Napi Gazdaság, 2014. január (24. évfolyam, 1-22. szám)
2014-01-02 / 1. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK NYUGDÍJEMELÉSSEL INDUL AZ ÉV Idén 2,4 százalékkal emelkedik a 2,8 millió főt érintő nyugdíjak összege, az érintettek közül kétmillióan nyugdíjasok, nyolcszázezren pedig korhatár előtti ellátásban, fogyatékosi támogatásban és megváltozott munkaképességűek támogatásában részesülnek - írta az MTI. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára szerint 2013-ban 3,2-3,4 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Az országgyűlés korábbi döntése értelmében emellett tegnaptól a korábbi 98 százalékról 75 százalékra csökkent a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadó. A módosítást még december közepén, az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között fogadták el. A különadót az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai végkielégítésük 2 millió, más állami foglalkoztatottaknál pedig 3,5 millió forint feletti része után kell megfizetniük. Ell KERETET KAPTAK A FOGYASZTÓI CSOPORTOK BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYEZI A KASZINÓPÁLYÁZATOKAT Miután a parlament megtiltotta, hogy a szervezők 2014 első napjától új fogyasztói csoportokat hozzanak létre, a meglévők működésének szabályozására a kormány kapott felhatalmazást, a vonatkozó rendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A fogyasztói csoportok akár tízéves időtartamra is létrejöhettek, ezért időbe telik, amíg az utolsó is megszűnik közülük, a kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra bízza a felügyeletet, a csoportszervezőknek a működő csoportokat január utolsó napjáig kell bejelenteniük a hatóságnál. Egy másik kormányrendelet szerint januártól a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény helyét és időpontját a kereskedő köteles bejelenteni a telephelye szerinti jegyzőnek az utazás előtt 15 nappal. A jegyző a bejelentést 3 napon belül továbbküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Mozgóboltok a jövőben csak úgy üzemeltethetők, ha a jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója erre engedélyt adott, a kereskedő pedig beszerezte a termékekre előírt hatósági engedélyeket, illetve nevét és székhelyét jól láthatóan megjelenítette a járművön. Háromtagú döntés-előkészítő bizottság véleményezi majd a játékkaszinók üzemeltetésére érkező ajánlatokat - egyebek között ezt tartalmazza a nemzetgazdasági miniszter kedden megjelent utasítása. A dokumentum szerint a szerződések előkészítéséhez és az ajánlatok elbírálásához (&&2 . kapcsolódó előzetes jogi tevékenységet - köztük a közigazgatási szervek megkeresését - az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárság adó- és vámigazgatási főosztálya végzi. Létrejövő döntés-előkészítő bizottság az ajánlat elbírálásához és a koncessziós szerződés megkötéséhez is véleményt készít a miniszter számára a jogszabályi feltételek teljesüléséről. A létrejövő háromtagú testület vezetője a miniszteri kabinet főnöke, szavazati joggal rendelkező tagja az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az Országgyűlés december elején 11 játékkaszinó, összesen 3,3 ezer nyerőgép működését engedélyezte. A törvény szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, a fővárosban és Pest megyében összesen legfeljebb 5-öt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig 3-3-at. Tömegesen alakulhatnak át a társaságok Március közepétől csak hárommillió forint tőkével lehet kft.-t alapítani, az elmúlt hat évben ennél alacsonyabb alaptőkével létrehozott közel kétszázezer társaságot alap esetben fel kell tőkésíteni. Március 15-étől csak 3 millió forint tőke mellett alapítható kft., de a korábban ennél kisebb tőkével létrejött cégeket is fel kell tőkésíteni - erre kell felkészülniük azon tulajdonosoknak, akik a változó Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint kénytelenek lesznek pluszpénzt vinni kft.