Napi Magyarország, 1998. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

1998. november 18., szerda. Könyveket fogadott örökbe a nemzeti kulturális örökség miniszte­re, Hámori József és felesége tegnap délben a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtárban. Tompa Anna Voltaire-tól a IV. Henriket, Ma­dáchtól Az ember tragédiáját, Arany Toldiját és Szabó Lőrinctül a Huszonhatodik évet választotta, míg Hámori József Vörösmarty Csongor és Tündéjét, Arany balladáit és a Nagyidai cigányokat, Karinthytól az így írtok itt, Kosztolányi Néróját, Illyés Gyula 77 népmeséjét, Németh Lászlótól A minőség forradalmát és József Attila Nem én kiáltok című kötetét „fogadta örökbe”. Képünkön Hámori József és felesége a Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójá­nak, Kiss Jenőnek a társaságában Fotó: Somoskövy Béla yV..f Viva la musica Kortárs kórusművek hangversenye ^ :rY A világ megújul címmel kor­társ zenei fesztivált rendez az Eötvös Loránd­ Tudomány­­egyetem tanárképző karának zenei tanszéke november 20-án 17 és 21-én 11 órai kez­dettel az ELTE jogi karának dísztermében. .------ — —e-, A kórushangversenyek sorát a Kós Károly Ének-zene Tago­zatos Általános Iskola Harmónia énekegyüttese nyitja. A taninté­zetben negyven esztendeje mű­ködik zenei tagozat. A Harmónia kórust 1981-ben hozták létre, re­pertoárjuk Bartók, Kodály és Bárdos műveiből áll. Két vidéki énekkar is szere­pel a fesztivál műsorán. A ka­posvári Kodály Zoltán Ének-ze­nei Általános Iskola története 1715-ig nyúlik vissza, s számta­lan rádió-, televízió- és lemez­­felvétel őrzi munkásságukat. Koncertjükön Kodály mellett Halmos Miklós, Szőnyi Erzsébet és Mohay Miklós műveit is hall­hatjuk. A pécsi Kodály gimnázi­um Bartók Béla leánykarának alapvető célja a huszadik száza­di magyar kórusmuzsika, főleg Bartók és Kodály leánykari mű­veinek előadása. Érdekes az 1996-ban alakult Cantate Kórus megalakulása: a Kodály Zoltán Magyar Kórus­iskola végzős növendékei úgy döntöttek, együtt maradnak. A Musica Nostra kamarakórus, amelynek tagjai tanárok, illetve főiskolások, ebben az évben ad­ta ki kortárs szerzők műveit tar­talmazó CD-jét. Megannyi ma­gyar zeneszerző kompozíciójá­nak ősbemutatója fűződik az 1972 óta működő Budapesti Monteverdi Kórus nevéhez. A Liszt Ferenc Zeneakadémia ve­gyes karának tagjai az énektaná­ri és a zeneszerzés tanszék hall­gatóiból kerülnek ki, s a tanév folyamán csak néhány alkalom­mal lépnek közönség elé. A zárókoncertet az ELTE ta­nárképző karának Pro Musica Hungarica vegyes kórusa adja, repertoárjukban a magyar szer­zők alkotásai mellett az európai kórusirodalom remekei, capella- és oratorikus kompozíciók egy­aránt szerepelnek. Szombaton a délelőtti és az esti koncertek között kerekasz­­tal-beszélgetésre várják az ér­deklődőket, amelyen zeneszer­zők, zenepedagógusok és más zenei szaktekintélyek társaságá­ban megvitathatják a kortárs ze­nével kapcsolatos esztétikai, ze­neszerzési és énektechnikai kér­déseket. DIA Kultúra "b­­UCÍC­­H3 ng­­ - Szoboravatás és ünnepi közgyűlés a főváros napjának tiszteletére /Y'y^LN • Budapest, a Duna gyöngye­i Sokan megtanulták már, hogy százhuszonöt esztendővel