Napi Gazdaság, 2013. május (23. évfolyam, 84-104. szám)

2013-05-23 / 98. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK ÚJ ADÓT VEZETNE BE ORBÁN VIKTOR A matematika szabályai szerint Magyarországnak ki kellene kerülnie a túlzottdeficit-eljárásból - mondta Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját követő saj­tótájékoztatón az MTI beszámolója szerint. A miniszterelnök szerint ez hosszú és fájdalmas folyamat volt. A kormányon belül is vita van akörül, vajon szükség van-e ehhez a két hete bejelentett összes pénzügyi intézkedésre. Ő személy szerint annak a híve, hogy a kiadási zárolásokon kívül arra is szükség van, hogy bizonyos egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekből fedezze­nek, az állami vagyon terhére, megemeljék a pénzügyi tranzakciós ille­téket, a bankadót, az "energiaadót", és bevezessenek egy új reklámadót. Ez még nem kész döntés - tette hozzá Orbán, de a törvényjavaslatok szerinte már készülnek. A miniszterelnök arról is szólt, hogy folytatódik a rezsicsökkentés mind a háztartások, mind a vállalkozások számára, a kormány a vállalatok által használt - jelenleg versenypiaci - energia árát is állami eszközökkel csökkenti majd. ORBÁN VIKTOR KAZAHSZTÁNBAN IS SZÓBA KERÜLHET A MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Szándéknyilatkozatot írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és kazah társa a közös magyar-kazah pénzügyi alap létrehozásáról. A két ország nagyságrendileg 10-15 millió dol­láros összeggel járulhat hozzá az alap létrehozásához, amellyel elsősorban azokat a magyar és kazah kis- és középvállalatokat fogják támogatni, amelyek forrás hiányában nem tudnak be­lépni, közvetlen elérni a másik ország piacára - mondta Varga az MTI-nek. A látogatás során eddig nem volt szó arról, hogy a kazah állam magyar állampapírokat venne, de a miniszter nem zárta ki, hogy a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen ez szóba kerülhet. Az elmúlt évben a magyar finanszírozási helyzet oly mértékben javult, hogy ennek felvetése már nem annyira aktuális - véli Varga. A megbeszélésen többek közt egy közvetlen, Budapestet és valamelyik kazah várost összekötő légi járat újraindítása is szóba került, Asztana, Almati vagy Atirau lehet az úticél. A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány által elrendelt költségvetési zárolásokat a tárcák határidőre bejelentették, a keretösszeg teljesülni fog. A kiadások tartják az ütemet az államháztartásban Jelentős elmaradásban van a tranzakciós illeték, amelyből az első négy hónapban alig 38,8 milliárd forint folyt be a büdzsébe, az egész évre várt összeg 12,8 százaléka. Az NGM szerint nincs ok aggodalomra, bár az idei első négy hónapban a deficit 528,6 milliárd forint. Az államháztartás áprilisban 35 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 289 milliárdos szufficittel. Idén az első négy hónap­ban a deficit elérte az 528,6 milliárd forintot, a ► Jól állnak a társadalombiztosítási alapok, a járulékok időarányosan folynak be, míg a kiadások attól elmaradnak, a többlet így 98,5 milliárd forint, a nyugdíjalapban 56,8, az egészségbiztosításban 41,7 milliárd forint az első négy hónapban­ megemelt éves hiánycél 60 százalékát. A részletes adatok szerint probléma a bevételi oldalon van, a központi költségvetés tervezett bevételeiből eddig 2939 milliárd forint folyt be, az éves terv 28,7 százaléka, szemben az időarányosan elvárható 33,3 százalékkal. A kiadások­nál nincs lemaradás, az első négy hónap 3607,5 milliárd forintos összege az éves terv 32,5 százaléka. Egyedül a személyi jövedelemadóból folyt be az időará­nyosan elvárható összeg, a fogyasztási adóknál (áfa, jövedéki adó) elmaradások vannak, de ezek közül is kiemelkedik a tranzakciós illeték: az eredetileg tervezett 301 milliárd forintból eddig 38,8 