Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-02-14 / 13. szám

/ * — 51 —­ téri­um tagjai eddig ismeretlen emberek a közélet te­rén ; egyedül az elnök, Hohenwart gróf, viselt kor­mányzói hivatalt Alsó-Ausztriában. Bécsi német lapok ellenséges érzelemmel fogadták az új minisztériumot. A­mi az új minisztereket illeti, azok személyeiről keveset tudunk: Hohe­n­wart gr. egyszersmind belügyminiszter, a negyvenes években álló four, politikai működése mint helytartóé tapintatos volt, liberal-conservativnak mutatkozott s az ultramontánokkal mindig kerülte a szakitást. Sc­haffle az uj kereskedelmi és földmivelési miniszter, bécsi professor, s a világ egyik leghíresebb élő nemzetgazdája. Holzgethan ügyes pénzügyi hivatalnok. Dr. Habietieneksikrecsek ismeretlen cseh hivatalnokok, Scholl vezérőrnagyról sem jegyzett föl eddig a történelem semmit. E minisztérium programmja­ egész erejét arra fordítani, hogy egy valóban osztrák kormány nevét kiérdemelje, minden államellenes törekvést kivétel nélkül és a törvény kíméletlen szigorával meg fog büntetni. Románia: A „Romanulu“ folyó hó 8/27 számában Károly herczeg azon levelével foglalkozik, melyet külföldi lapok ismertettek és melyben ő a romániai viszonyok tarthatatlansága felett,panaszkodik. Említett lap igen rész néven veszi a fejedelem­nek ilyenszerű fellépését és említi, hogy a miniszté­rium kérdőre vonatott ezen levelezés miatt a kama­rában és úgy nyilatkozott, hogy egyátalában semmit sem tud a kérdéses levélről. Egy más levél miatt is békételen a „Romanulu“, a­melyet Károly a török udvarhoz intézett volna. Mindkettő fölött igen nagy a véres párt közlönyének méltatlankodása , hogy a fejedelem az ország tudta nélkül tesz lépéseket annak sorsa iránt. — Ez bizony méltó bosszankodás ! Ugyanazon számban említi, hogy a fehérek pártja memorandumot intézett a fejedelemhez, melyben azt maradásra kéri és teljes támogatásával biztatja azon esetre, ha a mostani minisztériumot elbocsátja, a hatalmat nekik visszaadja és a kamarát feloszlatja. Romániában most leginkább a vasútügy tartja izgatotságban a kedélyeket. Azt állítják, hogy a volt, Epureanu-féle, minisztérium 200 millió frankkal többet adott ki dr. Strussbergnek a vasúti vállala­tokra, mint a­mennyire ez munkát állított elő. Ez ügyben a fejedelem személye is ki van téve a vádaknak, mivel közhír szerint atyja részvényes Strussberg vállalatában. A „Romanulu“ szerint a fehérek azért erőlköd­nek a hatalom visszaszerzésén, hogy ezen egész ügyre fátyolt vessenek. Megemlítjük még, hogy a franczia rokonszenv oly nagyra nőtt, miszerint a németekre nyilvánosan rákiabálnak. Egy vásárolni szándékozó német úr­­hölgyet mocskos szavakkal űzött ki egy kereskedő. A „Trompeta Karpatiloru“ távirati tudósításban azt állítja, hogy Beust egy sürgönyében, melyet a belgrádi és bukaresti konsulokh­oz intézett, fenyegeti Romániát. Hozzá­teszi, hogy e miatt nagy a fel­indulás. Saját szakállunkra is bizton merjük figyelmez­tetni a „Trompettát“, hogy ettől ugyan nyugton al­­hatik, mert Magyarország soha sem egyeznék bele, hogy az osztrák-magyar birodalom részéről­ valamely lépés tétessék Románia függetlensége ellen. Különben azt hisszük, hogy az egész hit, úgy a­mint van, merő koholmány. Beusz szegény nem igen fenyege­­tődzik semmifelé; örül, ha tarthatja még vagy egy napig állomását. Orosz lapszemle. A pétervári „Golosz“ belgrádi levelezője kárhoztatja a mostani szerb régen­­sek magyarbaráti politikáját s attól tart, hogy ezek-a­mint ezt bizonyos jelek jósolják — a keleten leendő összeütközés alkalmával Karageorgievic példájára a törököknek fogják kívánni a szerencsét. A Pest és Belgrád közötti közeledés, a levele­ző véleménye szerint egyengeti Magyarországnak az utat Bosnyákország felé s lehetővé tette a magyar uralomnak megállapítását Zágrábban és Krzmában. A magyar és szerb érdekek mint ellentétesek ki nem egyeztethetők keleten, és miután