Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-09-16 / 77. szám
Dali, Ugrucz, Adalin, Kis-Eskülő, Ördög-Keresztur, Nagy-Esküllő, M.-Fodorháza, Sólyomkő, Babucz, Kovácsi, Sz.-M.-Macskás, Gyula, Csomafája, Bádok, Kidé, Magyar-Újfalu, Borsa, Válaszút, Bonczhida, Gyulatelke, Marokháza, Bogács, Ombuz, Szava, Gyeke, Ilosszu- Macskás, és Kolozs. IV. Egyesült Torda-Aranyos megyét képezik . Az eddigi Torda megyének szent-lászlói, alsójárai toroczkói, mezőségi, mezőkapusi és maros-ludasi járásaiban fekvő községei kivéve a mezőkapusi járásból Pagocsa és Mező-Rücs községeket. Az eddigi Aranyosszék valamennyi községe. Alsó-Fehér megyéből: Brezest, Szártos, Offenbánya, Muncsel, FCsóra, Albák, Szkerisora, Nyágra, Felső-Vidra, Alsó- Vidra, Szekatúra, Csertés, Ponorel, Topánfalva, Bisztra. Végre az eddigi Kolozs megyéből Velkér, Méhes, V. Egyesült Maros-Torda megyét képezik . Az eddigi Torda megyének magyarói, vajda-szentiványi, görgény-szent-imrei és maros-járai járai járásaiban fekvő valamenyi községe, valamint az eddigi mezőkapusi járásból Pagocsa és Mező-Bilcs. Az eddigi Marosszék valamennyi községe. Az eddigi Iváozs megyéből : Nagy-Erese, Szent-Márton, Kis- Nyulas, Nagy-Ölyves, Felső Répa. Az eddigi Naszódvidékből: Maros-Oroszfalu, Monosfalu. Végre Szász- Régen. VI. Csikmegyét fogja képezni : Az eddigi Csikszék valamenyi községe és Csik-Szereda. VII. Udvarhelymegyét képezik : Az eddigi Udvarhelyszék valamennyi községe. Székely-Udvarhely, Oláhfalu. Az eddigi Küküllő megyéből Oláh- Hidegkut, Oláh-Andrásfalva. F.-Fehérmegyéből Felek, Szederjes, Petek, Felső-Rákos. Az eddigi Segesvárszékből Bene (Meburg), Erked. Az eddigi Kőhalomszékből és F-Fehérmegyéből Darócz, Zsombor, (Felső- Fehérmegyében fekvő részével együtt.) Vili, Kis-Küküllőmegyét az eddigi Küküllőmegyének valamennyi községe Oláh-Hidegkut és Oláh-Andrásfalva kivételével, mely két község Udvarhelymegyéhez csatoltatott. A régi Medgyesszékből Körös, Bogács, Felső-Bajom (Bázna) Völcz, Nagy- Ekemező, Kis-Ekemező és Erzsébetváros. IX. Alsó-Fehérmegyét képezik . Az eddigi A.Fehérmegye valamennyi községe az egyesült Torda- Aranyos és Szeben megyéhez csatolt részek kivételével. Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, X. Hunyadmegyét képezik : Az eddigi Hunyadmegye valamennyi községe. Az eddigi szászvárosszék valamennyi községe Szászvárossal együtt a régi Zarándmegye körösbányai és brádi járásai és Nagyhalmágyból 4 község úgy m. Báldovin, Birtin, Brotuna, Buksesd, Cebea, Dobrócz, Grohót, Karács, Karásztó, Kazanesd, Körösbánya, Leancz, Lunka, Mestakon, Obersia, Prihogyesd, Ribica, Ribicsora, Riska, Riskulicza, Steja, Tataresd, Témává, Tokesd, Tomnatek, Tyulesd, Újbaresd, A.-Váca, F.-Váca, Valemáre, Zsunk, Blezseny, Boica, Brád, Bucsesd, Bucaresd, Cerecel, Dupapiatra, Herczegány, Kajanei, Kalaraanesd, Kracsunesd, Kriscsor, Kuréty, A. Lunkoj, F.Lunkoj, Mihelény, Ormindea, Pestyera, Podele, Pottugány, Rovina, Ruda, Sicsuk, Szelistye, Szkrofa, Sztanizsa, Tresztia, Valenbrad, Zdrape, Csunyán, Prevaleny, Baszarabasza Strimba, Vajda Hunyad, Hátszeg. XI. Az új Nagy-Küküllőmegyét képezi. Az eddigi Kőhalomszék valamennyi községe Darócz és Sombor kivételével, melyek Udvarhelymegyéhez csatoltattak. Az eddigi Segesvárszék valamennyi községe Segesvárral együtt, kivéve Bene (Meburg) és Erked községeket, melyek Udvarhely megyéhez csatoltattak. Az eddigi Nagy-Sinkszék valamennyi községe. Az eddigi Medgyes várossal együtt, Körös, Bogács, F -Bajom (Bázna), Völcz, Nagy-Ekemező és Kis-Ekemező községek kivételével, melyek Kis Küküllőmegyéhez csatoltatták. Az eddigi F. Fehérmegyéből, Ágostonfalva, Ürmös, Alsó-Rákos, Bogát I., Datk, Hamágy, Hégy, Hidegkút, Királyhalma, Longodár, Máthé