ezelőtt három önálló város, Pest, Buda, Óbuda és az önálló település jel­legű Margit-sziget egyesült, s megszületett Budapest. Ám való­­színűleg kevesebben tudják, hogy azért tartják éppen november 17-ét Budapest évfordulójának, mert 1873-ban e napon ült össze TíZ pylgosított város első ünnepi közgyű­­lése. _ 1 A százhuszonötödik évfordu- Az évfordulóra hirdetett Un­iót exkluzív rendezvénysorozat- népi pályázatra negyvenhárom tál ünnepelte meg Budapest Fő­­író negyvenhét színműve érke­­város Főpolgármesteri Hivatala, lett. Az első két helyezést Spiró György és Hamvai Kornél, a harmadikat megosztva Lőrinczy Attila és Horváth Péter nyerte el a Honderű, a Márton partjelző fázik, a Balta a fűbe, a Kerti mu­latság című darabbal. Tegnap délelőtt háromne­gyed tízkor az új Városháza protokolltermében Demszky Gábor, Budapest főpolgármes­tere nyitotta meg az Újjá­születés 1998 című tárlatot. A kiállítás az 1998-as települési értékvédelmi támogatás segítsé­gével részben vagy teljesen fel­újított épületek exkluzív fotóit mutatja be. Tíz órakor a Főváro­si Közgyűlés ünnepi ülésén Demszky Gábor főpolgármester átadta a főváros idei kitünteté­seit. Budapest díszpolgára cí­met kapott Böszörményi Miklós orvosprofesszor, Kállai Ferenc színművész, Ligeti György ze­neszerző. Pro Urbe-díjban a Budapesti Negyed című folyó­irat és a Budapesti Történeti Múzeum kollektívája; Cseh Ta­más, Bereményi Géza, Hajdú György, a Fővárosi Köztiszta­sági Rt. vezérigazgatója; Ke­mény Henrik bábművész; Kiss Jenő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója; Petri György költő, Vujicsics D. Sztoján irodalomtörténész ré­szesült. Mácsai Pál színművész Orbán Ottó Huszonhét sor Bu­dapestről című versével ajándé­kozta meg az ünnepelteket, kik­A Budapesti Városvédő Emlék­­bizottság a Tájak,­­Korok, Mú­zeumok Egyesülettel közösen szervezett egy többfordulós mű­veltségi és feladatmegoldó játé­kot, amelynek középdöntője, majd döntője hétfőn volt. Az el­ső két fordulóban írásos pálya­művekkel vehettek részt a ver­senyzők. Jobbnál jobb dolgoza­tok születtek. A szerzők Széche­nyi István és Táncsics Mihály Budapesttel kapcsolatos műveit elemezték. A kétszázötvenből húsz csapat jutott el a tegnapi, ünnepi zárófordulóig. Az emlékbizottság mintegy ötven kiadvány megjelenését se­gítette, amelyek részben már az ünnepi könyvhétre, részben pe­­­dig az évfordulónap holdudvará­­­­ban láttak napvilágot. A többi ,­­között Budapest régi látképeiből i­­s ad mustrát az Új Művészet Ala­pítvány. Budapest eklektikus vá­rosképének jellegzetes szobrá­szati díszeivel a Budapesti Vá­rosvédő Egyesület kiadványá­nak jóvoltából ismerkedhetünk meg. A Dinasztia Kiadó edí­­ciójában végre megjelent egy teljességre törekvő budapesti utcanévlexikon. A legfiatalabb bel-budai városrész, a Hegyvi­dék néven közismert XII. kerü­let gyönyörű panorámáit tárja elénk a Hegyvidéki fotográfiák című kiadvány, amely a Hegyvi­dék szerkesztőség gondozásá­ban látott napvilágot. nek nevében Kállai Ferenc szín­művész mondott köszönetet. A közönség ezután testületi­leg átvonult a Váci utca-Duna utca-sarokra, hogy részt vehes­sen Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas, érdemes