Napi Gazdaság, 2015. március (25. évfolyam, 41-62. szám)
2015-03-26 / 59. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG FUVAROZÓK Magyarok is tüntettek Brüsszelben Kelet-európai uniós tagállamokból érkezettek mellett magyar fuvarozók is részt vettek Brüsszelben az Európai Parlament épületénél tartott demonstráción a német és francia minimálbér ellen tiltakozva. Mint lapunk is megírta, Németországban január 1-jétől vezették be a 8,50 eurós minimális órabért, amelyet kezdetben a Németországban január 1-jétől érvényes a külföldi tranzitfuvarozók esetében is megköveteltek. Az Európai Bizottság beavatkozására Németországban felfüggesztették a szabályozásnak a tranzitfuvarozókat érintő részét, amíg a brüsszeli testület nem foglal állást. A fuvarozók attól tartanak, hogy a Franciaországban bevezetni tervezett minimálbér hasonlóan hátrányos helyzetbe sodorja a külföldi munkaadókat. A magyar fuvarozókat többek között Csányi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) nemzetközi titkára képviselte, aki újságíróknak elmondta, követelésük arra irányul, hogy a nemzetközi fuvarozóktól ne követeljék meg a minimálórabér megfizetését. 8,50 eurós minimálórabér EKB Nem vehetnek a görög bankok államkötvényt Fóti Tamás Súlyos csapást mért a görög pénzügyi rendszerre az Európai Központi Bank (EKB). A frankfurti intézmény megtiltotta a görög bankoknak, hogy hazai államkötvényeket vásároljanak. Ezzel az állam fontos pénzforrása tűnik el. A tilalom érvényes a rövid lejáratú kötvényekre (T-Bills) is. Ugyanakkor, amenynyiben a bankok rendelkeznek hamarosan lejáró T-Bills-szel, azokat felválthatják újak vásárlásával, ám mérlegükben ezek aránya már nem változhat. Az EKB döntésének hátterében nyilvánvalóan az a félelem áll, hogy egy államcsőd a görög bankokat is magával ránthatja, mert a pénzintézetek túlságosan nagy arányban rendelkeznek államkötvényekkel. A közelmúltban kiszivárgott az Európai Bizottság egy belső, bizalmas dokumentuma, amely szerint Athénnak április 8-ig van fedezete, azután nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek - ha nem jut friss pénzhez. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány hétfőig prezentálja a nemzetközi hitelezőknek azt a reformlistát, amelynek teljesítése esetén hozzájuthat a második mentőprogramban még lehívható 7,2 milliárd euró hitelhez. Miután az állam adóbevételei a múlt év vége óta zsugorodnak, és az ország gyakorlatilag el van vágva a tőkepiacoktól, nemigen látni, miként sikerül kikecmeregnie a válságból. Ráadásul a lakosság a Sziriza győzelme után hatalmas tételekben vonta ki betéteit a bankokból. Szakértői vélemények szerint a görög bankok túlságosan is közel állnak az államhoz, amelynek fizetésképtelensége bedönthetné őket, így teljesen indokolt lehet az EKB korlátozása. Az Alekszisz Ciprasz vezette koalíció éppenséggel azzal a kéréssel fordult az EKB-hoz, hogy engedélyezze a T-Bills 15 milliárdos felső határát, hogy áthidalhassa esetleges fizetési nehézségeit. Ezt azonban megtagadta az EKB, arra hivatkozva, hogy ezzel közvetve finanszíroznák az államot, ami tilos. Az Európai Bankfelügyelet egyébként már januárban tanácsolta a bankoknak, hogy lehetőség szerint óvakodjanak az államkötvények vásárlásától - a javaslat most rendszerszintű tilalomba fordult. Lehúzzák a rolót a görög bankok az állam előtt Fotó: Reuters V ACÉLIPAR Bünteti az EB a kínai dömpinget Napi Gazdaság Az Európai Bizottság (EB) versenypolitikai okokból büntetővámmal sújt bizonyos kínai és tajvani acéltermékeket. Csütörtöktől már hatályba is lép a hidegen hengerelt nemesacél lemezekre kivetett 24-25 százalékos vám - Kína esetében -, míg a Tajvanról származó árukra 11-12 százalékos vámot szabnak ki. Az Európai Vas- és Acélipari Szövetség (Eurofer) tavaly májusban nyújtott be hivatalos panaszt a távol-keleti importtermékek miatt. A szövetség szerint a kínai és tajvani gyárak 2013-ban 620 millió euró értékben exportáltak hidegen hengerelt acéllemezeket az EU-tagállamokba. Ez egyébként a teljes piac 17 százalékát ölelte fel. A Brüsszel által kivetett, mától érvényes büntetővám egyelőre ideiglenes, amíg az EB szeptemberig elvégzi a piaci vizsgálatokat. KAMATPOLITIKA Újabb beismerés a Libor-perben Napi Gazdaság A holland Rabobank harmadik pénzkereskedője is beismerő vallomást tett a Libor-kamat manipulálása miatt zajló New York-i perben. Az 51 éves Lee Stewart beismerte, hogy nemzetközi kereskedőkkel együttműködve igyekeztek kedvező irányba befolyásolni a Libor- és az Euriborkamatokat, az „összeesküvést” általában internetes chatszobákon keresztül bonyolították. A cél egyszerű volt: ha a terméket drágábban adták el, azzal többet keresett a bank és így az ő forgalmuk után járó bonuszuk is emelkedett. Stewart a Rabobank londoni fiókjának volt a derivatív ügyletekért felelős vezető kereskedője. Beismerése révén remélheti, hogy vádalku keretében mérséklik a büntetését. A piaci befolyásolásban részt vevő kereskedőkre akár 30 éves börtönbüntetés is várhat - a büntetés mértéke meghatározásának azonban még nem jött el az ideje, a rengeteg, köztük kártérítésért is folyó perben talán két év múlva kerülhet sor erre. A Rabobank 2013 októberében jelentette, hogy mintegy 30 munkatársa vett részt „valamilyen módon a megengedhetetlen eljárásban”. A perrel az amerikai vádhatóságok jelezni akarják a nemzetközi pénzvilágnak, hogy megengedhetetlennek tartják, hogy bármilyen viszszaélés történhessen a pénzintézeteken belül. A Libor-ügylet drámaian hatott a pénzügyi rendszerbe vetett bizalomra, a bankközi piac által meghatározott hitelkamatláb alapján szabták meg például a jelzáloghitelek kamatszintjét. Azóta módosítottak a rendszeren. A holland bank egyébként 2013 októberében összesen egymilliárd dollár kártérítést és büntetést fizetett az amerikai igazságügyi hatóságoknak. ÁLLAMADÓSSÁG Leminősítette Ukrajnát a Moody’s A törlesztési államcsőd fenyegetése miatt kedd éjjel leminősítette Ukrajnát a Moody’s: az eddigi Caa3-ról Ca-ra rontotta Ukrajna szuverén adósosztályzatát, és a további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást adott. A hitelminősítő azzal indokolta lépését, hogy a szuverén eurókötvény-kötelezettségek tervezett átalakítása várhatóan súlyos veszteséget hoz magával a külföldi magánszektorbeli befektetők számára. Bár az átalakítás részleteiről még csak most kezdődtek a tárgyalások, a Moody’s biztosra veszi, hogy az átrendezés értékvesztéssel jár majd, ami az államadósság-kötelezettségek törlesztési csődjének felel meg. www.napigazdasag.hu , 2015. március 26., csütörtök KÖZLEKEDÉS Nem bírja az árharcot a szlovák állami vasút A szlovák állami vasúttársaság (ZSSK) áprilistól bő egyharmadával csökkenti az InterCity (IC) kategóriába eső heti járatait az ország két legfontosabb városa, Pozsony és Kassa között, mivel nem bírja az árversenyt a cseh magántársasággal, a Regiojettel. Jelenleg heti 41 járat köti össze a két nagyvárost, ezt 26-ra csökkentik - közölte Pavol Gábor, a ZSSK első embere. A társaság számára a 445 kilométeres hosszú vonal eddig is veszteséges volt, évi 1,3 millió euró ráfizetéssel működött. A Regiojet tavaly decembertől közlekedhet a Pozsony-Zsolna-Kassa vonalon, a jegyárak 9 eurónál kezdődnek. Ezt követően a ZSSK 20 euróról mintegy 10 euróra mérsékelte az árat (pénteken és vasárnap ennél magasabb), de a vonalkihasználtság így is 15-28 százalékkal zuhant a magasabb komfortfokozatot nyújtó magántársaság felbukkanása óta. A magánvasút csak az első negyedévben 214 ezer utast szállított a Pozsony-Kassa vonalon. A Regiojet korábban a cseh állami Ceské Dráhy vasúttársaságot is megszorongatta, ott a Prága-Ostrava vonalon folyt kiélezett árharc, végül az állami vasút nem ritkította járatait, de csökkentette a szerelvények hosszát. KONJUNKTÚRA Ismét emelkedett az Ifo-index Napi Gazdaság Az ukrán és a görög válság ellenére az egymást követő ötödik alkalommal emelkedik a német gazdaságkutató, az Ifo konjunktúraindexe. A közgazdászok által becsült 107,3 pontnál is magasabbra, 107,9-re osztályozták a megkérdezettek a német üzleti légkört (szemben az egy hónappal ezelőtti 106,8 ponttal) és az üzleti várakozás is jobb lett, 103,9 pontra emelkedett 102,5-ről, továbbá 111,3-ról 112-re javult a jelenlegi helyzet értékelése. (Utóbbiak is meghaladták a várakozásokat.) „A német gazdaság továbbra is növekszik” - kommentálta a felmérés eredményét Hans- Werner Sinn, az Ifo főnöke. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága - amúgy nemzetközi versenytársaihoz hasonlóan - profitál a kedvező világpiaci fejleményekből. Az alacsony kőolajár csökkenti a vállalatok költségeit, és a fogyasztói vásárlóerőt is fokozza. A dollárral szemben jelentősen meggyengült euró pedig az eurózóna tengerentúli exportjának kedvez. Mindez felfelé módosítja az idei növekedési prognózisokat: a tavalyi 1,6 százalékos GDP-bővülés után idén 2,0 százalékos növekedést feltételeznek. A havonta készülő Ifo-index mintegy 7000 cégvezető körében végzett felmérésen alapul és általában megbízhatóan tükrözi a várható konjunktúrát.