Napi Magyarország, 1998. május (2. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

2 • Jfyi MAGYARORSZÁG (jjí fyfpp&b' ­ .■ : Bírálva és elfogadva Fővárosi költségvetés A kormánypárti többségű fő­városi közgyűlés annak ellenére elfogadta a tavalyi költségvetés­ről szóló zárszámadást, hogy a vita közben a pénzügyi bizottság szocialista elnöke, Moskovits Péter is bírálta a gazdálkodást. A bizottsági elnök nehezmé­nyezte, hogy a fejlesztésekre előirányzott keretnek csak a 45,6 százalékát, 22 és félmilli­­árd forintot költöttek el. Idén az első negyedévben a főváros a beruházások tíz százalékát sem teljesítette. Az ellenzéki képvi­selők rossznak és szervezetlen­nek minősítették Budapest gaz­dálkodását, és személyi fele­lősségre vonást sürgettek. Döntést hozott a közgyűlés a lakásmaffia ellen. Az önkor­mányzati lakások rossz sorú bér­lőit már több esetben is utcára tették az ál-ingatlanközvetítők. Az öt évvel ezelőtt hozott rende­let módosítása értelmében az önkormányzati lakások cseréjé­nél mostantól a tulajdoni lapot be kell mutatni. A kerületi ön­kormányzatoknak mindig meg kell vizsgálniuk, hogy ki a lakás tulajdonosa, mert az ő beleegye­zése nélkül a csereszerződés ér­vénytelen. A közgyűlés a BRFK-nak adta át azt a tizennyolc lakást, amelyet a XI. kerületi Andor ut­ca kiszélesítése miatt adtak el a korábbi tulajdonosok. A laká­sok árát - majdnem 64 millió forintot - a BRFK-nak lakástá­mogatásra szánt 100 milliós fő­városi keretéből írták le. A rendőrök szolgálati lakásként használják majd az Andor utcát. Vita nélkül szavazták meg a képviselők a szelektív hulla­dékgyűjtés lépcsőzetes beindí­tását, így a XIV. kerületben a Füredi úton lakossági hulladék­­udvart létesítnek. A budapesti­ek így ingyenesen odaszállít­hatják újrahasznosítható ház­tartási szemetüket. A tájékozta­tás szerint így a lakóháztól el­szállítandó hulladék mennyisé­ge és a szemétdíj is csökkenhet majd. A hulladékudvart mint­egy 25 millió forintból építik meg. A költségek nagyobb ré­szét - mintegy 20 millió forin­tot - az önkormányzat fizeti, a maradékot a beruházó és a majdani üzemeltető Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. állja. Az udvar tulajdonosa a fővá­ros lesz. q /? r * G. K. )'T­----------------------------------------v------------------------------------— v Sztár kontra Slágert Nem járult hozzá a műsorváltozáshoz az RTT Hamarosan lezárulhat a 92.9 Sztár Rádió és a Sláger Rádió kö­­z­ött kirobbant viszálykodás, miután az Országos Traduces Tele­­vízió Testület (ORTT) határozatban foglalkozott a később­beá­­jlített Sláger versenytársához kísértetiesen hasonló műsorával. A későbbi szövegértelmezések tükrében a testület ítélete köny­­nyen kétértelművé válhat. Az ORTT most született ha­tározata szerint a Hungária Rá­dió néven beindított adás név­változtatásához hozzájárult a testület, míg a rádió műsorszer­kezetének módosítására egyelő­re nem bólintott rá a grémium. Mint ahogy azt lapunkban megírtuk, a 92.9 Sztár Rádió és a most már Sláger Rádió névre hallgató adó között akkor támadt a vita, amikor ez év elején az utóbbi rádióállomás beindította adását, és kiderült, hogy - az ORTT-vel megkötött műsorszol­gáltatási szerződésben foglaltak ellenére — főként a hatvanas-het­venes évek zenéjét sugározza, és így komoly konkurenciát