mű­vész Budapest, a Duna gyöngye című szobrának leleplezésén. A mű az azonos nevű meghívásos szoborpályázat győztes alkotá­sa. A kivitelezés Káldy János építész, Fáskerti István kőszob­rász, a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt., a Fővárosi Kerté­szeti Rt. és a Budapest Galéria munkáját dicséri. Karsai Károly, a Belváros- Lipótváros polgármestere, a Bu­dapest Egyesítési Emlékalapít­vány elnöke köszöntője, majd Schiffer János főpolgármester­­helyettes, a Budapest Egyesítési Emlékbizottság elnöke avatóbe­széde után Demszky Gábor fő­polgármester és Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója leplezte le a szobrot. Végül József Attila A Dunánál című versét Jordán Tamás adta elő. Budapest napjának ünnepség­­sorozatát este a Magyar Állami Operaházban bemutatott hang­verseny koronázta meg, a 145 éves Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével. A koncert résztvevői Bartók Béla Táncszvitje és Cantata profanája mellett két olyan reprezentatív zenemű bemutatóján is részt ve­hettek, amely a 125. évforduló alkalmára született. Az egyesülé­si emlékbizottság felkérésére Jeney Zoltán a Contrafactum szopránhangra és zenekarra, Petrovics Emil a XI. Cantata, A Dunánál című kompozícióval ajándékozta meg a fővárost. A művek partitúráját a zeneszerzők már letétbe helyezték a felújított Pálffy-palotába költözött Zenei Gyűjteményben. Pósa Zoltán Csíkszentmihályi Róbert Budapest, a Duna gyöngye című szobra / /'­rt I. i­­otel Kurucz Árpád Magyar szókincstár Szinonima-antonima szótár Magyar szókincstár - Rokon értelmű szavak, szólások és el­lentétek szótára címmel szinoni­ma-antonima szótár látott napvi­lágot. A kiadvány 929 oldalon 25 500 vastag betűs címszót és 80 600 szinonimát tartalmaz, és a magyar szótárak közül első­ként közli a szavak ellentétes je­lentését is. A Magyar Szókincs­tárban emellett több mint 3800 közmondást, szólást, illetve szó­láshasonlatot találhatnak az ér­deklődők. A kötet a mai köznyelv szava­in kívül a régies, nyelvjárási, népi és idegen hangzású kifejezéseket is közli, akárcsak a diáknyelv le­xikai elemeit és a szleng jellegű kifejezéseket. A szótár összeállí­tásakor a szerkesztők arra töre­kedtek, hogy az ne csak a „hivatá­sos tollforgatók”, az újságírók, a fordítók, a tanárok és szerkesztők segédeszköze legyen, hanem bár­ki haszonnal forgathassa, aki igé­nyesen, pontosan és színesen sze­retné kifejezni magát. MTI X­X S­v Of / Szöveg­látvány Kolar és Nanny Still kiállításain Képek, szavak, kultúrák Már mindent megcsináltak, amikor megszülettem - jelentet­te ki Jiri Kolar egy tizenkét év­vel ezelőtti párizsi interjúja so­rán. A ma nyolcvanöt éves mű­vész akkor már hat éve Francia­­országban élt „disszidensként”, mert 1980-as útja során a cseh hatóságoktól egyszerűen nem kapott engedélyt hosszabb kül­földi tartózkodásra. Cseh állam­­polgárságát csak 1992-ben kapta vissza, de ma is a Szajna partján dolgozik. Művészetét természe­tesen nem ezért ismerjük kevés­sé Magyarországon, hanem ép­pen az előző évtizedek közép­európai bezártsága, sőt az egyes kelet-közép-európai országok közötti információcsere hiánya miatt. Tény, hogy