Napi Magyarország, 1999. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
4. MAGYARORSZÁG „Hogy népirtás folyik, ezt én nem fogadom el” Interjú dr. Csapody Tamással, az Alba Kör vezetőjével „Milosevics és Clinton is háborús bűnös. Clinton egy olyan gépezet felett rendelkezik, mint a NATO, amely civil létesítményeket rombol szét” - jelentette ki lapunknak adott interjújában dr. Csapody Tamás, az Alba Kör vezetője, a Balkán Békéjéért mozgalom szóvivője. Szerinte, mivel „a buszok és vonatok nem Auschwitzba indulnak”, mindenféle holocaustanalógia elvethető. Magyarországon a sorkötelesek már jó ideje választhatják az alternatív katonai szolgálatot, de önök ezt keveslik. Pontosan így van. A polgári szolgálat melletti kiállást csak az első lépésnek tekintjük az általános hadkötelezettség eltörlése ügyében. Ha jól tudom, az Alba Kör a hadsereg intézményét, tehát még egy kizárólag hivatásos állományú testület létét is ellenzi. A hadsereg intézményét is ellenezzük; a végső eszme, ami természetesen utópisztikus, hogy hadseregmentes Magyarországot, hadsereg- és erőszakmentes világot szeretnénk. Ebből az alapállásból nem következik minden egyéb erőszakszervezet, például a rendőrség megszüntetésének igénye? - Az Alba Kör nincs ezen az állásponton, megmarad abban a körben, hogy a honvédséget, a katonai szolgálatot ellenzi. - Ön egy orvosi egyetemen tanít bioetikát, így nyilván tudja, hogy a homo sapiens egyik alapvető tulajdonsága az agresszió, a területvédelem. Sok biológus annak tulajdonítja az ipari társadalmak válságtüneteit, hogy az egyre gyorsuló technikai haladás lekörözte az evolúciót, magyarán a „csupasz majom” nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a fejlődés sebességéhez. Ha az agresszív „egyedek” megfékezéséhez még évtízezrekig szükség lehet rendőrségre, miért ne lenne szükség a bűnöző- vagy támadó rendszerek megállításához hadseregekre? Az erőszak létét nem tagadjuk, ez létezik, sőt lehetnek bizonyos pozitív megnyilvánulásai is. Az életben maradás technikái között ez mindenképpen szerepet játszik. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az erőszakot kordában lehet tartani, és nem kell megengedni azt az érvényesülési formáját, amely bűnözésben vagy háborúban ölt testet. Kétségtelen, hogy az embernek az agresszió kezelését elsősorban önmagával kell kezdeni. - Mit tenne ön személy szerint, ha fegyveres támadás érné a családját? - Ez egy állandóan feltett, provokatív kérdés, amely arra emlékeztet engem, amikor a szolgálatmegtagadókat a katonai bíróságok elé idézték, és ugyanezt kérdezték tőlük; ők úgy válaszoltak erre, hogy éveket töltöttek a baracskai börtönben. - Horvátország egyharmadát évekig megszállva tartotta Jugoszlávia, előzve és lemészárolva sok száz-, illetve tízezer embert, ha ott nem lett volna hadsereg, lehet, hogy ma Horvátország sem létezne. - Ha engem fegyverrel támadnak meg, fel kell tenni azt a kérdést, elkövettem-e mindent, hogy ezt a konfliktust békés párbeszéd formájában rendezzem. Ha nem járt sikerrel, akkor sem szabad életet kioltani, hanem menteni kell az enyéimet, az életemet, a futás, a kikerülés módozataival. Fussunk el mindannyian egy ilyen helyzetben? - Együtt nem működéssel a hódító életét, mechanizmusát, struktúrájának kialakulását lehet akadályozni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ország így szabadságban él, csak ebben a dilemmában, hogy szabadság vagy élet, mi az életet választjuk. -Az előbb elfogadta, hogy a rendőrség felléphet egy gyilkossal szemben. Miért nem lehet ezt megtenni egy egész gyilkológépezettel szemben? - A hadsereg alkalmazása válogatás nélküli halálra ítélés. A háborúban általában nem azok kerülnek szembe egymással, akik gaztetteket követtek el, koncentrációs táborokat építettek. - Akkor a náci Németország hadserege ellen