Nefelejts, 1859. április - 1860. március (1. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-09 / 28. szám

KÜLÖNFÉLÉK. A négy évszak csatája ítél háborút izán a világnak. A nyár, különben legjobb barátunk, hadtani tekinte­tekből visszavonul, s minket gyönge embereket a vak sorsra biz. Mindenki védelemről gondoskodik, élelemmel, torlaszok­kal látjuk el magunkat — utóbbiakat azonban az erdőről vagy a fakereskedőktől kell hozatnunk — erődeink (szobáink) falai ki­javíttatnak, a kandallók és kályhák melyek az ellenség ellen igen czélszerűen használhatók, jó karba helyeztetnek, elővesz­­szük pánczél­ingeinket, (téliruháinkat), ha ugyan ezeket még a hadszenet előtt nem tette tönkre a becsempészett mélysereg. Míg mi ekkér készülődünk, az ellenség mindinkább elő­nyomul. Ősz tábornok vezényli az előcsapatot, s útját rézsűt veszi az ugarakon és tarlókon. Alárendelt dandárnokai: Eső, Szél és Jég. Szél tábornok a könnyű csapatok fölött parancsnokol, s legelső jelenik meg a csatasíkon. Kísérleteket tesz az erődökbe hatolni, miután azonban ezek jól eltorlaszolvák s igy terve nem sikerül, rohamhoz fog. Némely házat tetemesen megrongál, má­sokat végkép lerombol, de egészben véve mégsem vergődik eredményre. Egyesül tehát Eső dandárnokkal, ki a tátongó ré­sekbe fészkeli csapatait. Ha nem verhetjük vissza, át kell en­gednünk állásunkat s visszavonulnunk. Ugyancsak ezen dandárnok a közlekedést is meglehetősen gátolja, a mennyiben erejének jelentékeny részét az utakon ta­­gyáztatja, s igy ezeket járhatlanokká teszi. Azonban még ezek se mennek sokra, s kénytelenek rég dandárnokot, ki a tüzérsé­get vezényli, segítségül híri. Ez kezdi aztán különféle üregü ütegeivel és golyóival az ostromot, és ha az ablakokat, melyek általa bevezetnek, nem va­gyunk képesek azonnal beragasztani, Szél és Eső urak oly gyorsasággal és erővel hatolnak be, hogy előlük innen is hát­rálnunk kell. Ezen támadásokat még csak kiállhatjuk , de most jő a fő­vezér a T­é­­, serege zömével. Alvezérei nagy táborszernagy, ki a hidakról gondoskodik, H a tábornok a könnyű lovassággal, és a gyerillafőnök Fagyos-eső, ki igen sok ember nyakát szegi. Fagy és Hó hadtestparancsnokok az utakat melyeket az E­s­ő elrontani jónak vélt, ismét kijavítják, s folyókon és ta­vakon hidakat vernek, hogy annál könnyebben juthassanak az erődökhöz. Leginkább éjjel és hajnalban, napfölkelte előtt inté­zik merész támadásaikat, melyeket meleg ruhák s ágyak segé­lyével igyekszünk ellensúlyozni. Azonban az ellenség mindinkább megközelíti testünket. Kényszerülve vagyunk a kandallókat tü­­zeltetni, de ez sem elég, mindig hátrább hátrább szorittatunk, s mármár szövetségesünk a Kályha segélyét készülünk igénybe venni, midőn az ellenséges sorokat egy véletlenül jött betegség lepi meg, s egy részét a napsugarak, elseprik. Ha a betegség so­káig tart, önmagunknak is árthat, mert az elesettek takarittat­­lanul maradnak, s a kigőzölgésekből veszélyes nyavalyák fej­lődhetnek. Azonban Fagy táborszernagy úr ő kegyelmessége csak­hamar pihent csapatokat vezet a síkra, az elesettek hulláival ki­javítja az utakat, és hidakat készít. Dühe napról napra növek­szik. Most már a kályhákból tüzelünk reá, mind a mellett min­dig szűkebb térre szorít. Hogy elhitessük vele, mikép nem félünk hatalmától, bálo­kat, estélyeket rendezünk, színházakba