milliárd - az előirányzat 12,9 százaléka - folyt be. Az NGM persze korábban már 80 milliárd forinttal csök­kentette az illetékből tervezett bevételt, a mostani számokat látva azonban a 220 milliárdos cél elérése is kétséges - a tár­ca ugyanakkor tegnap azt közölte, nincs ok a sárgacsekk-adó bevételeinek újbóli csökkentésére. Nőttek viszont a bankadóból származó bevételek: a pénzügyi szervezetek 2010- ben bevezetett különadójából 35 milliárd forinttal gazdagodott a költségvetés, ami 14,6 milliárd forinttal (71,5 százalékkal) magasabb a tavalyi azonos időszaki adatnál - a pénzintézetek végtörlesztéséhez kapcsolódó adó­visszaigénylései idén már nem csökkentették a bevételt. A januárban bevezetett közműadóból az egész évre 60 milliárd forintot terveztek - a szol­gáltatók két részletben fizetik meg -, az első perió­dusban azonban a várt 30 milliárd forinttal szem­ben 23,5 milliárd folyt be, éves szinten itt is 10-15 milliárd forint bevételkiesés várható (bár az NGM szerint a cégek a második félév­ben befizetik az elmaradásokat). Az áfabevételek az első négy hó­napban 807,8 milliárd forintra rúgtak, ez 148,1 milliárd forint­tal alacsonyabb a tavalyi összeg­nél, a jövedéki­­adó-bevételek pedig­ az­ alacso­nyabb benzin­fogyasztás és a dohánytermékekből befolyó adó stagnálása miatt csökkentek. Kiadási oldalon ezzel szemben az egyedi és normatív támogatásokra fordított összegek az év első négy hónapjában 101,9 milliárd forintot tettek ki, ami közel háromszorosan haladja meg a tavalyit. Az NGM szerint a magas teljesülés oka, hogy áprilisban már részben kifizették a közleke­dési szolgáltatóknak (MÁV, Volán) májusra járó támogatásokat is. A költségvetési szervek kiadá­sai 1106,8 milliárd forintot tettek ki, a tavalyinál 25,4 százalékkal magasabbat. A növekedés mögött részben az önkormányzatoktól átvett intézmé­nyek többletkiadásai állnak, de többet költöttek a Gripen-vadászgépekre, illetve közlekedési fej­lesztésekre is. Egyéb kiadásból április végéig 56 milliárd forint gyűlt össze - ez 15,3 százalékkal már meghaladja az éves előirányzatot, az adósság­­szolgálati járulékos kiadások 22,5 milliárd forintot tettek ki, a tavalyi azonos időszakinak több mint négyszeresét. Ennek jelentős részét az Államadós­ság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranz­akciós illeték teszi ki - írta az NGM. PAPP ZSOLT 35 milliárd forint volt a hiány áprilisban Idén nem akarnak adózni a cégek Az év egészében százmilliárd forintot jócskán meghaladó mí­nusz is elképzelhető a társaságok által fizetett adók esetében az ál­lamháztartás negyedéves adatai alapján. Az nem újdonság, hogy a kisvállalati adó (kiva), illetve a kisadózók tételes adója (kata) nem váltotta be a reményeket: utóbbit jóval kisebb kör válasz­totta, előbbire pedig mindössze néhányan tértek át. Az első ne­gyedévben kivából 2,5 milliárd forint jött be, katából pedig 6,4 - az éves terv 130, illetve 74,3 milliárd forint, az első negyed­éves teljesítés fényében azonban egész évben kivából nagyjából 15, katából pedig 30 milliárd forint folyhat be. Mindez nem jelentene különösebb gondot, hiszen aki nem él e két adónem­mel, az nyilván társasági adót fizet, a jelek szerint azonban nem fog. Eddig ugyanis itt 95 milliárd forint folyt be az erede­tileg tervezett 320,8 milliárdból, ami a terv mintegy 30 százaléka, és ez az arány megegyezik az előző évivel. Nincs tehát különösebb ok azt feltételezni, hogy idén a ko­rábbi évek tendenciáihoz képest gyökeresen más történik majd; a társaságiadó-bevételek tel­jesülnek majd, azaz befolyik a 320 milliárd forint vagy ennél valamivel több is, az azonban nem várható, hogy a kiva és a kata sorain kieső több mint 150 milliárd forint itt jelenjen meg. F. SZABÓ EMESE ► Az új adónemek miatt évéből 34 helyett 27 milliárd forint folyt be, ami a tavalyi