Napi Gazdaság, 2014. február (24. évfolyam, 23-42. szám)

2014-02-14 / 32. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » NEMZETKÖZI GAZDASÁG KISKERESKEDELEM A hideg idő miatt csökkent az amerikai boltok forgalma A hideg idő miatt 0,4 százalékkal visz­­szaesett a kiskereskedelmi forgalom az Egyesült Államokban januárban. Közgaz­dászok 0,1 százalékos növekedést vártak. A zord tél különösen az autóvásárlástól vette el az amerikaiak kedvét: az autóel­adások 2,1 százalékkal estek. A benzin, az építőanyagok és az élelmiszerek for­galma 0,3 százalékkal mérséklődött az USA kereskedelmi minisz­tériuma szerint. Emelkedett viszont a benzinkutak, a barkácsbolt­­ok és a kertészeti üzletek forgalma, előbbi 11, utóbbi kettő pedig 1,4 százalékkal - feltehetően a hólapátok iránti megnövekedett ke­reslet miatt. Az elektronikai és egyéb gépeket forgalmazó üzletek­ben 0,4 százalékkal nőtt az eladás. A minisztérium a december­re vonatkozó adatot is módosította, e szerint 2013 utolsó hónap­jában nem 0,2 százalékkal nőtt, hanem 0,1 százalékkal csökkent a boltok forgalma. 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom MUNKAERŐPIAC Németország a trenddel szemben Ragaszkodnak idős alkalmazottaikhoz a német munkaadók, hogy enyhítsenek a munkaerőhiányon, miközben a nyugdíjkorhatár ügyében is szembe mennek a trenddel. Napi Gazdaság A német munkaerőpiacon ellentétesek a tren­dek az Európa nagy részét jellemzőkhöz képest - írja a Financial Times. Miközben az eurózóna déli tagállamai elkeseredett küzdelmet folytat­nak a munkanélküli fiatalok számának csökken­téséért, a német munkaadók igyekeznek állás­ban tartani a korosodó alkalmazottakat. A né­met cégek munkaerőhiánytól szenvednek - idé­zi a londoni lap Nils Stieglitz frankfurti profesz­­szort -, nehéz jól és magasan képzett munkatár­sakat találni, ezért igyekeznek munkában tarta­ni a nyugdíjkorhatárt elérteket. Amikor Európa NÉMET MUNKANÉLKÜLISÉG (SZÁZALÉK) legtöbb országában a kormányok a nyugdíjkor­határ emelését akarják elérni, Berlin az ellenke­ző irányba tesz lépéseket. A közelmúltban hoz­ta nyilvánosságra azt a törvénytervezetet, amely bizonyos esetekben 63 évre szállította le a kor­határt, míg a nagy többség 67 éves korban vo­nulhat nyugdíjba - ezt viszont a közelmúltban emelték fel 65 évről. Az új törvény értelmében januárban 13 százalékkal emelkedtek az árak Németországban az előző hónaphoz képest, 2013-ban pedig 1,5 százalék volt az infláció. A drágulás alacsony januári ütemét a nyers­­anyagárak esése okozta, az üzemanyagok 4,6 százalékkal, a fűtőolaj 7,1 százalékkal lett ol­csóbb az egy évvel korábbiakhoz képest, - amely a szociáldemokraták választási ígérete volt - júliustól évente közel 200 ezer ember élhet a korai nyugdíjjal, aminek anyagi következmé­nyét 2020-ig 60 milliárd euróra becsülik. Elem­zők klienspolitikáról beszélnek, hiszen a kedvez­mény teljesen szembe megy az elmúlt évek re­formtörekvéseinek logikájával. Nem örülnek a munkaadók, akik az utóbbi időben mindent el­követtek annak érdekében, hogy még munká­ban tarthassák dolgozóikat. A német munkaadók évtizedeken keresztül elő­szeretettel küldték korai nyugdíjba alkalmazot­taikat, s ennek következtében az idősebbek fog­lalkoztatottsága ott érte el a legnagyobb zuha­nást Európában. Mivel azonban a fiatalabb mun­kaerő utánpótlása kimerült és hosszú ideje ala­csony az újszülöttek száma, a munkaképes la­kosság aránya tíz esztendeje