Napi Gazdaság, 2013. október (23. évfolyam, 189-210. szám)
2013-10-01 / 189. szám
O A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2013. OKTÓBER 1., KEDD_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________| Meglepetések nélküli Varga első Az idén várható 1050 milliárd forint után jövőre 924 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodhat a központi államháztartás, ezen felül 30 milliárd forint önkormányzati hiánnyal számol a 2014-es költségvetés hétfőn benyújtott tervezete, így a pénzforgalmi hiány eléri a GDP 3,1 százalékát, ám az uniós módszertan szerint számított GDP-egyenleg a GDP2,9 százalékára rúg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A miniszter szerint a 2014-es büdzsé kiegyensúlyozott makropályára épül: 2 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számolnak. A tervezés során 296,9 forintos euróval kalkuláltak. A makropálya szerint a háztartások fogyasztása 1,5, a beruházások 5,9 százalékkal nőhetnek, az export 6,1 és az import 5,7 százalékos emelkedése mellett. Figyelnek a három százalékra Az első benyomások szerint a mintegy 1092 oldalas javaslatban nagy meglepetések nincsenek, igaz, az ördög a részletekben búvik meg. A kormány a lehetőségei között elmegy a falig, így a növekedést kissé optimistán tervezte meg, míg a hiányt hajszálnyival a 3 százalékos megengedhető küszöb alatt célozta meg. A következő évekre természetesen csökkenő hiánnyal számolnak, 2015-re már a biztonságosabb 2,6 százalékos hiányt írták be a büdzsébe - bár ez a szám a következő kormányt, legyen annak bármilyen összetétele, az égvilágon semmire sem kötelezi - írja a napi.hu. Ha nem is virtigli választási költségvetés a 2014-es, de nem is a spórolásé, folytatódnak a nemzeti konzultációk, fölpörögnek a stadionépítések. A büdzsé előnyére írható, hogy a bevételi oldal első látásra óvatosan megtervezett, a biztonságot szolgálja a 120 milliárdos rendkívüli tartalék és a százmilliárd forintos országvédelmi alap, e két tétel a GDP 0,6 százalékára rúgó tartalékot jelent. Szolid adótöbbletek a büdzsében A gazdasági növekedés gyorsulásával a kormány a társasági adóbevételek 12 százalékos növekedésével számol, az evabevételek viszont látványosan csökkennek. Az áfából kerek 3000 milliárd forintot várnak, ami szolid 1,6 százalékos növekedés, és hasonló mértékű bővüléssel számolnak a személyi jövedelemadóknál. A kormány 2014-től kiterjeszti a családi adókedvezményt, így azt már nemcsak az szja-ból, hanem a tb-járulékból is leírhatják az adózók, ez az intézkedés a tbjárulék-bevételeket 53 milliárd forinttal csökkenti, így a családi adókedvezmény révén 230 milliárd forintról mond le a költségvetés. Negyvenmilliárd stadionokra A kormány az egészségbiztosítási és a nyugdíjalap költségvetését nullszaldósra tervezi, a helyi önkormányzatoknál 30 milliárdos hiánnyal számol az idei 15 milliárdos többlet után. A költségvetés részleteiből kiderül, hogy jövőre a kormányfői protokollra 500 millió forint jut, míg a kormányzati kommunikációra 1,69 milliárd forintot, nemzeti konzultációra további 1,6 milliárdot terveznek elkölteni 2014-ben. A rendőrség az idei 231,2 milliárd forint után jövőre 240 milliárd forintból gazdálkodhat. Az e-útdíj-rendszer teljes mértékben felpörög: a tervek szerint 10 milliárd forintos ráfordítás