Napi Gazdaság, 2014. november (24. évfolyam, 211-230. szám)

2014-11-21 / 225. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG VALUTAUNIÓ / Az euró lehet hamarosan a gazdaság hajtóereje A német vállalatok nyáron még arra panaszkodtak, hogy az erős euró fékezi növekedésüket s megnyirbálja nyereségüket. Mára azonban a közös valuta mintegy 10 százalékkal leértékelődött, s az árfolyamesés továbbra is tendencia. Jó hír lehet a befektetőknek. Mártonffy Attila Elemzők és közgazdászok úgy tekintenek az euró dollárral szembeni árfolyamának csök­kenésére, mint a vállalati forgalom- és nye­reségnövekedés mögött álló hajtómotorra - ami persze a DAX tőzsdeindexnek is szár­nyakat adhat. Az euró leértékelődése olcsób­bá tette az Egyesült Államokba irányuló ex­portot, ami viszont segít felpörgetni a válla­latok nyereségét - mutat rá Nick Nelson, a svájci UBS bank piacelemzője az ARD-nek adott interjújában. Ezzel ellentétben ugyan­akkor az USA-ból származó import megdrá­gult az euróövezetben, így az amerikai áruk európai fogyasztóinak mélyebben kell a zse­bükbe nyúlniuk. Mivel azonban az eurózóna országainak Amerikába irányuló exportkvó­tája felülmúlja az amerikait, az előny egyér­telműen Európában van. Az euró 2015-ben nem lesz akadálya a nö­vekedésnek, sőt mintegy hátszélként fog­ja segíteni a gazdaságot, s ezzel a vállala­tok nyeresége lesz ismét az árfolyam leg­fontosabb meghatározója. Mindez jelentős fordulat lenne 2012-höz és 2013-hoz ké­pest, amikor a tőzsdeindexek, mint példá­ul a DAX, elsősorban a jegybankok szigorú pénzpolitikája miatt növekedtek - hang­súlyozza Nelson. Közgazdászok egyébként EURÓ-DOLLÁR a ZEW konjunktúraindex erős novembe­ri emelkedését is az euró árfolyamának az elmúlt hónapokban bekövetkezett esésé­vel magyarázzák. Arról, hogy az euró 1,39 dolláros árfolya­ma túlértékelt volt, Mario Draghi, az Euró­pai Központi Bank (ECB) elnöke is meg van győződve. Először május elején fogalmazta meg komoly aggályait az erős euróval szem­ben, s Franciaország is szinte naponta nó­gatta az ECB-t a közös valuta leértékelését követelve. Mindazonáltal nem szabad túl­becsülni a gyenge euró hatását sem, mivel a német exportnak csak mintegy 25 száza­léka irányul dollárelszámolású országokba. Az áruk több mint fele viszont a többi eu­rópai államba áramlik, ahol vagy az euró a hivatalos fizetőeszköz, vagy az euróhoz van kötve a nemzeti valuta. Ilyen körülmények között nem mindegy, hogy meddig süllyedhet az euró árfolyama, illetve meddig emelkedhet a dollár, hogy az Ameri­kának ne fájjon. A fájdalomküszöböt a leg­több közgazdász 1,20 dollárnál húzza meg. Ha az euró ez alá esne, az amerikaiak ezt nem fogadnák el, mert az amerikai gazda­ságnak nem érdeke a dollár túlzott megerő­södése. Ráadásul a hatalmas amerikai belső piac sem nyelné le a dollár felértékelődésé­vel járó hátrányokat. 