Kolar annak elle­nére igen sokat, sokféle terüle­ten dolgozott, hogy tulajdonkép­pen már „nem volt mit csinál­nia”. Fordított angolból, maga is művelte a hangos és a vizuális költészetet, esszéket, elméleti műveket írt, s kollázsok százait hozta létre. A negyvenes évek­ben játszott a cseh kulturális élet szervezésében, a nemzetközi és a hazai modern törekvések kö­zötti közvetítésben. Munkássá­gáról átfogó képet ad az a gyűj­temény, amelyet a Washington­ban élő Mladek házaspár hozott létre, s adományozott azután a művész nyolcvanadik születés­napja alkalmából a prágai Szép­­művészeti Múzeumnak. E gyűj­temény szerepel a budapesti Kortárs Művészeti Múzeum ki­állításán. Kolar műveiben különösen nagy hangsúly esik a kép és a szó közötti kapcsolatok vizsgá­latára. Verseiben felbontja a ha­gyományos irodalmi formákat, felerősíti a költemények vizuális hatását. Különös köztes műfajo­kat hozott létre, tipogramokat, analfabetogramokat, tárgykölte­ményeket. A szövegbe apró tár­gyakat, idegen anyagokat appli­kál, ugyanakkor kollázsai jó ré­szénél olyan anyagokat használ, amelyeken alapvető szerepe van a képi-szöveges információnak is. Szétvágott vagy kitépett szí­nes reprodukciókat, újságfotó­kat, nyomtatott szövegeket használ, a szó szoros értelmében az emberi kultúra, a civilizáció egészét dolgozva be műveibe. Meglehetősen nagy sikerrel: 1985-ben a New York-i Guggenheim múzeum rendezett kiállítást műveiből, 1990-ben ő volt a velencei biennálé hivata­los cseh résztvevője. Egészen más, de szintén nem elhanyagolható a szöveg és a látvány kapcsolata Nanny Still finn iparművész munkásságá­ban, amely Kolarénál alig rövi­­debb időt, mintegy fél évszáza­dot fog át. A művész önmagát „öt nyelven tervező” alkotóként definiálja, egyszerre utalva az általa alkalmazott anyagokra - fa, üveg, fém, porcelán és papír - és az őt ért különböző nemzet­közi hatásokra. Kulturális nyi­tottságát jelzi az Iparművészeti Múzeumban megrendezett tárla­tának finn-magyar-angol nyel­vű címe (Sana - Szó - Word) is. Nyitottsága, sokoldalúsága ellenére persze van számára is egy anyag, amelyet a legfonto­sabbnak tart. „Számomra az üveg a legsokoldalúbb anyag - vallja. - Egyszerre tökéletesen átlátszó, ugyanakkor nem az, egy tömör tömb, áthatolhatatlan misztérium.” Vallomása szó sze­rinti és átvitt, a művészet, a kul­túra egészére érvényes értelem­ben is igaz, hiszen minden mű­faj, anyag vagy éppen korszak csak egy-egy apró szeletet mutat fel a nagy egészből, de a csepp­­ben a tenger elve alapján magá­ba is sűríti azt. Nanny Still tár­gyaiban az üvegművészet évez­redeinek tapasztalata, a termé­szeti törvények ismerete és tisz­telete ötvöződik egységes - ízig­­vérig huszadik századi - forma­világgá, szólal meg összeté­veszthetetlenül sajátos, a külön­böző kultúrákban mégis egyfor­mán érthető szavakat használó nyelven.