a v , Pálos, Voldorf, Almakerék, Base, Fehéregyháza , Földszin, Héjjasfalva, Réten, Keresd, Sá,Pata.. . - falu, Rudály, Volkány, Zoltány, Alsó-Gezés, Bürkös, Felső-Gezés, Kövesd, Oláh Ivánfalva, Szász- Vecsérd, Bólya, Ilidegviz, Ingodály, Isztina,falva, Mártontelke, Mihályfalva, Péterfalva, Salkó, Saldorf, Szász-Vesződ. Az eddigi Jogszékből Magares, Apátfalva (Ahtsdorf). XII. Fogarasmegyét képezi: Az eddig. Fogarasvidék valamennyi községe, Felső-Fehérmegye •lacz, Rukkor, Oláh-Újfalu, Oláh-Tyukos (Gainár), Boldvár, Kolun, Fogaras. ... . XIII. Szebenmegyét alkotják: Az edigiben szék valamennyi községe, ideértve Nagy ' * *e. is. Szász-Sebesszék valamennyi községe Sz sz . e n.- sel együtt. Az eddigi Szerdahelyszék valamennyi őzsége. Az eddigi Ujegyházszék községei a ma*e* ,,s Apátfalva (Abtsdorf) kivételével, melyek Nagy- u * . megyéhez csatoltattak. A volt Alsó-Fehérmegye Mág, Szecsell, Ecsellő, Sebeshely, k?“BZr’ , Kákova, Kápolna Lugag. Az eddigi Felső-Pehérbol . Hortobágyfalva (Kornicel) és Szt-Jánoshegye ( uce ). XIV. Háromszék megyét képezi. Az eddigi Háromszék valamennyi községe. A volt I.-tehérböl . Márkos, Nyén, Bodoly, Bodza, Lüget, Nyáras-Pataka, Élőpatak, Nidvég, Arapatak, Erősd, Büksz , 11 Újfalu, Alsó- Volál, Felső-Volál, Karatna, Peselnek, Szárazpatak, S.-Szent-György, Kézdi-Vásárhely,yefalva, Bereczk. . D . XV. Brassó megyét képezi. Az eddigi Brass - vidék valamennyi községe Brassó város várossal együtt Háromszék virága. — Eredeti elbeszélés. — Irta Eva. (Folytatása.) De az ismeretlen levele kínzó benyomást tett Albinára. Hogy lehet az, hogy valaki imádjon egy eszmény képet, kiben ábrándjai, szép álmai, ifju reményei összpontosulva lőnek; ki zengzetes hangjával, természetes és mégis előkelő modorával magáévá tett egy nő szívet, elszédített egy soha nem hajló büszke főt, és az az ideál már a másé. Oh mennyi keserűség, mekkora fájdalom van ebben a kis szócskában vegyítve: — a másé! Hát az a gyönyörű szempár, azon szép magas homlok, azok a hullámos fürtök, az a szépen metszett beszédes ajk, mind, mind a másé! Lehetett volna-e ennél szomorúbb ébredése Albinénak egy rövid álom után Vethetett volna-e az ismeretlen keserűbb mérget egy fiatal leány örömkelyhébe annál, mint mikor felfedezi előtte, hogy az, akit szivének legtitkosabb érzéseivel imád, akinek minden szavára lázas remegésbe jött szerető kebele: az a férfi már a másé. Albina nem tudott nyugodni. Gondolatai ziláltak lőnek, szép fehér homlokát veritékcseppek gyöngyözék, szemei szokatlan tűzben égtek s hirtelen kiszökött ágyából, felöltözködött és kisietett az orgonabokrokkal szegélyezett lugasba, boldog órái, szép emlékei egyetlen néma helyére. * * * Barlay Arnold meg nem foghatta Albina magaviseletének okát. Több ízben meg akará látogatni őt, de mindannyiszor vissza lett utasítva egy-egy gyöngéd ürügy alatt. Míg végre abban állapodott meg, hogy Albina bizonyosan más értékesebb látogatásokat fogad el, melyek feleslegessé teszik őt teljesen. És Arnold ezt igen természetesnek találta, ő soha nem kötött igényeket Albinához, amivel nem is közeledett hozzá bensőbb okokból. Sőt most, hogy ki lett zárva Albina társaságából, kissé fájdalmasan esett ugyan, de megnyugodott azon tudatban, hogy Albina megérdemlett szerencsében részesült. Ha tudta volna! .... Azonban Etelka részéről is jókora mellőzésre talált. A vidám kis teremtés most a legkomolyabb hangon adó tudtára Arnoldnak, hogy teljesen visszavonul a világ zajától és minél kevesebb alkalmat akar magának szerezni arra nézve, hogy társaságokban töltse idejét. Nyilvános cérzás volt Arnold gyakori látogatásaira. Abbahagyta tehát ezt is, ámbár el nem