Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-11-08 / 93. szám
93. szám. Szerkesztőségi iroda: Sraskai utcza 00. a mi itt, hová a lap szalami részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Fóllák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége Budapesten Sepsi-Szentgyörgy, szerda, 1876. november 8. VI. évfolyam. NEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, a háromszéki „Háziipar-egylet“ és a si sztgyörgyi „önkéntes tűzoltó-egylet“ hivatalos közlönye. megjelenik ezen lap hetenkint kétsszer: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben sánchoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész év . . 6 ft. — kr Fél év .... 3 ft. — kr Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyiktór sora 15 kr. A keleti háború. Sepsi-Szentgyörgy, nov. 7. A fegyverszünet. A porta az orosz követ első javaslata értelmében két havi fegyverszünetet adott. Szerbia és Montenegro a két havi fegyverszünetet elfogadták. A fegyverszünet nov. 2-án vette kezdetét. A porta által elfogadott orosz ultimátum csekély kilátást nyújt a békés kibontakozás lehetősége iránt s általános a meggyőződés, hogy az ultimátum elfogadása újabb zavarokra fog okot szolgáltatni. A porta a fegyverszünetet igen ügyesen úgy tüntette fel, mintha az a nagyhatalmak közvetítése folytán létesült volna. A porta a fegyverszünet megkötését következőleg notificálta : „Ignatieff tábornok kormánya nevében két havi fegyverszünetet kérvén satöbbi hatalmak képviselői e kérelmet támogatta, a fényes porta, hogy újabb bizonyságát adja békülékeny szellemének, megadta a fegyverszünetet s megparancsolta hadvezéreinek, hogy az operatiókat függeszszék fel. A fegyverszünet nov. 2-tól kezdődik. Oroszország e fegyverszünet engedésben megnyugodott, miután úgyis közvetlen czélja volt a szerb sereg teljes megsemmisülését megakadályozni. Oroszország a fegyverszünet kierőszakolására készen volt s ha a porta azt meg nem adja, képviselőit visszahívja a török birodalomból. A mediatió. A diplomatiai közvetítésnek első teendője a fegyverszünet folytán a hadakozó felek között a demarkationális vonalat megállapítani. Mint a „P. Ll.“-nak írják, az öt hatalom már mégis egyezett abban, hogy a demarkationális vonal a katonailag elfoglalva tartott terület szerint alaputtassék meg. A porta újóbbi magatartása nagy erkölcsi hasznára volt Törökországnak. A hangulat igen kedvező a török ügy iránt, s a sajtó és a hatalmak képviselői szerencsekivánatokkal üdvözlik a portát önmérsékletért. A conferenţia. Oroszország újból fölvetette a conferenţia tervét s azt kívánja, hogy az ne Konstantinápolyban, hanem Brüsselben tartassák meg s abból a porta ki legyen zárva s hogy állapítsa meg Bosznia katonai megszállását. Minden jel arra mutat, hogy a conferencia megtartatni fog, a berlini és bécsi kormány már csatlakozott hozzá. fia A ‘13j «f* €J A Egy pár kapocs története. — Novella. ■— írta ifj. Dobay János. (Folytatása.) A kaczér nő olyan, mint a hímes pillangó, mely egyik virágról a másikra száll, mindeniken élvez és azután ott hagyja hűtlenül; játszik a férfiszivekke , kinozza, boldogtalanná teszi s azután kineveti. Én tudtam ezen szép tulajdonságokat, ugyanezért a hölgy tüzes lövegei elöl a közönyösség védbástyái mögé vonultam és erősen feltevem magamban, hogy nem fogok semmiesetre szerelmes lenni, mert korán átlátom, hogy ő nagysága bódítása tárgyául szemelt ki. Ebben az időben husz éves valék, minden szép iránt fogékony kebellel s határtalan imádám a szép nemet s különös gyengeségem vala, hogy egy pár fekete szemért a tűzbe is képeslettem volna bemenni. A hölgyekben különösen a szendeséget és mély érzelmeket szerettem, miért kétszeres visszatetszést szült bennem e túlcsapongó, gúnyos beszédű nő. Ott maradok, mert az udvariasság nem engedő egyedül hagyni. Beszélgetőnk ezerféle tárgyról, színházról, könyvekről, napi hírekről, mikről ő nagysága a legnagyobb contemnatióval beszélt. Szörnyen unatkoztam. Hanem egyszerre az én hölgyemen nagy változás történt; eddig túlcsapongó kedvével és mindent contemnáló modorával felhagyva, hirtelen merengővé vált, szemeiben az eddig szikrázó sugarakat valami ábrándos méla fény válta fel; arczán néma, szomorú kifejezés ült, mi oly kedvessé téve, hogy azonnal megnyerő rokonszenvemet. Nagyon csudálkoztam e hirtelen átváltozáson s kezdem hinni, hogy tévesen ítéltem meg e nőt. Minden szavában annyi fájdalom, annyi szendeség nyilvánult, hogy szívemet hevesen érzem dobogni. A tagok szép számmal jelentek meg. Több tárgyalt ügy közril felemlítendőnek tartjuk) az utak felülvizsgálására vidékenként egy-egy tag küldetett ki. 2) Tusnád és Málnás fürdőbirtokosság felhivatott, hogy e két helyen felállítandó távirdai állomás érdekéből szállást és távirda fákat ajánljanak. 