Napi Gazdaság, 2013. szeptember (23. évfolyam, 168-188. szám)
2013-09-11 / 175. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. SZEPTEMBER 11., SZERDA A DUNAFERR FELFÜGGESZTI AZ ELBOCSÁTÁSOKAT Néhány héten belül a jelenleginél magasabb szinten folytatódnak a magyar kormány és az ISD Dunaferr Zrt. vezetése közötti tárgyalások, addig az elbocsátandó munkavállalók nevesítését felfüggesztik. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint azért kérték a létszámleépítés folyamatának szüneteltetését, mert "amíg a tárgyalások zajlanak, nem célszerű az elbocsátásban előrelépni". A tárgyalások célja, hogy ne néhány hónapra, hanem évekre stabilizálódjon a cég. Jevgenyij Tankilevics cégvezető közös célnak nevezte, hogy "a következő évekre a céget egyben tartsuk". A vállalatcsoport jövőjét a menedzsment nem a tulajdonosváltásban, hanem a kormánnyal való együttműködésben látja. Szeptember 19-én munkásgyűlést tartanak a Dunaferrnél, amelyen a cégvezető tájékoztatást ad a társaság gazdasági helyzetéről, az egyes számú kohó átépítéséről, valamint a csoportos létszámcsökkentésről és a tervezett kiszervezésekről. Az ISD Dunaferr Zrt. 1500 fős létszámleépítést jelentett be augusztus 12-én, amit a vállalat tartós veszteségességével indokoltak a tulajdonosok. Később az MTI úgy értesült, hogy a magyar állam a Dunaferr mintegy 150 milliárd forintos tartozásának jelentős részét vállalná át a vasmű tulajdonjogáért cserébe. AZ NGM KITART A CSONKA ADATKÖZLÉS MELLETT A Nemzetgazdasági Minisztérium a korábbiakhoz képest közérthetőbb, rövidített közleményeket ad majd ki - válaszolta a tárca a portfolio.hu kérdésére, hogy mi indokolta a változtatásokat az államháztartási (áht) gyorsjelentésben. (A tárca hétfőn publikált gyorsjelentésében szerepelt az áht központi alrendszerének főbb pénzforgalmi adatait tartalmazó táblázat, valamint a kumulált deficit és az éves pénzforgalmi előirányzat viszonya, százalékos formában.) Az NGM szerint a részletes adatok - ugyanúgy, mint eddig, hó végén megtekinthetőek lesznek. Az áht-gyorstájékoztató tartalmának módosítása a parlament keddi ülésén is előkerült. Cséfalvay Zoltán államtitkár csak annyit mondott: a gyorsjelentés változik, az egyszerűbb lesz. A hiány éves lefutásáról szólva úgy fogalmazott: előfordul, hogy év közben 100 százalék fölé megy, de később általában korrigálódik, így év közben felesleges arról kritikát mondani. Jobb adós az állam, mint az önkormányzat? Az eddigi megoldás nem működött, új elképzelések kellenek az önkormányzati adósságkonszolidáció befejezéséhez - mondta Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Szerinte novemberig mindenképp tárgyalásos megoldásra volna szükség. A ciklus fő feladata az adósságkonszolidáció volt (állami, önkormányzati, lakossági) - mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus szerint ez nem azonnal megoldható probléma - amit jól mutat az önkormányzati adósságkonszolidáció folyamata. Ennek körében az első lépés volt a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, majd az év elején az önkormányzati adósságkonszolidáció első köre következett, ahol az 5000 fő alatti helyhatóságok tartozását 100, az ennél nagyobb településekét 40-70 százalékban vállalta át az állam. A 2013- as költségvetési törvényben a' 72. paragrafus azt teszi lehetővé, hogy a megmaradt önkormányzati adósságot (ami a teljes állomány közel fele) az állam hajlandó átvállalni, amennyiben az érintett hitelállomány 7 százalékát a költségvetésbe a hitelező bank befizeti. Fontos, hogy ezt a szándékot szeptember 30-ig be kell jelenteni. A törvényalkotó szándéka egyértelmű: az állam jobb adós, mint az önkormányzat, ezért a csökkenő kockázat okán járhat a 7 százalékos mérték. Az adósságátvállalás