Napi Gazdaság, 2013. október (23. évfolyam, 189-210. szám)

2013-10-01 / 189. szám

O A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2013. OKTÓBER 1., KEDD_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________| Meglepetések nélküli Varga első Az idén várható 1050 milliárd forint után jövőre 924 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodhat a központi államháztartás, ezen felül 30 milliárd forint önkormányzati hiánnyal számol a 2014-es költségvetés hétfőn benyújtott tervezete, így a pénzforgalmi hiány eléri a GDP 3,1 százalékát, ám az uniós módszertan szerint számított GDP-egyenleg a GDP­­2,9 százalékára rúg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A miniszter szerint a 2014-es büdzsé kiegyensúlyozott makropályára épül: 2 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számolnak. A tervezés során 296,9 forintos euróval kalkuláltak. A makropálya szerint a háztartások fogyasztása 1,5, a beruházások 5,9 százalékkal nőhetnek, az export 6,1 és az import 5,7 százalékos emelkedése mellett. Figyelnek a három százalékra Az első benyomások szerint a mintegy 1092 oldalas javaslatban nagy meglepetések nin­csenek, igaz, az ördög a részletekben búvik meg. A kormány a lehetőségei között elmegy a falig, így a növekedést kissé optimistán tervezte meg, míg a hiányt hajszálnyival a 3 százalékos megengedhető küszöb alatt cé­lozta meg. A következő évekre természetesen csökkenő hiánnyal számolnak, 2015-re már a biztonságosabb 2,6 százalékos hiányt írták be a büdzsébe - bár ez a szám a következő kormányt, legyen annak bármilyen összeté­tele, az égvilágon semmire sem kötelezi - írja a napi.hu. Ha nem is virtigli választási költségvetés a 2014-es, de nem is a spórolásé, folytatódnak a nemzeti konzultációk, fölpörögnek a stadi­onépítések. A büdzsé előnyére írható, hogy a bevételi oldal első látásra óvatosan megterve­zett, a biztonságot szolgálja a 120 milliárdos rendkívüli tartalék és a százmilliárd forintos országvédelmi alap, e két tétel a GDP 0,6 szá­zalékára rúgó tartalékot jelent. Szolid adótöbbletek a büdzsében A gazdasági növekedés gyorsulásával a kormány a társasági adóbevételek 12 százalé­kos növekedésével számol, az evabevételek viszont látványosan csökkennek. Az áfából kerek 3000 milli­árd forintot várnak, ami szolid 1,6 szá­zalékos növekedés, és hasonló mérté­kű bővüléssel szá­molnak a személyi jövedelemadóknál. A kormány 2014-től kiterjeszti a családi adókedvezményt, így azt már nemcsak az szja-ból, hanem a tb-járulékból is leír­hatják az adózók, ez az intézkedés a tb­­járulék-bevételeket 53 milliárd forinttal csökkenti, így a családi adókedvezmény révén 230 milliárd forintról mond le a költségvetés. Negyvenmilliárd stadionokra A kormány az egészségbiztosítási és a nyug­díjalap költségvetését nullszaldósra tervezi, a he­lyi önkormányzatoknál 30 milliárdos hiánnyal számol az idei 15 milliárdos többlet után. A költségvetés részleteiből kiderül, hogy jövőre a kormányfői protokollra 500 millió forint jut, míg a kormányzati kommunikáció­ra 1,69 milliárd forintot, nemzeti konzultáci­óra további 1,6 milliárdot terveznek elkölteni 2014-ben. A rendőrség az idei 231,2 milliárd forint után jövőre 240 milliárd forintból gaz­dálkodhat. Az e-útdíj-rendszer teljes mérték­ben felpörög: a tervek szerint 10 milliárd fo­rintos ráfordítás