1,6 Az euró árfolyama 2015-ben hátszélként segíti a gazdaságot­Fotó: Koncz György ■­ KÖRNYEZETVÉDELEM ! Fokozatosan eltűnnek a műanyag zacskók az Európai Unióból Fóti Tamás Visszavonta javaslatát az Európai Bizottság (EB) a műanyag zacskók korlátozott használatáról. Frans Timmermans EB- alelnök gesztusa ugyan csupán technikai, de fontos elvi döntés. Brüsszel ugyanis a „jobb szabályozás" érdekében kevésbé kíván beavatkozni olyan területeken, amelyeken szerinte nincs szükség a „bürokrácia” közbelépésére. Bár korábban maga javasolta a zacskók visszaszorítását, sőt ti­lalmát, ma már úgy gondolja, hogy ez pontosan az a terü­let, amelyet a tagországok hatáskörében kell tartani. Csakhogy éppen a tagállamok szorgalmazzák, hogy le­gyen a korlátozás uniós szintű. Annak érdekében, hogy érvényesülhessen az Európai Parlament és a tagország­ok verziója, az EB-nek visszakoznia kellett. A mostani megállapodás értelmében a műanyag zacskók használa­tát 2019-ig egy személyre átlagosan évi 90, majd 2025- ig évi 40 darabban korlátozzák - ezek kötelezően vállalt kvóták. A másik választható módszer, hogy 2019-ig fel­árat vezetnek be a boltokban a zacskóért vagy akár adót számítanak fel érte. Jelenleg eltérőek a szokások a tagállamokban. Főleg a déli országokban széles körű az ingyen zacskók használata, bár Olaszországban tilalom van érvényben, ami külön­ben sérti a belső piacra vonatkozó uniós jogot. Auszt­ria és Franciaország szintén a betiltást szorgalmazza, de egyértelmű jogi helyzetet akarnak, ezért kezdeményezik a szabályozás módosítását. Az unió közvéleménye egyéb­ként támogatja a zacskók fokozatos kivonását, a lakosság 92 százaléka nem bánná, ha eltűnne a környezetet rend­kívüli mértékben szennyező termék. www.napigazdasag.hu » 2014. november 21-22., péntek-szombat I*1 ACÉLIPAR • Ismét nyereséges a ThyssenKrupp Újra fizet osztalékot a ThyssenKrupp német acélipari óriáscég, mivel négy év óta elő­ször ismét nyereséges üzleti évet zárt, termelőeszköz-gyártó üzlet­ága jó teljesítményének köszön­hetően. A szeptember 30-án zá­rult 2014-es pénzügyi évre a tár­saság 210 millió euró nettó nyere­séget könyvelhetett el a megelő­ző időszak 1,44 milliárdos vesz­tesége után. A működési profit ugyanakkor 1,33 milliárd euróra ugrott az egy évvel korábbi 517 millióról. Az árbevétel 4 száza­lékkal, 41,3 milliárd euróra nőtt a tavalyi üzleti év 38,78 milliárd eurós forgalma után. A cég kü­lönösen a felvonógyártásban és az ipari megoldások szállításá­ban jeleskedett. Mindezek után a ThyssenKrupp úgy döntött, hogy három év szü­net után ismét fizet némi osz­talékot részvényeseinek, 0,11 eurót papíronként. Heinrich Hiesinger vezérigazgató meg is jegyezte: „tudatában vagyunk annak, hogy ez a javaslat nem több, mint jelzés tulajdonosa­­ ink felé”. Hiesinger 2011-ben vette át az acélipari konglome­rátum vezetését, s azonnal el­indította az átszervezést. Az az­óta eltelt időben több ezer dolgo­zót bocsátottak el, s a cash flow növelése érdekében visszafog­ták a beruházásokat. A válla­lat fő profilja is eltolódott a ha­gyományos acélipari tevékeny­ségtől a felvonók, autóalkatré­szek és gépipari berendezések előállítása felé. Az átalakítások eredményeként a cég a követke­ző pénzügyi évben legalább 1,5 milliárd euróra szeretné növel­ni üzemi nyereségét, ami némi­leg magasabb összeg az elemzők előrejelzésénél. Napi Gazdaság KONJUNKTÚRAMUTATÓK A világgazdaság lassulására utalnak a jelek Napi Gazdaság