Napi Gazdaság, 2014. július (24. évfolyam, 125-147. szám)
2014-07-01 / 125. szám
A GLOBÁLIS MÓDSZEREK A legkedveltebb technika a dupla ír-holland szendvics Világszerte komoly problémát jelent a politikusoknak az olyan internetes óriáscégek megadóztatása, mint a Google, a Facebook vagy az Apple. Ezek a társaságok hatalmas reklámbevételeik után elenyésző adót fizetnek. Csurgó Dénes Az Egyesült Államoktól Nagy-Britannián és Franciaországon át Izraelig és Új-Zélandig folyamatosan jelennek meg cikkek és számítások arról, milyen elenyésző adót fizetnek a nagy internetes cégek a hatalmas reklámbevételek után. A Financial Times korábbi összeállítása szerint a Microsoft, az eBay, a Facebook, a Yahoo, az Amazon, az Apple és a Google Nagy-Britanniában összesen 15 milliárd dollár bevételt generált 2012-ben, ezek után azonban összesen 88 millió dollárnak megfelelő fontot fizettek az államkasszába. Az Egyesült Államokban a Szilícium-völgy ötven legnagyobb vállalata egy kutatás szerint 225 milliárd dollár bevételt tartott offshore-számlákon 2012-ben. Ennek az összegnek a kétharmadáért öt nagy cég felelős, élükön a 41 milliárd dollár közeli összeget kicsatornázó Cisco és Apple. A legkedveltebb technika, amelyet ezek a vállalatok alkalmaznak az úgynevezett dupla ír-holland szendvics. Ennek lényege: a cégek vállalatokat alapítanak a szóban forgó európai országokban és valamelyik adóparadicsomban, majd a társaság bevételeit először az egyik ír, majd a holland, majd a Bermudán vagy a Kajmán-szigeteken bejegyzett másik ír cégbe utalják, így elkerülve az adófizetést. A Bloomberg korábbi cikke szerint ezzel a technikával a Google például az egyik évben mindössze bevételei 2,4 százaléka után fizetett adót. Európában egyre komolyabb nyomás nehezedik Írországra, hogy zárja be a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik ezt a gyakorlatot. Olaszországban és Franciaországban felmerült a speciális, úgynevezett Google-adó bevezetése, ez azonban valószínűleg ellentmondana az uniós jognak. Legutóbb Izrael adóhatósága jelentette be: dolgoznak azon, hogyan tudnák bezárni a profit elvezetését lehetővé tevő kiskapukat. Az Egyesült Államokban szigorítás helyett lazítással próbálkoznának. Rand Paul republikánus és Harry Reid demokrata szenátor június elején olyan javaslatot nyújtott be, amely hároméves kedvezményt adna a vállalatoknak, amelyek külföldi bevételeik után adóznának. Rand Paul szerint így három év alatt akár 50-60 milliárd dollár adóbevétel keletkezhet, amelyből infrastruktúra-fejlesztéseket finanszíroznának. Paul az adót hosszú távon is alacsony szinten tartaná, hogy a kedvezmény végével se menjen ki újra a pénz az országból. A Google az egyik évben mindössze bevételei 2,4 százaléka után fizetett adót » üzleti és pénzügyi hírlap » 4-» CÍMLAPSZTORI ADÓTERVEZÉS A nyitva hagyott joghézagok segítik Egyre több magyar cég kér minisztériumi állásfoglalást egyes tranzakcióik adóvonzatával kapcsolatban, de ha pontatlanságot találnak az adótörvényben, hazai és külföldi cégek egyaránt kihasználják azt az optimális adótervezés érdekében. Fischer Patrícia A hazai jogalkotók évtizedes törekvése, hogy Magyarország rajta legyen a nemzetközi adótervezés palettáján, ugyanakkor a globális trenddel összhangban a hazai adóhatóság is egyre inkább vizsgálja az adóstruktúrák mögött lévő valóságos gazdasági tartalmat. Az erre irányuló törekvéseket egyrészt az OECD és az Európai Unió is szorgalmazza, másrészt pedig az adott országok kormányai részéről is nagy a nyomás, hogy minél több adóbevétel maradjon a határokon belül. A jelenlegi tendencia az, hogy a csak névleg létező, tényleges tevékenység nélküli cégek ellenőrzésére kiemelt figyelmet fordítanak mind uniós, mind hazai szinten - állítja Máthé Dóra, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának cégtársa. BIZALMI KÉRDÉS Az utóbbi 10-15 év során a hazai adótörvényekbe olyan elemeket iktattak be, amelyek a nemzetközi cégek számára kedvező lehetőségeket kínáltak (adókedvezmények vagy alacsony adókulcsok révén). A nagyobb cégek azonban mindig is gondolkodtak offshore-megoldásokban, azaz keresték A nagyobb cégek mindig is keresték azokat a célországokat, ahol kedvezőbb feltételekkel fizethetnek adót, azokat a célországokat, ahol bizonyos tevékenységeik után kedvezőbb feltételekkel fizethetnek adót. Ennek a nyilvánvaló anyagi vonzatain kívül bizalmi okai is vannak, azaz sok cég tart attól, hogy az adott országban számukra kedvezőtlenül alakulnak az adójogszabályok vagy csak egyszerűen túl gyakran változnak - mondta Máthé Dóra a Napi Gazdaságnak. A