mellett 133,8 milliárd forint bevétellel számolnak, ez némileg elmarad az eredetileg tervezett évi 150 milliárdos bevétel­től, de a költségvetés szempontjából ez a nettó 123,8 milliárd forint talált pénz. A ppp-kifizetések közül a legnagyobb az autópályákért fizetendő 107,2 milliárdos rendelkezésre állási díj, ehhez mérhető még a Művészetek Palotájának évi 11,5 milliárd forintos ppp-díja. A közlekedési támogatások közül kiemelhető az a 185,5 milliárd forint, amivel a helyközi közlekedést támogatja a bü­dzsé, a MÁV és GYSEV további 71,7 milliárd forintot kap. A közlekedési cégek a kedvezmé­nyek fejében további 104 milliárdos szociális menetdíj-támogatást kapnak, így a Volánokra és a MÁV támogatására csak 2014-ben 360,9 milliárdos költségvetési forrás jut. A BKV-BKK páros támogatására nem ter­veztek külön pénzt, annak ellenére, hogy a kormány idén kétszer hét milliárd forint tá­mogatást nyújtott a fővárosi tömegközlekedési cégeknek. A stadionépítési program nem áll taka­réklángra, a Győri Aréna építésére 4,9 mil­liárd forintot terveznek, a Nemzeti Olimpiai Központra (Puskás stadion) 20,2 milliárdot, egyéb stadionokra pedig 12 milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből. Lecseng a debreceni stadionberuházás, erre a célra már csak 1,79 milliárd forintot rejt a büdzsé. A nyugdíjakat az inflációval meg­egyező mértékben, 2,4 százalékkal emelik, így a nyugdíjkiadá­sok 2950 milliárd forintra nőnek. napi.hu <5^ Vállalkozások költségvetési defize (milliárd forint) Társasági adó Hitelintézeti járadék Pénzügyi szervezetek különadója Cégautóadó || Egyszerűsített vállalkozói adó H Energiaadó | Környezetterhelési díj * % ||| Egyéb befizetések Energiaellátók jövedelemadója IK Rehabilitációs hozzájárulás Kisadózók tételes adója Kisvállalati adó Közműadó Korkedvezmény biztosítási Bányajáradék Játékadó A KORMÁNY MAKROGAZDASÁGI PÁLYÁJA 2012 2013 2014 2015 2016 2017 GDP növekedése­­1,7 0,9 2 2,3 2,5 2,6 GDP értéke (milliárd forint) 28048 29203 30629 32153 33813 35620 GDP-deflátor 3,2 3,2 2,8 2,6 2,6 2,6 Infláció 5,7 1,9 2,4 3 3 3 Beruházási hányad a GDP százalékában 17,4 16,9 17,4 17,6 17,8 18,1 Háztartások fogyasztása -1,7 0,1 1,5 1,5 1,6 1,6 Közösségi fogyasztás 0,1­0 0 -0,2 -0,5 0 Belföldi felhasználás -3,5 0,5 2,2 1,7 1,7 1,9 Export 1,7 4,5 5,8 6,1 6,1 6,1 Import -0,1 4,5 6,2 5,7 5,8 5,8 Folyó fizetési mérleg (milliárd euró) 1,6 3,2 3,4 3,4 3,3 3,1 Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában 1,6 3,2 3,3 3,1 2,9 2,6 Államháztartás hiánya (milliárd forint) -841,8 1­050,8 -924,7-­ 191,3 -894,6 -770,8 Kormányzati szektor EDP-egyenlege a GDP százalékában -2,7 -2,7 -2,9 -2,6 -2,4 -2,2 Forrás: törvényjavaslat ELŐSZÖR TERVEZNEK DEFICITET A FOGLALKOZTATÁSI ALAPNÁL ► A költségvetés tervezete szerint 2014-ben legfeljebb 50 milliárd forint vesztesé­ge lehet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak, miközben a működtetés költségei az idei 300 millió forintról 1,6 milliárdra növekednének. Az elmúlt két évtized során a Munkaerőpiaci Alapnak hívott, korábban elsősorban a munkaadók és munkavállalók által befizetett járulékokból működő, elkülönített pénzalap túlnyomórészt szufficites volt, igaz, a mindenkori kormányok előszeretettel vonták el év végén az alap többle­tét a költségvetési lyukak foldozására. A 2014-es lenne az első év, ahol