Napi Gazdaság, 2013. november (23. évfolyam, 211-230. szám)

2013-11-04 / 211. szám

ELKEZDŐDÖTT A PÁPAI HÚS BESZÁLLÍTÓINAK KIFIZETÉSE A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egy még október elején hozott rendeletének megfelelően elkezdődött a Pápai Hús 1913 Élelmiszer­­ipari és Feldolgozó Kft. élőállat-beszállítóinak kifizetése. A VM, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) október 31-én 150 kérelmező ügyfélből 130-nak összesen 385,5 millió forint támogatást utalt át. A fennmaradó összegeket pedig még november elején kifizetik. A miniszteri rendelet értelmében az európai uniós támogatási szabályok nyújtotta keretek között csekély összegű vissza nem térítendő támoga­tásra azok a termelők, termelői csoportok és mezőgazdasági termékek forgalmazását végző vállalkozások jogosultak, amelyeknek - a kérelem benyújtását megelőzően - élőállat-beszállítási szerződésük volt, illetve van. Támogatást csak az kaphat, aki lejárt követelését bejelentette a vagyonfelügyelőnek, és azt nem vitatott követelésként nyilvántartásba is vették. A termelők 7500 eurót, mintegy 2,25 millió forintot, a termelői csoportok és forgalmazók pedig 200 ezer euró, nagyjából 60 millió forint támogatást vehetnek igénybe. A húsipari cég mintegy 160 gazdának és élőállat-kereskedőnek csaknem 700 millió forinttal tartozik. TÁMOGATÁSI PROGRAM INDULT A BORÁSZOKNAK Megkezdődött az új, ötéves nemzeti támo­gatási program a szőlő-bor ágazatban, a rendelkezésére álló keret ebben a szőlő-bor­piaci évben 29 millió euró - derül ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter képviselői kérdésre adott írásos válaszából. A 2014-2018 közötti program teljes kerete 145,5 millió euró, és tisztán uniós forrásból áll rendelkezésre. A források döntő többségét a kormány - a szak­mai szervezetek véleményével összhangban - az ágazat fejlesztésére kívánja felhasználni. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és -átállító támogatására 123 millió eurót terveztek be a követ­kező öt évre, de a borászati gépek és berendezések beszerzésének támogatására is biztosít a minisztérium forrást a tervek szerint. Új támogatási intézkedésként indult el a harmadik országokba irányuló promóciós tevékenység támogatása. A támogatások igénybevétel­éhez szükséges jogszabályok megszülettek, a részletszabályok már több hónapja hatályba léptek. Jönnek az új kihelyezési technikák Az állami szereplők nemcsak a pályázatokat írják ki, de a forráselosztás és -gazdálkodás is állami körön belül marad a közcélú fejlesztések esetében. Változik az elosztási rendszer, igazodik majd az EU egységes elosztási stratégiájához - mondta lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. - Hogy áll az aktuális programozási időszak mérlege? - Idén már több mint 1200 milliárd forintot fizettünk ki, ezzel összességében (2007-től) 4500 milliárd forint felett áll az EU-tól lehívott pénzek számlálója. A 8200 milliárdos keret 99 százalékát pedig már lekötöttük, több program esetében a ren­delkezésre álló keretet 10-20 százalékkal túlvállalva. Erre azért van szükség, mert nem minden megnyert fejlesztés fejeződik be, így a korábban erre lekötött forrásokat más projektek finanszírozására fordíthat­juk - de csak akkor, ha a fejlesztések már folyamatban vannak, ezért kell a túlvál­lalás. A 2007-2013-as uniós költségvetési időszak forrásai csaknem teljes egészében elfogytak, több programnál azonban je­lentős a forrásvesztés kockázata. Az EU összetett elszámolási rendszerében évekre előre meg kell mondani, hogy mennyi forrást fizetünk ki egy-egy programban, amitől az esetek többségében a tagállam­ok nem is térhetnek el. Ebből fakadóan a közlekedési, a környezetvédelmi és a társadalommobilitási fejlesztések okozhat­nak komoly problémákat. A forrásvesztés legfőbb oka a