Napi Gazdaság, 2014. február (24. évfolyam, 23-42. szám)
2014-02-03 / 23. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » , NEMZETKÖZI GAZDASÁG . OROSZ BANK Putyin sokallja a bankok számát Vlagyimir Putyin elnök szerint túl sok a bank Oroszországban - közel ezer, miközben Németországban csak 250. Elvira Nabiullina volt gazdasági miniszter és elnöki tanácsadó, aki tavaly júniusban lett a moszkvai jegybank elnöke, osztja ezt a nézetet, és kinevezése óta tucatjával vonja vissza a kisebb-nagyobb bankok működési engedélyét, amelyeket pénzmosással vagy hamis adatközléssel vádoltak. A hét végén a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint két újabb moszkvai pénzintézetet zártak be: a kis Prirodát és a közepes nagyságú My Bankot. Ez utóbbit csak néhány hete adta el Gleb Fetiszov milliárdos környezetvédő, a Zöld Szövetség Néppárt elnöke. A pénzintézet, miután problémákat tapasztaltak a betétesek, megtiltotta a pénzfelvételt és új számla nyitását. Most kiderült, hogy vagyonának mintegy 90 százaléka eltűnt. Tovább folytatja a bankbezárási akcióját az orosz jegybank Vlagyimir Putyin BULGÁRIA Békülne a Fitch Ratingsszel a szófiai kormány A bolgár minisztertanács utasította a pénzügyi tárcát, hogy újítsa meg Fitch Ratingsszel még 2010-ben felbontott szerződést. Szófia és a hitelminősítő viszonya azt követően romlott meg, hogy az előző kormány költségcsökkentő intézkedéseinek egyikeként a hitelminősítői szolgáltatások lemondását helyezte kilátásba. Bulgária éves szinten 300 ezer levát fizetett (egy euró 1,99 leva) az országkockázati elemzésekért. A vádak szerint válaszlépésként a Fitch bóvli kategóriába minősítette vissza az ország államadósságának osztályzatát, manipulálva a közvéleményt és a nemzetközi befektetőket. A Fitch január 10-én Bulgária hosszú távú adósságát devizában BBB mínusz, levában pedig BBB kategóriában erősítette meg, stabil kilátások mellett. A Standard & Poor’s decemberben stabilról negatívra rontotta a BBB besorolás kilátásait, a Moody’s a befektetésre nem ajánlott Ba2 szinten tartja Bulgária osztályzatát, negatív kilátások mellett. EURÓZÓNA Aggasztóan alacsony lett az infláció Januárban ismét estek az árak az eurózónában, miközben stagnál a munkanélküliség. Fóti Tamás Az eurózóna januári inflációs mutatója éves alapon 0,7 százalék lett, miközben a múlt év decemberi drágulás még 0,8 százalékos volt - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala. Az adat meglépés, elemzők - ha csekély mértékben is - emelkedést vártak. Egy esztendővel ezelőtt kétszázalékos volt az infláció, azaz nagyjából az Európai Központi Bank (ECB) által képviselt célértéken állt, a bank valamivel 2 százalék alatti rátát tart „egészségesnek”. A luxemburgi intézmény szerint a januári inflációt az élelmiszerek, szeszes italok és a dohánytermékek okozták, együttesen 1,7 százalékkal drágultak, míg a szolgáltatások 1,1 százalékos áremelkedést hoztak. Az ipari termékek - energia nélkül - csupán 0,2 százalékkal kerültek többe, az energia viszont 1,2 százalékkal olcsóbb lett. Az ECB elnöke, Mario Draghi a közelmúltban a davosi Világgazdasági Fórumon egyrészt tompította a deflációs félelmeket, másrészt viszont jelezte, hogy a bank szükség esetén minden rendelkezésére álló eszközt bevet. Mivel a szintén pénteken közzétett adatok szerint a decemberi munkanélküliség 12 százalékon stagnált, várhatóan egyre hangosabban követelik majd (nem csak) uniós vezetők az ECB-től a további kamatcsökkentést. A fenyegető defláció miatt gondolják úgy elemzők, hogy még korai készpofznek venni az európai gazdasági fellendülést. A pénzromlás alacsony mértéke lenyomja a béreket, csökkenti a vállalatok jövedelmét és mindezek tetejébe még a kereslet visszaesésével is járhat, mert a további áresés reményében a fogyasztók elhalaszthatják a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Az irányadó központi kamat 0,25 százalékon áll, és nem kizárt, hogy az ECB csütörtöki kamatdöntő ülésén a további csökkentés kap többséget. Elemzők szerint a kamatok a következő hónapokban akár a negatív tartományt is elérhetik, hogy a bankokat inkább a hitelezés irányába szorítsák. Az eurózónában 19,1 millió az állástalanok száma Fotó: Reuters LEMINŐSÍTÉS Újabb hitelminősítő rontott az ukrán adósság besorolásán A Moody’s is leminősítette Ukrajnát az egyre feszültebb politikai helyzet miatt, továbbá azért, mert a befektetők szerint megnőtt az esélye annak, hogy Kijev nem kapja meg az orosz hitel következő részletét. Barabás