Napi Gazdaság, 2015. március (25. évfolyam, 41-62. szám)
2015-03-02 / 41. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 4 + CÍMLAPSZTORI INTERJÚ SZABÓ ZSOLTTAL A nagyoknak is részt kell vállalniuk a klímavédelemben Vállaljanak kibocsátáscsökkentési célokat a leginkább szennyező országok is, ezt várja Magyarország az év végén a párizsi klímakonferencián elfogadandó egyezménytől - mondta a Napi Gazdaságnak Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Dékány Lóránt Decemberben klímaügyi ENSZ-konferenciát rendeznek Párizsban. Reális, hogy ezen egy új „kiotói egyezményt" hozzanak tető alá? - Az idei párizsi konferencia célja, hogy egy globális klímavédelmi egyezmény szülessen. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy egy újabb kiotói jegyzőkönyv készül, hiszen sokkal inkább szükség van arra, hogy egy azt felváltó új klímarezsim valósuljon meg. A kiotói jegyzőkönyvet a 90-es években uralkodó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi status quo mentén alakították ki, amely több szempontból idejét múlttá vált. A Párizsban elfogadandó szövegről szóló egyeztetések még folynak, sőt a felek idén - rendhagyó módon - júniusban, szeptemberben és októberben is tartanak időközi egyeztetéseket a fennmaradó kérdések tisztázása érdekében. A párizsi egyezmény részletszabályait aztán majd 2015 és 2020 között dolgozzák ki. A klímakonferenciától így azt várjuk, hogy irányt adjon ennek a munkának és a következő évtizedekre meghatározza a nemzetközi klímapolitika jogi keretét. Milyen lehet ez az új egyezmény? - Egy globális, a kiotói jegyzőkönyvvel ellentétben, minden részes félre kiterjedő, kiegyensúlyozott egyezményt várunk, amely irányt mutat a nemzetközi klímapolitikának, illetve a társadalom és a gazdaság számára egyaránt jelzi az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés fontosságát. Az új, globális egyezmény sikerét az garantálhatja, ha a világ öszszes országa vállalást tesz, és a világ nagy kibocsátói csatlakoznak ehhez. Mit szeretne a magyar delegáció elérni Párizsban? A megállapodás fő elemei a tárgyalások jelenlegi állása szerint a kibocsátáscsökkentés, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, a technológiatranszfer, valamint a finanszírozás és a kapacitásépítés. Magyarország 2020-ra a kibocsátás 20 százalékos, 2030-ra pedig 40 százalékos csökkentését vállalta. Fő törekvésünk egy olyan megállapodás elérése, amelyben minden fél vállalást tesz. Ebben számítunk a nagy kibocsátók, többek között az Egyesült Államok és Oroszország részvételére is. Fair vállalásokat várunk azoktól az államoktól, amelyek ugyan fejlődőnek nevezik magukat, ám GDP- és kibocsátási adataik a mieink felett vannak - ilyen például Kína és India. Fontosnak tartjuk a klímapolitikának a fenntartható fejlődéssel való összekötését, a magánszektor és a gazdasági élet szereplőinek bevonását is. Mindezekre szívesen látnánk biztosítékot az egyezmény szövegében. Mely országokéval hasonló a magyar álláspont? - A tárgyalásokon az Európai Unió tagállamai közös álláspontot képviselnek, amelyet folyamatos egyeztetések révén alakítanak ki. A nemzetközi klímatárgyalások képlete azonban igen szövevényes, számos országcsoport és szövetség rajzolódik ki. A fejlett államoknak - az Egyesült Államoknak, Ausztráliának és Svájcnak - általában az unióéhoz hasonló az álláspontja. A fő ellentét a fejlődő (Afrika-csoport, Arabcsoport) és a fejlett országok között tapasztalható. A vita tárgyát a finanszírozás és annak egyre több formája képezi. Hogy áll hazánk a kiotói célok teljesítésében? - Magyarország nagymértékben túlteljesíti nemzetközi és európai uniós kibocsátáscsökkentési vállalásait. Jelenleg 46 százalékos csökkentést könyvelhetünk el az 