Napi Gazdaság, 2013. május (23. évfolyam, 84-104. szám)

2013-05-02 / 84. szám

MINDENRŐL TUDNI AKARNAK A TRAFIKKÁROSULTAK Petíciót adtak át a trafikkárosultak néven szerveződött mozgalom képviselői kedden a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). A Németh Lászlóné miniszternek címzett petícióban a dohánykeres­kedelmi koncessziós pályázat veszteseiből szerveződött mozgalom tagjai azt kérik, hozzák nyilvánosságra a tender összes nyertes és vesztes pályázatát, "a döntéskor figyelembe vett, de a kiírásban nem szereplő" szempontrendszert, valamennyi feljegyzést, jegyzőkönyvet a pályázat elbírálásáról, továbbá a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. döntés-előkészítő anyagait, az elbírálásban részt vevő személyek, szakértők és tisztségviselők névsorát. A Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium az MTI érdeklődésére közölte: a petíciót a fejlesz­tési tárca áttekinti, és a benne foglaltakra rövid időn belül eljuttatja hivatalos válaszát a benyújtókhoz. A petícióban megfogalmazták: a pályázati anyagok nyilvánosságra kerülése után más szakmai szervezetek és szakértők bevonásával megvizsgálják, hogy volt-e olyan nyertes pályázat, amely nem felelt meg a kiírásnak, ez esetben minden rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kihasználnak. KÉTSZÁZEZER CÉG MŰKÖDIK KIS TÖRZSTŐKÉVEL Minden második kft.-nek mélyen a zsebébe kell nyúlnia az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépését követően, ha az akkortól kötelezővé tett hárommillió forintos törzstőkét kiterjesztik a régebben működő cégekre is, ellenkező esetben soha nem látott méretű cégalapítási hullám indul el. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az intézkedés tisztulási folyamatot indukál a cégvilágban - hívja fel a figyelmet az Opten céginformációs szolgáltató. A 2014 márciusában hatályba lépő új Ptk. magában foglalja a gazdasági társaságokra, ezen belül a kft.-kre vonatkozó szabályokat is. A már elfogadott törvény a kft.-kre hárommillió forintos törzstőkét ír elő, és ehhez idővel valószínűleg alkalmaz­kodniuk kell azoknak a cégeknek is, amelyeket korábban ennél kisebb tőkével alapí­tottak a tulajdonosok. Az Opten adatai szerint az utóbbi öt évben alapított kft.-k 90 százalékát hárommillió forintnál kisebb tőkével jegyezték be, így jelenleg több mint 200 ezer olyan cég van, amelyeknek törzstőkét kell majd emelniük. A jogszabály hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések még nem láttak napvilágot, de a korábbi joggyakorlat alapján valószínűsíthető, hogy a meglévő kft.-k esetében a törvény egy átmeneti (egy-két éves) időszakot fog biztosítani a törzstőke feleme­lésére, e nélkül ugyanis elképesztő cégalapítási hullám előzné meg a változást. Fl M4-10 I Eil Differenciálnák a kereskedői jutalékot A kártyahasználat után felszámított interchange-díj differenciált megállapítása látszik célravezetőnek. Az eltérő díjakra Európában több példa is van. Egyre több érv szól amellett, hogy amennyiben Magyarországon sza­bályozzák a kártyás vásárlások után a kibocsátóknak járó bankközi juta­lék (interchange) mértékét, akkor azt - számos nemzetközi példához ha­sonlóan - differenciált módon lenne célszerű meglépni. Horvátországban például a kereskedők által lebonyolított bankkártyaforgalom alapján a keres­kedőket négy különböző kategóriába sorolják, s ennek alapján állapítják meg a forgalomhoz kapcsolt interchange­­díjakat. Ezzel a megoldással tisztán interchange-bázisúvá tették a kereske­dők felé felszámított elfogadói díjakat, aminek révén a piac minden szereplője gyakorlatilag biztos lehet benne, hogy milyen költségekkel jár nála az elfoga­dás. Értelemszerűen (a volumenhatás miatt) a kisebb forgalmat lebonyolító kereskedők magasabb interchange (és így elfogadói) díjakkal kalkulálhatnak, a jó­val nagyobb forgalmat mutató kereskedelmi multik esetében ugyanakkor fajlagosan ki­sebb a költségszint. Arra, hogy a differenciált interchange-díj állami szabályozás mellett is megoldható, a spanyol szabályozás a példa. A kisvállalatok esetében a spanyol kormány 0,75, míg a nagy­­kereskedők esetében 0,45 százalékos kötelező díjat határozott meg. (A spanyol hatósági díjcsökkentés révén kialakult 0,64 százalékos átlagos interchange-díjszint magasabb, mint a jelenlegi - és a szabályozási elképzelések szerint nagyjából harmadára csökkentendő - magyar díjmérték.) A spanyol intézkedéssel az azt korábban támogató kereskedők, sőt a kormányzat is elégedetlen - ismertette a napokban több más közgazdásszal készített közös kutatását Gustavo Matias, a Madridi Autonóm Egye­tem professzora. Miközben ugyanis a bankok kieső bevételeiket a kártyadíjakban és kama­tokban (a spanyol hitelkártya-tulajdonosok átlagosan három százalékkal magasabb ka­matot fizetnek más uniós országhoz képest) jórészt átterhelték a kártyatulajdonosokra, a kereskedők azzal szembesültek, hogy csök­kent a kártyahasználat. A kutatók által vizs­gált időszakban az egy kártyára jutó átlagos tranzakciószám 45-ről 50-re növekedett csak, miközben Nyugat-Európában ugyanezen idő alatt 70 fölé nőtt az egy kártyával végzett