megnyert fejlesztések lassú megvalósítása, ám a kockázat több eszköz egyidejű bevetésével csökkenthető. Ilyen eszköz lehet az önerő-támogatás, a gyors végrehajtást akadályozó jogszabály-egysze­rűsítés vagy a projektmenedzsment-prob­lémák kezelése. - A következő programozási időszak­ban (2014-2020) a minisztériumokhoz kerülnek az egyes pályázati feladatok. Mi lesz az NFÜ sorsa vagy feladata, illet­ve Ön milyen szerepet kap a következő költségvetési szakaszban? - Menjünk vissza egészen 2004-ig. Az első, 2007-ig tartó EU-költségvetési idő­szakban a minisztériumok feladata volt a pályázati for­rásokkal való gazdálkodás, a pályázatok megnyitása és gondozása, illetve a fej­lesztési területek kijelölése. Mintha minden EU-s for­rást kezelő minisztériumon belül létezett volna egy "kis NFÜ". Ebben a rendszerben a különböző szakpoliti­kai szempontok egymástól függetlenül, a makrogazda­sági szempontok nélkül ér­vényesültek. 2007-től éppen azért vonták össze az uniós források kezelését egy in­tézménybe, hogy komo­lyabb teret kaphassanak a makroszempontok. E rend­szer legnagyobb problémá­ja azonban, hogy míg egy­­egy tárca felel egy terület fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, az erre a te­rületre vonatkozó források felett már nem rendelkezik. Emiatt 2014-től az irányító hatóságok a minisztériumok alá kerülnek az ágazati tárcák szakmai irányításának megerősítése érdekében, ám egy központi koordináció biztosítja, hogy a különbö­ző programok összhangja létrejöjjön. A személyemre vonatkozó kérdés ebben a tekintetben nem értelmezhető.­­ Hogyan változik a forráselosztási rendszer, megjelenik-e a Global Grant típusú kihelyezés? - Az állami szerepkört erősítve lesznek új technikák a forráskihelyezés területén. Vál­tozik az elosztási rendszer, igazodik majd az EU egységes elosztási stratégiájához, jelenleg azon dolgozunk, hogy a magyar igényekkel összehangoljuk a struktúrát. A jövőben sok­kal több és erősebb integrált projektet sze­retnénk megvalósítani, ennek köszönhetően ugyanis a támogatások felhasználása jóval koncentráltabban történhet meg, a források nem aprózódnak szét. - Mennyire képesek belefolyni a kö­vetkező programozási időszakba a kis- és mikrovállalkozások? Cél, hogy e szegmenst erősítse a kormányzat? - Magyarország érdeke, hogy a rendelke­­zésére­ álló uniós forrásokat minél hatéko­nyabban használja fel, ezért a 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programokat több szakaszban társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormányzat. A kkv-szektor pozi­cionálása nem új keletű elképzelés. A 2010 óta megtett változások eredményeként ma háromszor-négyszer több kkv-pályázik sikeresen EU-s forrásra, mint korábban. A programok belső szerkezete még ko­rántsem tekinthető véglegesnek, ezért arra ösztönzünk mindenkit, hogy az operatív programokkal kapcsolatos javaslatait jut­tassa el hozzánk vagy vegyen részt a part­nerségi rendezvények valamelyikén. HŐNYI GYULA 63. MŰVÉSZETI AUKCIÓ NOVEMBER 12-13-14. AUKCIÓS KIÁLLÍTÁS • 2013. november 2-10. • mindennap 10-18 óra között 1 052 Budapest, Bécsi utca 1 .•­­y 06 1 429-3020 •­­ harmakereskedelem • www.bav.hu/aukcio éves a I báv A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ. CSÖKKENŐ BEVÉTEL MELLETT JAVULT A TELENOR EREDMÉNYE Az egy évvel korábbi 40,5 milliárd forint után az idei harmadik negyedévben 38,4 milliárd forint árbevételt ért el a Telenor Magyaror­szág Zrt., a társaság EBITDA-ja azonban a tavalyi harmadik negyedévi 12,2 milliárd forintról 13,1 milliárdra nőtt. A bevétel mérséklődését leginkább az összekapcsolási és roaming-díjak csökkentése, illetve­­ az előfizetési és forgalmi árbevétel enyhe mérséklődése okozta, az EBITDA növekedése pedig a költségmegtakarítások és a távközlési adóterhek változásának