1985-87-es nemzetközi bázisidőszakhoz képest. Az uniós vállalást illetően az 1990-es adatokhoz képest 36 százalékot sikerült csökkentenünk. Hozzánk hasonló helyzetben vannak az átalakuló gazdasági státusú államok, így például Csehország, Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, ezért nem véletlen, hogy álláspontunk a visegrádi országokéhoz áll a legközelebb. Fotó: MTI EURÓPAI UNIÓ Új csomag érkezhet Brüsszelből Napi Gazdaság A negyedik uniós energiacsomag bevezetése előtt állunk - jelentette ki Ferenczi Kristóf, a Kristellaz Ügyvédi Iroda partnere a budapesti brit, német és francia nagykövetség által szervezett klímapolitikai konferencián. Az energiajogi szakértő mindezt az európai energiaunióról szóló, múlt héten megjelent bizottsági közleményre alapozta. Az energiaunióról szóló elképzelés - amelyet már az Európai Bizottság és az Európai Parlament is elfogadott - lényege, hogy javítsa az árampiac működését, átláthatóságot biztosítson a gázpiaci szerződéseknél és regionális együttműködést alakítson ki az energiapiacon, ami fontos lépés az egységes európai energiapiac felé. Ennek érdekében szigorúbb szabályozást ígér a koncepció, illetve megnövelt EU-támogatást az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló energiaforrások kiaknázásához. Egész Európában probléma, hogy elmaradnak a megfelelő beruházások az energiaiparban, az unió ezért kíván komoly ösztönzést nyújtani ezen a téren - mutatott rá. A szakértő szerint 2017-től eltűnhet a kötelező áramátvételi rendszer az unió eszköztára megváltozott, amit jól jelez a tagállamokkal szemben tervezett, erősebbé váló versenyjogi szabályozás, illetve a kilátásba helyezett szigor az irányelvek harmonizálásának elmaradásával kapcsolatban. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője elmondta, a megváltozott uniós eszköztár abban is megmutatkozik, hogy az Európai Bizottság nemrég lényegében állami támogatást hagyott jóvá egy most épülő brit atomerőmű esetében, amire korábban nem volt példa. Megjegyezte, ez Magyarország számára is fontos döntés a paksi bővítés miatt, ahol ez a kérdés ugyancsak felmerülhet. Kaderják Péter arra is kitért, hogy Brüsszel teljesen átalakítaná a zöldenergia támogatási rendszerét 2017- től, és piackonform megoldásokat írna elő. Hozzátette, így tiltottá válhat a jelenleg számos tagállamban - többek közt Magyarországon is - működő kötelező áramátvételi rendszer, amely a villanyszámlákon keresztül nyújt támogatást a megújuló energiatermelőknek. Ennek fényében egyáltalán nem probléma, hogy a magyar kormány nem sieti el a zöldenergiatámogatási rendszer átalakítását - hangsúlyozta a szakértő. www.napigazdasag.hu 2015. március 2., hétfő FELMÉRÉS Olcsóbb lett a mai Mártonffy Attila A Climate Policy Initiative (CPI) tavaly novemberben kiadott tanulmánya szerint 2013-ban világszerte mintegy 331 milliárd dollárt költöttek megújuló energiára, 28 milliárddal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az állami kötődésű és egyéb közvetítő szervezetek ehhez 137 milliárd dollárral járultak hozzá, ami nagyjából ugyanakkora összeg, mint 2012-ben. A magánbefektetések ugyanakkor 194 milliárd dollárra rúgtak - ez 30 milliárddal, azaz 14 százalékkal soványabb a 2012-es évinél. A CPI siet rámutatni, hogy a csökkenés oka nem feltétlenül a nemtörődömség vagy a szűkkeblűség, hanem inkább a költségek mérséklődését jelzi - ami az utóbbi években ment végbe egy sor megújulóenergia-termelést szolgáló technológiában, különösen a napelemek gyártásában. Végső soron ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzért több megújuló energiát tudtak hasznosítani. Ezzel együttre, mivel az ügynökség érint 2011 és den évben 1 értékű bérül közölni a szé csökkentését