PMI-je az euróövezetben 51,4 volt novemberben A Markit összesített Megkongatták a vészharangot a konjunktúrakutató intézetek, mivel a világ néhány meghatározó övezeté­ben - az eurózónában és Kínában - a gazdaság lassuló növekedéséről voltak kénytelenek beszámolni novem­berben. Az előbbi vonatkozásában a Markit összesített beszerzésimenedzser-indexe (PMI) 51,4-re esett, alulmúl­va a Reuters által megkérdezett elemzők legpesszimis­tább várakozását is. Ezen belül a szolgáltatóipari mutató 51,3 pontra, a gyáripar teljesítményindexe pedig 50,4-re zuhant. Még szerencse, hogy mindhárom index az 50 pontos határ fe­lett maradt, ami azért még növe­kedésre utal, ha csökkenő mér­tékben is. A Markit szerint az euróövezetben 0,1-0,2 százalékos növekedésre engednek következtetni a PMI-adatok a fo­lyó negyedévben, ami lényegében egybevág az elemzők 0,2 százalékos prognózisával. Szakértők ugyanakkor nem mulasztják el megjegyezni, hogy a novemberi kompozit PMI súlyos csapás azokra a reményekre, amelyek szerint az eurózóna gazdasága az év végére magára találhat. Az euróövezet legnagyobb gazdaságában, Németor­szágban a feldolgozó- és szolgáltatóipari PMI - alapo­san elrugaszkodva elemzők 54 pontos várakozásától - váratlanul egyaránt 52,1-re esett novemberben az ok­tóberi 53,9-ről, ami arra utal, hogy a két ágazat bővü­lése a leglassabb volt az utóbbi 16 hónapban. Francia­­országban is a vártnál jobban mérséklődött a feldolgo­zóipar növekedése. Az eurózónán kívüli országokból ugyanakkor általában jó hírek érkeztek. A brit kiskereskedelmi árak a várt­nál nagyobb mértékben nőttek, s az amerikai előzetes PMI-adatok is arra utalnak, hogy tovább dübörög a vi­lág legnagyobb gazdasága. Japán sem panaszkodhat, ahol az export vártnál sokkal nagyobb ütemű októberi növekedéséről adtak hírt. A japán PMI már vegyesebb képet mutatott: miközben az összesített mutató 52,1- re süllyedt novemberben az októberi 52,4-ről, a kibo­csátás a leggyorsabb ütemben nőtt az elmúlt nyolc hó­nap alatt. Nem így Kínában, ahol a HSBC-Markit fel­dolgozóipari PMI mutatója hathavi mélypontra, 50,0- re esett novemberben, a gyáripari index pedig 49,5-re zuhant, ami már visszaesést jelent. Ellenzik a lengyelek az euró bevezetését Barabás T. János Mélypontra esett az euró nép­szerűsége Lengyelországban. A CBOS felmérése szerint a len­gyelek 69 százaléka nem látná szívesen a közös valuta beveze­tését, amit 12 évvel ezelőtt még 64 százalékuk akart. A Bankier, a varsói tőzsde lapja szerint most csak 9 százalék támogatja ha­tározottan a zloty leváltását az euróval, 15 százalék inkább he­lyeselné, de 27 százalék inkább nem támogatná ezt, és határo­zottan ellenzi 41 százalék. A lengyelek tartanak az átmenet nehézségeitől és az árak poten­ciális emelkedésétől is félnek. Az ország vezetése következe­tesen kitart az euró bevezetése mellett. A GDP-arányos állam­­adósság idén 50 százalék körü­li (60 százalék alatt kell lennie a maastrichti feltételek szerint), a költségvetési hiány csak jövő­re megy a 3 százalékos referen­ciaérték alá, a 2 százalékos köz­ponti kamat és a 0,2 százalékos infláció lényegében megfelel a kritériumoknak.

Next