sem kellett volna fellépni? Hiszen a második világháborúban is kisemberek kerültek szembe egymással. Ön egyenlőségjelet tesz Auschwitz és a drezdai bombázás áldozatai közé? - Minden náci, aki részt vett ebben a gyilkolásban, az emberiség ellen vétkezett. Ugyanakkor a két áldozati csoport közé nyilván nem lehet egyenlőségjelet tenni. A koncentrációs táborok népe elszenvedte, elviselte a megaláztatást és a halált, a másik oldal viszont ennek haszonélvezője volt. - Néhány héttel ezelőtti beszédében egyenlőségjelet tett a NATO, Milosevics és az UCK között. Nem túlzás ez? Hiszen nem a NATO írtja az albánokat a második világháborút idéző módszerekkel... - Mind a három oldal súlyos, háborús bűnöket követett el. A Milosevics-politika azzal, hogy Koszovóból elűzi az albánokat, az UCK azzal, hogy ugyanolyan eszközökkel támadja a jugoszláv hadsereget, a NATO pedig azzal, hogy civil emberek százait és ezreit öli meg. Az előbb azt mondta, nem lehet egy lapon említeni a nyugati szövetségeseket, akik bombázták annak idején a Harmadik Birodalom vétlen polgárait is, illetve a náci háborús bűnösöket. Most ellenben mégis kettős mércével mér, mert Clintont és a népirtó Milosevicset egy kalap alá helyezi. Milosevics és Clinton is háborús bűnös. Clinton egy olyan gépezet felett rendelkezik, mint a NATO, amely civil létesítményeket rombol szét. Erre nincs elfogadható érv. A tettek között igenis van nemzetközi jogi mércével mérhető azonosság. Ön folyamatosan provokál engem a nácikérdéssel. Úgy gondolom, hogy ez nem zsidókérdés, ezt határozottan visszautasítom. Nem a zsidóság kiirtásáról van szó, a holocaustanalógia teljesen elvethető. Itt semmiféle erkölcsi fölénye nincs a NATO- nak, hiszen a NATO nem az úgynevezett humanitárius katasztrófa megakadályozását akarja elérni. - Ön tehát különbséget tesz a gázkamra és a tömegsírba lövés között? - A tények nem ismeretéből ered az ön feltételezése, ugyanis nem a koszovóiak kiirtásáról, hanem kiürítéséről van szó, ahol tízezrek meg is halnak. A buszok és a vonatok azonban nem Auschwitz felé indulnak. - Ezek szerint ön nem tekinti hitelesnek a Koszovóból átkerült, tömegsírokat bemutató videofelvételeket? Horvátországban és Boszniában mintegy negyedmillió embert pusztított el ugyanez a jugoszláv hatalom tervszerű módon, miért bánnának jobban az albánokkal? Hogy népirtás folyik, ezt én nem fogadom el. Én Elie Wiesellel értek egyet, aki azt mondja, hogy a népirtás elemei megvalósulnak ugyan, de maga a népirtás nem valósul meg. Ez persze egyáltalán nem menti Milosevicset. MOLNÁR Fotó: Somoskövy Béla Csapody Tamás PR-interjút szeretett volna Csapody Tamásnak szerkesztőségünk faxon megküldte a vele készült interjú szövegét, mely a magnóra rögzített anyag alapján készült. Csapody terjedelmes válaszfaxot küldött, melyben az eredeti szöveget praxisunkban ritka módon olyannyira átszerkesztette, hogy annak több helyütt halvány köze sem maradt az eredetileg elhangzottakhoz. Természetesen az interjúalany utólag stilizálhatja mondandóját, ezt nem kevesen meg is teszik, ebben az esetben azonban a változtatások már vállalhatatlanok voltak a Napi Magyarország számára, mivel inkább emlékeztettek jól megírt (ön)reklámanyagra, mint igazi beszélgetésre. Egy helyütt még a nemből is igen lett, hiszen míg az interjúban úgy fogalmaz, nem lehet egyenlőségjelet tenni Auschwitz áldozatai és a nyugati szövetségesek által a második világháborúban lebombázott német polgári áldozatok között, addig az általa szerkesztett változatban már „Auschwitz áldozatai és Drezda polgári áldozatai egyaránt áldozatok” kitétel szerepel. Csapody Tamás, a tolerancia és az erőszakmentesség hirdetője még a szavait szó szerint idéző címet is megváltoztatta, s szerkesztőségünknek írt levelében ellentmondást nem tűrően leszögezte: „Kizárólag abban az