mellett 133,8 milliárd forint bevétellel számolnak, ez némileg elmarad az eredetileg tervezett évi 150 milliárdos bevételtől, de a költségvetés szempontjából ez a nettó 123,8 milliárd forint talált pénz. A ppp-kifizetések közül a legnagyobb az autópályákért fizetendő 107,2 milliárdos rendelkezésre állási díj, ehhez mérhető még a Művészetek Palotájának évi 11,5 milliárd forintos ppp-díja. A közlekedési támogatások közül kiemelhető az a 185,5 milliárd forint, amivel a helyközi közlekedést támogatja a büdzsé, a MÁV és GYSEV további 71,7 milliárd forintot kap. A közlekedési cégek a kedvezmények fejében további 104 milliárdos szociális menetdíj-támogatást kapnak, így a Volánokra és a MÁV támogatására csak 2014-ben 360,9 milliárdos költségvetési forrás jut. A BKV-BKK páros támogatására nem terveztek külön pénzt, annak ellenére, hogy a kormány idén kétszer hét milliárd forint támogatást nyújtott a fővárosi tömegközlekedési cégeknek. A stadionépítési program nem áll takaréklángra, a Győri Aréna építésére 4,9 milliárd forintot terveznek, a Nemzeti Olimpiai Központra (Puskás stadion) 20,2 milliárdot, egyéb stadionokra pedig 12 milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből. Lecseng a debreceni stadionberuházás, erre a célra már csak 1,79 milliárd forintot rejt a büdzsé. A nyugdíjakat az inflációval megegyező mértékben, 2,4 százalékkal emelik, így a nyugdíjkiadások 2950 milliárd forintra nőnek. napi.hu <5^ Vállalkozások költségvetési defize (milliárd forint) Társasági adó Hitelintézeti járadék Pénzügyi szervezetek különadója Cégautóadó || Egyszerűsített vállalkozói adó H Energiaadó | Környezetterhelési díj * % ||| Egyéb befizetések Energiaellátók jövedelemadója IK Rehabilitációs hozzájárulás Kisadózók tételes adója Kisvállalati adó Közműadó Korkedvezmény biztosítási Bányajáradék Játékadó A KORMÁNY MAKROGAZDASÁGI PÁLYÁJA 2012 2013 2014 2015 2016 2017 GDP növekedése1,7 0,9 2 2,3 2,5 2,6 GDP értéke (milliárd forint) 28048 29203 30629 32153 33813 35620 GDP-deflátor 3,2 3,2 2,8 2,6 2,6 2,6 Infláció 5,7 1,9 2,4 3 3 3 Beruházási hányad a GDP százalékában 17,4 16,9 17,4 17,6 17,8 18,1 Háztartások fogyasztása -1,7 0,1 1,5 1,5 1,6 1,6 Közösségi fogyasztás 0,10 0 -0,2 -0,5 0 Belföldi felhasználás -3,5 0,5 2,2 1,7 1,7 1,9 Export 1,7 4,5 5,8 6,1 6,1 6,1 Import -0,1 4,5 6,2 5,7 5,8 5,8 Folyó fizetési mérleg (milliárd euró) 1,6 3,2 3,4 3,4 3,3 3,1 Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában 1,6 3,2 3,3 3,1 2,9 2,6 Államháztartás hiánya (milliárd forint) -841,8 1050,8 -924,7- 191,3 -894,6 -770,8 Kormányzati szektor EDP-egyenlege a GDP százalékában -2,7 -2,7 -2,9 -2,6 -2,4 -2,2 Forrás: törvényjavaslat ELŐSZÖR TERVEZNEK DEFICITET A FOGLALKOZTATÁSI ALAPNÁL ► A költségvetés tervezete szerint 2014-ben legfeljebb 50 milliárd forint vesztesége lehet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak, miközben a működtetés költségei az idei 300 millió forintról 1,6 milliárdra növekednének. Az elmúlt két évtized során a Munkaerőpiaci Alapnak hívott, korábban elsősorban a munkaadók és munkavállalók által befizetett járulékokból működő, elkülönített pénzalap túlnyomórészt szufficites volt, igaz, a mindenkori kormányok előszeretettel vonták el év végén az alap többletét a költségvetési lyukak foldozására. A 2014-es lenne az első