Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-05-23 / 41. szám
Brassó, 1871. felső évi folyam 41. szám. Kedd, május 23. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Rainner nyomdájában. Aldulianu János temetése Zernesten. F. hó 21-ikén folyt le a Pesten elhunyt derék hazafi temetése Zernesten. Mint már előbb közöltük, a boldogultnak szülőhelye Zernest volt , oda hozatta örök nyugalomra is a rokoni kegyelet. Metianu János g. keleti esperes, az üdvözültnek unokatestvére és legbizalmasabb barátja, eszközölte és intézte a holttest leszállítását. Reggel hat órakor Brassóból új meg új kocsicsoportok indultak Zernest felé. Kiment teljes számban mindhárom, magyar, román és német testvériségi bizottság. Azokon kívül is igen nagy számmal minden nemzetiségű polgárok. A városi tanácsot négy tanácsos és a városkapitány képviselte. Megjelent a brassói román dalárda, a mely működött is az isteni tiszteleti alatt. A Fogarasvidék részéről a másod kapitány és néhány törvényszéki hivatalnok jelent meg. Zernest végén megbízottak fogadták az érkezőket és valamennyit nagy vendégszeretettel látták el. A halott Metianu esperes szállásán volt kitéve, körülötte a bánatos özvegy és gyermekei, két nagyobb leányának férjei : Sustai úr, Fogarasvidék törvényszéki elnöke, és Cimponeriu Anathász, a pesti kir. tábla pótbirája. Kivülök a rokonság más tagjai. Miután a különböző testületek illedelmi látogatásaikat elvégezték, megkezdődött a gyászszertartás 11 órakor. Az egyházi szolgálatot 8 lelkész végezte, kiknek élén a fogarasi g. keleti esperes Popescu Péter állott. Papi laktól a templomig brassai küldöttek , tanácstagok, testvériségi bizottságok tagjai és minden nemzetiség kiváló egyénei vitték a koporsót. Templomban a mise alatt két dalárda : a zernesti és brassai működött. Mise után Dr. Papp Miklós brassai g. keleti gyán.tanár állott szószékbe és igen szabatos emlékbeszédben tüntette föl az elhunytnak életadatait és érdemeit. Ezután a koporsó a templom udvarán levő sírboltba tétetett. Temetés után a nagy számú vendégek egy része Metianu espereshez, mások más barátságos házakhoz hivattak ebédre. Zernest megmutatta, hogy tudja méltányolni a megtiszteltetést, melyet kiváló fiának neve magának a községnek is részébe juttat. — Alduleanuné asszonyság, a mint értesültünk, családjával együtt Zernesten fog tölteni néhány hetet ; utóbb visszaköltözik Pestre, hogy 10 éves fiacskája neveltetését ott végezze be. Adja Isten, hogy a fiúban és a derék leányokban legyen kipótolva az anyának és a hazának a nemes apa kora halála által szenvedett nagy veszteség ! X) Poroszország* létre jövetele és terjeszkedése. (Történelmi correpetitió, írta a Denevér. (Folytatás). Már ezelőtt vettetett meg alapja egy „Porosz hajóhad“ létrehozatalának, sőt Pillauban hajóhadi főparancsnokság is állíttatott fel , minthogy tehát Spanyolország a részéről ígért 1.800.000 tallér hadi segélyt meg nem fizette, sem pedig „Trinidad“ szigetét a Poroszok birtokába nem adta. 1680. évben a porosz hajóraj, három nyűgöt Indiából gazdagon málházva hazatérő , spanyol hajót ejtett zsákmányul . — Spanyolország megelégedett azzal, hogy rosszulását diplomaticai utón fejezte ki. Különös gondot fordított Frigyes Vilmos a gazdászat ipar és kereskedés emelésére , mely végre 1682-ben Africában „Guineában“ porosz gyarmatot igyekezett alapítani „Friedrichsburg“ név alatt, de e terve nem létesülhetvén a megvásárolt birtokot Hollandiának adta el. Az Oder és Spree vizeket hajózható csatorna által kötötte össze és a posta ügyet tetemesen javítva rendezte. Különösen tapintatot és éles előrelátást tanúsított Frigyes Vilmos, midőn a „Svájcz catholikus részéből, Savoyából, Csehországból, Sziléziából és Hollandiából“ kivándorolt protestánsokat országaiba befogadta és megtelepitette, de kivált nagy hordereivel birt 1685. évben a „nantesi edictumnak megszüntetésekor 20.000 franczia protestáns (Hugenotte) Poroszországbani megtelepítése, mert ezen Francziaország legfelvilágosodottabb és legügyesebb iparosai „franczia ipart, franczia élénkséget és franczia műveltséget hoztak magukkal, azt a porosz állam gyarapítására értékesítvén, 1671-ben nagy számú Austriából elűzött zsidó jött Poroszországba, kik szinte a kereskedés élénkítésére nagy hatással voltak. Frigyes Vilmos 1688-ban April 29-én halt meg, utódjának jól rendezett államot, 650.000 tallért és 28.000 emberből álló jól szervezett rendes hadsereget hagyván örökségül. III. Frigyes választófejedelem atyjánál testileg és szellemileg sokkal hátrább állott, de annál fényűzőbb és nagyravágyóbb volt. 1701-ben I. Frigyes név alatt vette fel a „porosz királyi címet“ mely cimbeni haladás habár Poroszország tekintélyét és az európai ügyekbe való befolyását nagyon emelte, és erélyes fejedelem azt sokoldalulag