a költségvetés helyzetét nem érinti, hiszen az EU-szabályok szerint az önkormányzati adósság az államadósságba beleszámít. A Megyei Jogú Városok Szövetsége által folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a bankok a megoldást csak akkor szeretnék alkalmazni, ha ezt a 7 százalékos terhet az önkormányzatok maguk vállalják át. Ez önmagában Kósa szerint is ésszerű, hiszen a települések már a következő költségvetési évtől jobban járnak. Ha a múltból örökölt adósság benn marad a rendszerben, az önkományzatok az új EU- költségvetési ciklus pályázatain nem tudnak elindulni, hiszen az adósságtörlesztés miatt nehézzé válik az önrész biztosítása. Újabb hitelt a települések a törvények szerint csak egyedi kormánydöntéssel vehetnek fel, azaz lényegében nincs új hitelfelvétel. A fennmaradó adósságállomány finanszírozási költsége éves szinten 50-60 milliárd forint között van - ez Naszvadi György NGM- államtitkár szerint még elviselhető teher a költségvetésnek. A portfolióban 400 önkormányzat meglehetősen vegyes minősítésű hitele található. Amennyiben az állam (az ÁAK) ezt a portfoliót egyben tudja kezelni és átstrukturálja, akkor jobb feltételeket tud elérni, akár 10 milliárddal is csökkenthető az adósságszolgálat. NAGY LÁSZLÓ NÁDOR ► Lázár János javaslatával kapcsolatban, amely szerint a megyei jogú városok kapjanak 10 milliárd forintos támogatást az uniós pályázatokhoz. Kósa Lajos jelezte: ma is van lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy átmeneti időre - például EU-pályázati önrész-finanszírozáshoz - hitelt vegyenek fel. Azt pedig egyáltalán nem tartja rossznak Debrecen polgármestere, hogy a "szakmányban" kiadott engedélyek mellett a kormánynak vagy az NGM-nek pontos képe lenne az önkormányzati adósságátvállalás mértékéről. ADATSAROK-BELFÖLD KONJUNKTÚRAINDEXEK Elnevezés Legutóbbi időszak Érték (százalék) Beszerzésimenedzser-index(BMI) 2013. augusztus 51,70 Ecostat kis-és középvállalati index 2014.június 73,20 százalék** Ecostat top—100 nagyvállalati index 2015.június 69,50 százalék** GfK Hungária fogyasztói bizalmi indexe 2016. június 140,50 GKI fogyasztói bizalmi index 2017. augusztus -36,90** GKI üzleti bizalmi index 2018.augusztus -6,30** K&H kkv bizalmi index 2013. július -11,00* Policy Agenda kkv konjunktúra index 2013.július 45,40* Kopint-Tárki konjunktúrabarométer 2013. július 51,00* *az érték 0 és 100 között mozoghat, *‘az érték100 és +100 között mozoghat Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés LÁZÁR NFÜ S SZIGORT ÍGÉR Azonnal eláll visszamenőlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azon, folyamatban lévő ■Uitl uniós projektek kifizetésétől, amelyek kedvezményezettjei nem nyújtanak be határidőre átlátható brtósági nyilatkozatot vagy nem felelnek meg az alkotmányban rögzített átláthatósági követelményeknek - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden a Kossuth rádióban. Ha egy cég nem válaszol az NFÜ-nek vagy nem felel meg a feltételeknek, az ügynökség azonnal eláll a kifizetéstől. Az elmúlt hét évben Magyarországon 60 ezren nyertek el uniós támogatást, jelenleg 44 ezer cég felülvizsgálata zajlik. Szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell az átláthatósági törvényben foglalt kritériumai teljesüléséről egyenként, tényszerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról és azok adóilletőségéről is. Ma döntenek az új növekedési hitelprogramról Ma délután a Magyar Nemzeti Bankban Matolcsy György bejelentést tesz a növekedési hitelprogram (nhp) várt folytatásáról. A jegybank vezetői a tapasztalatokat tegnap megvitatták a korábban meghívott nagybanki vezetőkkel (az Erste első embere továbbra sem volt a meghívottak között), ma pedig vélhetően a monetáris tanács is megadja az engedélyt a program folytatására. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke tegnap minden pénzintézet nevében nyugodtan mondhatta, hogy a bankok teljes mellszélességgel kiállnak az nhp folytatása mellett, már csak azért is, mert a program megszüntette az apátiát a vállalkozások körében és végre hitelkérelmekkel kezdték ostromolni a bankokat. Ahogy azt tegnap írtuk, a hitelintézetek véleménye szerint a program folytatásában szélesebbre kell nyitni a banki marzsot azért, hogy a komolyabb kockázatot hordozó kkv-k is részesedhessenek az olcsó, jegybanki forrásból A pénzintézetek szerint 3-4,5 százalék között lehet az árazási bázis, ami elég széles ahhoz, hogy a vállalkozások megversenyeztessék a bankokat egy jobb ajánlatért. Fontos az is, hogy a bejelentkezési határidő hosszabb legyen: legalább 6 hónap kell ahhoz, hogy érdemi beruházásokat lehessen tervezni, amelyet az olcsó forrás támogathat. Ugyancsak megoldást kellene találni arra, hogy az olcsó kölcsönöket hiteltípustól függően valóban hosszú távon használhassák a vállalkozások, így például a jellemzően éven belüli forgóeszköz-finanszírozási megoldások helyét átvehessék a tartós forgóeszköz-finanszírozási szerződések, amelyek így 2-3 éves futamidővel stabil finanszírozási forrást tudnának biztosítani a főleg tőkehiány miatt küzdő hazai kkv-körnek. A korábbi, s lapunknak más forrásból most is megerősített jegybanki elképzelések szerint a program szélesítését és a szűk határidők megnyújtását azzal lehetne biztosítani, ha a jegybank az nhp I.-ben 0 százalékon nyújtott refinanszírozásért ezúttal kamatot számolna fel - sokak szerint ezzel a programot Brüsszel felé is eladhatóvá tehetnék. Egy visszafogott 1-1,5 százalékos refinanszírozási kamat jelenleg messze kedvezőbb lenne, mint a piacon bevett, jelenleg 3,75-4,00 százalék körüli BUBOR-szintek, amelyekre a banki költségek rárakódásával is messze versenyképes, 4-6 százalékos kamatok adódnának. Ez a kamatszint jelenleg csak az MFB és az Eximbank konstrukcióiban érhető utol, ám ott a hitel felhasználása sokkal kötöttebb, mint az NHP-ben. napi gazdaság MATOLCSY GYÖRGY Több leépítést terveznek év végére a cégek Egyre rosszabb kilátásokkal számolnak 2013 végéig a magyarországi munkaadók - már akik tudják, hogy a következő hónapokban hogyan alakul a létszámuk. Az utóbbi egy évben nyolcról 12 százalékra emelkedett azon vállalkozások aránya, amelyek bizonytalanok a következő negyedévvel kapcsolatban - mondta Kiss Judit, a Manpower Kft. ügyvezető igazgatója a cég által rendszeresen publikált reprezentatív, 750 cég megkérdezésével készített felmérés ismertetésekor. Ezt a bizonytalan üzleti környezet mellett az ügyvezető szerint az indokolja, hogy a cégek megkezdték működésük, üzleti modelljeik átalakítását, ami szintén nehezíti a tervezést. Idén az utolsó negyedévben a munkaadók 11 százaléka tervez elbocsátást, míg 8 százalék számol felvétellel, 69 százalék pedig nem tervez változtatást, így a Manpower-mutató - amelyet a felvételt és elbocsátást tervezők különbsége - 2013 végéig a szezonálisan kiigazított adatok szerint mínusz 4 százalékon állt, 3 százalékponttal alacsonyabban az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál egyaránt. A vizsgált 9 ágazatból hétben inkább elbocsátásokra számítanak a munkaadók: a legnagyobb leépítések az építőiparban, a vendéglátásban, a köz- és szociális szférában várhatók. Nincs jele a szokásos szeptemberi létszámfelvételi kedvnek sem. Bővítésre csak a pénzügyi és üzleti szolgáltatási szektorban számítanak. A legjelentősebb munkaerő-felvételt a Nyugat-Dunántúlon jelezték, de a Dél- és Közép-Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarországon romlottak a munkaerő-piaci kilátások. Kiss Melinda