év, ahol a költségvetés tervezete deficittel számol az alap kapcsán, a kormány ugyanis a tervezetben 377 milliárd forint kiadással és 327 milliárd forint bevétellel számol, betétállomány változása címén pedig 50 milliárd forint szerepel a bevételek között. Ez utóbbi soron egyébként a 2013-as, megszavazott költségvetésben 26 milliárd szerepelt. Közfoglalkoztatásra minden eddiginél többet, 183 milliárd forintot szán a kormány, amiből a 2013-ról áthúzódó költségeket is fedezni kell - vagyis a nemrégiben bejelentett, mintegy 100 ezer főt érintő téli közfoglalkoztatás támogatását is. 2013-ban 153 milliárd forint volt a rendelkezésre álló keret. A számok húsáfacsökkentésre utalnak Kevesebb kivásra és evásra számít a kormány 2014-ben, kis növekedést vár az szja-ban a bértömeg emelkedése miatt. A különadók tíz százalékát adják a bevételeknek, az áfában pedig nem látszik a kedvezményes kulcs kiterjesztésének hatása. A jövő évi adóbevételek nagyjából tíz százalékát teszik ki a különadók - a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat ide nem értve, hiszen azok elkülönült alapokban szerepelnek. Összesen 6750 milliárd forintra rúg a főbb adónemekből tervezett bevétel, ebből 620 milliárdot tesz ki a hat különadó. Ez azt mutatja, hogy azok annyira beépültek a rendszerbe, hogy nehezen kivezethetőek nagyobb adóemelés vagy magasabb hiánycél nélkül. A többi adónemet nézve szembetűnik a társaságok adóinak korrekciója 2013-hoz képest. A kormány elég nagyot hasalt az új adónemekkel, főleg a kivával, amelyet alig tízezren választottak, de a kata sem lett anynyira népszerű, mint remélte Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára, jelenlegi jegybankalelnök. A jövő évi tervek már hasonlítanak a ra- Foruis:Állj»Alóságra - már amit az első nyolc hónap adataiból meg lehet fejteni. Ennek alapján a kivát jelentősen viszszavágták, de még mindig nem annyira, mint amennyire népszerűtlen az adónem - a teljes megszüntetés nehezen lett volna elképzelhető, bár az is felér egy beismerő vallomással, hogy 130 milliárd helyett jövőre csak 45 milliárd forint bevételt várnak. Az indoklás szerint hosszabb folyamat az adónem megkedvelése, emiatt várja a kormány a kata további bővülését is elsősorban az eva terhére. Kockázatos ugyanakkor a társasági adó tervszáma: az indoklás szerint az idei tervek épp a kata és kiva népszerűtlensége miatt felül fognak teljesülni, ezért jóval magasabb bázisból indul ki. Ez ugyanakkor egyáltalán nem látszik az első nyolc havi adatból, éppen teljesül a terv arányaiban a 2012-es számokhoz képest. Afogyasztásnak és inflációnak köszönhetően kismértékben emelkedik csak az áfabevétel, a 46 milliárdos plusz alig 1 százalék feletti növekedés, a makroszámokból mintegy 55 milliárd forintos többlet adódik. Ez fedezheti a hús és egyéb hasonló termékek áfájának csökkentését, bár a szövegben erről említés nincsen. Az szja-ban a bértömeg emelkedése hozhat pluszbevételt, a családi adókedvezmény értéke nem változik - 190 milliárdról szól a terv. A családi adókedvezmény alapjának a társadalombiztosítási járulékokkal való kiegészítése ugyanakkor a nyugdíjjárulékokat 28, az egészségbiztosítási járulékokat pedig 22 milliárd forinttal csökkenti. A társadalombiztosítás bevételeit idén jelentősen csökkentette a munkahelyvédelmi