Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-09-11 / 73. szám
— 290 — A novibazári szandsák egyházi hatóságaihoz — a „Presse“ értesülése szerint — körlevelet intézett a seik al-izlam, azzal a fölszólítással, hogy törekedjenek arra bírni a lakosságot, hogy az osztrák-magyar csapatok iránt is gyakorolják a vendégszeretetet, amely szent a mozlimek előtt.Nevezetes hiteket hoznak a táviratok Filippopolból is. A Az európai commissio két nagy érdekű határozatot hozott. Az egyik az, hogy az igazságszolgáltatás a szultán nevében történjék ; a másik, hogy a tornaegyleteket, mint a közrendet fenyegetőket tilosoknak nyilvánította. Az első határozat jelentőségét nem kell magyaráznunk s csak azon lehet csodálkoznunk, hogy a dolog Kelet- Ruméliában kérdésessé vált, miután a szultán souverainitása ezen tartományban minden kétségen kívül áll. Jellemző, hogy daczára ennek, nem egyhangúlag hozatott az illető határozat és így nem bír kötelező erővel a kormányzóra nézve. Melyik hatalom lehetett az, amely a szultán kénytelen souverainitásának ama természetes kifolyását elismerni vonakodott, azt tudjuk a nélkül, hogy a bizottság jegyzőkönyvét tanulmányoztuk volna. De annál feltűnőbb, hogy a második határozat, mely a tornaegyleteket tilosoknak nyilvánítja, egyhangúlag jön megállapítva. A határozatra tehát rászavazott a muszka bizottsági tag is. Köztudomású, hogy ezen egyletek nem is tornázással, hanem fegyverforgatással, katonai gyakorlatokkal foglalkoznak, nyilvánosan összeesküdt csapatokat képeznek, melyek csak jelre várnak, hogy a török hatalom ellen kitűzzék a zendülés zászlaját. Köztudomású az is, hogy Stolipin orosz tábornok befolyása alatt alakultak ezen egyletek és most a bizottság muszka tagja ugyanezen egyleteket a közcsendet fenyegetőknek bélyegzi ! Ez a dolog mulatságos oldala, de van nagyon komoly mozzanata is. A bizottság egyhangú határozata kötelező a kormányzóra nézve s már most azon érdekes kérdés előtt állunk, hogy Alekában lesz-e annyi bátorság, azon egyletek feloszlatására, vagy nem ? Ha nem lesz, a porta alig fogja tovább elnapolhatni az elhatározást, hogy a nagyhatalmaknál Aleko uram elcsapását indítványozza, — indítványozza az európai comissio szóban forgó egyhangú határozatának alapján, amely esetben a kabinetek aligha tehetnének kifogást Aleko elbocsátása ellen. De ha Aleko csakugyan ráadja a fejét a tornaegyletek feloszlatására, lesz-e elég ereje és tekintélye annak végrehajtására? ha ellentállásra akad, van-e rendelkezésére megbízható erőhatalom ? Ha nihézia — ami legkevésbé sem lesz meglepő — v 'glok'm, annak mutatkozik — mi lesz ? És ha a dr. " ■ . kg zavartatni: mi történik? A bizottság csak azért szavazott a ha- • • írt e látta, hogy e rendszabály eszközlése zavarokat fog előidézni és igy a torna-egyletek mégis csak meg fognak felelni a czélnak, melynek érdekében Stolipin úr azokat életbeléptette Mindezen kérdésekre e perczben még nem válaszolhatunk, de mindezen kérdések mutatják, hogy a commissio legújabb határozatai igen könnyen nagy jelentőséget nyerhetnek. Az erdélyi gazdák 1879. október 2-i napján S*-Sztgyörgyön tartandó 5'ik v.gy ülésének napirendje Az erdélyrészi közlekedési vállalatok (a „Tagsági igazolvány“ váltható szeptember 1-étől kezdve Sepsi-Szent-Györgyön Bogdán András urnái) időmutatójának a következő