következménye. Az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevétel az egy évvel ezelőtti 3635 forintról az idei har­madik negyedévben 3487 forintra csökkent, míg az előfizetések szá­ma 32 ezerrel, 3,487 millióra emelkedett. A Telenor aktív SIM-kártyák mennyisége alapján számított piaci részesedése 31,41 százalék volt a vizsgált időszak végén, szemben az idei második negyedéves 31,33 százalékkal. A társaság közleménye szerint 27 milliárd forintot költött a magyar állammal nemrég megkötött frekvenciaengedélyek meg­hosszabbítására, de a Telenor emellett több mint 10 milliárd forintot fordít a vidéki lefedettség és mobilinternet-sebesség növelésére. OLCSÓBB LESZ AZ UTAK ÜZEMELTETÉSE November 1-jétől egy társaság, a Magyar Közút (MK) Zrt. végzi az országos közúthálózat és a sztrádék fenntartását, illetve üzemeltetését is, az autópályákat korábban kezelő Állami Autópá­lya Kezelő (ÁAK) Zrt. tevékenysé­ge pedig péntektől a díjszedésre koncentrálódik. Az új felállás már rövidebb távon olcsóbbá teszi a működést, az MK nonprofit jelle­géből adódóan, az eltérő adózási jogszabályok alapján évi 250 millió forint lehet a megtakarítás, az ésszerűsítések, a duplikációk megszüntetése pedig évi 500 millió forint kiadáscsökkenést hozhat, míg a közútkezelői tevékenységek racionalizálása és a szervezetoptimalizálás évi egy­­három milliárd forintot hagyhat a kasszában. A tervezett autópá­lya-mérnökségek beruházásai­nak elhagyása pedig közvetlenül négymilliárd forinttal mérsékli a központi költségvetés terheit. A gyakorlatban egy-egy önálló üzemeltetési igazgató irányítja majd az autópályák, valamint a fő- és mellékutak fenntar­tását, kettejük felett csupán egy felsővezetői szint lesz. Az üzletággal együtt 19 telephely (11,5 milliárd forint értékben), körülbelül háromezer gép, jármű és berendezés (3,5 milliárd forint értékben) és megközelítőleg 900 millió forint értékű készlet kerül át az MK-hoz, amely mintegy 750 munkavállalót is átvesz. Szigorúbbá válik a neta Ma dönt a parlament a NAV- és egyes adótörvények mó­dosító csomagjáról, amelybe belefoglalták a népegészség­ügyi termékadó (neta) "ráncfelvarrását" is. A módosító pontosítot­ta a szörpök fogalmát, egyes termékkörökre ugyanis nem vonat­kozott a neta-fizetési kötelezettség. A hatá­lyos szabályozás szerint nem adóköteles az az üdítőital, amely nem minősül energiaitalnak és kevesebb mint 25 százalék gyümölcsöt vagy zöldséghánya­dot tartalmazó sűrítmény, illet­ve az e feletti koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcsle­vek és zöldséglevek, valamint a legalább 50 százalékban tejalap­anyag felhasználásával készült termékek is kiestek a hatály alól, még ha tartalmaznak is hozzá­adott cukrot. A módosító szerint a neta­­törvény üdítőital-fogalmának szövegezése azt sugallja, hogy az adókötelezett­ségnek ki kell terjednie a 25 százaléknál ala­csonyabb gyümölcs-, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmé­nyekre, koncentrátu­­mokra, szörpökre is, ha azok hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukor­­tartalmuk meghaladja a száz milliliterenkénti 8 grammot. A mostani módosító ugyanakkor csak beemeli azon üdítőitalok alapanyagát (sűrítményét) is a neta-rendszerbe, amelyeket a gyorséttermekben kínálnak, hiszen ott sűrítményből szó­davíz hozzáadásával keverik a terméket. napi gazdaság ► A neta alá tartozó cégek nagyobbik része a jogszabály enyhítésére számít, hiszen a szabályozás több kkv megszű­néséhez vezetett, és a hozzá fűzött remények sem teljesültek maradéktalanul. A cégek nem termékspecifikus, hanem teljes egészében alapanyagfüggő szabályozást szeretnének, véleményük szerint a sót és a cukrot kellene adóztatni - a közteher így nagyobb területen terülne szét és a jelenlegi mérték fenntartásával is elfogadható terhet jelentene a piac számára.

Next