hanyatlásnak in­dult. A helyzet 2020-tól rosszabbodik, amikor a baby-boom nemzedék eléri a nyugdíjkorhatárt. Fotó: Reuters INFRASTRUKTÚRA Többmilliárdos számlától szabadulna Madrid Napi Gazdaság Nyolc meg nem épült autópálya bebukott hitele­it szeretné az azokat folyósító bankokra terhel­ni a spanyol kormány, ezzel elkerülve, hogy az adófizetők pénzéből kelljen kár­talanítani a pénzintézeteket és az építőipari cégeket - értesült a Bloomberg. Spanyol bankok, többek között a Banco Santander és a Banco Bilbao Vizcaya ösz­­szesen 3,5 milliárd euró hitelt folyósítottak az autópályák épí­tésére, a projektek azonban nem valósultak meg, az olyan nagy építőipari vállalatoknál pedig, mint a Ferrovial vagy a Sacyr, több mint 582 kilométer autópá­lya építésére kötöttek koncessziós szerződést. Egy 1972-es törvény értelmében az államnak ki kell fizetnie a befektetőknek a földvásárlás és az építés költségeit, ha egy koncesszióba adott autópálya tönkremegy. A kormány viszont sze­retné elkerülni, hogy ennek a kötelezettségének eleget kelljen tennie, ezzel is növelve a költség­­vetés hiányát. A pénzügyminisztérium elutasí­totta azt a tervet, miszerint az állam 1,25 milliárd euró, 30 éves futamidejű hitelt nyújtott volna a beruházóknak, ami után a kor­mányzat a bankokhoz fordult. A tárgyaláson a pénzintézetek és az építőipari vállalatok képvi­selői is jelen voltak, arról azon­ban még nincs hír, hogy a ban­kok elfogadják-e az adósságok leírását. Az 1972-es törvény értelmében azon­ban az adófizetők nem fogják teljesen megúsz­ni a dolgot, az államnak ugyanis legalább rész­ben kötelezettsége van az állami koncessziók­kal kapcsolatban. milliárd euró hitelt akar leíratni a spanyol kormány 3,5 ALAPKAMAT Nem mert vágni a szerb jegybank Változatlan szinten, 9,5 százalékon tartotta az irányadó kamatot csütörtökön a szerb köz­ponti bank, hogy enyhítse a dinárra neheze­dő nyomást. A Bloomberg 24 elemzője szá­mított a lépésre, nyolcan kamatcsökkentést jósoltak. A monetáris tanács mozgástere je­lentősen szűkült miután a Fed csökkentette eszközvásárlási programját, a dinár idén 1,8 százalékkal gyengült az euróhoz képest, noha a jegybank eddig már 450 millió euróval in­terveniált. Az árfolyamot az előrehozott vá­lasztások körüli bizonytalanság is gyengíti, de a befektetők a január 26-án kezdődő IMF- tárgyalásoktól is tartanak, a megegyezés fel­tétele ugyanis újabb, legkevesebb 400 millió eurós kiadáscsökkentés. A jegybank az idén 2,5-5,5 százalékos sávba várja az inflációt, ami januárban előzetes becslések szerint 2,9 százalék volt. www.napigazdasag.hu , 2014. február 14-15., péntek-szombat KORMÁNYVÁLSÁG • Újra válsághelyzet alakult ki Olaszországban Ma benyújtja lemondását az olasz miniszterelnök - a nagy­koalíciós kormányt tíz hónapja vezető Enrico Letta tegnap je­lentette be szándékát, miután a koalíció fő ereje, a Demokra­ta Párt (PD) választmánya új kormány létrehozása mellett sza­vazott. A PD vezetője, a 39 éves firenzei polgármester, Matteo Renzi hetek óta támadta Lettát a gazdasági és szociális refor­mok akadozása miatt, bár a párt politikusai rendre elismerték, hogy a balközép kormányfő ért el eredményeket a költségvetés rendbetételében. A növekedést azonban nem sikerült beindí­tania a két éve húzódó recessziót követően - a harmadik ne­gyedévben is még csak stagnált a GDP az előzőhöz képest -, a munkanélküliség pedig bőven két számjegyű maradt (a fiata­lok körében egyes