-ikbe. A statisztikák szerint a működő kft.-k több mint fele ilyen, hat éven át ugyanis elegendő volt mindössze félmillió forint törzstőke az alapításhoz, a cégtulajdonosok pedig ezzel többnyire meg is elégedtek. Több mint 180 ezer társaság jött létre ez idő alatt 3 millió forintnál alacsonyabb tőkével. A cégeknek március 15-ét követően a társasági szerződés első módosításával együtt kell az új Ptk. szerint átalakítaniuk az alapító okiratot és megemelni a tőkét, ha pedig egyébként nem akarnák módosítani a dokumentumot, 2016. március 15-ig mindenképp végre kell hajtaniuk a módosításokat. Ha minden érintett cég nekifogna a feltőkésítésnek, az több mint 450 milliárd forint értékű vagyon megmozdítását jelentené, de ez nyilvánvalóan nem fog bekövetkezni. A működés határán lévő cégeket minden bizonnyal megszüntetik a tulajdonosok, így várhatóan emiatt ismét megugrik a cégmegszűnések száma - ez tavaly már novemberben rekordot döntött, az év egészében pedig több mint 33 ezer cég szűnt meg. Az Opten céginformációs cég számításai szerint a tőkésítés előtt álló kft.-k negyede van olyan állapotban, hogy gond nélkül végrehajthatja az emelést, a többség azonban tízmillió forint alatti árbevétellel működik, így esetükben nem reális, hogy tetemes összeget tudnának a cégbe tenni. A tőkésítési gondokkal küzdő vállalkozások előtt persze nem csak a megszűnés lehetősége áll. Szóba jöhet az átalakulás is, például betéti vagy közkereseti társasággá, ezekre ugyanis nem vonatkozik a tőkeemelés. Fontolóra lehet venni azt is, hogy a tőkeemelés nem feltétlenül jelenti több millió forint előteremtését és elutalását, a tőke lehet nem pénzbeni, szellemi hozzájárulás vagy egyéb know-how, jogdíj is. Egy építőipari vagy zöldségcsomagoló ugyanakkor bajosan tudná szellemi apporttal emelni a cég tőkéjét. A jogszabály hatálybalépése azt is jelenti, hogy a Ptk.-val megteremtett összhang csak ezt követően vezethető át az alapító okiratba. Vagyis előre nem hogy nem érdemes, de nem is lehetséges a dokumentum átírása, erre csak március 15-ét követően nyílik lehetőség. A határidő meglehetősen tág, vagyis elvben jogos elvárás, hogy egy működő cég két év alatt össze tudjon szedni megfelelő forrást a tőkeemelésre. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy bármilyen, a cégben végrehajtott módosítás magával vonja a kötelező átalakításokat is. F. SZABÓ EMESE Akár 450 milliárd forintot is jelenthet a feltőkésítés . Teljesen megváltozik a vízügyi rendszer Januártól a Belügyminisztérium (BM) felügyelete alá került a vízgazdálkodás: a korábban a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozó vízügyi igazgatóságok vízügyi, hatóságként működnek tovább, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség feladatait pedig új intézmény, az Országos Vízügyi Hatóság látja el, az elődjétől átvett dolgozókkal. Mindez szemléletbeli változást is jelent, a kormány az ár- és belvízvédelmet, illetve a vízkárelhárítást teszi elsődlegessé. A miértre - a közmunkahelyek teremtésén túl - a 2013 végén elfogadott, a területrendezéssel kapcsolatos módosítások adhatnak magyarázatot: a jogszabály mellékletében a Vásárhelyi terv továbbfejlesztéseként számos új, uniós forrásból építendő szükségtározót soroltak fel. (Az első Orbán-kormány idején megfelezett Vásárhelyi terv keretében eddig három tározó készült el, egy épül). ► A vízügyi finanszírozáshoz módosítani kell majd a költségvetést is: az állami vagyonkezelésbe vett létesítmények fenntartásával és működtetésével kapcsolatos előterjesztést január végéig kell elkészítenie a nemzetgazdasági tárcának. Az e célra szánt összegnek 2016-ra el kell érnie a 3,7 milliárd forintot. A VM-ben a