Nappali ház - művészeti és irodalmi szemle, 1998. 2. szám
MELLÉKLET - Karátson Gábor: Kicsinylés - Beszélgetés Ambrus Mária, Kis Péter és Major György építészekkel
Ugyan mit tudnék én a tárgyról mondani. A babaház puszta gondolatára is idegenkedés fog el. Hát igen, fiúgyermekek nem játszanak babaházzal, de én - ami engemet illet - azt is alig-alig vagyok képes fölidézni, játszottam-e valaha is valamivel; a kertben játszottunk meg a réten. Főleg a kicsinyített holmik voltak, amik, így képzelem ma, egyenest taszítottak. Anyai nagybátyáim, építészek, az Egyesült Államokban töltöttek valamennyi időt; hazajövet, ez 1940-ben lehetett, néhány kisautót hoztak ajándékba nekem; nagy baj lett abból, hogy ezeket pillantásra sem méltattam, állnak a kisautók a kiságyam mellett a padlón, szüleim pedig fölém magasodva korholnak, mindössze ennyit tudok fölidézni, de hogy valaha is játszottam volna a kisautókkal, azt nem. Valahányszor fogorvoshoz mentünk (a fogorvos, az elkezdődött már akkor), anyám a trafikban, már előtte, vásárolt nekem egy pici indiánt, papírmaséból vagy gipszből vagy miből, de ezek mégiscsak indiánok voltak, rájuk lehetett fogni, legalábbis, hogy indiánok, megtestesítői annak a szabadságnak (egyedüli megtestesítői, szinte, akkor is már, a mégiscsak még régi Budán: egy óriási, távoli álom pirinyó emblémái), amely, szinte, egyedül érdekelt; másfelől pedig, ahogy most emlékeim közt kotorászok, csodálkozva látom: ha nem is szégyelltem talán e drótvázas figurácskákhoz való kötődésemet, már akkor, közben is, talán, de utólag mindenesetre, valamiként bántott, nyomasztott, kis híján el is felejtettem őket. Mert hát, igazából, nem a szabadság emblémái voltak ők, pláne azzal a csúf anyaggal, amiből voltak, nem volt az sem gipsz, sem papírmasé, nem tudom, mi volt, hanem egy gonosz mondat illusztrációi voltak, amelyet akkor is már mindenki ismert, s valljuk meg, mindenki helyeselt is, aminthogy majdnem mindenki helyesli ma is, ma még többen helyeslik, hiszen nagyon régóta már erre megy ki a játék, „csak a halott indián a jó indián". Egy szó mint száz, én giccsnek képzeltem a babaházakat, giccsparádénak, azon folyamat, ha tán nem is egyik okának, de mindenesetre jelének, amely ember és ember, ember és tárgy viszonyát előbb meghamisította, aztán megölte, amely nem is hogy elidegenített volna a világtól, hanem azt, az úgynevezett világot, közömbösítette - hogy ma már egy félholt világban kell élnünk, s amikor azonban e fényképeket itt az orrom alá tolták, látnom kellett, hogy ez nem így van. Nem a világot illetőleg, az bizony tényleg félig már halott; a babaházak azonban giccsnek nem tekinthetők, hanem a szürrealizmus körébe tartoznak. Azt persze nem lehet, az eseményeknek már utána, megállapítani, mennyire Max Ernst és (csekélyebb mértékig) René Magritte műve ez, kik munkásságuk java részét (talán egészét) a babaház-világra fordították, benne fejezve ki egy súlyosan önellentmondásos, önmagával önmagától idegenkedve azonos, minden valódi mozgást kioltó, de a benső mozgás látszatát azért pittoreszk módon fönntartó érzetet - a saját babaházvilágukét, mondanom se kell, s mennyire látnánk szürreálisnak nélkülük is a valódi babaház-világot, ha ezt az elkülönözést egyáltalán létre lehetne hozni. Építészeti melléklet (1998/2) Babaházak Viktoriánus babaház (csukva és nyitva) .........