jelent a hasonlóan nosztalgiazenét játszó 92.9 Sztár Rádiónak, amely az­zal vádolta versenytársát, hogy az egyszerűen ellopta ötleteit és munkatársait is. Takács István, a Sztár Rádió ügyvezető igazgató­ja tegnap lapunknak úgy nyilat­kozott, hogy messzemenőkig tiszteletben tartják az ORTT je­lenlegi döntését, és annak fényé­ben már nem tervezik, hogy a Versenyhivatalhoz fordulnak sé­relmeik orvoslásáért. A rádió to­vábbi lépéseit természetesen be­folyásolhatják a most még előre nem látható események - szö­gezte le Takács István. György Gábor, a Sláger Rá­dió első embere szerint bizony­talan például az, miképp tudná­nak a jelenlegi műsorszerkezet­tel megfelelni az ORTT határo­zatának, amely meglehetősen szűkszavú. Aggodalomra adhat okot továbbá, hogy a Sláger nem támogatja műsorpolitikájával a „kortárs” magyar könnyűzenét. Ezért keresnek majd a szerzői jogvédelemben jártas szakem­bert, hogy közösen értelmezzék a szöveget, mivel a Jogvédő Hi­vatalnak a rádió reklámbevételé­nek 4 százalékát így is, úgy is - a műsor tartalmától függetlenül - át kell utalniuk, a hivatal vi­szont a lemezkiadóknak, és nem pedig a szerzőknek osztja szét a pénzt. A hazai előadóművészek ugyanis műveik mellett rendsze­rint a produkciók jogait is elad­ják. Mindazonáltal a Sláger Rá­dió továbbra is tartja magát ah­hoz, hogy az általuk végzett közvélemény-kutatások szerint jelenlegi műsorpolitikájuk az, amely leginkább megfelel a hallgatóság elvárásainak: ezeket az igényeket nemcsak joguk, ha­nem kötelességük is kielégíteni - fogalmazott György Gábor. Eközben lapunk kérdésére az ORTT-nél megerősítették, hogy jóllehet a műsorstruktúra meg­változtatásához a testület nem já­rult hozzá, továbbra is mérlegelik annak lehetőségeit, hogy a Sláger Rádió kérésének milyen feltéte­lek mellett adhatnának helyt. Tszt A rendőrség a tájékoztatásért A hiteles és gyors tájékoztatás érdekében együttműködési megál­lapodást kötött csütörtökön a Magyar Távirati Iroda Rt. (MTI Rt.) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Az egyezményt For­gács László rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány és Do­rogi Sándor, az MTI Rt. elnöke Budapesten írta alá. Az ORFK cél­ja, hogy alkotmányos tájékoztatási kötelezettségét ily módon is tel­jesítse. Az MTI arra törekszik: hiteles és gyors munkával segítse a hazai hírversenyt. Békés visegrádi találkozó Mielőbbi döntésre várnak a Dunakanyarban Felépül-e avagy sem a Du­­na-gát? - szeretnék tudni a Dunakanyar településeinek polgármesterei, mint az kide­rült azon a csütörtöki visegrá­di találkozón, ahol Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke 19 kör­nyékbeli polgármesterrel foly­tatott beszélgetést. A Dunakanyar települései­nek vezetői szorgalmazzák a döntést, hiszen annak hiányá­ban nem tudják, milyen irány­ban fejleszthető a térség, de a vízlépcső lététől függnek az anyagi források is. Mint a ta­nácskozáson szóba került, szá­mos olyan probléma található a jelenlegi önkormányzati sza­bályozási rendszerben, amely hátrányosan érinti a környék településeit. A polgármesterek jól tudják, hogy a jogszabályo­kon hogyan és hol lehetne vál­toztatni - mondta Orbán. A vezetők többek között ne­hezményezték, hogy a hét végi házakban tavasztól őszig kint lakók után a Dunakanyar tele­pülései nem részesülnek