tranzakciók száma. A készpénzhasználat elterjedése egyrészt növelte a szürkegazda­ságot, ráadásul a kereskedői kimutatások iga­zolták azt a tényt is, hogy a kártyahasználat csökkenésével a kereskedői költés is vissza­szorult - mondta a Napi Gazdaság kérdésére a madridi professzor. napi KUMMER JÁNOS 9B1 FISCHER IVÁN BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BÉRLETEK MÁR KAPHATÓK • * # • 2013-14 JUBILEUMI ÉVAD • • • # • WWW.BFZ.HU # •••# • • A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK­ön NYILVÁNOS A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLY EGYSZERŰSÍTÉSE A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gyor­sabbá és egyszerűbbé tenné a közbeszerzési eljárásokat, így segítve az európai uniós források sikeres felhasználását, valamint azt, hogy a magyar közbeszerzési szabályozást még inkább összhang­ba hozzák az uniós joggal. Az NFM a kormany.hu-n tette közzé a közbeszerzésekről szóló módosító javaslatát, amit május 2-áig lehet véleményezni. A változások július elsejétől lépnének életbe, míg a Közbeszerzési Hatóságnak novemberig kell kialakítania egy elektronikus felületet, amelyen az ajánlatkérők ingyenesen tehetik közzé a közbeszer­zési dokumentációt. Az általános indoklásban a tárca kifejti, hogy a törvényjavaslat a közbeszerzési törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján célozza a szabályozás módosítását, előtérbe helyezve a gyorsítás és egyszerűsítés igényét. Már közlekednek az új Mercedes buszok Szerdán álltak forgalomba Budapesten a Mercedes-Benz Citaro 2 típusú alacsonypadlós autóbuszok. A közbeszerzési pá­lyázat nyertese, a VT-Transman Kft. három ütemben - május­ban, júniusban és júliusban - helyezi üzembe a 150 járművet - mondta Tarlós István főpol­gármester. A Budapesti Közle­kedési (BKV) Zrt. 1500 buszt üzemeltet, a járművek átlagos életkora 18 év. Több 23-27 éves busz is közlekedik az utakon, és csaknem 800 húsz évesnél idősebb. Az új járműveket a VT­­Transman üzemelteti majd. Tarlós elmondta, hogy je­lenleg mintegy száz buszt, a járműpark nyolc százalékát mű­ködteti magántulajdonban­ lévő cég, s ez idővel 21 százalék lesz. A főpolgármester szólt arról is, hogy a buszbeszerzés költ­ségeit, a szükséges hiteleket a VT-Transman állja. A főváros nyolc évre szóló szerződést kö­tött a céggel, s a megállapodás kétéves opciót is tartalmaz. A szolgáltatót bármilyen minőségi probléma vagy járműkimaradás esetén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. kötbérezi, sőt ha három százalék fölé megy a járatkimaradások száma, a kötbérezésen túl a szerződés fel­mondására is lehetőség van. A VT-Transaman a szóló bu­szok esetén kocsikilométerenként 663 forint, a csuklós buszoknál pedig 797 forint vállalkozási díjért végzi a szolgáltatást. Az új járművek drágábban fognak üzemelni, mint az általuk kivál­tott 22-3­7 éves Ikarus buszok, hiszen azok működtetési költsé­geiben az amortizáció már nem jelenik meg. diószegi József VÉGSŐ ESETBEN MÓDOSÍTJÁK A HATÁRIDŐT Még nem büntet a NAV a pénztárgépek miatt Május elsejéig kellett átállni a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) online adatkapcsolatra képes pénztárgépek alkalma­zására, amitől a kormány az áfabevételek jelentős növeke­dését várja. A pénztárgéphasz­nálatra kötelezettek az elektro­nikus naplóval nem rendelkező pénztárgépeket lúr az ezzel rendelkező pc-alapú pénztár; december 31-éig ködtethetik anélkü hogy az adóhatóság szankcionálná az átállás el­mulasztását. A NAV közzé­tette honlapján a kasszák tí­pusát, amelyeket le kell cserélni és azokét is, amelyek átalakítás­sal tovább működhetnek - írta az MTI. Néhány nappal ezelőtt a Laurel Számítástechnikai Kft. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal il­letékesei, szakemberek és üzleti vezetők előtt próbavásárlással is bemutatta, hogyan működik az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgép. Ez azonban egy pici lépés ahhoz, hogy a piacon mű­ködő több százezer pénztárgépre valóban rálásson a NAV. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommuni­kációs igazgatója szerint nagyon szűk az átállás­ra megszabott határidő. Az új vagy átala­kított gépek esztidőszaka iszú heteket vesz igénybe. Nem mondta, hogy nem tartható a ha­táridő, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat részéről információ érkezett (áp­rilis 30-án) azzal kapcsolatban, hogy végső esetben kitolják az időkorlátokat. NAPI KARDEVÁN: KELLETT A MAGYAR TERMÉK RENDELET ► Szükség és igény is volt a magyartermék-rendeletre és az ehhez kapcsolódó jelölési rendszerre Magyarországon, amellyel megszüntethető a helyenként még most is tapasz­talható kaotikus állapot az élelmiszerek jelölésénél - je­lentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. A minisztérium célja, hogy a vásárló egyértel­műen tudja, mit vásárol és melyik a magyar termék. A Corvin Bevásárlóközpontban lévő CBA Príma áruházban tartott tájékoztatón az államtitkár elmondta: felmérések szerint a magyarok 60 százaléka - árérzékenysége ellenére - meg­nézi, hogy a megvenni kívánt áru magyar-e, és csak akkor vásárol mást, ha nem kap hazai terméket.

Next