T. János A Moody’s Investors Service még mélyebben a bóvli kategóriába süllyesztette Ukrajnát, hitelminősítését a hét végén Caa2-re rontva az eddigi Caal-ről, ráadásul negatív kilátásokkal, vagyis a helyzet további romlására, külső likviditási válságra számítva. Ezt még abban az esetben is lehetségesnek tartja, ha Oroszország folytatja a beígért 15 milliárd dolláros hitel folyósítását. A napokban azonban ez is megkérdőjeleződött az orosz vezetők ellentmondásos nyilatkozatai miatt. Ezekből úgy tűnik, hogy Moszkva kivárásra játszik, és legalábbis elhalasztja a kölcsön tavaly decemberi 3 milliárd dolláros részlete után a következő 2 milliárd átutalását, amit pedig a napokban vár az új ukrán kormány. A Standard & Poor’s már három nappal a Moody’s előtt lerontotta az ország hitelbesorolását. Az ukrán nemzeti valuta árfolyama megszenvedi a sorscsapásokat - pénteken 2,5 százalékot zuhant a dollárral szemben. Ekkora esést a hrivnya utoljára a válság idején, 2009 harmadik negyedében szenvedett el. Eközben folytatódik a heves vita a nemzetközi politika színterén, megosztva a világ vezetőit a szombati, 50., évente megrendezett müncheni biztonsági konferencián is. Az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is kiáll az Ukrajna demokratikus átalakulásáért harcolók mellett, miközben az oroszok kétszínűséggel, puccs szervezésével és terroristák támogatásával vádolják a Nyugatot. A helyzettel kapcsolatos aggodalmakat csak fokozza, hogy a múlt héten Viktor Janukovics ukrán államfő beteget jelentett - gyengélkedését sokan politikai természetűnek tartják. Pénteken 2,5 százalékot gyengült a hrivnya www.napigazdasag.hu , 2014. február 3., hétfő KÖLTSÉGVETÉS Adóbevételi rekord Németországban Több adó folyt be a német államkasszába 2013-ban, mint korábban bármikor, hála az erős gazdaságnak és a foglalkoztatottság magas szintjének. A szövetségi állam és a 16 tartomány adóbevételei együttesen 3,3 százalékkal emelkedtek 2012-höz képest, így összesen 570,2 milliárd euróval bővült az államkincstár - közölte pénteken a német pénzügyminisztérium. A vállalatok adóbefizetései kiemelkedően, 15,2 százalékkal növekedtek, a cégek összesen 197 milliárd eurót küldtek a közös kasszába. A jövedelemadó-bevételek 6,1 százalékkal, az áfabefizetések 1,1 százalékkal múlták felül a 2012-es összeget. A minisztérium szerint a rekordbevétel annak köszönhető, hogy kevesebb mint hárommillió német állampolgár volt tavaly munka nélkül, a GDP pedig lassú, 0,4 százalékos, de folyamatos bővülést mutatott. Tavaly 570,2 milliárd euró folyt be a német államkasszába Ötéves csúcson az áremelkedés Japánban Csurgó Dénes Működni látszik a japán jegybank inflációnövelő akciója, decemberben ugyanis öt éve a legnagyobb ütemben nőttek a fogyasztói árak a szigetországban. A maginfláció a novemberi 1,2 százalékos éves emelkedés után az év utolsó hónapjában 1,3 százalékkal nőtt, felülmúlva ezzel a piaci várakozásokat és még közelebb hozva az áremelkedés ütemét a Bank of Japan által kijelölt kétszázalékos célhoz. A változékony élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó úgynevezett mag-mag infláció 0,7 százalékkal lett nagyobb. A fogyasztói árak az erősödő belső kereslet és az import árát növelő gyenge jen hatására emelkedtek. Kuroda Haruhiko jegybankelnök a legfrissebb számok kapcsán ismét kifejtette, bízik benne, hogy tartani tudják a tavaly áprilisban, az agresszív monetáris élénkítés megkezdésekor hirdetett ütemtervet és két év alatt fel tudják tornászni az inflációt a tervezett szintre. Egyes elemzők szerint azonban félő, hogy az áprilisban, egy évvel az élénkítés megkezdése után megemelkedő áfa visszafogja a fogyasztást, így lassítva az inflációt. Az erősödő belső kereslet a japán gazdaság más területeit is hajtotta, az ipari kibocsátás decemberben 1,1 százalékkal növekedett a novemberi 0,1 százalékos esés után. Januárban pedig a Markit feldolgozóipari beszerzésimenedzserindexe (PMI) nyolc éve a leggyorsabb havi emelkedéssel, 55,2-ről 56,6 pontra ugrott, amit elemzők szerint az pörgetett fel, hogy a vállalatok még a már említett adóemelés Decemberben 1,3 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak előtt szeretnék letudni megrendeléseiket. A foglalkoztatás emelkedése viszont elemzők szerint arra utal, hogy az emelkedő trend hoszszú távon is tartható lesz. Aggodalomra ad viszont okot, hogy a feltörekvő piacok küszködése rossz hatással lehet az exportra, amely az index tanúsága szerint csökkent az elmúlt hónapokban.