az ál­lami normatívából, így az ön­­kormányzatok jelentős össze­gektől esnek el. A. K. ■■»■■■■■■» Bel­politika Fővárosi strandok és fürdők milliárdos gondjai * J Kevés az önkormányzati támogatás Mint már ismeretes, a für­dési szezon kezdetén átlago­san ötven forinttal kell többet fizetnünk a fővárosi strando­kon és gyógyfürdőkben mint tavaly, csak a már eddig is drá­gának számító Gellért-fürdő árai maradnak változatlanok. Amint azt Mogyorósi Ferenc, a Budapest Gyógyfürdői és Hé­vízi Rt. munkatársa lapunknak elmondta, a korszerűsítési mun­kák és a biztonsági szemlék mi­att csak május 9-én nyitja meg kapuit a pünkösdfürdői, a csepe­li és a csillaghegyi strand. Az idén mintegy harminc­­milliót költöttek a felújítások­ra, ennek az összegnek csak­nem harmadát a Palatinus­­strandon elvégzett munkákra fordították. Mint megtudtuk, az idei szezont követően kez­dik meg a fővárosi strandok víztisztító, szűrő-forgató be­rendezéseinek a teljes cseréjét és felújítását. Első menetben az egész évben nyitva tartó fürdők víztisztítóit cserélik le, ezután kerül sor a szezonális strandokon működő tisztítók és szűrők felújítására, eseten­ként cseréjére. A munkák vár­hatóan 2002-ig tartanak. A szűrőcsereprogram mai árakon számolva mintegy kétmilliárd forintba kerül, ehhez jelenleg félmilliárd áll rendelkezésre. A fővárosi strandok közül mindössze a néhány éve meg­nyílt Paskál-strand bevételei fedezik a kiadásokat, a többi intézménynek a Fővárosi Ön­­kormányzat nyújt támogatást, a közüzemi díjak, valamint a kedvezményes belépők ellen­­tételezéseként. PuG * 1998. május 2., szombat Kunos Péter: perújrafelvétel Két év börtön • Folytatás az 1. oldalról „Megmosolyogtató az íté­let, jelentette ki Kunos Péter az ítélethirdetés után. Tiszta a lelkiismeretem, hiszen a bank érdekében jártam el. Magyar­­országon ma azt lehet büntet­ni, akit erre kiszemelnek­­mondta Kunos. „Én voltam a leggyengébb láncszem, engem jelöltek ki.” A védelem élni kíván az el­járásjog adta lehetőségekkel, és perújítási vagy felülvizsgá­lati indítványt nyújt be, jelen­tette ki újságíróknak Orosz Balázs ügyvéd, Kunos védője az ítélethirdetést követően. A védőügyvéd kijelentette, hogy az ítélet indokolása számára sem jogi, sem ténybeli szem­pontból nem meggyőző. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet indoklásában kimondta, hogy a Fővárosi Bíróság fel­mentő ítélete hibás ténybeli le­írásokat, megállapításokat tar­talmazott, továbbá arra hivat­kozott, hogy a vádlottak cse­lekménye az ügyben érintett felek érdekeivel összhangban állt. Éppen az a korrupciós bűn­­cselekmények egyik jellemző­je, hogy egyezik az érintettek érdekeivel, ám a bank tulajdo­nosainak, betéteseinek érdeke sikerrel nem állítható szembe a közélet tisztaságával, fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság. MTI '­4„ A­z Állami Számvevőszék jelentései i­s­­ Kereseti aránytalanságok a Rádiónál . A kormány felkérte az Álla­mi Számvevőszéket arra, hogy legyen az­ európai­ uniós har­monizáció pénzügyi ellenőrzé­si feladatainak koordinátora és az ehhez szükséges joganyag előkészítője - jelentette be Ko­vács Árpád, az ÁSZH elnöke, aki az edo10. év első negyedév­­ében befejezett nyolc ellenőr­zésének tapasztalatait általá­ban kedvezőek találta. Legko­molyabb megállapításuk az volt, hogy