a költségvetés tervezete deficittel számol az alap kapcsán, a kormány ugyanis a tervezetben 377 mil­liárd forint kiadással és 327 milliárd forint bevétellel számol, betétállomány változása címén pedig 50 milliárd forint szerepel a bevételek között. Ez utóbbi soron egyébként a 2013-as, megszavazott költségvetésben 26 milliárd szerepelt. Közfoglalkoztatásra minden eddiginél többet, 183 milliárd forintot szán a kormány, amiből a 2013-ról áthúzódó költségeket is fedezni kell - vagyis a nemrégiben bejelentett, mintegy 100 ezer főt érintő téli közfoglalkoztatás támogatását is. 2013-ban 153 milliárd forint volt a rendelkezésre álló keret. A számok húsáfacsökkentésre utalnak Kevesebb kivásra és evásra számít a kormány 2014-ben, kis növekedést vár az szja-ban a bértömeg emelkedése miatt. A különadók tíz százalékát adják a bevételeknek, az áfában pedig nem látszik a kedvezményes kulcs kiterjesztésének hatása. A jövő évi adóbevételek nagyjából tíz százalékát teszik ki a különadók - a nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléko­kat ide nem értve, hiszen azok elkülönült alapokban szerepelnek. Összesen 6750 milliárd forintra rúg a főbb adónemekből tervezett bevétel, ebből 620 milliárdot tesz ki a hat különadó. Ez azt mutatja, hogy azok annyira beépültek a rendszer­be, hogy nehezen ki­­vezethetőek nagyobb adóemelés vagy ma­gasabb hiánycél nél­kül. A többi adónemet nézve szembetűnik a társaságok adóinak korrekciója 2013-hoz képest. A kormány elég nagyot hasalt az új adónemekkel, főleg a kivával, amelyet alig tízezren választottak, de a kata sem lett any­­nyira népszerű, mint remélte Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt ál­lamtitkára, jelenlegi jegybankalelnök. A jövő évi tervek már hasonlítanak a ra- Foruis:Állj»A­lóságra - már amit az első nyolc hónap adataiból meg lehet fejteni. Ennek alapján a kivát jelentősen visz­­szavágták, de még mindig nem annyira, mint amennyire népszerűtlen az adónem - a teljes megszüntetés nehezen lett volna elképzelhető, bár az is felér egy beismerő vallomással, hogy 130 milliárd helyett jövőre csak 45 milliárd forint bevé­telt várnak. Az indok­lás szerint hosszabb folyamat az adónem megkedvelése, emi­att várja a kormány a kata további bővülését is elsősorban az eva terhére. Kockázatos ugyan­akkor a társasági adó tervszáma: az indok­lás szerint az idei ter­vek épp a kata és kiva népszerűtlensége miatt felül fognak teljesülni, ezért jóval magasabb bázisból indul ki. Ez ugyanakkor egyálta­lán nem látszik az első nyolc havi adatból, éppen teljesül a terv arányaiban a 2012-es számokhoz képest. A­­fogyasztásnak és inflációnak köszön­hetően kismértékben emelkedik csak az áfabevétel, a 46 milliárdos plusz alig 1 szá­zalék feletti növekedés, a makroszámokból mintegy 55 milliárd forintos többlet adó­dik. Ez fedezheti a hús és egyéb hasonló termékek áfájának csökkentését, bár a szövegben erről említés nincsen. Az szja-ban a bértömeg emelkedése hozhat pluszbevételt, a családi adóked­vezmény értéke nem változik - 190 mil­­liárdról szól a terv. A családi adókedvez­mény alapjának a társadalombiztosítási járulékokkal való kiegészítése ugyanak­kor a nyugdíjjárulékokat 28, az egészség­­biztosítási járulékokat pedig 22 milliárd forinttal csökkenti. A társadalombiztosí­tás bevételeit idén jelentősen csökkentette a