Napi Gazdaság, 2014. június (24. évfolyam, 105-124. szám)

2014-06-02 / 105. szám

2 + NEMZETKÖZI GAZDASÁG FELMÉRÉS A becsültnél nagyobb az árvízkár a Balkánon Az eddigi becsléseknél jóval nagyobb összegre teszi az Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bank (EBRD) az évszázad árvize okozta károkat Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában. A kárfelmérés során a szakemberek úgy vélik, a két országnak több mint 3 milliárd euróra lesz szüksége az újjáépítéshez: Szerbiának 1,5-2 milliárd, Bosznia-Hercegovinának pedig 1,3 milliárd eu­róra. Korábban Alekszandar Vucsics miniszterelnök alig egymilliárd euróra becsülte a kár mértékét. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az anyagi kár még az EBRD által becsültnél is nagyobb lehet, mivel a két legsúlyosabban érintett ágazat, az energiaszektor és a mezőgazdaság mindkét ország gaz­daságának motorja. Utóbbi Szerbia GDP-jének 10 százalékát, Bosznia-Her­cegovina gazdaságának pedig 6 szá­zalékát adja. Emellett súlyos károk ke­letkeztek az infrastruktúrában, a cső- és áram-, valamint a távközlési veze­tékekben. Az EBRD ezért nem tartja kizártnak, hogy a korábban Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára kiadott 1, illetve 1,8 százalékos növekedési elő­rejelzés korrekciókra szorul. MAKROGAZDASÁG Robusztusan nő a lengyel gazdaság Fölfelé korrigálta a dinamikus első negyedéves GDP-adatot a lengyel statisztikai hivatal, e szerint a kelet-közép-európai régió legnagyobb gazdasága 3,4 százalékkal bővült tavalyhoz képest, negyedéves alapon pedig 1,1 százalékos volt a növekedési ráta. A májusi első olvasat még 3,3 százalékos javulásról szólt, igaz, a tavalyi utolsó negyedéves 2,7 szá­zalékos iramhoz képest már ekkor érezhető volt a gyorsulás. Elemzők szerint egészséges a lengyel növekedés szerkezete, amit a 7,6 százalék­kal bővülő export mellett a több mint 10 százalékkal növekvő beruhá­zások, valamint a 2,6 százalékkal gyorsuló lakossági fogyasztás segített. Kérdés, hogy az ukrán válság miatt tartható-e a kivitel dinamikája. A jegybank optimista: idén 3,6 százalékos átlagos növekedést valószínűsít, ami kétéves rekordnak számít. A korábban recessziótól sújtott Szlové­niában is a vártnál jobban, 1,9 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a gaz­daság az első negyedévben, igaz, ez a megelőző negyedévi 2,1 százalé­kos ütemhez képest nem­ lassulást mutat. Negyedéves alapon még 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás, amit egyelőre leginkább az export­­szektor húz. Szlovénia előrehozott választásokra készül, az ország külső finanszírozása ugyanakkor megoldottnak látszik, noha a kormánynak tavaly 3,6 milliárd euróval kellett feltőkésítenie a bankszektort. www.napigazdasag.hu , 2014. június 2., hétfő UKRÁN VÁLSÁG Kijev haladékhoz jutott a gázvitában Megegyezés körvonalazódik az ukrán-orosz földgázvitában, miután pénteken Berlinben az Európai Bizottság (EB) közvetí­tésével részmegállapodást értek el a felek. Az ukrán Naftogaz szolgáltató 786 millió dollárt átutalt a Gazpromnak, ami a feb­ruári és márciusi szállítást fedezi. A vita teljes rendezése attól függ, hajlandó-e Moszkva eltekinteni az idén kétszer is meg­emelt ártól. A felek hétfőn újra tárgyalnak Berlinben. A NATO védelmi miniszterei kedden döntenek a lengyelországi 200 fős nemzetközi kontingens bővítéséről, azt követően, hogy Oroszország a mintegy 40 ezer fős katonaságnak a kéthar­madát időközben visszavonta. Az Európai Unió ugyanakkor lépéskényszerbe került, miután az orosz, kazah és fehérorosz részvétellel megalapított Eurázsiai Gazdasági Megállapodás július 1-jétől életbe lép. Válaszlépésként Brüsszelnek tagságot kell kínálnia Grúziának, Moldovának és Ukrajnának. Brüsszel a 485 dollár helyett 350-390 dolláros gázárat tartana méltányosnak. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Hamarosan elkezdődhet a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése Hónapokon belül elindulhat a Déli Áramlat 422 kilométeres szerbiai szakaszának építése, ugyanakkor egyelőre bizonytalan, hogy az összesen körülbelül 20 milliárd dolláros beruházással megépülő vezeték eléri-e Ausztriát. Csaba Ferenc, Belgrád Akár két hónapon belül elkezdődhet a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése - hangzott el a múlt hét végén Belgrádban megrendezett Szerbia szere­pe a balkáni energiapiacon című, a Balkán Energia Kezdeményezés keretében rendezett konferencián. A Déli Áramlat szerbiai szakasza lehet az infrast­rukturális háttere annak a Balkán-félsziget orszá­gaira kiterjedő együttműködésnek, amelynek szer­vezeti-intézményi háttere az elmúlt években már kiépült. A Déli Áramlat szerbiai szakasza a ter­vek szerint 422 kilométer hosszú lesz, két komp­resszorállomással és két, összesen 158 kilométer hosszú leágazással Bosznia-Hercegovina, illetve Horvátország felé. A konferencián ugyanakkor elhangzott: egy­előre bizonytalan, hogy a vezeték - amelynek oroszországi szakasza már elkészült, a Fekete­tengert átszelő szakasz építését pedig nemrég kezdték meg­­ elér-e majd Ausztriáig. A regio­nális együttműködés az energetika területén is hasznos lehet - emelte ki a konferencián tar­tott előadásában Sipos Márton Bálint, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium stratégiai és ener­giapolitikai főosztályvezetője. A szakember je-Ambiciózus régiós terveket szövöget a Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb olajvállalat, a NIS (Naftna Industrija Srbije) is. Ana Made, a társaság stratégiai fejlesztésért felelős részlegének vezetője a konferencián elmondta: a cég a „régiós vezető szerepre" ké­szül, és nem csupán az olaj- és gázüzletágat fedi le teljesen, de a villamosenergia-piacon is erősíteni fog, többek között a szél- és a geo­termikus energia területén. Jezte: a visegrádi együttműködés keretében lét­rejött együttműködés tapasztalatai ebben a te­kintetben is hasznosak lehetnek. Alekszander Sziromjatyin, a Gazprom projek­tekért felelős részlegének helyettes vezetője el­mondta: a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának építése 2015-ben kezdődik. A Magyarországig, Olaszországig, Szlovéniáig és - talán - Auszt­riáig elérő vezeték 2018-ra készülhet el, 2019 elejétől pedig már teljes kapacitással működ­het. Az orosz vállalat által 2007-ben elindított projekt teljes értékét a piac nagyjából 20 milli­árd dollárra becsüli. A cél Oroszország szem­pontjából is a „diverzifikálás”, azaz Ukrajna ki­kerülése. Az orosz-ukrán feszültség miatt az elmúlt években többször voltak - az európai uniós országokat is érintő - fennakadások a gázszállításban. A szerb szakasz 422 kilométer hosszú lesz Fotó: MTI Tírös-Birud Levente nyilatkozatában azonban arra tett ígéretet, hogy minden, az adóbevételeket érintő jogszabályváltozásról egyeztet. A pénzügyminisztérium ugyanak­kor azzal érvel, hogy a román gazdaság idén a vártnál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal bővül, szemben az IMF-megállapodás aláírásakor becsült 2,2 százalékkal, így a profitadóból, a közkiadások csökkentésével és egyéb adóbevételekből enyhíthető a járulékcsökkentés hatása. Az IMF vélhetően ma érkezik Bukarestbe a tavaly meg­kötött, közel kétmilliárd euró értékű elővigyázatossági megállapodás harmadik felülvizsgálatára. A nemzetközi hitelezők jelenléte eddig is mindössze a be­fektetői bizalom erősítése miatt volt fontos, pénzt már az előző, ötmilliárd euró értékű elővigyázatossági megálla­podás terhére sem hívott le Bukarest. Liviu Voinea, költ­ségvetésért felelős miniszter nemrég bejelentette, hogy 2015 után nem lesz újabb hitelmegállapodás. ADÓMÉRSÉKLÉS Munkaadói járulékot csökkent a román kormány A román kormány július elsejétől öt százalékponttal csökkenti a munka­adók által fizetett társadalombiztosítási járulékok mértékét, és nem vár­ja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleményét az ügyben - jelentette be pénteken Ioana Petrescu nemrég kinevezett pénzügyminiszter. A lépés mindössze 1,5 milliárd lejes (340 millió euró) bevé­telkiesést okoz a költségvetésnek a második félévben, szemben a korábban becsült 2,6 milliárddal. A kieső források egy részét ugyanis pótolja majd a speciális építményekre, oszlopokra, gáz- és villanyvezetékek­re, üzemcsarnokokra nemrég kivetett úgynevezett oszlopadó, így a kormány nem tervezi az adóbázis szélesítését - mondta a tárcavezető. Bukarest az év elején a nemzetközi hitelezőknek küldött szándék­A járulékcsökkentés 1340 millió euró bevételkiesést okoz a költségvetésnek Öt százalékponttal csökken a járulék Fotó: Reuters MODERN FIZE |­ÉS! ■ .JHfej. £ „i ' ]9 | 2014. JUNIUS IT. I \ | i KONFERENCIA I BUDAPEST, CSÖRSZ UTCA 18/B mvtilTB CARD A JÖVŐ FIZE I DESZKOJEIRŐL ! IffjjjjP■

Next