3) A közmunkaerő pontos számbavételére nézve azon célszerű intézkedés létetett, hogy az összeírásnál a községek kölcsönösen egymást ellenőrizzék. 4) Az adófelügyelőnek az adók állásáról szerkesztett jelentése tudomásul vétetett és az adóvégrehajtásnak kezelése iránt határoztatott, hogy az első sorban a községi elöljáróságra bizatik, fentartatván a községek Sétálni kezdettünk a fasorban ; a hold épen akkor tűnt fel nyájas arczulatával s a fák sudtrai közt egy-egy sugár áttörve megvilágitásáranem gyönyörű vonásait, annak valami túl világi kinyomatot kölcsönözve. Hallgatva haladánk egymás mellett, kiki saját gondolataival elfoglalva. Többször rátekintek társnőmre, — de látva elmerültségét, s hogy valami kínos gondolattal tépelődik , átallottam megzavarni, hanem titokban résztvevőleg vizsgálom halvány arczát, melyen a fájdalom egész világa tükröződök, mig végre nagyot sóhajtva rám tekinte s igy tőré meg a csendet: — Nem talál ön uram nagy hasonlatosságot a mi utunk és az álét közt ? Bámulva tekintek rá e különös kérdés felett. — Nem értem önt asszonyom — felelém. __ Látja kérem, midőn ezen a hold által gyengén megvilágított fasorban sétálunk, hol árnyékba esünk, hol meg teljesen világos helyen megyünk át ; nem ilyen-e az élet is, ma örömek verőfénye sugárzik ránk, holnap pedig a bánat sötét jellege borul létünk egére, hanem ez sem egyenlően van elosztva az emberiségnek, vannak, kik az élet örömeit csak hírből ismerik. E szavakat oly szomorú mosolylyal kiséré, hogy szivemet érzem megrepedni s vádolom magamat, hogy elég botor valék ez angyalt kaczér, szivtelen nőnek nevezni ; hisz ez martyr, — gondolám — ki a világ előtt nevet, vigad, hogy azt elámitsa, míg szivében halált hord. Hosszú szünet után, miközben társnőm nagyokat sóhajtott, mintegy szavaira felelém : __ Önnek igaza van asszonyom; a sors nem egyformán osztá az embereknek az örömet és fájdalmat, hanem megvagyok győződve, hogy csak azokat sújtja kik azt megérdemlik s az ily angyaloknak, mint nagysád, az élet utain csak rózsák nyílhatnak. __ Uram! én önt lovagias embernek tartom s remélem, nem fog visszaélni bizalmammal, tudom, hogy nem fogja kigunyolni szerencsétlenségemet, mert ön oly nemeslelkünek látszik. E szavakkal rám tekintett, tekintete szivem minden zugát átjárd. Németország magatartása. A német császári trónbeszéd kifejezést ad annak,hogy Németország nem száll sororopókat Oroszország és a panslavismus érdekei mellett és főleg Ausztria ellen nem. Németország politikája egyszerűen arra terjed ki, hogy közvetítő szerepet vigyen Orosz- és Ausztria- Magyarország között, mely két állam a paedicatio kérdésében előbb-utóbb összeütközni fog. Szerbia és Montenegro, Szerbia és Montenegro elfogadták a fegyverszünetet. Szerbiában a viszonyok válságosak. (Csernajev Milán által letétetett s határaival Sveitzba vonul ; a hadsereg föloszlásnak indult. Montenegro meggyőződött, hogy területnagyobbodásról szó se lehet s igy elfogadta a fegyverszünetet Monarchiánk. Monarchiánk, úgy látszik, kezd felhagyni az oroszszal szemben követett passiv politikájával s a hivatalos „Freindenblatt“ inti Oroszországot, hogy ne helyezze magát a legszélső ellenzésbe Európával. Francziaország. Francziaországban a kormány nyilatkozott a keleti kérdésben. E szerint a kormány az őszinte békepolitika mellett van. Jövőre nézve azonban fentartotta magának a kormány a szabad elhatározás jogát. A harcrtér. A szerb sereg minden ponton teljesen megveretett. A törökök győzelmeik folytán kedvező téli szállásokat szereztek s előnyös állásokat a háború folytatása esetére. Háromszék megye közigazgatási bizottsága gyűlése november 7-én azon joga, hogy szükség esetében