az önkormányzatok saját forrásainak szűkössége miatt késik a 80 milliárd forin­tos szennyvíztisztítási fejlesz­tési program végrehajtása. Az új Nemzeti Színházzal kapcsolatos számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy az építészeti és a beruházás­lebonyolítási pályáztatások szabályszerűek voltak. A köz­­beszerzési eljárások alkalma­zása terén jogszabályellenes tevékenység nem történt - mondta Kovács Árpád. Hozzá­tette, hogy az elkészült költ­ségbecslések nagyfokú kocká­zatot tartalmaznak és ezért je­lentős pontosításra szorulnak. Az ÁSZ beszámolójában java­solja, hogy az Országgyűlés rendkívüli sürgősséggel tár­gyalja meg az új Nemzeti Szín­ház megvalósításának prog­ramját. Bihari Zsigmond, az Állami Stápivvevőszék alelnöke a Ma­gyar Rádió Rt.-nél végzett vizsgálattal kapcsolatban el­mondta: az ÁSZ megállapítot­ta, hogy a Magyar Rádió költ­ségvetési intézménytől örökölt bérezési és ösztönzési rendsze­re nehezen áttekinthető, bonyo­lult, jelentős kereseti arányta­lanságok tapasztalhatók. Az ál­talánosan jó számviteli renden belül az ÁSZ kifogásolta, hogy a nagy nemzeti értéket képvise­lő hangarchívum anyagainak leltározására 14 éve nem került sor. Ezért a testület indokoltnak tartotta, hogy a MR Rt. elnöke konkrét intézkedéseket hozzon a jelentésben részletezett fel­adatok, különösen a hangarchí­vum számviteli nyilvántartásá­nak és leltározásának rendezé­sére, valamint dolgozzon ki olyan elszámolási rendszert, amely lehetővé teszi az egyes műsorok önköltségének megál­lapítását és folytassa az MR Rt. szervezetének további korsze­rűsítését, illetve szigorítsa tel­jesítménykövetelményeket, a bérezési és ösztönzési rend­szert. Az ÁSZ testülete összessé­gében úgy ítélte meg, hogy a Magyar Rádió Rt. felett a tu­lajdonosi jogokat a kuratórium és az elnökség az előírt módon, törvényesen és célszerűen látta el - mondta el végül Bihari Zsigmond alelnök. Villányi -------------------------------------------- ----------------------m­vfc-Hagyományteremtő Gyógyszerész Napok, Tízezreknek nem jut patika Miközben elöregszik és egyre betegebbé válik az or­szág, tízezreknek nincs pénze patikaszerre. Gyógyszerészek a megmondhatói, hogy a bete­gek 40 százaléka nem tudja ki­váltani gyógyszerét. A rend­szer nem szolidáris a betegek­kel, a kormány elhibázott egészségpolitikát folytat - hangoztatták egyebek között a tegnapi I. Magyar Gyógysze­rész Napot TrnTfórendezvényé­­nek meghívottai. Az eseményre a Magyar Gyógyszerész Kamara kezde­ményezésére került sor, s ha­gyományteremtő terveik sze­rint ez lenne a jövőben a leg­magasabb, s legteljesebb fó­rum, ahol a szakma képviselői - külhoni vendégeik bevoná­sával - eszmét cserélnének a gyógyszerészet aktuális kérdé­seiről. A konferencián - amelyen szó esett a gyógyszerész szere­péről a terápiában, az egész­ségügyi törvényalkotásról, a gyógyszertárak működtetésé­ről, az új gyógyszertörvényről, valamint a hazai és az európai gyógyszerészek legfontosabb aktuális kérdéseiről - Szabó Sándortól, a Magyar Gyógy­szerész Kamara elnökétől megtudtuk: míg a rendszervál­tás évében a magyar lakosság 3 milliárdot fordított gyógy­szervásárlásra, ma 57 milliárd forintot költ patikaszerre. Ez a közel húszszoros költségtöbb­let nem a megnövekedett fo­gyasztás, hanem a gyógyszer­árak példa nélküli