kizsákmányolhatta volna, — ellenkező visszonyok folytán Poroszországnak sok anyagi áldozatába került. Ezen első porosz király különös érdemei közé soroljuk a hallei egyetemnek 1694-ben, és később a berlinitudományos akadémia alapítását. Ámbár atyja tetterejével nem birt, mégis a szerencse által segítve gyarapította birodalmát „Lingen és Meurs grófságok“ valamint a helvét szövetséghez már tartozott 21-dik Canton t. i. a „Neuschateli hercegség“ öröklése által, a Quedlinburgot és Teckelburg grófságot vásár folytán szerezte meg. 1709 ben ragályos nyavalya 250.000 embert pusztított el, a roppant udvari fényűzés és a spanyol örökösödési háború alatt austria részére a Rajna mellett és Olaszországban fenntartott 26.000 embernyi porosz hadseregekre tett költségek folytán ezen 1713- ban elhunyt király, fia és örököse részére és állama terhére meglehetős mennyiségű államadósságot hagyott maga után. Ily nyomasztó állapotban vette át I. Frigyes Vilmos a kormányt és uralkodott 1713 —1740-ig.— Ezen fejedelem takarékos, egész valójában egyszerű és környezetétől is egyszerűséget követelő, különben tulajdon fia iránt is az embertelenségig szigorú volt . — ő oda vitte az államot rövid idő alatt, hogy vaskorával a beligazgatást új kerékvágásba hozván kellemetlen helyzetéből kibontakozott, és halála után nem csak egy jól szervezett és kitűnően begyakorolt 72.000 embernyi hadserget, de 8.700.000 tallérnyi megtakarított összeget is hagyott maga után. 1730. évben Austria Salzburgban és környékén ismét a protestánsokat Wurmbrand gróf helytartó által üldözőbe vétetvén, I. Frigyes Vilmos a kivándorolt 30.000 Salzburgi közül hozzá fordult ki.OOO-et államaiba befogadott, s igy a többször dühöngött dögvész által pusztított tartományokat népesítvén, a földmivelés, ipar és kereskedés emlésére sokat tett. A művészetet nem kedvelte, hanem a jövedelmező gyakorlati forrásokat igyekezett megnyitni, alatta több mint 1000 népiskola nyittatott meg, Potsdamban katonai árva intézetet, Berlinben a „Charité“ című intézetet és lelenczházat alapította. (Folytatása következik.) Magyar képviselőház. A képviselőház május 16-ki ülésében a belügyminiszter Simonyi Ernőnek a munkásmozgalomra vonatkozó minapi interpellácziójára a tényálladék vázlatával felelt , a kereskedelmi miniszter pedig Váradinak az osztrák Lloyd szerződését illető kérdésére válaszolt. A napirenden a ház költségvetésén kívül több elfogadott törvényjavaslat végleges elfogadása és azon módosítások tárgyalása volt, melyeket a főrendiház a községi törvényjavaslaton eszközölt. E módosítások egyike, mely a rendezett tanácsú városok számadásait és a megye ellenőrzése alá veti, az ellenzék részéről támadásokat idézett föl a kormány és a még mindig ideiglenes főrendiház ellen, hol 700 meghivottnak egy törpe töredéke dönt a törvényjavaslatok sorsa fölött. A ház a módosításokat elfogadta. A mai ülésben terjeszté be Zichy Nándor gr. a bankbizottság jelentését is, mely e bizottság egy évi munkájának eredménye. Feb. 17-én egy legfelsőbb királyi leirat következtében az 1869. évi ápr. h. 24-én megnyitott 1869 — 1872 évi országgyűlés második ülésszaka berekesztődött s egyszersmind a harmadik ülésszak f. b. 19-ik napjára hivatott össze. Somssich Pál elnök : Mielőtt a most hódoló tisztelettel kihirdetett legkegyelmesebb királyi leiratnak rendelete szerint a jelen országgyűlésnek második ülésszakát bezárnék, elnöki kötelességemnek tartom annak folyamára visszatekinteni s eredményeit megemlíteni. Ezen második szaknak első ülése 1870-diki évi augusztus 4-dikén tartatott, és az erre következő napokon a képviselőház megválasztván alelnökeit és jegyzőit, — megalakult; azután üléseit bizonytalan időre elnapolván, ugyanazon év október 22-kén gyűlt ismét össze. Azóta a mai napig 117 ülés tartatott. Ezen időszakban az igazolt képviselők legnagyobb száma volt 434, mely szám a toltörtént lemondások és halálozások által időnkint változott. Ugyanis a lemondott képviselők száma 17, az elhunytaké 6, újból választatott 23, kik közül egynek választása — kérvény adatvan be ellene, — bírálat alá vétetett és igazoltatott. A halál által elragadott képviselők száma az első ülésszak alatt elhunytakkal együtt 18-ra rúg, kik között nemcsak társaikat vesztették el a képviselők, de a ház kitűnő tagjaitól, a haza nagyérdemű fiától fosztatott meg. Legyen áldásos emlékük ! A jelen országgyűlés második ülésszakának eredményei a következők : Az 1871. évi állam-költségvetésről szóló X. törvényczikkben megállapított összegek : 1) a rendes kiadásokra 149.923.961 frt., 2) a rendkívüli kiadásokra 55.099.706 frt., 3) hitelműveleti és pénztári kiadásokra 55.780.505 forintot, összes szükséglet 260,804.172 frt. Ezeknek födezete : 1) rendes födezet 145,646.841 frt., 2) rendkívüli födezet 42,610.526 frt., 3) hitel-