Napi Gazdaság, 2013. szeptember (23. évfolyam, 168-188. szám)
2013-09-02 / 168. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ VOJNITS TAMÁS SZERINT CSAK ÁTMENETILEG SZÁLL BE AZ ÁLLAM A TAKARÉKOKBA A Takarékbank igazgatóságának szerda este megválasztott új elnöke, Vojnits Tamás az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: az állam csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszernek magának szüksége van a megújításra, feltőkésítésre, minden egyéb, a későbbi privatizációval kapcsolatos állítás jelenleg a fantázia világába tartozik. A szövetkezeti hitelintézeti integráció átalakítására azért van szükség, mert az együttműködés eddigi formái nem voltak kellően erősek, és mert önmaguktól, önerőből megújulni nem képesek - tette hozzá. Az elmúlt húsz évben a takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek száma közel a felére csökkent - mondta -, a tagok száma több mint egymillióról közel százezerre esett és a szektor piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott. JÚLIUSBAN NŐTTEK AZ IPARI ÁRAK Idén júliusban év/év alapon újra kissé emelkedtek az ipari termelői árak: 1,3 százalékkal múlták felül az előző évit, míg az ez év júniusit 0,2 százalékkal haladták meg - adta hírül a KSH. Amíg a belföldi értékesítésben az árak 0,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, addig év/év alapon 0,2 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai összességében 0,1 százalékkal mérséklődtek, ezen belül a legnagyobb mértékben a villamosberendezés-gyártás (-1,1 százalék), a fémfeldolgozás (-0,6 százalék) és az élelmiszergyártás (-0,4 százalék) lett olcsóbb, míg a KSH 0,4 százalékos drágulást tapasztalt a műanyagiparban, az építőanyag-iparban és számítógépgyártásban. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai júliusban az előző havihoz képest nem változtak, míg a 2012-esnél 2,2 százalékkal magasabban jártak. A forint az euróval szemben 0,3 százalékkal erősödött, a dollárral szemben 0,5 százalékkal gyengült júniushoz képest. A PARLAMENT ELŐTT A ZÁRSZÁMADÁS Az Állami Számvevőszék az uniós forrásvesztésre figyelmeztet A kormány benyújtotta a 2012-es költségvetést, amivel szemben az ÁSZ érdemi kifogást nem emelt. A javaslat nagy vitákat nem fog kiváltani a parlamentben - hisz ez már gazdaságtörténet. A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2012-es költségvetés zárszámadását: tavaly az államháztartás hiánya a GDP 1,9 százaléka lett az eredetileg tervezett 2,5 százalékkal szemben, amit év közben 2,7 százalékra emeltek. Így hosszú évek óta először lett kisebb a tervezettnél a hiány és ez tette lehetővé, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány büszke teljesítményére - ez kiderül a törvényjavaslat általános indoklásából is -, pedig a körülmények közel sem voltak ideálisak. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszternek ugyanis egyetlen makroadatot sem sikerült belőnie: a GDP növekedését a 2012-es büdzsé 1,5 százalékra tette - ebből lett mínusz 1,7 százalék. Az inflációt 4,2 százalékra tervezték, végül a pénzromlás 5,7 százalék volt. A háztartások fogyasztását 0 százalékra tervezték, majd mínusz kettő lett - vagyis egyetlen paraméter sem stimmelt. A hiánycél teljesítésének egyetlen eszköze a többszöri megszorítás, a bank- és a telekomszektor többszöri adóztatása és a kiadások évközi csökkentése. A 2012-es költségvetést kilenc ízben módosította a kormány - gyakorlatilag minden hónapban, amikor ülésezett a parlament - ilyen gyakori változtatgatásra ezt megelőzően korábban sohasem volt példa. Sem a törvényjavaslat nem büszkélkedik ezzel, de ami még furcsább, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 197 oldalas jelentése sem említi, elintézve azzal, hogy a költségvetési törvényt "többször" is módosították év közben. Az ÁSZ-jelentés szerint a költségvetési gazdálkodási fegyelem javult az előző évekhez képest, ami abból is leszűrhető, hogy a számvevők a korábbi évek 30-50 javaslatával szemben alig négy feladatot adtak a kormánynak, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének gondoskodnia kell arról, hogy elkészüljön az ... ..... . adósok és a vám Mintegy 478 milliárd mosok egységes forinttal kevesebb számlarendszerniós pénzt ró. A földművehasználtak fel tavaly lésügyi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a földalap nyilvántartása naprakész legyen és az a "valós adatokat" tartalmazza. Az uniós támogatásokat elosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) első emberének gondoskodnia kell arról, hogy csak átlátható - nem off-shore - cégek részesülhessenek uniós támogatásban. Ilyen szabály eddig is létezett - ám az ÁSZ tapasztalatai szerint ezzel nem nagyon törődtek az NFÜ-nél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megkapta a házi feladatát: a számvevőkelégedetlenek a zárszámadás kontrollingrendszerével, ezért azt javasolják, hogy az NGM állítson össze egy zárt informatikai rendszert.Az ÁSZ-jelentés kitért az uniós pénzek felhasználására: a tervezett 1567,5 milliárd forinttal szemben az uniós költségvetési kiadások 1088 milliárdot tettek ki, ami 30,6 százalékkal, 478 milliárddal kisebb a tervezettnél. Ezt a kormány a kiemelt projektek csúszásával, az elhúzódó közbeszerzési eljárásokkal indokolta. Az ÁSZ szerint mivel a pénzek lehívásának gyorsítására hozott kormányzati intézkedések nem érvényesültek teljeskörűen, magas a forrásvesztés kockázata, hisz jövőre már új uniós költségvetési ciklus indul. papp zsolt Pénz nélkül indítja az évet a SZERSA Bár a korábban gazdasági bűncselekmények, így például sikkasztás vádja miatt indított hatósági eljárás miatt a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Közhasznú Alapítvány Szakképző Iskoláját (SZERSA) a végleges bezárás és a nyilvántartásból törlés veszélye fenyegette, a múlt héten lezajlottak a pótvizsgák, a héten pedig megindul az intézményben az oktatás. A vizsgálat nem zárult le, újat rendeltek el. A SZERSA működését így nemcsak a kormányhivatali ellenőrök állandó jelenléte nehezíti, az intézménynek a Magyar Államkincstár (MÁK) május óta nem folyósítja a normatívát. Ezt kérdésünkre azzal indokolták, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala a 2013. április 29- én készült feljegyzésében ismételten jelezte, hogy a tanügyi dokumentumok alapján az intézményben sem roma kisebbségi oktatás, sem szakmai gyakorlati képzés nem zajlik. Nincs tanműhely, központi képzőhely, illetve nem más költségvetési helynél szervezik meg a szakmai gyakorlati képzést (ezekre a jogcímekre nyújtottak be támogatási igényt). Mostanra az intézmény 20-30 millió forintos deficittel küzd, a diákok utáni 250 ezer forintos éves normatíva öt hónapos csúszása lassan ellehetetlenítheti a működést. Alig maradt pedagógus. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) megtudtuk, hogy az utalást a kincstár a fenntartó jogszerű, elbírált igénylése alapján végzi, az nem az EMMI hatásköre. Amennyiben utalásra kerül sor, az elmaradt havi támogatások egy összegben kerülnek a SZERSA számlájára - mondta a Napi Gazdaságnak Kozma Zsuzsanna, a MÁK sajtóreferense. Az ellenőrzést az iskola egy volt pedagógusának bejelentése nyomán tavaly késő ősszel indította el Budapest Főváros Kormányhivatala. A vizsgálat során azonban az Oktatási Hivatal eljárási jogszabálysértéseket fedezett fel - olvasható a Napi Gazdaság birtokába jutott levelezésből. Információink szerint a vádak igaznak bizonyultak, ezek szerint a 428 jogosult diák helyett mindössze 50 vesz részt az oktatásban, az intézmény a nem létező 1-6 osztály után normatívát vesz fel, a tanárok zöme nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, ám a kormányhivatal késedelmes eljárására hivatkozva mégsem törli az intézményt a nyilvántartásból. Az Oktatási Hivatal augusztus 15-i hatállyal új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. A SZERSA igazgatója későbbre ígért tájékoztatást. TÓTH KATA IQ: 20 millió forintnál nagyobb a deficit ERŐSEN NŐTT AZ MKB VESZTESÉGE százalékkal nőtt a bankcsoport vesztesége Az MKB Csoport 32,42 milliárd forint adózott veszteséget mutatott az első félévben, 64 százalékkal többet az egy évvel