---------------------------k .........mi..........................................4-------------- * O. L. t... Szerintetek egyház befolyásolhatja az életünket? M. Gy.: Gyanítom, hogy. befolyásolja. . A. M.: Rettentő sok jelentéktelennek tűnő dologban, ami folyton hat, csak .senki sem tudja. O. L. J.: Az nem kísért benneteket, hogy ez visszafelé is képes hatni? Ha az ember - mint most Gy uri magának tervez, akkor attól függően, hogy mit hova tervez, mekkora teret, milyen magasat, talán befolyásolható az élete is, a majdani sorsa. Nem egy vízió körül mozog a sajátház-tervezés? M. Gy.: Minden háztervezés jó esetben egy vízió körül mozog. Akkor megette a fene, ha az nem egy vízió. O. L. J.: Rendben, de azért mégis izgalmasabb az, ha egy olyan vízió körül forog, aminek a középpontjában te vagy és a családod, nem? M. Gy.: Nem érzem különösebben izgalmasabbnak. Számomra ez éppen olyan, mint a többi. Csak ezt most nekem kell végigcsinálni, hogyha azt akarom, hogy meg is valósuljon. Ennyiből izgalmasabb lehet. Dehát vannak objektív mércék, amik döntenek, hogy valami miért olyan, amilyen. Nem csak szép lelki ügy ez. O. L. J.: Van az érzelemnek helye az építészetben? A. M.: Például én képtelen vagyok olyannak tervezni, akit utálok. Van, aki úgy tervez, hogy előtte sokáig csak ismerkedik a megrendelővel, megszokja, kiismeri. M. Gy.: Az egész családiház-tervezés most már sokkal technikaibb. Általában annyi kötöttség van, hogy ott az érzelemnek annyi helye van csak, hogy az ember azt mondja, jó, hát akkor csináljátok. Szóval nem érdemes belemászni. R. M.: Nagyon csúszós terület a családiház-tervezés. Végtelen is tud lenni, szubjektívebb sokkal, mint egy irodaház, a középülethez viszonyítva sokkal érzékenyebb terület. K. P.: Ennek a hárnak a kialakításáig azon a szándékon túl, hogy egy család jól éljen benne, használsz díszítőelemeket, és? Hogyan éred el azt, hogy ez ne egynagyon száraz funkcionális dolog legyen? Tehát ,gyönyörködtesse a szemet is, izgalmas legyen járkálni a tereiben, de ne érezze az ember azt, hogy a díszítései csupán funkciótlan applikációk. M. Gy.: Fura helyzet. Engem mindig izgatott, és mindig is fog izgatni a geometria. Ez nem trend, ez van. Mióta építészek futkároznak a földön, ezt használják. Baromira szeretem. Egy házban tetten érhető valami geometriai rend. Ebben hiszek. És hogy ez egy téri rend is. A mi házunk ha úgy veszed, egyrészt szigorúan csak funkcionalista dolog, másrészt meg egy borzasztó jópofa hely, amit találtunk. Az első vázlatokban messzemenően egy rendes, normális ház volt, kiállt a földből, bementés, emelet, tetőtér. A mostani a hetedik terv. Lassan rájöttünk, hogy minél jobban belenyomjuk a földbe, annál jobb. Akkor ez olyan fölismerés volt, aminek nagyon örültem. És akkor engem már csak ez az irány érdekelt, akkor már nem érdekelt, hogy most kinek épül meg. Abszolút hidegen hagyott abban a pillanatban. Hamar megszületett a közmegegyezés, hogy nem szeretjük a háromszintes lakást. Tehát ilyen módon az, hogy ez most elterül, és minél közelebb igyekszik kerülni a földhöz, sőt el is van félig-meddig temetve, ez marhára jól jött akkoriban. Ettől kezdve ez egy sakkjáték, hogy most a telek ekkora, ennyi fér bele, és a primitív egyszerűségre való törekvés. Konyha, tisztaszoba, hálókamara, pince. O. L. J.: Nem lehet, hogy egy saját magadnak tervezett ház többet mutat meg önmagadból, mint egy másvalakinek tervezett épület? M. Gy.: Majd ha kész lesz, akkor kiderül. Ugyanazok a hatások érik, mint minden más építkezést. Ha én egy frappáns vállalkozó lennék, akkor biztos, hogy olyan lenne, mint ahogy megrajzoltam. De nem vagyok, nem olyan lesz. Tehát ez ugyanúgy alakul menet közben, mint minden más épület. Itt-ott beleszól ez a dolog, az a dolog, és akkor, ha ügyes vagyok, a végén úgy hat majd, mintha ezt így is akarta volna a szerző. O. L. J.: Visszatérve még a babaházakra. Átalakulnak építészeti vágyaink a