járunk, de az öregek és szegények egymásután indítják küldöttségeiket Nyár­i Exce­­lentiájáh­oz, hogy jöjjön már vitéz seregeivel. Az ellenség daczára ezeknek mindig közelebb jő. Kiroha­násokról (a közel fekvő mulatóhelyekre) szó sem lehet, mert orrunkat vagy füleinket könnyen ott hagyhatnék. Végre, miután ezen szorongattatásokat több hónapon ke­resztül elviseltük, élelmi­szereinkből kifogytunk, némely kályha megrepedt, rávéteti magát a nyár, hogy segélyünkre jöjjön. A tavasz, egy szép ifjú tábornok Tél urat lassan kint kezdi kiszoritni állásaiból, míg végre Köd ezredes erélyes se­gélyével végkép visszanyomja; ámbár Fagy táborszernagy de­rék utócsapatai az éjjeli hidegek tetemes kárt okoznak, s Eső dandárnak az utakat járhatlanokká tévén, meghiúsítja az ül­döztetést. Miután az ellenség valah­ára elkergettetett, megjelenik a Nyár is, ki hogy mennyire engesztelhetlen ellensége Tél fő­vezérnek, kitűnik onnan is, hogy e két urat még eddig soha sen­ki sem látta együtt. Egy londoni zsebtolvaj, Brown úr a St James utczába ment, bankárjánál 50 font sterlinget veendő fel arany­ban, ez meg is történt, s ő kilépvén a boltból, kezét azon zsebé­be dugta, melybe az aranyakat téve, igy ment szállásáig. Midőn szobájába benyitott, kezével egyszersmind a pénzt is ki akarta húzni zsebéből; azonban a hallatlan­ zsebe üres volt. Az arany elvesztése nem annyira boszanta őt, mint a mód, melylyel az eltűnt. A zseb, melybe kezét dugta, nem volt lyu­kas, s azt csak nem képzelhette, hogy a tolvaj levágta zsebét, kiszedte belőle az aranyakat s aztán ismét fölvarrta. Ezen rejtély fölött sokáig törte fejét Brown ur, mig végre a kutató rendőr­ség felügyelőjéhez Ferret úrhoz ment. — Ferret ur, szólt hozzá, miután esetét körülményesen elbeszélte, ki lophatta el pénzemet ? — A furfangos Tamás, vagy apák, válaszoló minden gondolkozás nélkül a felügyelő. Mindenesetre egyik a kettő kö­zöl : melyik ? ez attól függ hogy hol vesztette ön el pénzét, a Temple-től keletnek-e vagy nyugotnak? — Engedje ön, felügyelő úr, hogy értekezhessem azon becsületes getleman-nel, ki tulajdonomat elsajátította, becsület­szavamat adom, miként a törvény szigorát nem fogom ellenében igénybe venni; én csak óhajtom tudni, hogy mi módon követte­­tett el a tolvajlás. Még az nap est­e tudata a felügyelő Brown úrral, miként aranyait csakugyan Tamás gazda lopta el, a­ki holnap reggel tiszteletét teendi nála, hogy a pénz eltűnését megmagyarázza Brown úr épen reggelijénél ült, midőn Tamás megjelent. Ábrándos kinézésű fiatal­ember volt, egyszerűen de csinosan öltözve. — El fogom önnek mondani, uram, hogy mikép jutottam aranyaihoz. Láttam önt midőn a Sz. James utczába lépett, azon szándékkal hogy pénzt vegyen föl. I ♦ HETI NAPTÁR. ———i- - - ■ " ■ ■— ■ Október-hó “----­Katholikus és protestáns naptár Görög-orosz naptár Zsidó-naptár Nap­kelte nyugta 6. p. o. p. Hold­változások 0 Vasárnap B 17. Dénes B. 16 Dénes 27 D. 17. Ralist 11 6 10 5 25 10 Hétfő Borg. Ferencz Gida 28 Charit. 12 Ahadias 6 11 5 23 11 Kedd Burgh. p. Kálmán 29 Czirják 13 6 12 5 21 Holdtölte : 12 Szerda Miksa p. Miksa 30 Gergely 14 6 14 5 19 1­0. 7. p. reggel. 13 Csütörtök Kálmán Ödön1 Október 15 Sátor-ünnep 6 15 5 18 14 Péntek Kallist Irén2 Cziprián 16 2-dik ünnep 6 17 5 15 15 Szombat Hedvig, Teréz3 Dénes 17 Sah. Bér A. 6 18 5 13

Next