mind a magyarok mind a szerbek törekvése a törökországi szláv tarto­mányok bekeblezésére irányul, a belgrádi régenseknek kik önző czélokat hajhásznak, csak hamar lesz alkal­muk kiábrándulni, s meggyőződni, hogy eddigi ma­gyar-baráti politikájuk hibás volt. Egyébiránt a belgrádi kormánykörökben jól ismerik az Osztrák-Magyarország terveit, hanem ők remélik kijátszhatni Austriát. Azonban, ez a levelező erős hite, valószínűleg megfordítva fog történni. Bizony ha így van, a belgrádi kormány jobban érti hazája érdekét, mint levelező. És a­felől nyugodt lehet Szerbia, hogy Magyarország cserben hagyni so­ha sem fogja. A „Moszkovszkija Viedomoszti“ egy közleményt hoz Pestről, mely szerint gróf­ Andrássy sok ügynököt küldött szét a­z összes austriai szláv nemzetiségekhez, s megparancsolván nekik, hogy ma­'­gukat orosz küldönczöknek adják ki, igyekszik félre­vezetni a békés érzelmű népet és szavazásban halászni. Legújabb hírek szerint­ Gambetta lemondott. A nemzeti védelem kormányának 6-ról kelt decretumával Aragó Manó belügyminiszterré neveztetik ki , egy másik decretumával pedig a belügyi miniszter ideig­lenes hadügyi miniszterré. E tényből világosan kitűnik, hogy ama jelszó, melyet Gambetta Franziaország vezér zászlójára irt volt, s a mely igy hangzott „háború a végletekig“ egy másik jelszóval jön felcserélve s ez igy­­hangzik: ,,ha csak lehet, béke.“ Legújabb: А „К­о 1­о z s V­á­r­i K­ö­z­l­ö­n­y­n­e­k“ egy Bukarestből kelt távirata szerint Leuchten­­berg orosz herczeg venné át az oláh feje­delemséget Károly herczegtől. Ellentétben áll e hit a londoni sürgönyökkel. A „Reform“ távirata szerint Beust nem adta be lemondását. Más lapok sür­gönyei ellenkezők állítanak. Stuttgart, febr. 9. Az orosz czárt e hó folytán ide várják. Bordeaux, febr. 9. A választásokban igen nagy mérvben vettek részt, zavargások nem voltak. Floren­­z, febr. 9. Az itteni és a pétervári kabinet között igen benső viszony van. Oroszország Itáliát a római, s viszont ez utóbbi amazt a pontos kérdésben támo­gatja. Dória­liga a királyi palota prefektjévé neveztetett ki Rómában ; az igazságügyér el­bocsátását a közelebbi napokban várják,— utódja Pisanelli lesz. Bécs, febr. 9. A „Presse“ mondja: az előjelek minden oldalról mutatják, hogy Beust már gyönge lábon áll; állítják, hogy konstantinápolyi internuntius lesz, esetleges utódjául gróf Reverterát és Meysenburgot említik. München, febr. 8. A bajor hadsereg­nek f. hó 19-ig ismét teljes számúnak kell lennie; az összes tartalékosok és reconva­­lescensek Francziaországba küldetnek. Prága, febr. 9. A legmagasabb ke­gyelemirat következtében Prágában tegnap 55 politikai fogoly (köztök 11 felségsértő) bocsáttatott szabadon. Wilhelmshöhe, febr. 8. Napóleon kiáltványt intézett a francziákhoz a válasz­tásokat illetőleg. Péter­vár, február 8. A britt követ, Buchanan, szombaton hosszabb szabadságra utazik. Ezt is békesymptomának tekintik. Borde­a­u­x, febr. 8. A „­Ville de Paris“ nevű hajó nagy fegyver- és lőszerkészlettel megrakva megérkezett. Marseille, febr. 8. Gent prefect egy proclamatiót bocsátot ki, melyben vonako­dik elismerni a párisi kapitulatiót s követeli, hogy Francziaország két államra szakadjon. Bordeaux, febr. 8. A „Siècle“ kivé­telével az összes sajtó meg van elégedve Gambetta visszalépésével; a „Liberté“ és „Constitutiones“ ezen visszalépésben a rend győzelmét ünnepük az anarchia felett. Bordeaux, febr. 8. Gambetta a Girond departement által a neki fölajánlott jelölt­séget visszautasította. Berlin, febr. 8. A követelt terület-át­engedés magában fglalja az egész Alsó-Rajnát és a felső-rajnai departementet, a Meurthe departementnak egy harmadát, valamint a Doubs és Voges departementek egyes ré­szeit. Versaillesban a legjobb reménynyel vannak a béke közeli megkötése iránt. London, febr. 8. Tegnap conferentiai ülés volt, mely estig tartott. Ma valószínűleg ismét ülés van. A lapok azt