munkahelyvédelmi akcióterv, így nehéz összehasonlítani a 2014-es számot - a két év alatti béremelkedés ellenére 50 milli­árd forinttal alacsonyabb - 2012-essel. F. SZABÓ EMESE ► A játékadó jóval kevesebbet hoz­hat, mert az online kaszinók szabá­lyozása csúszik, a jövedéki adóban pedig az idei igen magas bázis miatt várható kisebb bevétel. Úgy tűnik, hisz az autóeladások felfutásában a kormány, legalábbis regisztrációs adóból több bevételre számít. FŐBB BEVÉTELI TERVEK Milliárd forint 2014 2013 (I—Vili. havi tény) Társasági adó 359 321 (125) Eva 67 108(55) Kata 78 74(16) Kiva 45 130(6) Cégautóadó 34,5 39,4(24,6) Játékadó 33 47 (20) Áfa 3000 2953 (1805) Jövedéki adó 932 947(574) Regisztrációs adó 16 14(10) Személyi jövedelemadó 1550 1502(1005) Nyugdíj jellegű járulék 2923 2704(1927) Eg. bizt. jellegű járulék 647 594(403) Pénzügyi különadó 144 144 (67) Tranzakcós illeték 269 301 (98) Robin Hood-adó 61 80 (0) Távközlési adó 57 44(29) Biztosítási adó 28 27,5 (18) Közműadó 53 60(17) Kevesebb osztalékot szed jövőre az állam Feleannyi osztalékot tervez beszedni jövőre az állam a Móltól, mint amennyit a társaság idén fizetett a költségvetésnek. Az állami cégektől várt osztalékbevételi célokat alultervezték. Az állami cégektől tervezett osztalék­­bevételek terén konzervatív becslést adott meg a jövő évi költségvetési javaslat, azt ugyanis az idei bevételi szinthez és a na­gyobb befizetők oszta­lékpolitikájához képest alultervezték. Tavalyi eredményük után idén augusztusig már 41 milliárd forintot fizet­tek be a büdzsébe az állami cégek, ám jövő­re csak 28,58 milliárd forinttal számolnak. A hatalmas különbségért egy egyszeri tététel, a Szerencsejáték Zrt. kiemelkedő nagyságú (17,5 milliárd forintos), eredménytartalékot kimerítő osztaléka a felelős. A Richter-osztalékból 3 milliárd forint bevételt remél az állam, azaz változatlan, részvényenkénti 65 forintos osztalékkal számolnak. Az OTP-től elhanyagolható, 80 millió forintos osztalékbevételt tervez a büdzsé. A Mal esetében feleakkora összeget írtak a bevételi célhoz, mint amennyi indokolt lenne. A társaság tavalyi eredménye után idén 11 milliárd forint folyt be az államhoz osztalék címén, ehhez képest jövőre csak 6 milliárd forinttal, azaz részvényenként 57 forinttal számol a büdzsé. A törvényterve­zet ugyanakkor hang­súlyozza, hogy az osz­talékbevételek óvatos tervezését az indokol­ta, hogy a kisebbségi részvénycsomagoknál, mint amilyenek a tőzs­dei cégek, minden év­ben kockázatot jelent, hogy az MNV-nek nincs ráhatása az adott évi konkrét osztalékfi­zetés mértékére. A jövő évi költség­­vetésbe tervezett 28,58 milliárd forint osztalékbevétel, a HungaroControl Zrt. kivételével, a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. alá tartozó társaságoktól származik. Az MFB-hez tartozó cégektől nem szándékoznak osztalékot elvonni, az indoklás szerint azért, mert ezek a társa­ságok jellemzően vagy nem nyereségesek, vagy a működésükhöz kell visszatartani­uk eredményüket. NAPI GAZDASÁG OSZTALÉKBEVÉTELI TERV A 2014-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN Állami tulajdonhányad Bevételi terv százalékban milliárd forintban MVM Zrt. 99,9 10 Szerencsejáték Zrt. 100 8,5 MolNyrt. 21,2 6 Richter Nyrt. 25 3 OTPNyrt. 0,08 HungaroControl Zrt. 100 1 Összesen 28,58 Forrás: költségvetési törvényjavaslat

Next