Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-09-27 / 81. szám
81. szám Sepsi-Szentgyörgy, szerda, 1876. szeptember 27. VI. évfolyam. Kiadó-hivatal: Po 11A . Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége BudapestenNEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, és a háromszéki „Háziipar-egylet“ hivatalos közlönye. Szerkesztőségi Iroda: Branyai utcza 60. sí. alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők, megjelenik ezen lap hetenkint kétsszer: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben lázhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész év . . 6 ft. — kr. Fél év . . . 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilt tér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a W W WSW 6 W 5 cimü politikai, társadalmi és közgazdászati lap IV. negyedévi folyamára. Előfizetési feltételek : Október—decz. . . 1950 „ Külföldre egész évre 8 „ — „ Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalának Pollák Mór könyvnyomdája Sepsi- Szentgyörgyön küldendők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani — miután felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala lére oda ígérték hadi erejöket a török portának, akik bizonyára vissza tudják adni a nekik kölcsön adandó muszka kancsukát. De hagyjuk, most szünet van. Dolgozzék fényes termeiben a politika s ha ez nem dönt, tiz nap alatt a szerbek kinyugosznak s véresebb lesz a harcz Milán szerb király alatt. B. K. Budapest, September 23. A berlini tanács addig unszolta a portát, mig ez egy tiznapi fegyverszünetet kötött. Oly fegyverszünet ez, mely új erőt kölcsönöz a szerbek vitézségben elfáradt hanyatló erejének. Ki tagadná, hogy a porta nem szívesen kötött fegyverszünetet akkor, midőn ez a legjobb esetben is csak veszteségére történik; ki adná az alkalmat fegyverrel vívó ellenfeleinek jó szívvel akkor, midőn ez nem másra, mint elfogyott töltények készítése s kimerült ereje visszaszerzésére fordittatik. S ha ezen idő alatt a szerb hadsereg újból megerősödik ,az orosz segedelemből lőszer és hadi erőben valószínű, hogy a háború nagyobb mérveket ölt fel, s nem egyebet mint az orosznak a háborúba való komoly beavatkozását eredményezi. Hogy a szerbek tényleges segedelmeket kaptak és kapnak, ehez már a fülek régen hozzá szoktak. Ugyan honnan vették volna ők azon merész állításokat, a henczegő politikát, melyet eddig eléltek, ha nem az orosz birodalomból ? Minél tovább halad az idő, annál tarthatatlanabb a béke s minél többet beszélünk a békéről, annál inkább tornyosulnak a vészes felhők a török láthatár felett. Az orosz lapok nem a békét, a háborút akarják. Akarják azt hévvel, akarják azt feltétlenül. A legkisebb balesetet felhasználják török részről ürügyül arra, hogy éhes szájakkal a törökbe kaphassanak. Azon hírt, hogy Németország hadseregét az orosz rendelkezésére ajánlotta, a közelebi német lapok is megerősítik hozzátéve azt, hogy a szerződést Bismark is aláírta. Ez által akarja az orosz magát határt átmenő lépéseiben biztosítani, azon határt átmenő lépéseiben, mely az európai államok nagy részének érdekeit is magával ragadja. Magával ragadja elsősorban is monarchiánk és Angliáét. Anglia integritása érzetében háborút nem akar. Szabadelvű pártja úgymond: Nagybritania háborúba avatkozását Oroszországgal szembe csak akkor kezdheti meg, ha egy európai szárazföldi nagyhatalommal szövetségben áll, ami iránt még lépés nem történt. Anglia tehát hallgat. Oroszország tehet, amit akar. De minden hallgatása mellett is ragaszkodik azon állításához, melyben kimondta, hogy Európában Törökországnak rövidséget szenvedni nem lehet, nem szabad. Nem feltűnő, ha Oroszország Törökországnak háborút szán, mert erre tán jó előre el van készülve, de megjegyezzük, miszerint nemcsak Törökországnak, hanem egyszersmind azon egy vallási népfajhoz tartozó muzulmánoknak is szente a hadat, akik már jó előre rendelkezés A kiegyezés Magyarország és Ausztria közt létrejött. A