Napló, 1995. július-december (6. évfolyam, 270-295. szám)
1995-07-05 / 270. szám
E Napló Szolgálatválasztó Magyarországon a katonaköteles fiatalok a polgári szolgálatot is választhatják. Az adatok szerint ezzel az alkotmányos joggal még mindig nagyon kevesen élnek. Az Alba Kör jogsegélyszolgálata igyekszik tanácsokkal ellátni azokat, akiknek esetleg problémáik támadtak választásuk miatt vagy egyelőre csak érdeklődnek a polgári szolgálat iránt. Általános információkat adnak a kérelmezésről, elhelyezkedésről, munkába állásról. Jogászaik is vannak, akik bonyodalmak esetén bíróság előtt is tudják képviselni az ügyet. Igaz, az engedélyezés most már könnyebben megy, habár a polgármesteri hivatalban a jegyzőnek még mindig van elbírálási joga. - Nemcsak hiányosak, hanem gyakran tévesek is az információk erről a lehetőségről - vallja Maloschik Miklós, aki 1994 szeptembere óta polgári szolgálatos. - Te hogyan és mikor szereztél tudomást arról, hogy ilyen módon is letöltheted a katonaidődet? - Én még 1992-ben kérelmeztem a polgári szolgálatot. Nem tudtam, hogy lelkiismereti okokra kell hivatkozni, ezért először elutasítottak. Azután polgári peres eljárás keretében bíróságon kellett ismét kinyilvánítanom a szándékomat. Kétfordulós tárgyalás volt, ahol az Alba Kör segített nekem a jogi és egyéb dolgokban. Tanúk beidézésével a pert sikerült megnyerni. Ezt precedens értékű ügynek is nevezhetjük, mert ezután egységes szabályozást vezettek be, szélesebben értelmezhetővé tették a lelkiismereti okot, és a fiataloknak nem kell pontosan megmagyarázniuk, hogy mire is gondolnak. ■ Hány éves voltál akkor? - Tizennyolc. Meglehetősen fiatal az ilyen megpróbáltatásokhoz. ■ Téged nem vonzott a katonaság? - Nem. Nálam egyértelmű volt, hogy nem akarok, nem tudok fegyvert fogni. Negatívnak tartom nemcsak az egész fegyveres szolgálatot, de a katonai struktúrát is. Egyébként erről szólt a tárgyalás is, és nagyon érdekes volt hallani hogyan viszonyul a dologhoz, egyáltalán a fiatalok honvédelmi neveléséhez a másik fél, a katonaság. Szerintem számtalan eszköze van a befolyásolásnak, a nem önálló személyiséggé formálásnak. Különböző ideológiák és egyéb megközelítések alapján próbálják a fiatalt megtanítani arra, hogy milyen az igazi alattvaló, milyen a jó hazafi, a jó polgár. Szerintünk ez nem a hadsereg feladata lenne, hiszen más formában sokkal hatékonyabban meg lehetne oldani. Gondolok itt az oktatásra, a művelődésre. Az Alba Kör erőszakmentes módszerekkel, gondolkodással szeretné ezt elérni. ■ Gondolom, te sem tartod magad a többieknél rosszabb hazafinak vagy polgárnak? - A polgári szolgálat azt jelenti, hogy ugyanúgy lehet valaki hazafi, jó polgár és nem gyáva, lógós, haszontalan ember, aki ki akar bújni a megpróbáltatások és kötelezettségek alól. Csak másféle módon, építő formában teszi ezt: szociális és kulturális területen vagy környezetvédelemben. Nem egy romboló, pusztító szisztémát tanul meg, amelyet nyilvánvaló, hogy csak milyen módon lehet alkalmazni. ■ A családod és a környezeted hogyan fogadta döntésedet? - Az én családom érdekes ilyen szempontból, mert apám Jehova Tanúja, a mamám reformkatolikusnak nevezhető, a nagymamám és a nagyapám pedig, akikkel együtt élünk, konzervatív katolikusok. A bátyám szintén polgári szolgálatos volt, tehát ennek a formának már vannak hagyományai a családban. Az én döntésemet is jól fogadták és támogattak, tanúként is szerepeltek a tárgyaláson. A tágabb családi körben viszont a hagyományos értékek dominálnak. Ők nagyon is elítélően nyilatkoztak, a megszokott jelzőkkel lógósnak, gyávának neveztek, azt mondták, nem lesz férfi belőlem. Vitáink viszont nagyon érdekesek voltak. Azt hiszem, nem is egymás meggyőzése a fontos, hanem a többféle álláspont létezése és ütköztetése. Nem a másikat meggyőzve és elsöpörve kell kialakítani a számunkra leginkább megfelelő véleményt. Konfliktusaink tehát csak a vita szintjén voltak, és meggyőződésemet egyáltalán nem sikerült megingatniuk. ■ Beszélgetésünk kezdetén említetted, hogy nagyon sok a tévinformáció. Mi az, amit a polgári szolgálatról minden fiatalnak tudnia kellene? - Tizennyolc hónapig tart, de valamennyi szolgálati forma arányos csökkentése 1996 januárjában várható. A polgári szolgálat rendes, civil munkavégzést jelent, a hét öt napján nyolc órás munkaidővel, szabad hétvégével és havonta egy szabadnappal. A munkahelyet a munkaügyi központban lehet közösen kiválasztani. A gyakorlat az, hogy mindenki megtalálja a számítását. Figyelembe veszik a szakképzettséget, nyelvtudást, érdeklődést, vágyakat, lakóhelyet, hogy minél kedvezőbb munkát találjanak. Számtalan területen rengeteg lehetőség van, a központban egy terjedelmes, de még mindig bővülő listát vezetnek. A munkáltatónak ugyanis nagyon kedvező polgári szolgálatost alkalmaznia. A juttatás havonta körülbelül 9500 forint. Ez az étkezési hozzájárulásból, a zsoldnak megfelelő összegből, a ruhapénzből és a felnőtt bérlet árából áll össze. Egy részét a munkáltató fizeti, a többit pedig a munkaügyi központtól lehet visszaigényelni. Persze ez nem sok, de a munkanélküli segély öszszege is nagyjából ennyi. A polgári szolgálatosra is ugyanazok a jogok és kötelezettségek érvényesek, mint a többi munkavállalóra. Más legális munkát ez alatt az idő alatt nem lehet végezni, de a fiatal teljesen független a katonaságtól. Otthon lakhat, a szabadidejével, a hétvégéivel, a szabadságával maga rendelkezik, az útlevelét sem vonják be. Nyári szabadsága ugyan nincs, de összegyűjtheti a szabadnapokat. Ez már a munkáltatóval való viszonyától is függ, megegyezés kérdése. A lényeg az, hogy a fiataloknak legyenek pontos információik, merjenek választani és utánajárni. Ne féljenek, hogy ezért megbélyegzik, kiközösítik őket. Ha pedig mégsem megy simán, az Alba Kör mindenben készségesen a rendelkezésükre áll. Tóth Lívia 1995. július 5.]