­ ­ . Szabó Ernő yI-1 w.g 1 Jfa/u MAGYARORSZÁG * 11 ________ X------H/XVtx?,-----------­Sebestyén Márta Las Palmasban 0­ A múlt héten rendezték meg a Kanaraszigetek fővárosában. Las Palmasban a World of Music and Dance (WÖMADJTanárias) etnőzenei, tánc- és művészet, fesztivált.A WÖMAP alapítása Peter Gabriel nevéhez fűződik, először 1980-ban randevúztak egymással a résztvevők. A mos­tani eseményen 19 ország 26 együttese vett részt rendkívüli érdeklődés közepette. A hét vé­gén több mint százezer érdeklő­dő látogatott ki a három színpa­don egymással párhuzamosan zajló műsorokra, valamint a WOMAD művészeti műhelyei­be. Az utóbbiakból származó be­vételt a Mitch hurrikán közép­amerikai károsultjainak megse­gítésére fordítják. Kiemelt figyelmet kapott Se­bestyén Márta fellépése (a Mu­zsikással együtt), amelyet az EF­ E Pais, Spanyolország legnagyobb példányszámú napilapja a feszti­vál fő attrakciójaként harangozott be. A WOMAD - eredeti szelle­miségének megfelelően - évek óta szereplési lehetőséget nyújt a különböző tradicionális zenei irányzatok képviselői számára. Békésen megfért egymás mellett a mai legnépszerűbb flamenco­­művész, Nina Pastori, a zimbab­wei hagyományos népviseletbe öltözött The Hwamaburda Sisters, a dél-afrikai African Gypsies, a kolumbiai származású brit gitáros, Phil Manzarena. A vasárnap éjszakai záróműsorban a pakisztáni Salamatot és a jama­icai Ernest Ranglist követően a francia LoJo együttes pezsdítette meg a rajongók vérét igazi világ­zenei kompozícióval: muzsikájuk az afrikai ritmusokat ötvözte lati­nos hangzásokkal. K. B. Vers éjfél után1. A kereskedelmi televíziókat nemegyszer éri az a jogos vád, miszerint a piacorientált műsor­­szerkezetből rendre kiszorulnak a kulturális értékeket hordozó anyagok. Pedig nézőik minden bizonnyal szívesen hallgatná­nak meg néha egy szép Ady­­vagy Petőfi-költeményt. Úgy tűnik, elsőként a TV2 ismerte­ fel, hogy e­löm h­angoztatott helyzeten változtasson. A vers­­kedverők számára­­vélhetőleg örvendetes hír, hop­y október 22-től a hét öt napjár­a késő el­zárul. Vers éjfél után címmel magyar költők műveit adják elő olyan jeles színészek, mint Töröcsik Mari, Bitskey Tibor, Kállai Ferenc, Bács Ferenc, Székhelyi József, Tordy Géza, Szilágyi Tibor, Halász Judit, Koncz Gábor. A föllépő színművészek min­degyike örömmel vállalta a felké­rést. Nem kétséges, igen ritka az olyan műsor, amely a kultúra ked­velőinek igényére is figyel: üdvöz­lendő hát a TV2 törekvése e hiány pótlására. Annál is inkább, mert a hírek szerint valamennyi korosz­tály érdeklődésével számol. A sorozatot egyébként az új­rainduló Nyugat szerkesztősége állítja össze.­­LIN Japán kulturális hét Budapest ad otthont a 21. ja­pán kulturális hét rendezvényso­rozatnak november 18-tól 22-ig. A japán kulturális hetet 1986- ban rendezték meg először, az­óta évente felváltva egy európai és egy amerikai országban tart­ják meg. A Pesti Vigadó falai között szerdától vasárnapig százötven előadóművész lép fel. A közön­ség megismerkedhet a japán népzenével és táncokkal, lesz kimonóshow, japán-magyar kó­rustalálkozó, valamint ikebana virágkötészeti, origami papírde­­koráció-bemutató, és festett tex­tíliákkal is találkozhatunk. A programsorozatot az Inter­national Friendship Foundation, a fővárosi önkormányzat, a ja­pán nagykövetség és a Budapes­ti Turisztikai Hivatal közösen szervezi. A Pesti Vigadóban megren­dezendő eseményekre a belépés díjtalan (10 órától 19 óráig láto­gathatók). MTI

Next