esetben tudok a megjelenéshez hozzájárulni, ha az alábbi szövegváltozat jelenik meg.” A Napi Magyarország úgy véli, nem foszthatja meg olvasóit az Alba Kör elnökének eredeti szavaitól. Belpolitika Gyürk András: ez genocídium Gyürk András fideszes parlamenti képviselő, a Diktatúraellenes Akciócsoport tagjaként a közelmúltban Albániában járt, hogy személyesen mérje fel az ottani helyzetet. A honatya úgy véli, ha tétlenül szemlélnénk a szerb rendszer koszovói népirtását, cinkosokká válnánk. - Milyen céllal utazott Albániába? - Az volt a cél, hogy meggyőződjünk arról, helyes volt-e az Országgyűlés azon határozata, amelyben hazánk légterét, illetve a bázisokat átengedte a NATO számára. Összességében az utunk meggyőzött ezen döntések helyességéről. - Régis Debray francia ultrabalos politológus és a hazai baloldal egy részének véleménye szerint Koszovóban nem folyik népirtás, sőt a menekültek száma is erősen eltúlzott... - Volt alkalmunk találkozni Tiranában az albániai parlament menekültügyi bizottságának tanaival, akik a legfrissebb, naprakész információk birtokában voltak. Ezek szerint 450 ezer körül van azon menekültek száma, akik jelenleg Albániában tartózkodnak, és összesen 800 ezer körüli azon albánok száma, akiket már elűztek hazájukból. Többségük már amúgy is nyomorult körülmények között élő albán családoknál van elszállásolva. Jártunk olyan lakásban, ahol egy 50 négyzetméteres szobában húszan voltak, három férfi testvér a feleségével és a gyermekeivel, egy család fogadta be őket. Jártunk a menekülttáborokban, amelyekben borzalmas körülmények közt élnek az oda érkezők. Az összezsúfolódott emberek látványa a náci haláltáborokéhoz hasonlatos benyomást kelt. Furcsa feltételezés a baloldali értelmiség egy részétől, hogy ugyanazon hatalom, amely Horvátországban és Boszniában már bizonyítottan végrehajtott tömegmészárlásokat, most kesztyűs kézzel bánna az albánokkal... - Teljesen egyértelműen ki lehet azt mondani, és én bátran kimondom a tapasztalataim alapján, hogy ami ma Koszovóban zajlik, az népirtás. Lehet itt - bár ízléstelen - arról beszélni, hogy vajon tízezer halott vagy gázkamra kell-e ahhoz, hogy holocaustról beszéljünk, vagy elég, ha valakit „csak” tarkón lőnek, de ez genocídium. Nem mérhetünk azonos mércével azok esetében, akik áldozatául esnek ennek a népirtásnak, és azok esetében, akik ezt a népirtást elkövetik. Azok, akik Magyarországon a NATO-beavatkozást ellenzik, akarva-akaratlanul Milosevics diktatúráját segítik. A „békepártiak” úgy érvelnek, hogy a szerb polgári lakosság körében is óhatatlanul szednek áldozatokat a NATO-bombázások. Biztos, hogy egyetlenegy polgári áldozat is sok, legyen az szerb vagy albán. Most azonban azzal állunk szemben, hogy van egy államhatalom, amely irtóhadjáratot folytat egy másik nép ellen. Az a feladata az európai közösségnek, hogy ezt minden lehetséges eszközzel megakadályozza. A diplomáciai eszközök már régen kimerültek, amennyiben nem nyúlunk katonai eszközökhöz, akkor nem vetünk véget ennek a vérengzésnek, hanem asszisztálunk hozzá és cinkosok leszünk. MB ‘ 1999. június 1., kedd NATO-eszközök hullottak két hazai településre Vélhetőleg NATO-harcigépekről hullott le az a két szerkezet, amely a Zala megyei Zalaújlakon, valamint a Baranya megyei Magyarbólyon keltett tegnap hajnalban kisebb riadalmat. Személyi sérülés egyik helyen sem történt, s az anyagi kár sem jelentős. Zalaújlakról hétfőn reggel érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy a déli faluvégen épülő utolsó ház kertjének betonaljzatú fóliasátrában egy rakétára hasonlító eszköz hever. A szerkezetet a félkész épület német tulajdonosának magyarországi képviselője találta meg.Mint azt egy szemtanú elmondta: a szerkezet szinte függőlegesen csapódott a földbe, összetörve egy fa rakodólapot, s néhány