Napi Gazdaság, 2015. február (25. évfolyam, 21-40. szám)
2015-02-02 / 21. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 4 -► CÍMLAPSZTORI INTERJÚ LIESELORE CYRUS NAGYKÖVETTEL • Hosszú távra terveznek a német cégek A Magyarországon tevékenykedő hatezer német cég mintegy húszmilliárd euró értékű befektetést valósított meg a rendszerváltás óta. Ezek a vállalatok az itt termelt nyereség több mint felét újra befektetik, mert hosszú távra terveznek hazánkban - mondta a Napi Gazdaságnak Lieselore Cyrus német nagykövet. Wiedemann Tamás Hogyan értékeli a német-magyar gazdasági kapcsolatokat? - A két ország közötti kapcsolatok tradicionálisan szorosak, és nem csak a gazdaság területére koncentrálódnak. Magyarország fontos szerepet töltött be a huszonöt évvel ezelőtti határnyitással, ami lehetővé tette a volt NDK és NSZK egyesülését. A rendszerváltás óta Németország számít a legnagyobb külföldi befektetőnek Magyarországon, a külföldi működőtőke-beruházások negyede a szövetségi köztársaságból származik. Az érintett vállalatok eddig mintegy húszmilliárd euró értékű befektetést valósítottak meg, amiből 11 milliárd euró újra befektetett tőkét jelent, vagyis a német társaságok az itt termelt nyereség több mint felét újra befektetik. Mintegy hatezer német cég tevékenykedik Magyarországon, amelyek 300 ezer munkahelyet hoztak létre. Németország külgazdasági partnerei között Magyarország a tizenhatodik helyet foglalja el, az ide irányuló német export éves szinten 18,6 milliárd eurót, míg a Németországba irányuló magyar kivitel 21 milliárd eurót tesz ki. Ebből jól látszik, hogy Magyarország meggyőző külkereskedelmi többlettel bír. A német befektetések tehát stabilitást hoztak a magyar gazdaságba, és nagymértékben hozzájárulnak a magyar GDP bővüléséhez. A német cégek hosszú távra terveznek, vagyis nem az motiválja őket, hogy gyorsan sok pénzt keressenek. Az utóbbi időszakban ugyanakkor aligha lehet felhőtlennek nevezni a két ország gazdasági kapcsolatait. Mire panaszkodnak az itteni cégek? A kormányzat sok esetben olyan jogszabálymódosítást eszközölt, amely terhet jelentett a német cégeknek. A legújabbak közül meg kell említenem az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetését. Ez nagyon sok olyan ágazatot érint, amelyben német cégek tevékenykednek. Nem mehetek el szó nélkül a reklámadó, vagy éppen az élelmiszerláncfelügyeleti díj drasztikus emelése mellett sem. Ez hátrányosan érinti a külföldi befektetőeket. Látni kell majd, miként hatnak ezek a döntések Magyarország mint befektetési színtér vonzerejére. Egy gazdasági napilap olvasóinak aligha kell elmagyarázni, hogy a hosszú távú üzleti befektetések egyfajta keretrendszert igényelnek. A cégek az olyan befektetési környezetet részesítik előnyben, ahol több évre előre lehet tervezni, szilárd a jogbiztonság, és kedvező az üzleti környezet, vagyis a gazdasági élet szereplői egyfajta bizalommal viseltetnek egymás iránt. Emellett gyakori panasz, hogy egy-egy jogszabály-módosítást nem előz meg alapos konzultáció az érintett ágazatokkal, pedig ezáltal csillapítani lehetne az egyes szabályváltozások okozta nemkívánatos mellékhatásokat. Melyek azok a területek, ahol a legszorosabb az együttműködés a két ország között, és hol lát további fejlődési potenciált a külkereskedelemben? Egyértelmű, hogy az utóbbi években az ipari termelés irányába tolódott el a mérleg, vagyis a gépjárműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok fejlődnek a leggyorsabban. Ennek megfelelően a német befektetések nagy része az elmúlt időszakban a gépgyártásba és elektronikai szektorba áramlott, de a szolgáltatási ágazatban is jelentős tőkebefektetések valósultak meg. A német cégek továbbra is nagyra értékelik a magyar piac előnyeit, a humánerőforrást, vagyis a jól képzett szakembereket, a versenyképes munkabérrendszert, az ország földrajzi elhelyezkedését, a kiváló infrastruktúrát, és a sokoldalú magyar vállalati közeget. A két ország gazdasági kapcsolataiban a német mintára elindított duális szakképzés is további lehetőséget tartogat. Komoly potenciált látok a kutatás-fejlesztésben, ami egybecseng a magyar kormány által szorgalmazott növekedési stratégiával, miközben az energiabiztonság, és -ellátás is olyan terület, ahol a jövőben szorosabb lehet az együttműködés. Milyen következményei lehetnek az orosz-ukrán konfliktusnak, és ez milyen hatással lehet a német, illetve magyar gazdaságra? Németország Oroszországgal is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol, annak ellenére, hogy német cégek működőtőke-beruházásként eddig az orosz gazdaságba is 23 milliárd eurót fektettek be, ami aránylag kis összegnek tűnik. Az, hogy Magyarországra is hasonló mértékű befektetés történt, jól mutatja német szempontból a magyar gazdaság jelentőségét. Szintén alacsony aránynak tűnhet, hogy a német exportnak csupán 3,3 százaléka irányul Oroszországba, miközben Oroszország Németország kereskedelmi partnerei között a tizedik helyet foglalja el. Tavaly az első három negyedévben az Oroszországba irányuló német export 15,4 százalékkal csökkent, miközben az import 6 százalékkal esett vissza. Az Európai Unió szankciói augusztus elsején léptek életbe, a 2014-es visszaesést tehát nem lehet a szankciókra visszavezetni. A legfrissebb adatok még nem állnak rendelkezésre. Az orosz piacon működő német cégeket természetesen érzékenyen érinti a konfliktus elhúzódása, ugyanakkor a német nemzetgazdaság egésze számára a helyzet kezelhető. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió számára az emberi és nemzetközi jogok ilyen mértékű megsértése elfogadhatatlan, ezért döntött az orosz szankciók mellett, hiszen ezek gazdasági veszteségeket okoznak az egyes tagállamoknak. A szankciók nem öncélúak. Hozzá kell NÉVJEGY Lieselore Cyrust 2014 szeptemberében nevezték ki Németország magyarországi nagykövetének, előtte három évig ugyanebben a tisztségben Etiópiában tevékenykedett. Egyetemi tanulmányait Bochumban és Saarbrückenben végezte pszichológia szakon, ezt követte az attaséképzés és a német külügyminisztérium. Különböző posztokon Isztambulban, Párizsban és Alexandriában dolgozott, járulniuk ahhoz, hogy nagyobb legyen a párbeszédkészség, és a lehető leggyorsabban politikai úton rendeződjék a konfliktus. Kettős célt követünk: a szankcióknak rá kell bírniuk Oroszországot arra, hogy tartsa be a minszki egyezményt, egyúttal felajánljuk, hogy támogatjuk a politikai folyamatot. A magyar sajtó szerint elképzelhető, hogy a német szövetségi kancellár látogatásakor az Egyesült Államokkal körvonalazódó szabadkereskedelmi megállapodás is szóba kerül a kormányfő közötti megbeszéléseken. Menynyire fontos ez a megállapodás Németország számára? Ez a megállapodás az elmúlt évek egyik legfontosabb transzatlanti projektje az Európai Uniónak és természetesen Németországnak is. Az egyezmény minden résztvevő számára kölcsönösen előnyös és a világgazdaság szempontjából is rengeteg lehetőséget tartogat. A válságból kivezető út fontos állomása, hogy az európai gazdaság ismét versenyképes legyen. Az EU-nak új munkahelyekre és hosszú távon is fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szüksége. Ezt gyorsíthatja az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás. A közös amerikai és európai piac nyolcszázmillió fogyasztót jelent, és legfőbb jellemzője az lesz, hogy egységes - például fogyasztó- és egészségvédelmi - előírások, szabványok, vonatkoznak a termékekre, miközben a munkavállalási és egyéb jogokat, illetve kötelezettségeket is egymáshoz közelítik a felek. Ily módon lehet közös standardjainkat világszerte kiterjeszteni kereskedelmi partnereinkre. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak igen erős mandátuma van arra: a tárgyalásokat úgy bonyolítsa le, hogy a megállapodásnak ne legyenek negatív következményei az EU-tagállamok gazdaságaira és a fogyasztókra nézve. www.napigazdasag.hu , 2015. február 2., hétfő KAMARA Optimistábbak a társaságok Napi Gazdaság Azt várjuk Angela Merkel német kancellár látogatásától, hogy megerősíti a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatokat és lendületet ad az előttünk álló közös feladatok sikeres megoldásának - jelentette ki Gabriel A. Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója. Tavalyi konjunktúrafelmérésében a kamara által megkérdezett német vállalatok a korábbinál kedvezőbb véleményt fogalmaztak meg mind a magyarországi gazdasági helyzet, mind az üzleti-befektetési környezet alakulásáról. A felmérés ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a pozitív elmozdulás elellenére néhány területen a féltsek nem felelnek meg a befeltők elvárásainak. Ennek kapé az ügyvezető igazgató kifejté az egyik visszatérő és még alig aktuális kérdés a kiszámítóság, pontosabban annak jaga. Ennek egyik friss és jelmző példája az Elektronikus Kúti Áruforgalom Ellenőrző Rester, az EKÁER. Ezt a rende, sajnos előzetes szakmai konotáció nélkül vezették be, a gkorlati alkalmazás szemponból nem életszerű és súlyos hibát okozhat az itt működő - és nemzetközi - vállalatok esenyképességének - tette be. - A törvényalkotó által megvezett célt, azaz az adócsaló a feketegazdaság visszaszorít, teljes mértékben támogatjuk jelenlegi formájában a szabályás több kárt okoz a magyar adaságnak, mint hasznot - mota. Hozzátette: általában azt érnánk el, hogy az érintett gazdasági szereplőkkel időben törtéjen érdemi egyeztetés, mert ezel lehetne leginkább biztos ai, hogy szakmailag megalázott döntések szülessenek, melyek nem veszélyeztetik az úti bizalmat sem. „Még mindig aktuális kérdés a kiszámíthatóság, pontosabban annak hiánya.”