Napi Gazdaság, 2015. június (25. évfolyam, 103-128. szám)

2015-06-30 / 128. szám

2 BELFÖLD Elsőfokú ítélet az Nl Ferro-ügyben Az elsőrendű vádlottat, az Nl Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját a bíróság hűtlen kezelésben, sik­kasztásban, több mint kétezer rendbeli csalásban és számvite­li rend megsértésében találta bű­nösnek, amiért 6 év börtönbün­tetésre, valamint 428 millió fo­rint vagyonelkobzásra ítélték - tudósított hétfőn a Hír TV az autómatricákról elhíresült ügy­ben hozott elsőfokú döntésről. A másodrendű vádlottat négy év szabadságvesztésre, valamint 87 millió forint vagyonelkobzás­ra ítélték, az ötödrendű vádlott pedig 2 évet kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. A hatodrendű vádlott 1 év 10 hónapot kapott, 2 évre felfüggesztve. A hetedren­dű vádlottat - aki később meg­vette az Il Ferro Kft.-t - 381 rendbeli csalás bűntettében ta­lálták bűnösnek, amiért 1 év 6 hónap börtönre ítélték. A har­mad- és negyedrendű vádlotta­kat sikkasztás és hűtlen kezelés vádja alól felmentette a bíróság. Csak a bíróság mondhat értékítéletet a vádról A büntetőeljárási törvény egye­dül a bíróságot jogosítja fel, hogy döntésében a vádról értékítéletet mondjon - írta közleményében a Magyar Bírói Egyesület. Az utóbbi időben ugyanis több, köz­­érdeklődésre számot tartó bün­tetőügyet érintően napvilágot láttak a bírósági döntéseket kri­tizáló, a bírák szakértelmét meg­kérdőjelező vélemények - indo­kolták a döntést. Megdöbbenés­sel tapasztalták, hogy a legdur­vább támadás a sajtóban - egy folyamatban lévő büntetőügyben - éppen a büntetőeljárás egyik résztvevőjétől érte a bíróságot - írták, konkrét esetet meg nem nevezve. Felhívták a figyelmet arra, hogy a bíróság döntését az eljárás résztvevői jogorvoslati ké­relmükben kifogásolhatják, kriti­zálhatják. (MTI) MSZP: nem kapcsolták ki a közműveket Nem kapcsolták ki a közműve­ket az MSZP Jókai utcai székhá­zában, így van még villany, a párt vezető testületei, platformjai is rendszeresen ott tanácskoznak - közölte az MSZP. A párt sze­rint az a sajtóhír sem igaz, hogy már csak a portás ül az épület­ben. Azt nem cáfolták, hogy az apparátus tagjait már átköltöz­tették a Képviselői Irodaház­ba, hiszen ezt korábban már be­jelentették. A Jókai utcai szék­házat jelzálog terheli, fenntartá­sa ezenfelül havonta 12-13 millió forintba kerül. (Origó) Megkezdődött az Origó értékesítése Átláthatóan, tenderszerű eljárás­sal adja el tulajdonosa a legna­gyobb hírportált, az Origót - ér­tesült a Cink.hu. A tulajdonos Magyar Telekom (MT) már kap­csolatba lépett a lehetséges ve­vőkkel, és a tegnap reggeli hírek szerint tíz lehetséges vásárlónak küldte el a dokumentációt. A Vi­lággazdaság szerint Habony Ár­pád médiacége, vagy az Indexet is tulajdonló, Spéder Zoltánnak, az FHB elnökének cége, a CEMP is vevő lehet. A 444.hu úgy tudja: a zrt. vezetősége azzal indokol­ja az Origó eladását, hogy a Ma­gyar Telekom tulajdonosa, a De­utsche Telekom stratégiai dönté­se szerint meg kell szabadulni a profilidegen üzletágaktól. (MTI) 2015. június 30., kedd Az utcán randalíroztak a debreceni táborlakók Az Országgyűlés előtt van a bel­ügyminiszter javaslatcsomagja, amely szigorítaná a menekültügyi jogszabályokat. A Fidesz szerint a fizikai határzár jelentősen visz­­szatartja majd az illegális beván­dorlást. Közben tegnap délután tömegverekedés volt a debrece­ni migránstáborban, amelyet le­zárt a rendőrség. Losonczi Kata Benyújtotta a menekültügyi szabályok szigorítását célzó törvénycsomagot Pin­tér Sándor belügyminiszter