Napi Gazdaság, 2015. június (25. évfolyam, 103-128. szám)
2015-06-30 / 128. szám
2 BELFÖLD Elsőfokú ítélet az Nl Ferro-ügyben Az elsőrendű vádlottat, az Nl Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját a bíróság hűtlen kezelésben, sikkasztásban, több mint kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre, valamint 428 millió forint vagyonelkobzásra ítélték - tudósított hétfőn a Hír TV az autómatricákról elhíresült ügyben hozott elsőfokú döntésről. A másodrendű vádlottat négy év szabadságvesztésre, valamint 87 millió forint vagyonelkobzásra ítélték, az ötödrendű vádlott pedig 2 évet kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. A hatodrendű vádlott 1 év 10 hónapot kapott, 2 évre felfüggesztve. A hetedrendű vádlottat - aki később megvette az Il Ferro Kft.-t - 381 rendbeli csalás bűntettében találták bűnösnek, amiért 1 év 6 hónap börtönre ítélték. A harmad- és negyedrendű vádlottakat sikkasztás és hűtlen kezelés vádja alól felmentette a bíróság. Csak a bíróság mondhat értékítéletet a vádról A büntetőeljárási törvény egyedül a bíróságot jogosítja fel, hogy döntésében a vádról értékítéletet mondjon - írta közleményében a Magyar Bírói Egyesület. Az utóbbi időben ugyanis több, közérdeklődésre számot tartó büntetőügyet érintően napvilágot láttak a bírósági döntéseket kritizáló, a bírák szakértelmét megkérdőjelező vélemények - indokolták a döntést. Megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a legdurvább támadás a sajtóban - egy folyamatban lévő büntetőügyben - éppen a büntetőeljárás egyik résztvevőjétől érte a bíróságot - írták, konkrét esetet meg nem nevezve. Felhívták a figyelmet arra, hogy a bíróság döntését az eljárás résztvevői jogorvoslati kérelmükben kifogásolhatják, kritizálhatják. (MTI) MSZP: nem kapcsolták ki a közműveket Nem kapcsolták ki a közműveket az MSZP Jókai utcai székházában, így van még villany, a párt vezető testületei, platformjai is rendszeresen ott tanácskoznak - közölte az MSZP. A párt szerint az a sajtóhír sem igaz, hogy már csak a portás ül az épületben. Azt nem cáfolták, hogy az apparátus tagjait már átköltöztették a Képviselői Irodaházba, hiszen ezt korábban már bejelentették. A Jókai utcai székházat jelzálog terheli, fenntartása ezenfelül havonta 12-13 millió forintba kerül. (Origó) Megkezdődött az Origó értékesítése Átláthatóan, tenderszerű eljárással adja el tulajdonosa a legnagyobb hírportált, az Origót - értesült a Cink.hu. A tulajdonos Magyar Telekom (MT) már kapcsolatba lépett a lehetséges vevőkkel, és a tegnap reggeli hírek szerint tíz lehetséges vásárlónak küldte el a dokumentációt. A Világgazdaság szerint Habony Árpád médiacége, vagy az Indexet is tulajdonló, Spéder Zoltánnak, az FHB elnökének cége, a CEMP is vevő lehet. A 444.hu úgy tudja: a zrt. vezetősége azzal indokolja az Origó eladását, hogy a Magyar Telekom tulajdonosa, a Deutsche Telekom stratégiai döntése szerint meg kell szabadulni a profilidegen üzletágaktól. (MTI) 2015. június 30., kedd Az utcán randalíroztak a debreceni táborlakók Az Országgyűlés előtt van a belügyminiszter javaslatcsomagja, amely szigorítaná a menekültügyi jogszabályokat. A Fidesz szerint a fizikai határzár jelentősen viszszatartja majd az illegális bevándorlást. Közben tegnap délután tömegverekedés volt a debreceni migránstáborban, amelyet lezárt a rendőrség. Losonczi Kata Benyújtotta a menekültügyi szabályok szigorítását célzó törvénycsomagot Pintér Sándor belügyminiszter tegnap az Országgyűlésnek. A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály, így a menedékjogról szóló törvény módosítását. A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A menekültként elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. A BM javaslatai maximálisan szolgálják a bevándorlás mértékének korlátozását, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztett intézkedéseket - közölte a kormánypárt frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján. Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy közmunkát is kaphatnak a menedékkérők, de ez nem jelenti azt, hogy elvennék a közmunkások állásait. Arról is szólt: a BM kezdeményezi a szerb-magyar határzárral kapcsolatban, hogy a határvonaltól számított tízméteres sávon belül közérdekű használati jog illesse meg a magyar államot. A fideszes politikus elmondta: a fizikai határzártól azt várják, hogy kevesebb illegális bevándorló érkezik Magyarországra, legalábbis a külföldi példák azt mutatják, hogy hetedével csökkent a migránsok száma a kerítések felépítése után. Gulyás szerint az MSZP bevándorlópárti, éppúgy, mint több európai szocialista párt, de Európa nem tudja ezeket az embereket befogadni. Eddig több mint 61 ezer menedékkérelem érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ahol a nemzetközi egyezmények