emelkedése miatt következett be. Szabó Sándor véleménye szerint az a tény, hogy a lakosság több mint egyharmada képtelen ki­váltani gyógyszereit, annak tu­lajdonítható, hogy a gyógy­szerárak inflációnál kisebb mértékű emelkedése ellenére a társadalombiztosítási támoga­tás évről évre jelentős mérték­ben csökken. Dévay Attila, a Gyógyszer­­tár Tulajdonosok Egyesületé­nek elnöke lapunknak elmond­ta: a patikaprivatizáció a végé­hez közeledik, csupán Nógrád és Zala megyék gyógyszertára­inak egy része van még állami tulajdonban. Mint mondta, a visszavásárolt patikák tulajdo­nosai - 2061 magánpatika mű­ködik az országban - a magánosítás során több mint 10 milliárd forint bankkölcsönt vettek fel, s ennek visszafize­tése, a türelmi idő lejárta után, mostanság kezdődik el. Az elnök véleménye szerint amennyiben folytatódik a szá­mukra kedvezőtlen árpolitika, az árrés szűkítése, a magán­kézben lévő patikák - főként a vidékiek - túlnyomó része csődbe megy. SZŐKE Mától kampánycsend A választási eljárásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott BM-rendelet szerint nyolc nappal a választások előtt már nem lehet nyilvánosságra hozni közvé­lemény-kutatási eredményeket - közölte az MTI-vel csütör­tökön Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. Ennek megfelelően a mától megjelenő újságok már nem közölhetnek közvélemény-kutatási felméréseket. A jog­szabály megszegőivel szemben különösebb szankcióra nincs lehetőség. Magyar Szuhojok eladósorban A Közel-Kelet a legvalószínűbb piac Folytatás az 1. oldalról A változtatható szárnynyilazá­­sú gépek a hivatalos kivonási ak­tussal kerülhettek exportlistára. A Szuhojok piaca széles ugyan - számos ország alkalmazza őket világszerte - de több tényező saj­nálatosan megakadályozhatja, hogy a szűkös keretekkel gazdál­kodó HM „pénzt csináljon” belő­lük. Elsősorban az, hogy a szov­jet utódállamokban tömegével rendelkezésre álló gépek miatt lényegében bárhol a magyar árak alá ajánlhatnak. A második jelen­tős probléma, hogy a birtokunk­ban lévő - R-29-es hajtóművel szerelt - verzió csupán las darab­számban készült. Mivel nem fel­tételezhető, hogy a vevők ön­szántukból komoly üzemben­­tartási problémát okoznának ez­zel maguknak, csupán a hasonló konfigurációban készült Szu-22- eseket használó országok jöhet­nek szóba - Jemen, Líbia, Szíria, Peru és Vietnám. Végül, de nem utolsósorban, nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a felsorolt országok közül Líbia és Szíria a terrorizmust támogató országok közé sorolt állam, ahová a NATO- integrációt frissen megszavazott Egyesült Államok nem nézne jó szemmel semmiféle fegyverex­portot. A maradék három állam konfliktusveszélyek miatt - a nemzetközi közösség szemében - szintén nem a legkívánatosabb célország. Amennyiben a kecsegtető be­vétel miatt rendkívül fontos üzlet­­ a gépek darabjáért, fegyverzet­tel akár 5 millió dollárt is megad­nak becslések szerint - mégis lét­rejönne, úgy bizonyos apparátu­son keresztül az értékesítés már olajozottan mehetne. A Honvé­delmi Minisztérium Beszerzési Hivatala egy egyelőre nem meg­nevezett cégre bízná az ügylet le­bonyolítását, melynek engedé­lyezését az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium égisze alatt műkö­dő Hadiipari Engedélyező Bi­zottság végezné el. Zord

Next