gondolhatta, mi adott okot ezen különös kettős változásra. Minden idejét tanulmányainak szentelte. Tanulmányozta Háromszék talajviszonyát s azokból koránkint érdekes közleményekkel lepte meg a tudós világot. Nem igen látszott törődni az emberekkel, azok viselt dolgaival, csak Albina sorsa iránt nem maradt egészen közönyös s mikor értésére esett, hogy a szép leány kedélybetegségének valami újabb oka lehet: minduntalan kereste az alkalmat, mely őt annak megfejtéséhez vezesse. Az alkalom nem késett sokáig. Különös eset kezdette foglalkoztatni a városiakat. A főcselekvő abban Albina volt. Valami rejtélyes ismeretlen nagy szerepet játszott benne, de az egész kimagyarázhatlan volt a közönségre nézve. Arnold utána járt a dolognak és megtudd a következő részleteket: Egy ízben Albina levelet kapott, mely csak néhány szóból állott, de amint látszott, mélyen hatott bánatos lelkére, mivel erős lázt kapott utána és egy hétig folytonosan szenvedett abban. — 298 — 31.Vásárhely, 1876. aug. 19. Dies irae, dies illa, Solvet saeca in favilla. (Folytatás.) Szász-Régen bírája előbb ,/13 órakor kapta a táviratot helyi polgár Wagner Frigyestől a tűzvészről s a segélyre felszólítást, és oly gyorsan intézkedett, hogy az ottani tűzoltók parancsnoka Kim Gottfried János 14-ed magával és oltószereivel, készleteivel 714 órára útban volt Maros-Vásárhelyre, ahová 5 óra tájt a lehető sebességgel meg is érkezett, és átvette a rendszeres oltás vezetését. Előbb az utczákban égő nagyobb házakat igyekeztek oltani, azután a piacz elején álló két emeletes nagy Görögház lángban álló felső emelete kioltását tűzték ki feladatul, amely mint égő torony a magasban hozzáférhetlenül mindenfelé hordta a tüzet folytonosan veszélyeztetve a közelében eső plébániát s más azon vonalban eső utczasorokat. A második emelet lángoló ablakai párkánya alá támasztott létrán szédítő magasságban mászott fel nevezett tűzoltó parancsnok hasonló bátor társaival Kirscher János és Schmied Józseffel, kettő közülök az égő szobákon áthaladva a túlsó oldalon, egyik kívülről a létrán lezuhanó égő anyagok közt életveszélyeztetve helyezték el magukat és mentő szereiket és megkezdették az ottan elhelyezett kir. járásbíróság irodai szobáit és az izraeliták hasonlóan lángban álló imaszobáját rendre oltogatni és így az első emelet beégését is megakadályozni. A beállott éj folyamában háromszor kellett mentő munkásokat ismételni, míg reggel felé sikerült is bámulatos áldozatkészségük, merészségük és ügyességüknek. Mindnyájan derekuk és elismerésre méltóan viselték magukat, hanem a név szerint megemlítettek, a halál megvetésnek, az áldozatkészségnek és ügyességnek ritka példáit mutatták fel előttünk. Reggel felé a vasúton külön vonattal a kolozside jött beszélni a kis nefelejtshez. Kezébe vette azt és a kis virág hervadt szirmai beszédesek lettek : „Ha szeretsz valakit, légy boldog vele örökre!“ „Ha bánatod lesz, ha megcsal valaki, gondolj reám, én imádkozom érted örökre“ .... „Mikor nem is várod, mikor nem is látod , áldjon meg az isten“................. „És ha eszedbe jut egy szerencsétlen teremtés, kinek szive összetört, hullass érte könyet, de te légy boldog örökre“.................. „Minden lépésedet angyalok kisérjék, áldjon meg az isten !