adóvégrehajtókat is állítsanak fel. Kossuth a keleti kérdésről. Kossuth is úgy látja, hogy a török birodalom kikerülhetetlenül fel fog bomlani, és a török faj nem lesz képes semmi hivatást betölteni, legalább Európában. A törököknek az a szerencsétlenségük, hogy ők voltak az utolsó hódító faj földrészünkön, és az ő bejöttekkor az államok alakulása már nagyon előhaladott fokon állott. Mikor mi magyarok Európába jöttünk, mai hazánknak területén még nem találtunk valódi államokat, hanem csak népcsaládokat Da a török teljesen szervezett kész államokat hódított meg, államokat, melyek saját kultúrájukkal, történelmükkel és nemzeti jelleggel bírtak. Az ilyeneket pedig teljesen elenyésztetni és egy új államnak politikai és művelődési tényezőivé tenni a legnehezebb feladat. Kossuth nincs abban a nézetben, hogy Törökország keresztény népeinek és a délszláv fajoknak felszabadulása minden körülmények között veszélyt jelentene hazánkra nézve. De a szerbeknek jelenlegi küzdelme és diadala hazánkra semmi jót nem hozhat. Ha még teljes függetlenséget vívnának ki! De vájjon függetlenek lesznek-e ? Bizony azok az apró aldunai államok önmagukban soha önálló politikát nem követhetnek, hanem mindig kénytelenek lesznek egy hatalmasabb szomszédra támaszkodni, és ez a támasz nem lesz az osztrák, hanem az orosz. Oroszország nem is kíván egyebet, mert nem több földre van szüksége az orosz hódításnak, hanem arra, hogy a neki alárendelt kis államok által befolyását kiterjessze és Ausztria-Magyarországot körülkapcsolja. Semhogy az bekövetkezzék, inkább a törököt kell védelmeznünk, mert bizonyos, hogy a török szomszédság nem veszélyes, és az orosz annál veszélyesebb. Oroszországnak meggyengüése és ártalmatlanná tétele az előfeltétel ahoz, hogy a török birodalom felbomlásába és a délszlávok függetlenségi törekvésébe belenyugodnunk lehessen. Szükséges volna Lengyelország helyreállítása és Magyarország teljes függetlensége. (! ?) Jelenleg a török birodalomnak felbomlása minden kétségen kívül súlyosan fenyegetné saját jövőnket, a felhőmás ugyan elmaradhatónak látszik, de csak úgy szabad megengednünk, hogy az a szabadságnak javára váljék, és ne az orosz hóditás érdekét segitse elő. És mig ez nem lehetséges, addig nem — képzeljen ön magának egy nőt — folytat, — kit a sors érzékeny, minden szép és nemes után hevülő s talán egy kissé fellengős kebellel áldott, vagy helyesebben vert meg, ki bőségben, gond nélkül és szülői túlságos szeretet által elkényeztetve élte át első ifjúságát és gondtalanul szőtte ábrándjait. A gyermek hölgygyé len, az eleinte gyermekded ábrándok komoly alakot öltöttek. Meglátott egy magas szőke halvány ifjat égszín szemekkel, nemes magatartással, és érzi, hogy szereti, forrón, lángolóan, odaadólag s hogy nála nélkül nem élhet. Édes titkát szivébe rejté és ezen szerelem tudatában boldog volt. Hanem ekkor a szülői házban egy idős férfi jelent meg kiállhatlan modorral, ki megszerető azon nőt, megkérő kezét A hölgy eleinte utálattal fordult el ezen gyűlöletes frigytől, hanem bizonyos családi körülmények, melyeket önnek el nem mondhatok — kényszerítők elfogadni e házasságot, beleegyezett s habár szivében halált hordott, nyugodt arcczal esküdött szerelmet ezen férfiúnak az oltár előtt. Már most képzelje el uram, hogy e nőnek, ki szokva volt gyermekségétől fogva, hogy minden úgy történjék, a mint ő akarja, kinek minden kívánsága parancs volt a szülői háznál, amit kellett szenvednie, midőn kedves ábrándjait igy füstbemenni látta. A férj házasságuk első napjaiban a legnagyobb szeretettel, gyöngédséggel halmozá el a nőt és mennél udvariasabb volt a férj, annál inkább szenvedett a nő, mert mindig eszébe jutott azon óriási különbség, mely azon halvány nemes arczu ifjú és ezen mindennapi alakú férfiú közt létezett. Később a férj, látva, hogy neje hajlandóságát nem képes megnyerni, bántalmazni kezdette, féltékenységével halálra gyötörte Nem lehet leirni, mennyit szenvedett e fiatal nő a férj durvasága miatt 5 éven keresztül és szenved ma is — E nő én vagyok. A hölgy szemében eg pár köny mutatkozott. — Asszonyom, ön nagyon sokat szenvedhet — kiáltám részvéttel. — Igen uram — folytatá — éltem valódi pokol férjem üldöző rémein ! (Folyt. köv.) .