Napi Gazdaság, 2014. november (24. évfolyam, 211-230. szám)
2014-11-21 / 225. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG VALUTAUNIÓ / Az euró lehet hamarosan a gazdaság hajtóereje A német vállalatok nyáron még arra panaszkodtak, hogy az erős euró fékezi növekedésüket s megnyirbálja nyereségüket. Mára azonban a közös valuta mintegy 10 százalékkal leértékelődött, s az árfolyamesés továbbra is tendencia. Jó hír lehet a befektetőknek. Mártonffy Attila Elemzők és közgazdászok úgy tekintenek az euró dollárral szembeni árfolyamának csökkenésére, mint a vállalati forgalom- és nyereségnövekedés mögött álló hajtómotorra - ami persze a DAX tőzsdeindexnek is szárnyakat adhat. Az euró leértékelődése olcsóbbá tette az Egyesült Államokba irányuló exportot, ami viszont segít felpörgetni a vállalatok nyereségét - mutat rá Nick Nelson, a svájci UBS bank piacelemzője az ARD-nek adott interjújában. Ezzel ellentétben ugyanakkor az USA-ból származó import megdrágult az euróövezetben, így az amerikai áruk európai fogyasztóinak mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Mivel azonban az eurózóna országainak Amerikába irányuló exportkvótája felülmúlja az amerikait, az előny egyértelműen Európában van. Az euró 2015-ben nem lesz akadálya a növekedésnek, sőt mintegy hátszélként fogja segíteni a gazdaságot, s ezzel a vállalatok nyeresége lesz ismét az árfolyam legfontosabb meghatározója. Mindez jelentős fordulat lenne 2012-höz és 2013-hoz képest, amikor a tőzsdeindexek, mint például a DAX, elsősorban a jegybankok szigorú pénzpolitikája miatt növekedtek - hangsúlyozza Nelson. Közgazdászok egyébként EURÓ-DOLLÁR a ZEW konjunktúraindex erős novemberi emelkedését is az euró árfolyamának az elmúlt hónapokban bekövetkezett esésével magyarázzák. Arról, hogy az euró 1,39 dolláros árfolyama túlértékelt volt, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke is meg van győződve. Először május elején fogalmazta meg komoly aggályait az erős euróval szemben, s Franciaország is szinte naponta nógatta az ECB-t a közös valuta leértékelését követelve. Mindazonáltal nem szabad túlbecsülni a gyenge euró hatását sem, mivel a német exportnak csak mintegy 25 százaléka irányul dollárelszámolású országokba. Az áruk több mint fele viszont a többi európai államba áramlik, ahol vagy az euró a hivatalos fizetőeszköz, vagy az euróhoz van kötve a nemzeti valuta. Ilyen körülmények között nem mindegy, hogy meddig süllyedhet az euró árfolyama, illetve meddig emelkedhet a dollár, hogy az Amerikának ne fájjon. A fájdalomküszöböt a legtöbb közgazdász 1,20 dollárnál húzza meg. Ha az euró ez alá esne, az amerikaiak ezt nem fogadnák el, mert az amerikai gazdaságnak nem érdeke a dollár túlzott megerősödése. Ráadásul a hatalmas amerikai belső piac sem nyelné le a dollár felértékelődésével járó hátrányokat. 1,6 Az euró árfolyama 2015-ben hátszélként segíti a gazdaságotFotó: Koncz György ■ KÖRNYEZETVÉDELEM ! Fokozatosan eltűnnek a műanyag zacskók az Európai Unióból Fóti Tamás Visszavonta javaslatát az Európai Bizottság (EB) a műanyag zacskók korlátozott használatáról. Frans Timmermans EB- alelnök gesztusa ugyan csupán technikai, de fontos elvi döntés. Brüsszel ugyanis a „jobb szabályozás" érdekében kevésbé kíván beavatkozni olyan területeken, amelyeken szerinte nincs szükség a „bürokrácia” közbelépésére. Bár korábban maga javasolta a zacskók visszaszorítását, sőt tilalmát, ma már úgy gondolja, hogy ez pontosan az a terület, amelyet a tagországok hatáskörében kell tartani. Csakhogy éppen a tagállamok szorgalmazzák, hogy legyen a korlátozás uniós szintű. Annak érdekében, hogy érvényesülhessen az Európai Parlament és a tagországok verziója, az EB-nek visszakoznia kellett. A mostani megállapodás értelmében a műanyag zacskók használatát 2019-ig egy személyre átlagosan évi 90, majd 2025- ig évi 40 darabban korlátozzák - ezek kötelezően vállalt kvóták. A másik választható módszer, hogy 2019-ig felárat vezetnek be a boltokban a zacskóért vagy akár adót számítanak fel érte. Jelenleg eltérőek a szokások a tagállamokban. Főleg a déli országokban széles körű az ingyen zacskók használata, bár Olaszországban tilalom van érvényben, ami különben sérti a belső piacra vonatkozó uniós jogot. Ausztria és Franciaország szintén a betiltást szorgalmazza, de egyértelmű jogi helyzetet akarnak, ezért kezdeményezik a szabályozás módosítását. Az unió közvéleménye egyébként támogatja a zacskók fokozatos kivonását, a lakosság 92 százaléka nem bánná, ha eltűnne a környezetet rendkívüli mértékben szennyező termék. www.napigazdasag.hu » 2014. november 21-22., péntek-szombat I*1 ACÉLIPAR • Ismét nyereséges a ThyssenKrupp Újra