tegnap az Országgyűlésnek. A tárcavezető az il­legális bevándorlás elleni hatékony fel­lépéssel indokolta több jogszabály, így a menedékjogról szóló törvény módo­sítását. A javaslat korlátozza az ismé­telt menedékkérők területen maradá­si jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg au­tomatikusan az, hogy korlátlanul Ma­gyarország területén maradjon. A ja­vaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt meg­tenni személyazonosságuk tisztázása érdekében, így például felvenni a kap­csolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válá­sáig tartana, így a kérelmező a bírósá­gi eljárás végéig menekültügyi őrizet­ben maradhat. A menekültként elis­merést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus fi­nanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással. A harmadik országbeli ál­lampolgárok beutazásáról és tartózko­dásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenren­dészeti hatóság lefoglalhatná az érin­tettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetek­ben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. A BM javaslatai maximálisan szol­gálják a bevándorlás mértékének kor­látozását, ezért a Fidesz képviselőcso­portja támogatja az előterjesztett in­tézkedéseket - közölte a kormánypárt frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtó­­tájékoztatóján. Gulyás Gergely fontos­nak nevezte, hogy közmunkát is kap­hatnak a menedékkérők, de ez nem je­lenti azt, hogy elvennék a közmunká­sok állásait. Arról is szólt: a BM kez­deményezi a szerb-magyar határzár­ral kapcsolatban, hogy a határvonaltól számított tízméteres sávon belül köz­érdekű használati jog illesse meg a ma­gyar államot. A fideszes politikus el­mondta: a fizikai határzártól azt vár­ják, hogy kevesebb illegális bevándor­ló érkezik Magyarországra, legalább­is a külföldi példák azt mutatják, hogy hetedével csökkent a migránsok szá­ma a kerítések felépítése után. Gulyás szerint az MSZP bevándorlópárti, épp­úgy, mint több európai szocialista párt, de Európa nem tudja ezeket az embe­reket befogadni. Eddig több mint 61 ezer menedékkérelem érkezett a Be­vándorlási és Állampolgársági Hiva­talhoz, ahol a nemzetközi egyezmé­nyek alapján döntenek a politikai me­nedékjogról. Emlékeztetett: általában a kérelmezők 1-3 százaléka kapja meg a politikai menedékjogot. Az Alapjogokért Központ tegnap közleményében jelezte: támogatja a Belügyminisztérium által benyújtott menekültügyi törvénymódosító cso­magot, mert az hatékonyabbá, átlát­hatóbbá és gyorsabbá teheti a mene­kültekre vonatkozó eljárási szabályo­kat, és összhangban van az uniós jog­gal. A központ már februárban java­solta a biztonságos országok listájának megalkotását, a menekültügyi őrizet­re vonatkozó szabályok felülvizsgála­tát, az úgynevezett gyorsított eljárás al­kalmazását, illetve a nemzetbiztonsá­gi kockázatra való hivatkozást mene­dékjog megtagadása esetén. Tegnap délután a debreceni mene­külttáborban rendbontás alakult ki. A Police.hu lapzártánk előtt nem sok­kal azt írta, kora délután két menedék­kérő között vallási nézeteltérés kelet­kezett: az egyik elvette a másik Korán­ját, majd megtaposta. A konfliktusba több százan kapcsolódtak be, egy cso­port kitört az állomásról. A menedék­kérők kukákat borogattak és gyújtottak fel, járműveket rongáltak meg. Más in­formációk szerint a tábor lakói valószí­nűleg a túlzsúfoltság miatt tiltakoztak, a 800 fősre tervezett táborban jelen­leg 1600 embert tartanak összezárva. A rendőrség a történtek után azonnal 154 fős egység bevetésével