akcióterv, így nehéz összehasonlítani a 2014-es számot - a két év alatti béremelkedés ellenére 50 milliárd forinttal alacsonyabb - 2012-essel. F. SZABÓ EMESE ► A játékadó jóval kevesebbet hozhat, mert az online kaszinók szabályozása csúszik, a jövedéki adóban pedig az idei igen magas bázis miatt várható kisebb bevétel. Úgy tűnik, hisz az autóeladások felfutásában a kormány, legalábbis regisztrációs adóból több bevételre számít. FŐBB BEVÉTELI TERVEK Milliárd forint 2014 2013 (I—Vili. havi tény) Társasági adó 359 321 (125) Eva 67 108(55) Kata 78 74(16) Kiva 45 130(6) Cégautóadó 34,5 39,4(24,6) Játékadó 33 47 (20) Áfa 3000 2953 (1805) Jövedéki adó 932 947(574) Regisztrációs adó 16 14(10) Személyi jövedelemadó 1550 1502(1005) Nyugdíj jellegű járulék 2923 2704(1927) Eg. bizt. jellegű járulék 647 594(403) Pénzügyi különadó 144 144 (67) Tranzakcós illeték 269 301 (98) Robin Hood-adó 61 80 (0) Távközlési adó 57 44(29) Biztosítási adó 28 27,5 (18) Közműadó 53 60(17) Kevesebb osztalékot szed jövőre az állam Feleannyi osztalékot tervez beszedni jövőre az állam a Móltól, mint amennyit a társaság idén fizetett a költségvetésnek. Az állami cégektől várt osztalékbevételi célokat alultervezték. Az állami cégektől tervezett osztalékbevételek terén konzervatív becslést adott meg a jövő évi költségvetési javaslat, azt ugyanis az idei bevételi szinthez és a nagyobb befizetők osztalékpolitikájához képest alultervezték. Tavalyi eredményük után idén augusztusig már 41 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe az állami cégek, ám jövőre csak 28,58 milliárd forinttal számolnak. A hatalmas különbségért egy egyszeri tététel, a Szerencsejáték Zrt. kiemelkedő nagyságú (17,5 milliárd forintos), eredménytartalékot kimerítő osztaléka a felelős. A Richter-osztalékból 3 milliárd forint bevételt remél az állam, azaz változatlan, részvényenkénti 65 forintos osztalékkal számolnak. Az OTP-től elhanyagolható, 80 millió forintos osztalékbevételt tervez a büdzsé. A Mal esetében feleakkora összeget írtak a bevételi célhoz, mint amennyi indokolt lenne. A társaság tavalyi eredménye után idén 11 milliárd forint folyt be az államhoz osztalék címén, ehhez képest jövőre csak 6 milliárd forinttal, azaz részvényenként 57 forinttal számol a büdzsé. A törvénytervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az osztalékbevételek óvatos tervezését az indokolta, hogy a kisebbségi részvénycsomagoknál, mint amilyenek a tőzsdei cégek, minden évben kockázatot jelent, hogy az MNV-nek nincs ráhatása az adott évi konkrét osztalékfizetés mértékére. A jövő évi költségvetésbe tervezett 28,58 milliárd forint osztalékbevétel, a HungaroControl Zrt. kivételével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartozó társaságoktól származik. Az MFB-hez tartozó cégektől nem szándékoznak osztalékot elvonni, az indoklás szerint azért, mert ezek a társaságok jellemzően vagy nem nyereségesek, vagy a működésükhöz kell visszatartaniuk eredményüket. NAPI GAZDASÁG OSZTALÉKBEVÉTELI TERV A 2014-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN Állami tulajdonhányad Bevételi terv százalékban milliárd forintban MVM Zrt. 99,9 10 Szerencsejáték Zrt. 100 8,5 MolNyrt. 21,2 6 Richter Nyrt. 25 3 OTPNyrt. 0,08 HungaroControl Zrt. 100 1 Összesen 28,58 Forrás: költségvetési törvényjavaslat