fizet osztalékot a ThyssenKrupp német acélipari óriáscég, mivel négy év óta először ismét nyereséges üzleti évet zárt, termelőeszköz-gyártó üzletága jó teljesítményének köszönhetően. A szeptember 30-án zárult 2014-es pénzügyi évre a társaság 210 millió euró nettó nyereséget könyvelhetett el a megelőző időszak 1,44 milliárdos vesztesége után. A működési profit ugyanakkor 1,33 milliárd euróra ugrott az egy évvel korábbi 517 millióról. Az árbevétel 4 százalékkal, 41,3 milliárd euróra nőtt a tavalyi üzleti év 38,78 milliárd eurós forgalma után. A cég különösen a felvonógyártásban és az ipari megoldások szállításában jeleskedett. Mindezek után a ThyssenKrupp úgy döntött, hogy három év szünet után ismét fizet némi osztalékot részvényeseinek, 0,11 eurót papíronként. Heinrich Hiesinger vezérigazgató meg is jegyezte: „tudatában vagyunk annak, hogy ez a javaslat nem több, mint jelzés tulajdonosa ink felé”. Hiesinger 2011-ben vette át az acélipari konglomerátum vezetését, s azonnal elindította az átszervezést. Az azóta eltelt időben több ezer dolgozót bocsátottak el, s a cash flow növelése érdekében visszafogták a beruházásokat. A vállalat fő profilja is eltolódott a hagyományos acélipari tevékenységtől a felvonók, autóalkatrészek és gépipari berendezések előállítása felé. Az átalakítások eredményeként a cég a következő pénzügyi évben legalább 1,5 milliárd euróra szeretné növelni üzemi nyereségét, ami némileg magasabb összeg az elemzők előrejelzésénél. Napi Gazdaság KONJUNKTÚRAMUTATÓK A világgazdaság lassulására utalnak a jelek Napi Gazdaság PMI-je az euróövezetben 51,4 volt novemberben A Markit összesített Megkongatták a vészharangot a konjunktúrakutató intézetek, mivel a világ néhány meghatározó övezetében - az eurózónában és Kínában - a gazdaság lassuló növekedéséről voltak kénytelenek beszámolni novemberben. Az előbbi vonatkozásában a Markit összesített beszerzésimenedzser-indexe (PMI) 51,4-re esett, alulmúlva a Reuters által megkérdezett elemzők legpesszimistább várakozását is. Ezen belül a szolgáltatóipari mutató 51,3 pontra, a gyáripar teljesítményindexe pedig 50,4-re zuhant. Még szerencse, hogy mindhárom index az 50 pontos határ felett maradt, ami azért még növekedésre utal, ha csökkenő mértékben is. A Markit szerint az euróövezetben 0,1-0,2 százalékos növekedésre engednek következtetni a PMI-adatok a folyó negyedévben, ami lényegében egybevág az elemzők 0,2 százalékos prognózisával. Szakértők ugyanakkor nem mulasztják el megjegyezni, hogy a novemberi kompozit PMI súlyos csapás azokra a reményekre, amelyek szerint az eurózóna gazdasága az év végére magára találhat. Az euróövezet legnagyobb gazdaságában, Németországban a feldolgozó- és szolgáltatóipari PMI - alaposan elrugaszkodva elemzők 54 pontos várakozásától - váratlanul egyaránt 52,1-re esett novemberben az októberi 53,9-ről, ami arra utal, hogy a két ágazat bővülése a leglassabb volt az utóbbi 16 hónapban. Franciaországban is a vártnál jobban mérséklődött a feldolgozóipar növekedése. Az eurózónán kívüli országokból ugyanakkor általában jó hírek érkeztek. A brit kiskereskedelmi árak a vártnál nagyobb mértékben nőttek, s az amerikai előzetes PMI-adatok is arra utalnak, hogy tovább dübörög a világ legnagyobb gazdasága. Japán sem panaszkodhat, ahol az export vártnál sokkal nagyobb ütemű októberi növekedéséről adtak hírt. A japán PMI már vegyesebb képet mutatott: miközben az összesített mutató 52,1- re süllyedt novemberben az októberi 52,4-ről, a kibocsátás a leggyorsabb ütemben nőtt az elmúlt nyolc hónap alatt. Nem így Kínában, ahol a HSBC-Markit feldolgozóipari PMI mutatója hathavi mélypontra, 50,0- re esett novemberben, a gyáripari index pedig 49,5-re zuhant, ami már visszaesést jelent. Ellenzik a lengyelek az euró bevezetését Barabás T. János Mélypontra esett az euró népszerűsége Lengyelországban. A CBOS felmérése szerint a lengyelek 69 százaléka nem látná szívesen a közös valuta bevezetését, amit 12 évvel ezelőtt még 64 százalékuk akart. A Bankier, a varsói tőzsde lapja szerint most csak 9 százalék támogatja határozottan a zloty leváltását az euróval, 15 százalék inkább helyeselné, de 27 százalék inkább nem támogatná ezt, és határozottan ellenzi 41 százalék. A lengyelek tartanak az átmenet nehézségeitől és az árak potenciális emelkedésétől is félnek. Az ország vezetése következetesen kitart az euró bevezetése mellett. A GDP-arányos államadósság idén 50 százalék körüli (60 százalék alatt kell lennie a maastrichti feltételek szerint), a költségvetési hiány csak jövőre megy a 3 százalékos referenciaérték alá, a 2 százalékos központi kamat és a 0,2 százalékos infláció lényegében megfelel a kritériumoknak.