méretektől függően? Módosulnak-e a vágyaink attól, ha egy kicsi vagy egy nagyobb házról gondolkodunk? A térrel szemben táplált vágyaink méretarányfüggők? M. Gy.: Én tervezői tapasztalatként azt mondom, hogy nem. Ma legalábbis én azt tapasztalom, hogy az emberek nagy részét ez nem befolyásolja. Éppen a családiház és a lakástervezésnél látni, hogy sokan nem érzik, hogyha van még egy adott kubusuk, az mit bír el. A megrendelő minden vágyát bele akarná vinni a rendelkezésére álló térbe. De óriási nagy középületeken is ugyanazok a kis vágyak működnek a megrendelő részéről. A vágyak mindig ugyanazok. ~~----_.J Műszaki leírás / Családi ház Tervező: Major György út -i 4 A. I 1. Tervezési feladat Érpliget Begónia utcai erős délnyugati lejtésű telekre egy várhatóan négy-öt fős család igényeinek és a telek adottsá- i gainak megfelelő lakóépület tervezése, amely egyben helyet adhat egy építész-műterem számára is. 2 Jelenlegi állapot A Kikörnyék jelenleg még döntően hétvégi házakkal beépített terület, amelyen az utóbbi években kezdődött meg a lakóterületté való átalakulás. A telek közel paralelogramma alakú s eríjs délnyugati lejtésű gyenge minőségű fiatal tölgy- fákkal benőtt, kétoldalt a szomszéd által bekerített földi darab. Az előző tulajdonos saját elképzeléseinek meg- felelően Irtani kezdte a fákat. Jelenleg a telken vezetékes Igazkivételével nincs semmilyen közmű (az utcában vezetékes víz, elektromos ellátás és telefon adott). Az eredeti tervnek rmegfelelően elkészült az alapozás, a támfal és a pincefalaik. 31 Tervezett állapot | A' tervezettt lakóépület koncepcióját egyrészt a telek terepadottsága, tájolása és a környezetre való kilátás határozzai meg, másrész az az építtetői elszántság, hogy egy gazdaságosan üzemeltethető, környezetbarát épület jöhesseen létre, minél nagyobb, a lakással összefüggő kert illetve zöldfelületet biztosítva, Ártelek felső - Begónia utca felőli részének erős lejtése, a tajlamiiecsranikai adottságok hagyományos épületkialakítás esetén is nagymértékű tereprendezést tesznek szükségessé Az épület kialakításának döntő mozzanata ez az alaphelyzet. A bevágás felhasználásával olyan, a terepbe rejtett épület alakítható ki, amely kedvező ökológiai adottságokat teremt és a környezettel szerves kapcsolatot tud fenntartani. Aitervezett épület funkcionálisan három részre tagolt: a/ Két szinten elrendezett lakás, az épület keleti végén, felső bejárattal, mosókonyhával, kazánnal b/ Az épület középső része a műterem, irodával, saját vizesblokkal, külső bejárattal a tetőterasz alatt így Az épület nyugati vége a tároló helységek, pinceműhely, garázs ) A szenyezett épület építészeti arculatát az egyszerű tömegformálás és az építés szükségszerű elemeinek gondos formájása adja. A tereppel a tervezett növényi környezettel való viszony és a változatos anyaghasználat az építettség elrejtését, az elemi alaprajzi szervezés a lehetséges belső tájgacsács igényét szolgálja. Az épület körüli kertészeti rendezést az utcáról a kertbe járt rrtűvel való lejutást biztosító földrámpa a földszinti lakóterek közvetlen kertkapcsolata - járólapokkal burkolt földterasz és a tetőkert kialakítása határozza meg. Az utcai kerítés a rendezett úttest szintje és a telekhatár szintje közötti változó különbségre szerkesztett terméskő burkolatú beton támfal, acél készlátelemekkel, közös gyalogos/jármű bejárattal. Örökzöld, futónövénnyel részben befutva. A bejárat mellé szeméttároló és elektromos mérőépítményt terveztünk. Anyaga látszó zsalukő falazat, acél mérőóraszekrény, fémlemez fedés. Bauhaus-babaház (magángyűjtemény) Dél-német babaház, 1673 (Nürnberg) -n-T...--512 .-1