régiókban 40-50 százalék körül van). A PD, illetve Renzi nem akar új választásokat, arra számítva, hogy lesz akkora többségük, amivel kihúzzák a 2018-ban esedékes választásig. Ha nem, akkor alig több mint egy éven belül kell újra előrehozott választást tartani Olaszországban. Egyes régiókban 50 százalékos a fiatalok munka­­nélkülisége Enrico Letta HITELINTÉZETEK Nyomás a szlovén bankokon Túrós-Bense Levente Tovább csúsztak lefelé a lejtőn a szlovén bankok tavaly, elsősorban a tőkeáttétel csökkenése, a kedvezőt­len piaci környezet és a hazai mak­rogazdasági tényezők következté­ben. A ljubljanai jegybank adatai szerint a bankszektor adózás előtti eredménye 3,2 milliárd euró vesz­teséget mutat, a pénzintézetek esz­közeinek értéke 11 százalékkal, 5,1 milliárd euróra csökkent, amibe a 2,9 milliárd eurós tőkeáttétel is be­letartozik. A bankok hitelállomá­nya 6,5 milliárd euróval csökkent, részben a nem teljesítő hiteleknek az úgynevezett rossz bankba he­lyezésének következtében. A ban­kok kilátásai a 3 milliárd eurós ál­lami tőkeinfúzióval sem javultak érdemben, a gazdasággal kapcso­latos bizonytalanság nem enyhül, a deficit a GDP 4,4 százalékát te­szi ki, az idei forrásigény megha­ladja a 6 milliárd eurót. Ronthat a helyzeten, hogy a hor­­vát bankok kártalanítást követel­nek azokért a visszatartott beté­tekért, amelyeket még Jugoszlá­via fennállása alatt helyeztek el az azóta külföldi állampolgárrá vált ügyfelek. Az elsőfokú ítélet szerint a Ljubljanska Banka utód­jának, a Nova Ljubljanska Ban­kának 27 millió eurót kell visz­­szafizetnie a Zagrebacka és a PBZ banknak, noha tavaly márciusban Horvátország még vállalta, hogy a vitát a bázeli Nemzetközi Fizeté­sek Bankja védnöksége alatt, jog­utódlás keretében rendezik. Évente közel­­ 200 ezren mennek korai nyugdíjba Németországban Az országba érkezett bevándorlók segítettek ki­egyenlíteni az eddigi hatásokat, és a kormány nem is akarja fékezni a bevándorlást, hogy eny­hítsen a jövőben várható hiányon. Vannak cé­gek, amelyek hajlandóak több pénzt áldozni az idősebb munkaerő megőrzésére, olyan változta­tásokat vezetnek be, amelyek jobban alkalmaz­kodnak igényeikhez. HIRDETMÉNY-------------------------------------------------------- |j| a K&H kettős kosár 2 tőkevédett származtatott __ — __ alap nyilvános forgalomba hozataláról KlfcM A K&H Alapkezelő Zrt (székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.; továbbiakban: Alapkezelő) nyilvános kibocsátás útján forgalomba kívánja hozni a K&H kettős kosár 2 tőkevédett származtatott zártvégű alap (a továbbiakban: Alap) legalább 20 000 darab, futamidő alatt vissza nem váltható, egyenként 10 000 forint kibocsátáskori Névértékű dematerializált, névre szóló befektetési jegyét. A jegyzési időszak 2014. február 17.-től 2014. március 21-ig tart, mely korábban is lezárható. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat az Alapkezelő és a Forgalmazó K&H Bank Zrt. valamint KBC Securities Magyarországi Fióktelepe honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu,www.kbcsecurities.hu) valamint a www.kozzetetelek.hu weboldalon került közzétételre. Nyomtatott példány a Forgalmazási helyeken igényelhető az üzleti órákban. Az Alapkezelő az Alap nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezi az Alap befektetési jegyeinek szabályozott piacra, a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését. Budapest, 2014.02.14. K&H Alapkezelő Zrt.

Next