romlik számottevően, idén - a gyenge belső kereslet miatti alacsony behozatalnak köszönhetően - tavalyhoz képest még nőhet a kivitel aránya, a folyó fizetési többlet így a GDP 2 százalékát is elérheti - vélik a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők. Az MNB csütörtökön teszi közzé a negyedik negyedéves folyófizetésimérleg-adatokat. Jóval kisebb lehetett a negyedik negyedévi folyó fizetési aktívum, mint az előző negyedévben, amiért elsősorban a külkereskedelem gyengébb teljesítménye felelős - mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Zrt. szakembere. A nettó export részesedése a GDP-ben lényegesebb kisebb lett az év végén, a megtorpanás azonban valószínűleg átmeneti hatásoknak tudható be. Az ország finanszírozási képességének összképe alapvetően nem változik, a külkereskedelemből származó többletet a jövedelmek kiáramlása, vagyis a kamatkifizetések, illetve a nemzetközi vállalatok profitrepatriálása ellensúlyozza. Ennek ellenére tavaly GDP-arányosan 1,4 százalékos fizetési szufficit keletkezhetett, amit még kiegészítenek az uniós transzferek. Az év második felében a jövedelemkiáramlás üteme általában egyenletesen mozog, nagyobb szezonális ingadozás inkább a második negyedévet jellemzi, a legtöbb cég ekkor fizeti ki osztalékát. A kisebb export-hozzájárulás egyelőre nem tűnik tendenciózusnak, ha például a megrendelési állományokat vagy a BMI-mutatókat nézzük, idén az autóipar továbbra is szép eredményt hozhat a külker soron, a beruházások és fogyasztás importigénye azonban továbbra is elfojtott. A jövedelmi soron nem vár nagy változást Árokszállási, aki szerint idén összességében nőhet a folyó fizetési többlet a tavalyi bázishoz képest, az Erste prognózisa 1,7 milliárd euró. A válság óta keletkezik ekkora aktívum az egyenlegben, amiben egyelőre a külkereskedelem részaránya meghatározó - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. szakértője. Véleménye szerint jelentős fordulatra addig nem lehet számítani, amíg az ország egy érezhető növekedési pályára nem áll, az export dinamikájához ekkor zárkózik majd fel az importé. Idén azonban inkább nő majd a többlet, ami finanszírozási szempontból pozitív, ám a mögöttes folyamatok tekintetében a belső kereslet gyengeségére utal. Jobbágy arra számít, hogy a GDP 2 százalékát teszi majd ki az idei folyó fizetési többlet, amiben a bázishoz mért növekedésnek két forrása lesz: az export tavalyi gyengesége valószínűleg nem folytatódik idén, az autóipari beruházások pozitív hozzájárulása érződik majd. Jobbágy az EU-források beáramlása tekintetében is jobb évre számít a tavalyinál, a fogyasztás vagy a beruházás frontján azonban nem lát fordulatot. Gerőcs tamás ► Az idei, külkereskedelmen kívüli tételeket nagyon nehéz megbecsülni, itt lehetnek még negatív meglepetések, elsősorban a tőkekivitel terén - mondta Jobbágy Sándor. A válság miatt az ország kapacitásleépítésben van, gyárakat zárnak be és viszik ki a jövedelmüket a külföldi tulajdonosok. A kép összetett, hiszen az idén várhatóan javuló exportkilátások a behozatalra is hatnak, hiszen az ágazatot húzó autóipari beruházások importigénye jelentős. HIRDETMÉNY A GEMENC VOLÁN Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 7100 Szekszárd, Tartsay u. 4., cégjegyzékszáma: Cg: 17-10-001127, adószáma: 11282284-2-17, a továbbiakban: társaság) a 2013. február 27. napján tartott rendkívüli közgyűlésén hozott 5/2013. (II. 27.) Kgy. sz. határozatával elrendelte a társaság alaptőkéjének részét képező 9.870.000 Ft, azaz kilencmilliónyolcszázhetvenezer