közlik, hogy a meghatalmazottak közt a főpontokra nézve egyetértés uralkodik; a „Standart“ egyide­jűleg a romániai kérdés elintézését is re­ményti. Gambetta visszalépése — a londoni összes sajt szerint —­ a polgárháborútól mentette alf Franczia­országot. Loncin, febr. 8. Károly fejedelem kijelentette, így Bukarestben akar maradni. A „Nemre“ eredeti táviratai. Feladatott Peen 13-án esti 7 órakor. Érkezett esti óra 50 perczkor. Tóth Vimos belügyiek*,Pauler culius, és gr.Pejacsevich horváth­­országi mintaterekké lettek kine­vezve. — Szerdán összeül a fran­czia nemzetgyűlés. A monarchikus párt, eddigi­udósítások szerint, kisebbségben vmvi Thiers lesz va­­lószínüleg minszterelnök. V­egyes. (Kézdi- Vásárhelyit Zayzon Lázár,) köz- és váltóügyvéd irodát nyitott és minden peres köz- és váltóügyekben képviseletet vállal. (Értesítés.) A korán elhunyt szép tehetségű költő, Rab Istvánnak — írói nevén Zajzoni — a brassói ev. luth. temetőben jeltelen sírhantja fölé, a baráti és hazafiui kegyelet és áldozatközség által állítandó em­lékkő szent ügyében alakult bizottmány elnöke által 1869. deczember havában szétküldött gyű­jtőivek fe­lett rendelkezők tiszteletteljesen felkéretnek: szíves­kedjenek az emlitett nemes czélra gyűlt kegyes ado­mányokat folyó hó 24-ig Kenyeres Adolf ügyvéd úr, emlékügyi pénztárnokhoz, Brassóba haladéktalanul annyival is inkább beküldeni, vagy beadni, minthogy a nevezett határnapon d. e. 10 órakor a pénztárnok ügyvédi irodájában, a pénzalap számbavétele és to­vábbi intézkedések végett, rendes gyűlés tartatik, melyre a bizottmány t. ez. tagjai teljes tisztelettel meghivatnak. Brassó 1871. február hó 10-én. A bizottmány jegyzője, közgazdászati rovat. (A magas kormány) felszólította a brassói posz­­tócsinálókat, hogy szállítsanak a katonaság számára csergéket (pokróczokat). Az elkészített mustrák kitűnő kitűnő minőségűek, minek folytán reméljük, hogy a nagybani megrendelés nem fog kimaradni. (Új levelezési és posta­utalvány-lapok) jön­nek forgalomba f. hó 15-től fogva. A levelezési lapok, mint a hivatalos lap írja, az eddigi alakban világossárga papiroson vannak kiállítva, s mint eddig, 2 kros ér­tékbélyeggel vannnak ellátva. A kétféle, magyar és német szövegű levelezési lap megszűnik, minthogy az új kiadású lapon a két szöveg egyesítve van. A postai utalványlapok szintén az eddigi alakban, zöld papíron vannak kiállítva, azon különbséggel, hogy azokon a magyar és német szöveg egymás mellé van nyomva, azonfelü­l 5 krajczáros értékbélyeggel vannak ellátva. A lev­­ezési lapok bélyegei aranysárga, az utalványoké baljavörös színűek, s koszorúval övezett világos körmeza­i cs. Ap. királyi felsége arczképét tüntetik elő, m­i alatt a koronás magyar és dalmát­­szlavón egyesitet czimer és a bélyegérték látható. A régi levelezői lapok elhasználására f. év febr. 1. számított 2 hai határidő engedtetik; azontúl a ma­gyar posta­tervezen a régi lapokon irt, s postára adott köztemének nem bérmentesítettek gyanánt fog­nak tekintetni és akkép dijaztatni. Az uj postai utal­vány- blanquetik­a kv. értéket képviselvén, az ennél nagyobb utalvnyozási illeték, ennek megfelelő levél­jegyeknek az utal­vány­lap kijelölt helyére való ragasz­tása által fejeztetik. A bélyeges utalványlapok a posta hivatalinál és postai érték­jegyek árusítóinál kaphatók. Brasói piacz február 10-én 1871. 64 kiás köböl tisztabuza 6 — 6.80 ; rozs 4.80 — 5.— ; árpaf — ; zab 3. — ; lencse 6 — 6.80; borsó 8-10 ft Marlhus 18, bivalhus 17, disznóhus 20, juh­hús 12 kr Egyfl fű­ 12 frt. Szeg­erdélyi fok 13 kr. Bécsi bir febr. 13-án. Brassói pénzáruk f. 13-án. Felelőserkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Adolf. íznemek. Arany . Napoleoi Ezüst . Magyar szeherin Erdélyi Bánáti Pénznemek. 5.85 AArany . • . . 5.88 9.95%Napoleond’or . 9.97 121.75 Magyar 20 franc . 9.97 79.50 Ezüst huszas . .. 41 75.25 Tallér .... 2.50 77.50 Török Ura . . ...35

Next