“............... S mig a kis nefelejts beszélt, azalatt lassanként nedves lett a kis virág — — Albina könnyeitől ölében. És azután Arnold képe még inkább szivéhez nőtt. Csak egyet látott álmában, egyet hallott ébrenlétében : Arnoldot. Napok és hetek múltak el s még Etelkát sem bocsátotta azalatt magához. Össze volt törve a szív, de még jobban égett mint addig s reménytelenül is forrón szeretett. Etelka pedig azt gondolta magában : — Albina szereti Arnoldot s ezt előttem titkolni akarja; legyen boldog velovári és hidasi egyesült tűzoltók és a közeli falukról berendelt vidékiek is megérkeztek és úgy ápril 13 án sikerült a tűzvész megfékezése. A felkelő hajnal a város legszebb részei felett még égő füstölgő romokat talált, az emeletes házak tetején megmaradt égbe meredező kémények kinyúló falromok, az összeroskadozott házakból egy emberi gonoszságból szándékosan felperzselt, kiirtott város megdöbbentő szomorú képet tárt élőnkbe a nagy és egymástól negyedórát távolra eső vonalokon és tereken. A tűzvész ereje nagyságáról fogalmat nyújthatnak azon körülmények, hogy a szilárd alkatú házak pléh fedelei is, mint a szalonabőr felkondorodva, a vaserkélyek kiégve és foszlányokban szakadoztak le és csüngtek, a cserép száz meg száz apró darabokban pattogott szét, az emeletes bolthajtásos épületek, vasajtókkal védett bolthelyiségeikel együtt több helyeken leégett pinczeboltok gyűltak be, sok helyeken a szobákban minden izzó hamuvá válva, amellett poharak összeolvadva, némely pohár ezen olvadási processus alatt egész más alakot öltve ép állapotban találtatott meg, az úgynevezett tűzbiztos szekrények helyükről leborulva összetörve és annyira átmelegedve fordultak helyenkint elő, hogy a bankó pénz és papirok a hévségtől részint megemésztettek, részint elpergelődtek. Legnagyobb résznek az égő házakból nem volt ideje semmit is a rajta lévő öltözeten kívül megmenteni, a terekre és kertekbe kivitt ingóságok is,és a kifejlett hévség erejétől a biztosnak, vélt helyeken égtek össze. Szerencse volt a nagy szerencsétlenségben, hogy azon helyiségen, ahol a tűz kezdődött a több mázsa kész töltés biztosabb helyre vitelére idő volt, így a puskaporrobbanás következményeinek eleje vézetett, továbbá, hogy a szél a roham irányát nem változtatva, az inkább a téves helyeken vonult át, a várbeli templom, vagy a vár melletti barátok községileg a város közepére és azt uralgó helyre mintegy becsempészett és azt folytonosan fenyegető „trójai ló“ valódi tűzfészek meg nem gyűlt, estére kellve a szél ereje csillapodni kezdett, hogy emberélet közvetlen a tűzveszélyáldozata nem lett és hogy a nyári színház nem akkor, mikor emberekkel zsúfolt, hanem most üresen égett le. Az anyagi károsodás fekvők és felkelhetőkben szerfelett nagy, félmillió értéken felül tehető; a város piacza sorain lévő szebb házak és jobb módú polgárainak vagyona megsemmisült. Hivatalos felvétel szerint a váron kívül 85 háztelek, abban lakozó számos telek ingó vagyonával és számos melléképületeivel lett a tűzvész áldozata. A Szentkirály utcza már fentebb jelzett utczasor vonalain kívül a Szentgyörgy-utcza egyik felől a Filep Albert megvédett szegelet-házáig, másfelől még tovább a Dobolyi Sándor házáig, ennek is, valamint Borosnyai Pál szomszéd emeletes háza melléképületei leégtek, a piacz elején álló Görögház melléke a Baruchféle házig, a Kisváros-utcza mindkét oldala és a vár északi falaival szembe lévő kövecses utczasor majdnem be az oláh templomig. Ezen a soron egyedül a város fizetett kéményseprője tulajdonháza otthon lévő legényei működésük által mentetett meg. Ez az igazi pro domo sita. A várban a várparancsnoki épületben a katonai iroda, a Görögház felső emeletén a városi kir. járásbíróság és izraelita imaház, özv. Nagy Jánosné házában a tks. kir. illetékhivatal, Dr. Antal lakházánál a marosvásárhelyi ügyvédi kamara irodája minden készleteivel, özv. Reichné házánál a helytt állomásozó generális, özv. Csiky házánál a csendőrkapitány lakhelyisége, irodája, Derzsi háznál a marosszéki tűzkármentő társaság irodája szenvedett és pusztultak el vagy egészen vagy nagy részben. (Vége következik.)