időarányos teljesítéssel szinte teljesen megegyezik - a 108 milli­árd forintos éves terv így reálisan elérhető. ADÓBEVÉTELEK AZ ELSŐ NÉGY HÓNAPBAN (MILLIÁRD FORINT) 2012 2013 Társasági adó 105,7 94,9 Egyszerűsített vállalkozói adó 33,9 27,3 Játékadó 22,0 10,5 Bankadó 20,4 35,0 Kis adózók tételes adója-6,3 Közműadó-23,4 Áfa 955,9 807,7 Jövedéki adó 267,4 252,3 Pénzügyi tranzakciós illeték-38,8 Biztosítási adó-8,4 Szja 491,0 510,2 Illetékek 30,7 34,4 Forrás: NGM KÖZVETLENÜL A TERMELŐTŐL OLCSÓBB AZ ÁRAM Konstrukciótól függően 10-30 százalékos megtakarítást is hozhatna az ipari fogyasztóknak a közvetlen áramértékesítés a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerint - írta a szervezet közleményében. Több javaslatot is kidolgoztak a kérdés rendezésére, ám az ezzel kapcsolatos egyeztetések csaknem egy éve elakadtak, pedig a konst­rukció előnyös lenne. Az MKET szerint lehetővé kellene tenni, hggy a fogyasztók és a termelők közvetlenül, magánve­zetéken csatlakozhassanak egymáshoz. Ahol ez nem gazdaságos, ott a rendszerhasználati díjakban kellene elismerni, hogy a kis távolságokon gyakorlatilag nincs hálózati veszteség az áram szállításakor. Mindkét eset­ben jelentősen csökkenhetnek az ellátott fogyasztók terhei. Az áramot jelenleg 13-15 forintért tudják ért­­­esíteni kilowattóránként a termelők, holott az előállítás árköltsége a magas gázárak miatt 22-24 forint. Ez az ár a közvetlen értékesítés egyéb előnyeit is figyelembe véve versenyképes lehetne, hiszen a vállalkozások áramkölt­sége jelenleg 25-31 forint között van kilowattóránként - idézte a közlemény Rudolf Viktort, az MKBT elnökét. Tízezrek eshetnek ki a diákmunkából Két, egymásnak ellentmondó jogszabály miatt akár mintegy 100 ezer, hallgatói jogviszonyát szüneteltető (passzív) diák számára válhat lehe­tetlenné a nyári munkavállalás. A diákok legális foglalkoztatása érdekében az iskolaszövetkezetek azt javasolják, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV), illetve az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma (Emmi) kezelje egysé­gesen a passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők munkavállalását, valamint a hallgatói státus igazolá­sához is ugyanazon doku­mentumokat (a diákigazolványt) követeljék meg. A jogszabályok harmonizálása érdekében indult lobbitevékenység azonban egyelőre nem veze­tett eredményre - mondta a Napi Gazdaságnak Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (Iszosz) elnöke. A tavaly nyári vizsgálatok jegyzőkönyvei szerint a revizorok az ellenőrzéskor a diákigazolványt csak érintőlegesen nézik, a véletlenszerűen kiválasz­tott diákoknál az adóhatóság nem elégszik meg a szövetkezettől kapott iskolalátogatási igazolvány­nyal, minden esetben hivatalos levélben veszik fel a kapcsolatot az oktatási intézménnyel a státus ellenőrzése érdekében. Az Emmi ugyanakkor a felsőoktatási törvényre hivatkozik, e szerint arra is lehetőség van, hogy a hallgatói jogviszonyt a diákigazolvánnyal mint közokirattal tanúsítsák a hallgatók. A NAV tavaly nyáron ugyan csak egy "passzív" diák esetében állapított meg járulékfizetési kötelezettséget (a járulék utóla­gos befizetése miatt külön büntetésre nem is került sor), az eset azonban rávilágított arra, hogy a hall­gatói jogviszonyt másként határozza meg a NAV által is hivatkozott társadalombiztosítási, illetve a felsőoktatási törvény. Előbbi szerint csak hallgatói iskolaigazolással rendelkező, nappali tagozatos diákokat alkalmazhatnak az iskolaszövetkezetek járulékfizetési kötelezettség nélkül. Tóth Kata ► Az Emmi az Iszosznak írt tisztázó leve­lében a felsőoktatási törvényre hivatko­zott, e szerint a hallgatói jogviszonyát szüneteltető (passziváló) hallgató is hall­gatónak tekinthető, ezért a felsőoktatási intézmény hallgatóijogviszony-igazolást állít ki számára.

Next