Napi Gazdaság, 2013. szeptember (23. évfolyam, 168-188. szám)

2013-09-11 / 175. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. SZEPTEMBER 11., SZERDA A DUNAFERR FELFÜGGESZTI AZ ELBOCSÁTÁSOKAT Néhány héten belül a jelenleginél magasabb szinten folytatódnak a magyar kor­mány és az ISD Dunaferr Zrt. vezetése közötti tárgyalások, addig az elbocsátandó munkavállalók nevesítését felfüggesztik. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint azért kérték a létszámleépítés folyamatának szüneteltetését, mert "amíg a tárgyalások zajlanak, nem célszerű az elbocsátásban előrelépni". A tárgyalások célja, hogy ne néhány hónapra, hanem évekre stabilizálódjon a cég. Jevgenyij Tankilevics cégvezető közös célnak nevezte, hogy "a következő évekre a céget egyben tartsuk". A vállalatcsoport jövőjét a menedzsment nem a tulajdonosváltásban, hanem a kormánnyal való együttműködésben látja. Szeptember 19-én munkásgyűlést tartanak a Dunaferrnél, ame­lyen a cégvezető tájékoztatást ad a társaság gazdasági helyzetéről, az egyes számú kohó átépítéséről, valamint a csoportos létszámcsökkentésről és a tervezett kiszer­vezésekről. Az ISD Dunaferr Zrt. 1500 fős létszámleépítést jelentett be augusztus 12-én, amit a vállalat tartós veszteségességével indokoltak a tulajdonosok. Később az MTI úgy értesült, hogy a magyar állam a Dunaferr mintegy 150 milliárd forintos tartozásának jelentős részét vállalná át a vasmű tulajdonjogáért cserébe. AZ NGM KITART A CSONKA ADATKÖZLÉS MELLETT A Nemzetgazdasági Minisztérium a korábbiakhoz képest közérthetőbb, rövidített közleményeket ad majd ki - válaszolta a tárca a portfolio.hu kérdésére, hogy mi indokolta a változtatásokat az államháztar­tási (áht) gyorsjelentésben. (A tárca hétfőn publikált gyorsjelentésében szerepelt az áht központi alrend­szerének főbb pénzforgalmi adatait tartalmazó táblázat, valamint a kumulált deficit és az éves pénz­­forgalmi előirányzat viszonya, százalékos formában.) Az NGM szerint a részletes adatok - ugyanúgy, mint eddig, hó végén­­ megtekinthetőek lesznek. Az áht-gyorstájékoztató tartalmának módosítása a parlament keddi ülésén is előkerült. Cséfalvay Zoltán államtitkár csak annyit mondott: a gyorsjelentés változik, az egyszerűbb lesz. A hiány éves lefutásáról szólva úgy fogalmazott: előfordul, hogy év közben 100 százalék fölé megy, de később általában korrigá­lódik, így év közben felesleges arról kritikát mondani. Jobb adós az állam, mint az önkormányzat? Az eddigi megoldás nem működött, új elképzelések kellenek az önkormányzati adósságkonszolidáció befejezéséhez - mondta Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Szerinte novemberig mindenképp tárgyalásos megoldásra volna szükség. A ciklus fő feladata az adósságkonszolidáció volt (állami, önkormányzati, lakossági) - mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tegnapi sajtó­­tájékoztatóján. A politikus szerint ez nem azonnal megoldható probléma - amit jól mutat az önkor­mányzati adósságkonszolidáció folyamata. Ennek körében az első lépés volt a megyei önkormány­zatok adósságának átvállalása, majd az év elején az önkormányzati adósságkonszolidáció első köre következett, ahol az 5000 fő alatti helyhatóságok tartozását 100, az ennél nagyobb településekét 40-70 százalékban vállalta át az állam. A 2013- as költségvetési törvényben a' 72. paragrafus azt teszi lehetővé, hogy a megmaradt önkormányzati adósságot (ami a teljes állomány közel fele) az­ ál­lam hajlandó átvállalni, amennyiben az érintett hitelállomány 7 százalékát a költségvetésbe a hi­telező bank befizeti. Fontos, hogy ezt a szándékot szeptember 30-ig be kell jelenteni. A törvényalkotó szándéka egyértelmű: az állam jobb adós, mint az önkormányzat, ezért a csök­kenő kockázat okán járhat a 7 százalékos mérték. Az adósságátvállalás a