környezetvédelemért és vízügyért felelős államtitkárság koordinálta a szakmai feladatokat és a jogalkotást, az új rendszerben a BM egyik osztályaként működik a VM-től átvett szakemberekkel a vízügy. A 600 milliós költségvetésű, a tervek szerint tavaly már működő Nemzeti Öntözési Ügynökség várhatóan szintén a belügyhöz kerül. Egy december 23-i kormányhatározat szerint a BM-nek és a VM-nek azonnali hatállyal közös módosítást kell benyújtania a vízgazdálkodásról szóló törvényhez, amelyben felülvizsgálják a parti sávok és a nagy vízi medrek kezelésének és hasznosításának szabályait. Az ottani ingatlanok tulajdoni lapjára térítésmentesen jegyzik majd be, hogy árvízveszélyes helyen vannak. 4 A VÍZÜGYI KIADÁSOK*.... ma az új nagyvízi (MILLIÓ FORINT) ............... mederkezelési terve- Nagyvízi medertervek 680 hét, ehhez felülvizi- Települési vízkár-elhárítási tervek 130 gátják majd a Natura Földhivatali bevételpótlás** 660 2000 szabályozást, Létszámfejlesztés öntözési ügyekhez 342 az árvizek biztonsa ** a tulajdoni lapok ingyenes átírása miatt gos levezetése érdekében. Májusra kell végezni az állami tulajdonban lévő árvízvédelmi töltések talajmechanikai vizsgálatával, és ekkortól lesz a vízügyi hatóságok feladata a települési árvízvédelmi tervek elkészítése, felülvizsgálata. A VM-nek kell elkészítenie azt a törvényjavaslatot, amely állami vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe vonná a forgalomképes állami tulajdonú, jelenleg a vízitársulatok kezelésében lévő vizeket és vízi létesítményeket, beleértve a fenntartást és az üzemeltetést is. Ez lényegében a vízitársulati rendszer megszüntetését jelenti. Kiss Melinda Katalin Újabb pályázat zárult le a Futár-projektben Újabb, nettó mintegy 300 millió forintot nyert a Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft. a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Futár-projekthez kapcsolódó (eredetileg 210 millió forint becsült értékű) pályázatán - derül ki a Közbeszerzési értesítőből. A Futár-projekten egyetlen indulóként ez a cég lett a befutó. A BKK ezúttal a "rendszer működéséhez elengedhetetlenül szükséges eszközök beszerzésére és telepítésére" írt ki pályázatot, amely egyebek között a valós idejű, helymeghatározással támogatott utazástervezet, a proaktív nyomon követést, illetve az utasinformáció-szolgáltatást lehetővé tevő mobilalkalmazásokra vonatkozott. A Futár-pojekt a budapesti közösségi közlekedés utastájékoztató rendszerének tekinthető, teljes költségvetése 6,7 milliárd forint. megvaló► A Futár-projekt 2010-es indulása óta többször is meghosszabbították az átadási határidőt, a késedelem összetett objektív okokra vezethető vissza a BKK szerint, a rendszer indításának jelenlegi határideje 2014 tavasza,sítására a BKK és a BKV Zrt. mintegy 4 milliárd forint támogatást nyert az Új Széchenyi tervből, illetve az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. A rendszer bevezetésének fővállalkozója a Synergon Integrator, amely eddig 6 milliárd forintot számlázott, ebből négymilliárd forint uniós támogatás - tájékoztatta korábban a Napi Gazdaságot a BKK. Az átadás előtti tesztelési és beüzemelési költségeket a kivitelező viseli. Kérdés ugyanakkor, hogy a BKK miért nem korábban írta ki a most zárult pályázatot, amely nem az utolsó a projekt "életében", hiszen nemrég jelent meg a felszerelt eszközök és a rendszer üzemeltetésére vonatkozó közbeszerzési felhívás. A BKK korábban azt közölte lapunkkal, hogy a rendszer üzemeltetésére vonatkozó műszaki tartalom, az elvégzendő feladatok egyértelmű behatárolása a projekt lezárásával párhuzamosan határozható meg és a tesztelési időszak tapasztalatai alapján véglegesíthető. A rendszer teljes átadásáig az üzemeltetés átmenetileg a Synergon feladata, ezért korábban nem volt szükség tender kiírására. DIÓSZEGI JÓZSEF