Napi Gazdaság, 2015. április (25. évfolyam, 63-83. szám)
2015-04-01 / 63. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 MAGYAR GAZDASÁG FELSŐOKTATÁS Finomhangolásra van szükség a kancellária rendszerében A Magyar Rektori Konferencia a Pécsi Tudományegyetemen megtartott plenáris ülésén ismét áttekintette a kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatait - tudta meg a Napi Gazdaság. Az új modell némely része változtatásra szorul, konkrétumokat senki sem árult el. Tóth Kata Vegyesek az eddigi tapasztalatok a kancellári rendszerrel kapcsolatban - mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a Napi Gazdaságnak, értékelve az idei eddigi két tapasztalatöszszegző találkozót. Voltak kifejezetten pozitív megnyilvánulások is a rendszerrel kapcsolatban, és elhangzottak olyan beszámolók is, amelyek rávilágítottak bizonyos nehézségekre. Az intézmény újszerű a magyar államháztartáson belül, és mint minden új rendszernek, úgy ennek is ki kell alakítani a lehető legoptimálisabb működési modelljét - tette hozzá Bódis, aki egyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora. Hozzátette, nem garantált, hogy ugyanaz a modell működik a leghatékonyabban mindegyik egyetemen, hiszen a felsőoktatási intézmények között komoly eltérések vannak a szervezeti struktúrában. Rövid időn belül azonban összegezni fogják ezen meglátásokat, és az államtitkárság ígérete szerint a rektoroknak lehetőségük lesz arra, hogy „finomhangolásokat végezzenek el az új rendszeren”. Konkrétumot az elnök nem árult el. Neve elhallgatását kérő, a fórumon jelen lévő forrásunktól megtudtuk, hogy az előadást tartó Solti Péter, az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos alapvetően elégedett Tavaly 21,8 milliárd forintos többlettel zártak a felsőoktatási intézmények az eddigi eredményekkel. Kifejezetten kedvezően nyilatkozott a kancellária intézményéről Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora (Napi Gazdaság, 2015. március 31.). Pavlik Lívia volt gazdasági főigazgató kancellári kinevezése óta „az egyetem gazdálkodása kiegyensúlyozott, a 2013-as deficitet az intézet felszámolta központi költségvetési előleg lehívása nélkül, a számlákat rendre ki tudja egyenlíteni, a konszolidáció megtörtént” - mondta a rektor. Fiegler Kálmán, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) kancellárja szintén a gazdasági főigazgatói posztról igazolt át. A Napi Gazdaságnak ő is kedvezően nyilatkozott, amikor elmondta, az egyetem az egységes működés és gazdaságosság jegyében tevékenykedik. Szintén nevük elhallgatását kérő szakértők azt mondták: ez a szerencsés párosítás. Többnyire azon intézmények gazdálkodása kiegyensúlyozott, ahol kancellárrá a volt gazdasági igazgatót nevezték ki. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a parlament kulturális bizottsága előtt a minap reményét fejezte ki, hogy a kancellári rendszerrel hosszú távon olyan irányítást tudtak kialakítani, amellyel elválasztják a szakmapolitikát és a gazdasági irányítást. A szakminiszter hozzátette, a felsőoktatásban sikeres volt az adósságkonszolidáció, stabil az anyagi bázis, tavaly pozitív egyenleg alakult ki, és 21,8 milliárd forintos többlettel zártak a felsőoktatási intézmények. Az idén második alkalommal ült össze a Magyar Rektori Konferencia egyebek között azért, hogy a kancellári rendszer eddigi tapasztalatait összegezze. Először március 10-én az egri Eszterházy Károly Főiskola líceumának kápolnájában találkozott az MRK Állami Felsőoktatási Intézmények Bizottsága. Ezt követően a múlt hét végén Pécsett, a Pécsi Tudományegyetemen találkoztak a rektorok. A sajtó kizárása mellett zajló egyeztetésen döntés született arról, hogy a kancellári rendszer szakértői értékelését tovább folytatja a testület, ezek alapján készítik el az esetleges módosítási javaslatokat. A Corvinusnak jót tett a gazdasági igazgatóból lett kancellár Fotó Katona Vanda KSH Visszaesés az ipari termelői árakban Napi Gazdaság Februárban éves szinten átlagosan 3,2 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak az export- és a belföldi árak változásának eredményeként - közölte kedden a Központi Idén január-februárban az ipari termelői árak 2,1 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakitól Statisztikai Hivatal (KSH).Ezen belül a belföldi értékesítés árai 4,7, az exportértékesítésé 2,3 százalékkal mérséklődtek. Összességében 2015. január-februárban az ipari termelői árak 2,1 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakitól, a belföldi 4,6, az exportértékesítési árak 0,7 százalékkal mérséklődtek.Ezen bel AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK VÁLTOZÁSA (ÉV/ÉV SZÁZALÉK) tül a feldolgozóipar árai 5,4, a jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátásé, légkondicionálásé 4,3 százalékkal. A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 6,3, a beruházási javakat gyártó ágazatokban 0,7, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 0,3 százalékkal csökkentek az árak. Az ipari exportértékesítés és - ezen belül - a feldolgozóipar árai egyaránt átlagosan 2,3 százalékkal mérséklődtek. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban 2,7 százalékkal csökkentek az árak. Fonás: KSH A PATRIA Takarékszövetkezet tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy 2015. április 16-tól a Könyves Betétek kamatát 0,10%-kal csökkenti. , V& www.napigazdasag.hu , 2015. április 1., szerda BRÓKERBOTRÁNY Elfogadta a parlament a vagyonzárolási javaslatot Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is vállaljanak felelősséget az okozott károkért. Napi Gazdaság Elfogadta tegnap a parlament a kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát, amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Harrach Péter. A szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítását. Nemmel LMP-s, valamint független képviselők voksoltak. A törvény alapján ügyészi kezdeményezésre a bíróság elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet végző szervezetek vagyonának zárolását, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt - vagyon elleni vagy csődbűncselekményt, vagy tartozásfedezet-elvonást követtek el. Emellett bármely olyan szervezet vagyona is zárolható, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből. A zár alá vétel vonatkozhat a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, képviseletre feljogosított alkalmazottaira, a szervezet nevében eljárókra, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint a szervezet könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető a zárolás, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdése után megszűnt. Zár alá vétel rendelhető el arra a vagyonelemre is, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen vagy közeli hozzátartozó javára ruháztak át. A kormánypárti előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. Rogán Antal a határozathozatal után tartott sajtótájékoztatóján kiemelte az úgynevezett offshore-klauzulát, amely lehetővé teszi, hogy a vagyonalapba azoknak az offshore cégeknek a vagyonát is be lehessen vonni, amelyeket arra használtak fel, hogy a pénzt eltüntessék. A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről címet viselő törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A miniszterelnökség kedden a kormany.hu oldalon nyilvánosságra hozta Tarsoly Csaba miniszterelnökhöz címzett levelének elektronikus másolatát. A 2015. március 9-én kelt levélben a Quaestor tulajdonosa és vezetője feltárta a Quaestor-csoport problémáját, azt,hogy a csoport kötvénykibocsátó cége csődöt kénytelen jelenteni, mert nem tudja saját forrásból visszavásárolni a kötvényeit, a kibocsátott kötvények fedezete pedig jelenleg nem likvid. Tarsoly az állam segítségét kérte a helyzet megoldására. Azt javasolta, hogy az állam vagy annak pénzügyi szolgáltatója nyújtson hitelt/tőkét a Quaestor-csoportnak, amely abból állampapírt jegyez, így a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe. A csődeljárásban pedig a kötvénytulajdonosokkal a Quaestor-kötvények állampapírra cserélésével rendezni lehet a követelést. Fotó: MTI