állította fel kordonjait, könnygázt vetett be, majd szétválasztotta a randalírozókat. Egy főt előállítottak. A rendőrség a kora esti órákban is fenntartotta a kiemelt jelenlétet, és lezárta a tábort. A rendőrség könnygázt is bevetve fékezte meg a több száz rendbontót A TILTOTT HATÁRÁTLÉPÉSEK ALAKULÁSA (Magyarország schengeni külső határain) FOtÓ: MTI Egymillió válasz a kérdőívekre Több mint egymillió konzultációs kérdőív érkezett vissza, a válasz­adók 80 százaléka lényegesen szigorúbb szabályokat követel a be­vándorlókkal szemben - jelentette be tegnap a parlamentben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter arról beszélt: a déli határzár képes feltartóztatni a nép­­vándorlássá terebélyesedő illegális migrációt. Az MSZP szerint az el­fogott határsértőkkel foglalkozni kell, nem riogatni velük. Eleméry Máté Szijjártó Péter külgazdasági és külügymi­niszter (képünkön) napirend előtt emlé­keztetett: Európa soha ilyen komoly ki­hívásokkal nem szembesült még. - Nép­­vándorlással állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolni kell - emel­te ki, hozzátéve, ennek a problémának a megoldása az EU területén kívül ke­resendő. El kell választani a menekül­teket a gazdasági bevándorlóktól, utób­biak beáramlásának már a frontorszá­gokban, Olaszországban és Görögor­szágban gátat kell szabni - jelentette ki a miniszter. - Nem jókedvünkben építünk kerítést a szerb határra, hanem azért, mert a 66 ezer Magyarországon regisztrált migránsból 65 ezren érkez­tek a déli határon át - hangsúlyozta.­­ Magyarország „nem került egy kosár­ba Olaszországgal és Görögországgal”, hiszen világosan látszik, hogy a hazánk­ba érkező illegális bevándorlók már leg­alább egy EU-tagállamon keresztülha­ladtak - tette hozzá. A külügyminiszter leszögezte: szükség lenne egy, a migrá­cióról szóló konferencia megrendezésé­re Budapesten. A szocialista Tóth Bertalan jelezte: az is fontos adat, hogy a nálunk regisztrált 66 ezer migráns nagy része már tovább­utazott nyugatra. Az elmúlt napokban több ezer határsértőt fogott el a magyar hatóság, ezekkel az emberekkel foglal­kozni kell, nem riogatni velük. A jobbi­kos Gyöngyösi Márton a szocialista és li­berális toposzok pufogtatásának nevez­te a baloldal menekültpolitikáját, majd leszögezte: a kormányt dicséret illeti, mert megküzdött Brüsszellel, és győ­zött, migránsügyben kivívta a különle­ges elbánást. Az LMP-s Schiffer András szerint az elmúlt 15-20 év globális po­litikájának köze van a bevándorlóhul­lámhoz, mert a „felvilágosult nyugat úgy kezelte az észak-afrikai konfliktusokat, hogy nem volt hosszú távú terve”. Ro­gán Antal, a Fidesz frakcióvezetője fel­szólalásában emlékeztetett: februárban az ellenzék még nem tartotta fontosnak a bevándorlás problémáját. A politikus rámutatott: több mint egymillió kon­zultációs kérdőív érkezett vissza, a vá­laszt adók 80 százaléka lényegesen szi­gorúbb szabályokat követel a bevándor­lókkal szemben. Ezért sem járható út a szocialisták bevándorlóbarát politiká­ja - mondta a képviselő. Tóbiás József, az MSZP elnöke a kor­mány bevándorláspolitikáját bírálva azt mondta, „nem a Jobbikkal kellene ver­sengeni a szavazatokért”. A képviselő közös uniós megoldást szorgalmazott, és azt kérte, hogy a parlament támogas­sa pártja költségvetési törvénymódosí­tását, amellyel 22 milliárdot adnának a határrendészeti szerveknek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kijelentette: a kormány sze­rint a szabad mozgás lehetősége nem a határsértés szabadságára vonatkozik. Fotó: Kurucz Árpád

Next