cégek egy másik részénél az az oka a külföldön való bejegyzésnek, hogy a további nemzetközi terjeszkedés az angliai vagy luxemburgi piacról zökkenőmentesebb, mint mondjuk a magyarországiról - véli Máthé, hozzátéve, hogy természetesen nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik egyszerűen el akarják kerülni az adófizetést. LEGÁLIS JOGHÉZAGOK Az adótervezés nem éri meg egy bizonyos cégméret alatt, 1-2 milliárd forintos árbevétel felett azonban már érdemes elgondolkodnia egy társaságnak azon, hogyan éljen a törvény adta lehetőségekkel és kihasználja a pontatlanul megfogalmazott rendelkezéseket, jogszabályi hiányosságokat. Ilyen joghézag például a kapott kamatmentes kölcsön kapcsán az, hogy bizonyos feltételek esetén igénybe vehető adóalap-csökkentő tételként jelentkezik a kölcsön a kedvezményezettnél, annak a követelménye nélkül, hogy a kölcsön nyújtójánál adóalap-növelő tétel kerüljön alkalmazásra. A jogbizonytalanságok számos vitát gerjesztenek szakmai körökben: például a kutatás-fejlesztési tevékenység adózásánál nem volt pontosan tisztázott, hogy milyen tevékenység minősül Magyarországon ennek, következésképpen mely tevékenység jogosít a költség összegének kétszeres levonására. Máthé szerint jelenleg nincs túl sok olyan joghézag, amelyek megtalálásával tömeges adóelkerüléssel élhetnének a cégek. Konkrét adóoptimalizálási struktúrákról egyébként a tanácsadó cégek nem szívesen tájékoztatnak, hiszen a munkájuk során épp ezek kapcsán látják el legális tanácsokkal ügyfeleiket, csak óvatosan óvatosabban terveznek azonban maguk a cégek - mondja Máthé. Egyre több társaság él a feltételes adómegállapítási kérelem intézményével, amelynek lényege, hogy ha olyan tranzakció előtt áll, amelynek adókövetkezményei nem olvashatók ki világosan a törvényből, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordulhat állásfoglalásért. A minisztérium válaszában tájékoztatja a céget, hogy az adott ügylet pontosan mailyen adózási következményekkel jár. Máthé elmondta, hogy a PwC-nél évente 50-100 ilyen ügyben adnak tanácsot az ügyfeleknek. Míg korábban nemzetközi cégcsoportok fordultak hozzájuk, az utóbbi időben főleg magyar nagyvállalatok biztosítják be magukat ilyen módon. Nem olcsó azonban egy-egy ilyen eljárás: a minisztériumnak fizetendő összeg 5 és 7 millió forint között van, ezenfelül fizetendő még a tanácsadó cég díja. www.napigazdasag.hu » 2014. július 1., kedd OFFSHORE Lassan világosodnak a külföldön tartott vagyono A néhány éve megkezdett, az offshore országok és adóparadicsomok felszámolására irányuló folyamatok Magyarországon és globálisan is folytatódnak - állítja a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég tavaszi elemzésében. Napi Gazdaság Magyarország tekintetében a kiáramló pénzek belső struktúrája változott elsősorban az utóbbi néhány évben a privát vagyonok esetében - mondja Karagich István, a Blochamps ügyvezető igazgatója. Egyre kevesebb ember kezében összpontosulnak egyre nagyobb összegek, és ezzel egy időben folyamatosan nő a fehér- és a világosabb szürkegazdaságban lévő vagyonok aránya a korábbi sötétebb árnyalatok részarányának csökkenése mellett. Bár évek óta szigorodnak a külföldi bankszámlák anonimitására vonatkozó szabályok, a kormánynak vagy a jegybanknak jelenleg sincsenek pontos információi arról, hogy mekkora öszszeg és milyen módon hagyja el Magyarországot, illetve hogy mekkora a már külföldön tartott magyar vagyon. A Blochamps prognózisa szerint a hat-nyolc évvel ezelőttire becsű 200-300 milliárd forintos nagyságrenden éves szinten 20-50 milliárd forinttal többja el az országot. A kiáramlás iránya Aus, Németország, Svájc, Liechtenstein, Multa Benelux államok. Összességében minimum 1000-1500 milliárrint körül lehet a harmadik országokban ia anonim, illetve nevesített külföldi betétek* helyezett privát pénzösszeg. A már említő áramlással számolva az elmúlt 15-20 évbenimum 2500-3000 milliárd forint hagyta az országot, igaz, ennek egy része működő formájában vissza is érkezett, immár küladókötelezettséggel - áll a Blochamps témányában. Az utolsó, 2012-ben lejárt adóamnesztia kében 103 milliárd forint hazaérkezését regisztált. Az összeg után anonim módon 10 száz adót megfizetve igazolást kapott az adóalap Az elmúlt 15-20 évben minimum 2500-3000 milliár forint hagyhatta el az ország a pénz eredetét az adóhatóság nem firtat. Karagich szerint a konstrukció az elmúlt évek legkedvezőbb lehetőségét kínálta a vagy hazahozatalára, így minden bizonnyal bizokai lehettek, hogy nem éltek sokkal nagy mértékben a fehérítési lehetőséggel.