nyolcvan millió bankadósság választott bíróságra bizatik, melyben egy magyar és egy osztrák bírót választanak és ezek választanak egy külföldit elnöknek. Ha a választásban nem egyeznek meg, úgy a király nevezi ki az elnököt és dönti el, illeti-e és mi Magyarországot ez adósságból ? Az összes javaslatok azonos szöveggel januárban jőnek a parlamentek elé. Miként fog a „Mikó-alapítvány“ növekedni az idő folyamán. Néhai nagyméltóságu gróf Mikó Imre ő excellentiájának a sepsi-szentgyörgyi ev. református tanoda javára tett 60.000 forint alapítványa a nagyságos grófnak nemcsak a székely nemzet iránt érzett nagylelkűségéről tesz tanúbizonyságot, hanem magán hordja az a számító észnek és mély belátásnak bélyegét is. Most kezdetben is oly tekintélyes összeg ez, hogy képes lenne a tanodát virágzó állapotra juttatni ; ha pedig egy kis számítást teszünk, ki fog tűnni, hogy fokozatosan hivatva van ezáltal tanodánk idővel egy virágzó egyetemmé fejlődni. A végrendelet értelménél fogva a 60,000 frtnyi alapítvány felerészének, azaz 30,000 írtnak 5°/0-os kamatja, vagyis 1500 forint azonnal folyóvá tétetik a tanoda részére; a más 30,000 írtnak 51/,°/608, valamint az első 30,000 frtnak 51%,‘°8 kamatja mindaddig tőkésittetik, mig az egészalapítvány 100,000 forintra nem rúg. Ezt pedig eléri 141/,, kereken 15 év múlva. Ezután tehát a tanoda élvezi a 100,090 forintnak 5 °0-os kamatját, vagyis 5000 forintot évenkint. Az 7,° 0 tartaléktőkévé alakittatik s igy minden évben félretétetik 500 forint. Ezen évenként félretett s kamatos kamatot hajtó 500 frtból kerek számban 45 év múlva kikerül a második százezer forint. Ezen utóbbi százezer frtnak 4°/0-os kamatja újból fordíttatik a tanoda évi szükségleteire, ami 4000 frt s az előbbi százezer 5°/0-os kamatjával 9000 frtot tesz. A hiányzó IV,0/08 valamint az első 100,000 frt Va°/o‘08 kamatja újból tőkésízetvén, évenkint félre tétetik 2000 frt, amiből 24 év elteltével kikerül a harmadik 100,000 frt. 84 év múlva élvez a tanoda évenkint 13 ezer frtot. Az első százezernek 7í°/o ^8 a két utós 0^ százezernek 17*%* os kamatja, tehát évenkint 3500 frt ismét tőkésittetvén, 17 év lejártával kikerül a negyedik 100,000 frt. 11a most újból az első százezernek l/10/0 s a három utolsónak 11/,0^*08 kamatja, vagyis évenkint 5000 frt tőkésittetik, 14 év elteltével előjön az 5-ik százezer. Azután évenként 6500 főt tőkésittetik s 12 év múlva a 6-ik; így tovább 10 évre a hetedik, 8 évre a nyolczadik, 6 évre a kilenczedik és 5 évre, vagyis másfél század múlva kikerül a tizedik százezer, vagyis egy millió. E folytonos növekedés így menvén tovább-tovább, világos, hogy a sepsi-szentgyörgyi jelenlegi algymnasium hivatva van az idők folyamán a legvirágzóbb egyetemmé fejlődni. Méltán viseli azért e tanoda a „Mikó“ nevet most s méltán fogja viselni ezután, midőn a tizezerekből százezerek s a százerekből milliók lesznek. Brassó megye első évnegyedes közgyűlése sept. 23-án. Brassó megye első évn. közgyűlése igen érdekesen folyt egyes mozzanataiban le. Érdekes főkép e közgyűlés azért, hogy a fiatal szászok alkotmányos téren, igaz igen kevés alkotmányos érzületet árulva el — először mutatták be a közigazgatás teréni opponálási képességüket. Az ó-szászok sokkalta több alkotmányos érzületet árultak el, mint a jung-sachsok. Az oppositiót a jung-sachsok, illetőleg a „versailes“ fiatalszász-tanya lelket élesztő korától lelkesült szájhősök képezték. Az ószász párt mérsékeltségének, higgadt, józan gondolkodásának elismerésre méltó jeleit adta. Ellenkezőleg a jung-sachsok. Nekik opponálni kellett, opponálni, ha mindjárt ő felsége a király eljárása ellen is, kinek személye minden magyar alattvaló előtt " ........ ................... " nemzetiség, vallásra tekintet nélkül szent és sérthetetlen. Főispán Szentiványi Gyula a gyűlést egy igen szép beszédben nyitotta meg. Megnyitó beszédében a gyűlés tudomására hozta az ő felségénél Szebenben történt tisztelgés eredményét, fölfejtette, hogy a főispán van hivatva és ennek alkotmányos joga intézkedni az iránt, hogy kiválóbb esetekben, ha a közgyűlés nem hivattathatik az idő rövidsége miatt össze, a megye és város kellően legyen képviselve. Az ő felségéhez tisztelegni ment 15-ös bizottság csak a megye nevében tiszteleghetett. Elmondta ő felségének üdvözlő beszédére mondott kegyelmes válaszát. Főispán beszéde egy vidéki bizottmányi tag felszólalása folytán német nyelven is tolmácsoltatott. Schnell főbíró meleg szavakban emlékezett meg a küldöttségnek ő felsége által történt fogadtatásáról. Ezután a tárgysorozat került tárgyalás alá. Elsősorban tárgyaltatott a közigazgatási bizottságra vonatkozó miniszteri rendelet. A vén és ifjú szász párt között heves vita folyt e kérdésben le. A vita eredménye lett, hogy az ó szászok győztek és e bizottságba nagyobbára higgadt gondolkozásu és alkotmányos érzelmű tagok választattak. Tárgyaltatott a szervezkedési rendelet. Főispán ajánlotta, hogy e tekintetben egy 15 tagú bizottság küldessék ki. Élénk vita után elfogadtatott s egy 15 tagból álló bizottság küldetett ki, melyben az ó-szászok viszont többségre jutottak. A költségvetés tárgyalása elhalasztatott addig, míg a szervezés megtörténik, üdénk vitára szolgáltatott okot a nyelvkérdés. Ugyanis a kormány az ügyek könnyebb elintézése és a tanácskozás egyszerűsítése szempontjából ajánlotta a magyar nyelv elfogadását. Dr. Papp indítványozta, hogy a kormányhoz, miután ez ajánlata a községekben ki nem vihető, e tekintetben egy felvilágosító felirat intéztessék. Főispán ajánlata folytán a felirat intézése elfogadtatott. Az egészségügyi bizottságba 9 rendes és 9 választott tag választatott. Az állandó választmányba 24 tag — átvétetvén a régi tagok. Szőnyegre került a következő — több jungsachi bizottsági tag által aláírt — hirhedt indítvány u. m.: 1. „Mondja ki a közgyűlés határozatilag, hogy a megye Őfelsége üdvözletére küldöttséget nem küldött. 2. „Hogy senkit fel nem hatalmazott a megye képviselésére. Ez indítvány felolvastatván, Diamandi Manói© közbecsülésben álló román polgártársunk, mint egyik aláíró kérte, hogy neve az aláírók sorából töröltessék ki, miután ő a „szamárságot“ (saját szavai) csak több aláíró unszolására írta alá — most pedig a főispán előadásából, annak helytelen és nevetséges voltáról meggyőződött, meg arról, hogy félrevezettetett. Pap Józsefbiró indítványozta, hogy a gyűlés ez indítvány felett térjen napirendre, miután ez indítvány látszólag illegalitást foglal magában. Indítványa ügyvéd Schnell azon felszólalása után, hogy az aláírók czélja sem volt az illegalitás, s csak azért indítványoztatott, hogy az ő felsége üdvözletére kinevezett küldöttség tisztelgése ne tűnjék úgy fel, mintha az új szervezés feletti öröm miatt történt volna a tisztelgés, név szerinti szavazás folytán 54 szavazattal 22 ellenében elfogadtatott. A jung-sachs-párt ez indítványt erősen tájékozta — az ó-sachsok, románok és magyarok sokkal több lojalitással bírtak őfelsége szetvélye iránt, hogysem ez indítvány tárgyalását megengedhették volna, így a hirhedt indítvány csúfosan megbukott. Vasadi indítványozta, hogy főispánnak szavaztassák eljárásáért bizalom, mire főispán kijelentette, hogy ez indítványnak hely nem adathatik, mer 24 órával azelőtt írásban be nem adatott. Főispán az alispáni teendők elintézésére, miután főbíró Schnell gyengélkedése miatt az alispáni teendők elvállalását nem volt hajlandó elfogadni, Koll Gyula tanácsost, a tiszti ügyészi teendők elintézésére ügyvéd Lengerut az ügyvédi kamara alelnökét helyettesítette. A gyűlés általában — egyes momentumokat kivéve — igen emelkedett szellemű és hazafias irányú volt. Háromszékmegye első évnegyedes közgyűlése September 26-án. Főispán a kinevezett bizottság által a gyűlésbe meghivatván — a gyűlést következő beszéddel nyitotta meg : Tekintetes bizottsági közgyűlés! Midőn megyénknek első rendes közgyűlését megnyitanám egy bizonyára pár nappal ezelőtt mindnyá-