költségvetés helyzetét nem érinti, hiszen az EU-szabályok szerint az önkor­mányzati adósság az államadósságba beleszámít. A Megyei Jogú Városok Szövetsége által foly­tatott tárgyalásokon kiderült, hogy a bankok a megoldást csak akkor szeretnék alkalmazni, ha ezt a 7 százalékos terhet az önkormányzatok maguk vállalják át. Ez önmagában Kósa szerint is ésszerű, hiszen a települések már a következő költségvetési évtől jobban járnak. Ha a múltból örökölt adósság benn marad a rendszerben, az önkományzatok az új EU- költségvetési ciklus pályázatain nem tudnak elindulni, hiszen az adósságtörlesztés miatt ne­hézzé válik az önrész biztosítása. Újabb hitelt a települések a törvények szerint csak egyedi kor­mánydöntéssel vehetnek fel, azaz lényegében nincs új hitelfelvétel. A fennmaradó adósságállomány finanszírozási költsége éves szinten 50-60 milliárd forint között van - ez Naszvadi György NGM- államtitkár szerint még elviselhető teher a költ­ségvetésnek. A portfolióban 400 önkormányzat meglehetősen vegyes minősítésű hitele található. Amennyiben az állam (az ÁAK) ezt a portfoliót egyben tudja kezelni és átstrukturálja, akkor jobb feltételeket tud elérni, akár 10 milliárddal is csök­kenthető az adósságszolgálat. NAGY LÁSZLÓ NÁDOR ► Lázár János javaslatával kapcsolatban, amely szerint a megyei jogú városok kapjanak 10 milliárd forintos támogatást az uniós pályázatokhoz. Kósa Lajos jelezte: ma is van lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy átmeneti időre - például EU-pályázati önrész-finanszírozáshoz - hitelt vegyenek fel. Azt pedig egyáltalán nem tartja rossznak Debrecen polgármestere, hogy a "szakmányban" kiadott engedélyek mellett a kormánynak vagy az NGM-nek pontos képe lenne az önkormányzati adósságátvállalás mértékéről. ADATSAROK-BELFÖLD KONJUNKTÚRAINDEXEK Elnevezés Legutóbbi időszak Érték (százalék) Beszerzésimenedzser-index(BMI) 2013. augusztus 51,70 Ecostat kis-és középvállalati index 2014.június 73,20 százalék** Ecostat top—100 nagyvállalati index 2015.június 69,50 százalék** GfK Hungária fogyasztói bizalmi indexe 2016. június 140,50 GKI fogyasztói bizalmi index 2017. augusztus -36,90** GKI üzleti bizalmi index 2018.augusztus -6,30** K&H kkv bizalmi index 2013. július -11,00* Policy Agenda kkv konjunktúra index 2013.július 45,40* Kopint-Tárki konjunktúrabarométer 2013. július 51,00* *az érték 0 és 100 között mozoghat, *‘az érték­­100 és +100 között mozoghat Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés LÁZÁR NFÜ S SZIGORT ÍGÉR Azonnal eláll visszamenőlegesen a Nemzeti Fej­­lesztési Ügynökség (NFÜ) azon, folyamatban lévő ■Uitl uniós projektek kifizetésétől, amelyek kedvezmé­­nyezettjei nem nyújtanak be határidőre átláthat­­ó b­r­tósági nyilatkozatot vagy nem felelnek meg az alkotmányban rögzített átláthatósági követelmé­nyeknek - mondta Lázár János, a Miniszterelnöksé­get vezető államtitkár kedden a Kossuth rádióban. Ha egy cég nem válaszol az NFÜ-nek vagy nem felel meg a feltételeknek, az ügynökség azonnal eláll a kifizetéstől. Az elmúlt hét évben Magyarországon 60 ezren nyertek el uniós támoga­tást, jelenleg 44 ezer cég felülvizsgálata zajlik. Szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell az átlátha­tósági törvényben foglalt kritériumai teljesüléséről egyenként, tény­szerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társa­ságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról és azok adóilletőségéről is. Ma döntenek az új növekedési hitelprogramról Ma délután a Magyar Nemzeti Bankban Matolcsy György bejelentést tesz a növekedési hitelprogram (nhp) várt folytatásáról. A jegybank vezetői a tapasz­talatokat tegnap megvitatták a korábban meghívott nagybanki vezetőkkel (az Erste első embere továbbra sem volt a meghívottak között), ma pedig vélhetően a monetáris tanács is megadja az engedélyt a program folytatására. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke tegnap minden pénzintézet nevében nyugod­tan mondhatta, hogy a bankok teljes mellszélességgel kiállnak az nhp folytatása mellett, már csak azért is, mert a program megszüntette az apátiát a vállal­kozások körében és végre hitelkérelmekkel kezdték ostromolni a bankokat. Ahogy azt tegnap írtuk, a hitelintézetek vélemé­nye szerint a program folytatásában szélesebbre kell nyitni a banki marzsot azért, hogy a komolyabb kockázatot hordozó kkv-k is részesedhessenek az olcsó, jegybanki forrásból A­ pénzintézetek szerint 3-4,5 százalék között lehet az árazási bázis, ami elég széles ahhoz, hogy a vállalkozások megverse­nyeztessék a bankokat egy jobb ajánlatért. Fontos az is, hogy a bejelentkezési határidő hosszabb legyen: legalább 6 hónap kell ahhoz, hogy érdemi beruhá­zásokat lehessen tervezni, amelyet az olcsó forrás támogathat. Ugyancsak megoldást kellene találni arra, hogy az olcsó kölcsönöket hiteltípustól függően valóban hosszú távon használhassák a vállalkozások, így például a jellemzően éven belüli forgóeszköz-finanszí­rozási megoldások helyét átvehessék a tartós for­góeszköz-finanszírozási szerződések, amelyek így 2-3 éves futamidővel stabil finanszírozási forrást tud­nának biztosítani a főleg tőkehiány miatt küzdő hazai kkv-körnek. A korábbi, s la­punknak más for­rásból most is megerősített jegybanki elképzelések szerint a program szélesítését és a szűk határidők megnyújtását azzal lehetne biztosítani, ha a jegybank az nhp I.-ben 0 százalékon nyújtott refinanszírozá­sért ezúttal kamatot számolna fel - sokak szerint ezzel a programot Brüsszel felé is eladhatóvá tehet­nék. Egy visszafogott 1-1,5 százalékos refinanszíro­zási kamat jelenleg messze kedvezőbb lenne, mint a piacon bevett, jelenleg 3,75-4,00 százalék körüli BUBOR-szintek, amelyekre a banki költségek rára­­kódásával is messze versenyképes, 4-6 százalékos kamatok adódnának. Ez a kamatszint jelenleg csak az MFB és az Eximbank konstrukcióiban érhető utol, ám ott a hitel felhasználása sokkal kötöttebb, mint az NHP-ben. napi gazdaság MATOLCSY GYÖRGY Több leépítést terveznek év végére a cégek Egyre rosszabb kilátásokkal számolnak 2013 végéig a ma­gyarországi munkaadók - már akik tudják, hogy a következő hónapokban hogyan alakul a létszámuk. Az utóbbi egy évben nyolcról 12 százalékra emel­kedett azon vállalkozások ará­nya, amelyek bizonytalanok a következő negyedévvel kap­csolatban - mondta Kiss Judit, a Manpower Kft. ügyvezető igazgatója a cég által rendszere­sen publikált reprezentatív, 750 cég megkérdezésével készített felmérés ismertetésekor. Ezt a bizonytalan üzleti környezet mellett az ügyvezető szerint az indokolja, hogy a cégek meg­kezdték működésük, üzleti mo­delljeik átalakítását, ami szintén nehezíti a tervezést. Idén az utolsó negyedévben a munkaadók 11 százaléka tervez elbocsátást, míg 8 százalék szá­mol felvétellel, 69 százalék pedig nem tervez változtatást, így a Manpower-mutató - amelyet a felvételt és elbocsátást terve­zők különbsége - 2013 végéig a szezonálisan kiigazított adatok szerint mínusz 4 százalékon állt, 3 százalékponttal alacso­nyabban az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál egy­aránt. A vizsgált 9 ágazatból hétben inkább elbocsátásokra számítanak a munkaadók: a legnagyobb leépítések az épí­tőiparban, a vendéglátásban, a köz- és szociális szférában várhatók. Nincs jele a szokásos szeptemberi létszámfelvételi kedvnek sem. Bővítésre csak a pénzügyi és üzleti szolgáltatási szektorban számítanak. A leg­jelentősebb munkaerő-felvételt a Nyugat-Dunántúlon jelezték, de a Dél- és Közép-Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarorszá­­gon romlottak a munkaerő-piaci kilátások. Kiss Melinda

Next