centiméter mély lyukat ütve az ideiglenes étkezőül szolgáló fóliasátor betonalapjába. A bejelentést követően a rendőrség és a polgári védelem lezárta a veszélyeztetett területet. A készenléti rendőrség tűzszerészei röviddel dél után érkeztek a helyszínre, ahol 13 órakor a Taszáron állomásozó amerikai tengerészgyalogosok egyik alegységének tagjai is megjelentek. A szakértők, csaknem háromnegyed órán keresztül vizsgálták, majd becsomagolták a 45-50 centiméter hosszú, többméteres vékony kábellel ellátott, rakétához hasonlító eszközt. Rövid helyszíni tájékoztatójában a tengerészgyalogos alegység parancsnoka elmondta: a repülőgépről nem robbanószerkezet, hanem egy áramvonalas, s ezért rakétára emlékeztető műszer esett le. Az alezredes azonban nem tudta megmondani, hogy milyen típusú NATO-repülőgépből esett ki a műszer, miként azt sem, hogy milyen gyártmányú. Magyarbólyon a Bóly Mezőgazdasági Rt. sertéstelepére hullott egyelőre azonosítatlan szerkezet. Mint azt Iványi István, a sertéstelep vezetője lapunknak elmondta: az eszközt tegnap reggel hét órakor találták meg. A hengeres alakú, 10-15 centiméter hosszúságú tárgy egy gazdasági épület betontetejét átszakítva hullott a földre. A valószínűleg szintén NATO-gépről leesett szerkezetet Balázs Tibor őrnagy helyezte biztonságba. A beremendi határőrség tisztje kifejtette: még nem látott hasonló szerkezetet, amely véleménye szerint a koszovói válság során többször is alkalmazott kazettás bomba apró gránátja lehet. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője arról tájékoztatott, hogy a tűzszerészek mindkét szerkezetet Taszárra szállították. A szakértők a Magyarbólyon fellelt tárgyról megállapították, hogy az egy 14 centiméter hosszú, és 3 centiméter átmérőjű rakéta. A további vizsgálatokat a magyar és amerikai tűzszerészek közösen végzik. DVNYI Csalik, robbanótöltet nélkül A tegnap Baranyában, illetve Zalában fellelt „ismeretlen” eredetű repülőgép-fedélzeti eszközök konkrét típusáról hivatalos nyilatkozatot ugyan nem tettek közzé, lapunknak szakmai kiadványok alapján sikerült azokat azonosítania. Mindkét tárgy elektronikus hadviselést szolgáló eszköz volt, amelyet az USA haderőnemeinél alkalmazott repülőgépeken használnak, robbanótöltetet egyik sem tartalmaz. A beremendi állattenyésztő telepre esett eszköz egy, a Texas Instruments cég által gyártott Gen-X típusú, egyszer használatos, aktív radarzavaró eszköz (úgynevezett csali) volt, amelyet a haditengerészet és a tengerészgyalogság repülőgépeiről vetnek be. A harci gépeken elhelyezett kisméretű, 45 dekagrammos eszköz a kivetést követően lép működésbe. A zuhanási sebesség csökkentése - azaz a működési idő meghosszabbítása - céljából kinyílik háromrészes féklapja, lítiumakkumulátora pedig energiával látja el az elektronikát. Vevője keresésre áll, majd az érzékelhető legerősebb radarsugárzás frekvenciáján adóegységével zavarjeleket kezd el sugározni. Gen-X-et Magyarország felett már áprilisban is „hagytak el”: akkor valószínűleg egy Avianóban állomásozó EA-6B zavarógép volt a „tettes”, de a jelenleg elhagyott példány akár a Taszáron települt tengerészgyalogos F/A-18-asoktól is származhat, bár ezt nem erősítették meg az alakulat sajtóosztályán. A Zalaújlakon talált eszköz egy jóval nagyobb teljesítményű berendezés, úgynevezett vontatott csali, amely az előzővel szemben huzamosabb ideig - akár a bevetés teljes időtartama alatt - használható. Az ALE-50-est mintegy 150 méteres kábelen vontatják maguk mögött a gépek, mivel azonban visszahúzására nincs mód, leszállás előtt meg kell válni tőle. Meglehetősen új eszköznek számít, ezért „származása” viszonylag könnyen felkutatható: információink szerint szinte kizárólag, az amerikai légierő Avianóban állomásozó 31. vadászezredének F-16C vadászgépei alkalmazzák. Zord Gábor László