korábbi 19,83 milliárdnál - derül ki a bank pénteken, a BÉT honlapján közzétett gyorsjelentéséből. Az első félévi adózás előtti vesztesége a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerinti konszolidált jelentésben az egy évvel korábbi 17,97 milliárd forintról 26,3 milliárd forintra nőtt, aminek közel kétharmada, 18,1 milliárd forint a banki különadókra vezethető vissza. A csoport konszolidált mérlegfőösszege egy év alatt 11,3 százalékkal csökkent és június végén 2384,09 milliárd forintot tett ki. Az ügyfélhitelek állománya 23,2 százalékkal, 1381,22 milliárd forintra, az ügyfélbetéteké 12,7 százalékkal, 1230,44 milliárd forintra mérséklődött. A bankcsoport fundamentális bevétele (a kamat-, díj-és jutalékeredmény összege) az első félévben 39 milliárd forintot ért el, ami 19,5 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. Az első félévben 64 A GKI is némi növekedést vár A magyar GDP az első félévi visszaesés után a második félévben minimális mértékben, fél százalékkal nőhet, így az év egészében 0,3 százalék lehet a bővülés - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése. Ez alapvetően a növénytermesztés jelentős emelkedésének eredménye, a többi ágazat s a fogyasztás és a beruházás ugyanis nagyjából stagnál. A kormányzati lépések - így a rezsicsökkentés és a devizahitelek várható kivezetése - elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, miközben rontják a növekedés esélyét - vélik a kutatók. A prognózis szerint a kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egészében azonban a reálkeresetek csaknem 1,5 százalékos emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A munkanélküliség pedig a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése, valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken. A GKI 2013 egészére 2,2 százalékos inflációt vár. A rezsicsökkentés mérsékli, a telefonadó, a közműadó, az e-útdíj, a tranzakciós illeték és a megemelt hatósági dohányárrés begyűrűzése viszont növeli az áremelkedés ütemét. A kutatók szerint a forint erőteljes, az euróval szemben a 310-320-as szint fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően leáll, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamatemelés is következhet. napi gazdaság PROGNÓZIS 2013-RA (ELŐZŐ ÉVI 100) GDP 100,3 Ipari termelés 101,0 Beruházások 100,0 Építés-szerelés 102,0 Kiskereskedelmi forgalom 100,0 Kivitel (folyó áron, euróban) 103,0 Behozatal (folyó áron, euróban) 102,5 Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) 7,5 Euróárfolyam (éves átlag, forint) 299,0 Áht-hiány (pénzforgalmi, milliárd forint) 1000,0 Bruttó átlagkereset 103,0 Fogyasztói árak (éves átlag) 102,2 Fogyasztói árak(év végén) 102,3 Munkanélküliségi ráta (év végén, 96) 10,7 Forrás: GW Zrt Jöhet az új gyed-szabályozó A kismamák munkaerő-piaci visszatérését támogató, úgynevezett gyed extra bevezetéséről tárgyal szeptemberi ülésén a Fidesz parlamenti frakciója - jelentette be pénteken a Tv2 Mokka című műsorában Rogán Antal. A kormánypárt frakcióvezetője elmondta: az intézkedés lehetővé tenné a kismamák számára, hogy akár egy év alatt megkaphassák azt a támogatást a gyed keretében, ami több év alatt járna, ha például egy év után vissza akarnak térni a munkaerőpiacra. Hozzátette: a szeptemberi frakcióülés fókuszában a családtámogatási rendszer kiszélesítése mellett a rezsicsökkentés áll majd. Azt kérték a kormánytól, hogy jóval a fűtési szezon kezdete előtt határozza meg, mely területeket érinti majd a rezsicsökkentés. Kérték azt is, hogy az árcsökkenés az elmúlt év végéhez képest érje el a 20 százalékos mértéket. Rogán Antal közlése szerint a frakcióülésen várhatóan döntés születik arról, hogy a díjak csökkenése a fűtési szezon kezdetével vagy jövő év január 1-jén lépjen-e életbe. Kitért arra is, hogy a devizahitelesek megsegítése ügyében a Fidesz-frakció arra kérte a kormányt: vezessen be olyan szabályozást, ami minden olyan adósnak megoldást jelent, akinek a lakás a hitel biztosítéka, csökkenjenek a törlesztőrészletek, illetve szűnjön meg az árfolyamkockázat. NAPI GAZDASÁG