forint, egyenként 10.000 Ft, azaz tízezer forint névértékű nyomdai úton előállított, dolgozói részvényeinek dematerializált törzsrészvénnyé történő átalakítását. Felhívás a nyomdai úton előállított dolgozói részvények benyújtására A társaság a jelen hirdetménnyel hívja fel a tisztelt dolgozói részvényeseket, hogy a nyomdai úton előállított dolgozói részvényeiket dematerializált törzsrészvénnyé történő átalakítása céljából az alábbiakban meghatározott időtartamon belül, az alábbi helyen nyújtsák be azzal, hogy a benyújtással egyidejűleg jelöljék meg azt a befektetési vállalkozást vagy hitelintézetet, amellyel értékpapírszámla-szerződést kötöttek. Ennek hiányában a benyújtást elmulasztottnak kell tekinteni. • Az átalakítás megkezdésének időpontja: 2013. április 1. • A benyújtásra nyitva álló időtartam: 60 nap. • Az átalakítás lezárásának időpontja: 2013. május 31. azzal, hogy az átalakítás lezárható hamarabb is, amennyiben valamennyi dolgozói részvény benyújtásra került. Amennyiben a társaság vezérigazgatójának döntése értelmében az átalakítás a 60 napos határidő lejárta előtt lezárásra kerül, úgy az átalakítás időpontja ennek megfelelően módosul. • A dolgozói részvények benyújtásának helye: 7100 Szekszárd, Tartsay u. 4., I. emelet 116. (Jogi Iroda). A dolgozói részvények a fent megjelölt benyújtási helyen, az átalakítás megkezdésének időpontjától az átalakítás lezárásának időpontjáig terjedő időszakban, munkanapokon 9.00 és 14.00 óra között nyújthatók be. A sérült, megrongálódott dolgozói részvények elfogadása abban az esetben lehetséges, ha az értékpapír, mint adott sorszámú részvény egyértelműen azonosítható. Az átalakítás időpontja a dolgozói részvények benyújtására megjelölt utolsó napot követő munkanap, azaz 2013. június 2., amely napon a társaság köteles a Tpt. 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot (részvényokirat) kiállítani. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított dolgozói részvény-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja és a már forgalomban lévő törzsrészvényekkel azonos jogokat biztosító dematerializált törzsrészvénnyé alakítja át. Az értékpapírszámlán minden szabályszerűen benyújtott 10.000 Ft névértékű dolgozói részvény után 10 darab 1.000 Ft névértékű, dematerializált törzsrészvény kerül jóváírásra. Az érvényesen be nem nyújtott dolgozói részvények sorszámait a társaság nyilvántartásba veszi, és az ezen részvények helyébe lépő dematerializált részvényeket a társaság számára az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével - értékesíti. Az értékesítés eredménytelensége esetén a társaság az értékesítésre nyitva álló határidőt követő első közgyűlésén a nem értékesített dematerializált törzsrészvények névértékének összegével az alaptőkét leszállítja. Az érvénytelenné nyilvánított dolgozói részvényforgalom tárgya nem lehet, azonban annak átadásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált törzsrészvény jóváírását, vagy - ha a dematerializált törzsrészvények teljes mennyiségének értékesítése megtörtént -, az értékesített részvény ellenértékét. A társaság az értékesített dematerializált törzsrészvények ellenértékét az igényérvényesítésig felmerült költségekkel csökkentve fizeti ki az érvénytelenített dolgozói részvény átadása esetén a részvény utolsó igazolt tulajdonosának, az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok figyelembevételével. A társaság az értékesített részvények ellenértékét, a tulajdonos jelentkezéséig hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A társaság az értékesített dematerializált törzsrészvény ellenértéke után kamatot nem fizet. Aligha lesz itt javulás A magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP a 2010-es szinten van, érdemi javulás a munkaerőpiacon sem várható, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körül stagnál - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzése. A prognózis szerint az infláció egyébként is lassulna, de a drasztikus és eszkalálódni látszó kormányzati beavatkozások (rezsicsökkentés) hatására átmenetileg történelmi mélységekbe süllyed. A mesterségesen leszorított infláció kockázata, hogy csak formálisan teljesülhet az MNB inflációs célja és erre hivatkozva indokolatlanul alacsony . Az idei áht-hiányt akkor lehet a GDP 3 százaléka alatt tartani, ha a kormány 150-200 milliárd forint összegű kiigazítást hajt végre, miközben a gazdaság 0,2 százalékkal nő - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. A gazdaságkutató prognózisa szerint a háztartások fogyasztása idén újabb egy, a beruházások két százalékkal csökkennek, az infláció 3 százalék lesz. A ciprusi események figyelmeztethetnek: Magyarország védtelen az olyan fertőző hatásokkal szemben, mint a tartós árfolyamgyengülés, mivel jelenleg IMF-védőháló nélkül van. Az MNB valószínűleg nem veti be a nem konvencionális eszközöket a monetáris politikában - tette hozzá Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs. szintre lehet szorítani a kamatokat, ám ez nem ad érdemi lendületet a gazdaságnak, viszont gyengíti a forintot. Bár kedvező nemzetközi hangulatban ez átmenetileg elviselhető, bármilyen negatív változás a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságban ugrásszerűen ronthatja a finanszírozási feltételeket. Ez pedig veszélyes szerencsejáték - vélik a kutatók. Mivel a devizaadósságok miatt a kormány és az MNB nem engedheti tartósan 310-320 forint fölé az euróárfolyamot, ennek bekövetkezte esetén elkerülhetetlen lesz a beavatkozás. NAPI PROGNÓZIS 2013RA (ELŐZŐ ÉVI 100) GDP 100,0 Ipari termelés 100,5 Beruházás 98,0 Export 105,0 Import 104,5 Áht-hiány (ESA, a GDP %-ában) 3,5 Fogyasztói árindex 103,0 Munkanélküliségi ráta (százalék) 10,9 Forrás: GKI JEGYZET NÉM A JEGYBANKNAK KI ÉRTI A SZAVÁT? Ezentúl nem tart sajtótájékoztatót az MNB elnöke a kamatdöntő üléseket követően, csak a stratégiai fontosságú döntéseiről tájékoztat, de lesznek rendszeres egyeztetések piaci elemzőkkel - erősítette meg a Reutersnak tegnap Simon András, a jegybank szóvivője. A monetáris tanács (MT) a korábbi gyakorlatnak megfelelően ülésezik és az alapkamatról szóló döntést követően hozza nyilvánosságra közleményét. Nem példátlan, hogy a jegybank a kamatdöntését nem magyarázza nyilvánosan, Európában például a Bank of England nem él a szóbeli indoklás gyakorlatával. A kontinensen viszont a transzparencia elősegítése, valamint a döntések hitelességének erősítése céljából személyesen is meg szokás védeni a döntést, ráadásul ilyenkor a központi bank gazdasági folyamatokról alkotott elképzeléseiről is lehet kérdezni az első számú jegybankárt. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke különösen nagy hangsúlyt fektet döntéseinek nyilvánossá tételére. Régiónk összes jegybankja vállalja, hogy politikájának hitelességét publikusan is erősíti. Szinte érthetetlen, hogy egy új ember a jegybank élén ezzel az aprónak tűnő lépéssel szembe megy a jó nemzetközi gyakorlattal. Az már csak hab a tortán, hogy ez az ember régi-új, mégpedig nem jó értelemben. Eddigi gyakorlata során még amikor jót akart, sem ért el egyvalamit: bizalmat meghatározó gazdasági körökben nem szerzett. Valószínűleg ennek tükrében mondta parlamenti meghallgatásán, hogy nyitottabbá akarja tenni a jegybanki működést, szeretné visszaszerezni a bizalmat. E szempontból realistának tekinthető a felismerés, hogy döntéseit mostantól nem indokolja, hiszen még minisztersége idejéből származó indoklásai a jó irányú intézkedések elfogadottságát is képesek voltak lerombolni. Ha jó döntéseket hoznak az MT-ben, akkor valóban felesleges az indoklás. Amennyiben az érthetetlen unortodoxia veti meg itt is a lábát, úgy a nyilvános tájékoztatás elmaradása csak a döntéshozó saját döntéseibe vetett bizalmának gyengeségével és a nyilvánossággal szembeni ellenszenvével magyarázható. MEGNYÚJTJÁK AZ ÁRFOLYAMGÁTAT A Magyar Bankszövetség támogatja az árfolyamgát igénylési idejének tervezett meghoszszabbítását, ám arra hívja fel a figyelmet, hogy a konstrukció záró időpontja nem változik, azaz az árfolyamrögzítéssel továbbra is 2017 júniusáig élhetnek a belépők. Mindez azt jelenti, hogy minél hamarabb csatlakozik valaki az árfolyamgát rendszeréhez, annál hosszabb ideig élvezheti a védelmet és a támogatást. Közben egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága az árfolyamgát igénylésének határidejét két hónappal kitoló javaslatot tegnapi ülésén, így a parlament akár már kedden úgy határozhat, hogy a hét vége helyett május 31 -ig lehet majd jelentkezniük az érintetteknek az árfolyamrögzítés rendszerébe. Rogán Antal bizottsági elnök szerint akár további hosszabbítás is elképzelhető, de csak azután, hogy a kormány megállapodott a bankszövetséggel. Varga még hisz az idei növekedésben A GDP idei növekedését fél és egy százalék közé teszem, ezen belül az első félévben gyengébb lehet a teljesítmény, a másodikban erőteljesebb. Ezzel már nem vagyunk egyedül, van már egy-két olyan vélemény, amelyik azt mondja, hogy akár meglepetést is okozhat a magyar gazdasági növekedés - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Portfolio.hu-nak adott interjúban. A nemrégiben hivatalba lépett tárcavezető szerint a kormány a Magyar Bankszövetséggel azért is tárgyal, mert ugyan a bankok nélkül is lehet növekedés, de velük könnyebb. A 7000 milliárd forintos vállalati hitelállomány 1 százalékos bővülése 0,4-0,5 százalékkal erősítené a gazdasági növekedést és 0,2 százalékkal növelné az állam bevételeit. Új típusú finanszírozási modellre nem kell készülni, Varga szerint azonban az eszközök szélesebb körét alkalmazhatják, mint korábban. Azzal, hogy változott a jegybank vezetése, talán kicsit jobban értik az MNB-ben, hogy a százalékos növekedést hozna egyszázalékos állománybővülés magyar kormány milyen célokat tűzött ki. Nem kell ördögi dolgokban gondolkodni, az ECB már régóta használ olyan eszközöket, amilyeneket az MNB még mindig nem - mondta a miniszter. Véleménye szerint az államnak a közösség érdekében igenis kell lépéseket tennie a piaci körülmények befolyásolására. Államosítás eddig sem volt, piaci körülmények között történt megállapodás. Mindig olyan megállapodásra törekszünk, amelyik kiállja a brüszszeli vizsgálatot is - fogalmazott Varga. napi ► Egyelőre nincs szükség arra, hogy akár a túlzottdeficit-eljárás, akár a tavalyi szerényebb mértékű gazdasági növekedés miatt új kiadáscsökkentő csomagon kellene gondolkodni - fogalmazott Varga Mihály, aki szerint ennek is eljöhet az ideje, előbb azonban ki kell derülnie, hogy az első negyedéves számok mit mutatnak. □ 0,5