alapján döntenek a politikai menedékjogról. Emlékeztetett: általában a kérelmezők 1-3 százaléka kapja meg a politikai menedékjogot. Az Alapjogokért Központ tegnap közleményében jelezte: támogatja a Belügyminisztérium által benyújtott menekültügyi törvénymódosító csomagot, mert az hatékonyabbá, átláthatóbbá és gyorsabbá teheti a menekültekre vonatkozó eljárási szabályokat, és összhangban van az uniós joggal. A központ már februárban javasolta a biztonságos országok listájának megalkotását, a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, az úgynevezett gyorsított eljárás alkalmazását, illetve a nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozást menedékjog megtagadása esetén. Tegnap délután a debreceni menekülttáborban rendbontás alakult ki. A Police.hu lapzártánk előtt nem sokkal azt írta, kora délután két menedékkérő között vallási nézeteltérés keletkezett: az egyik elvette a másik Koránját, majd megtaposta. A konfliktusba több százan kapcsolódtak be, egy csoport kitört az állomásról. A menedékkérők kukákat borogattak és gyújtottak fel, járműveket rongáltak meg. Más információk szerint a tábor lakói valószínűleg a túlzsúfoltság miatt tiltakoztak, a 800 fősre tervezett táborban jelenleg 1600 embert tartanak összezárva. A rendőrség a történtek után azonnal 154 fős egység bevetésével állította fel kordonjait, könnygázt vetett be, majd szétválasztotta a randalírozókat. Egy főt előállítottak. A rendőrség a kora esti órákban is fenntartotta a kiemelt jelenlétet, és lezárta a tábort. A rendőrség könnygázt is bevetve fékezte meg a több száz rendbontót A TILTOTT HATÁRÁTLÉPÉSEK ALAKULÁSA (Magyarország schengeni külső határain) FOtÓ: MTI Egymillió válasz a kérdőívekre Több mint egymillió konzultációs kérdőív érkezett vissza, a válaszadók 80 százaléka lényegesen szigorúbb szabályokat követel a bevándorlókkal szemben - jelentette be tegnap a parlamentben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt: a déli határzár képes feltartóztatni a népvándorlássá terebélyesedő illegális migrációt. Az MSZP szerint az elfogott határsértőkkel foglalkozni kell, nem riogatni velük. Eleméry Máté Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (képünkön) napirend előtt emlékeztetett: Európa soha ilyen komoly kihívásokkal nem szembesült még. - Népvándorlással állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolni kell - emelte ki, hozzátéve, ennek a problémának a megoldása az EU területén kívül keresendő. El kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, utóbbiak beáramlásának már a frontországokban, Olaszországban és Görögországban gátat kell szabni - jelentette ki a miniszter. - Nem jókedvünkben építünk kerítést a szerb határra, hanem azért, mert a 66 ezer Magyarországon regisztrált migránsból 65 ezren érkeztek a déli határon át - hangsúlyozta. Magyarország „nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal”, hiszen világosan látszik, hogy a hazánkba érkező illegális bevándorlók már legalább egy EU-tagállamon keresztülhaladtak - tette hozzá. A külügyminiszter leszögezte: szükség lenne egy, a migrációról szóló konferencia megrendezésére Budapesten. A szocialista Tóth Bertalan jelezte: az is fontos adat, hogy a nálunk regisztrált 66 ezer migráns nagy része már továbbutazott nyugatra. Az elmúlt napokban több ezer határsértőt fogott el a magyar hatóság, ezekkel az emberekkel foglalkozni kell, nem riogatni velük. A jobbikos Gyöngyösi Márton a szocialista és liberális toposzok pufogtatásának nevezte a baloldal menekültpolitikáját, majd leszögezte: a kormányt dicséret illeti, mert megküzdött Brüsszellel, és győzött, migránsügyben kivívta a különleges elbánást. Az LMP-s Schiffer András szerint az elmúlt 15-20 év globális politikájának köze van a bevándorlóhullámhoz, mert a „felvilágosult nyugat úgy kezelte az észak-afrikai konfliktusokat, hogy nem volt hosszú távú terve”. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában emlékeztetett: februárban az ellenzék még nem tartotta fontosnak a bevándorlás problémáját. A politikus rámutatott: több mint egymillió konzultációs kérdőív érkezett vissza, a választ adók 80 százaléka lényegesen szigorúbb szabályokat követel a bevándorlókkal szemben. Ezért sem járható út a szocialisták bevándorlóbarát politikája - mondta a képviselő. Tóbiás József, az MSZP elnöke a kormány bevándorláspolitikáját bírálva azt mondta, „nem a Jobbikkal kellene versengeni a szavazatokért”. A képviselő közös uniós megoldást szorgalmazott, és azt kérte, hogy a parlament támogassa pártja költségvetési törvénymódosítását, amellyel 22 milliárdot adnának a határrendészeti szerveknek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kijelentette: a kormány szerint a szabad mozgás lehetősége nem a határsértés szabadságára vonatkozik. Fotó: Kurucz Árpád