menetdij-kedvezményeket engedélyezik : A m. kir. államvasutak keleti vonalain egyszer Födvár vagy Brassóig utazhatni : a II. kocsiosztályban III. osztályú egész menetjeggyel ; a HL kocsiosztályban pedig II. osztályú félmenetjeggyel. Az első erdélyi vasút ugyanezen kedvezményt nyújtja ; mindkét vasúton, a kedvezményérvénye 1. évi szept. hó 27-étől október hó 10-éig tart. A Kolozsvár felől a vegyes vonattal 5 óra és 7 perckor délután érkezők a földvári állomáson szeptember hó 30-án, valamint október hó 1-én és 2-án az „Intéző bizttság szíves közbenjárása folytán kocsikat fognak találni, melyek az átszállítást Sepsi-Szentgyörgyre mérsékelt áron eszközük. Brassón az utazók keretnek a kocsikról maguk gondoskodni. A„ tagsági igazolványnyal“ még a következő előnyök vannak össekötve : a vándorgyűlés tagja a terjedelmes részletes jég főkönyvet és netán más, a gyűlés és tárlatra vonakozó nyomtatványt díjtalanul és bérmentve nyeri ; az igazolvány előmutatása mellett a tagok a tárlatot díjtalanul látogathatják ; igazolványt váltott tagok a városi polgárok Sznes ajánlata folytán szállással fognak elláttatni. A kiállítási tárgyak szárítására nézve a kis államvasutak igazgatósága következőleg rendelte ■ zik : „A kiállításra teheráruként küldendő és a „Vándorgyűlési intéző bizottság Földvár — Sepsi- Szentgyörgy“ czime alatt feladott tárgyak után f. évi September hó 20-tól bezárólag október hó 20- ig terjedő időtartam alatt az odaszállításnál a díjszabás szerint esedékes rendes illetéket számítandják fel ; a visszaszállítás azonban díjmentesen történik, ha a kiállítási bizottság által a kiállítás ténye s azon körülmény, hogy a kérdéses tárgy eladatlanul küldetik vissza, a fuvarlevelen kellőleg* bizonyittatik és a visszaszállításra vonatkozó fuvarlevelekben egyszersmind a történt odaszállitást igazoló eredeti fuvarlevelek is csatoltatnak.“ — Az első erdélyi vasat értesítése e tárgyban a következő : „Az ugyanazon alkalommal tartandó kiállításra szállítandó s teheráru gyanánt a „Vándorgyűlési intéző bizottságnak Földvár — Sepsi Szent- Györgyön“ czím alatt feladandó tárgyak és állatokra nézve következő kedvezményt engedélyezünk. A kiállítási tárgyak után az odaszállítás alkalmával a díjszabásszerű teljes illetékek számíttatnak, ellenben a kiállításon eladatlanul maradt tárgyak az eredeti feladási állomásra díjmentesen (csupán a felvételi és bélyegilleték és netán mellékilletékek fizetése mellett) visszaszállíttatnak. A kiállításra rendelt élőállatokra nézve darabonkint és kilométerenként s úgy az oda mint a visszaszállítás alkalmával fizetendő mérsékelt dij engedélyeztetik., u. m. Lovak, öszvérek és csikók egy drb feladásnál ... ...............................................3*43 kr. „ „ „legalább két drb„ 171„ Szamarak, bikák, ökrök és tehenek „158,, Borjuk és hozott sertések.........................079,, Szopós borjak, sovány sertések, kecskék, juhok, ürük, kosok és bakok . . 0*26 „ Süldők, malacok, gödölyék és bárányok 0-13,, Kutyák...........................................................o.4°n ketreczekben feladott szárnyas állatokért a tényleges súly után (beleértve a ketreczek súlyát is) 100 kilogramm és kilométerenként 0-26 kr. papírpénzben a kezelési illeték már benfoglaltatik. Úgy a kiállítási tárgyak, mint az élőállatok szállítása következő módozatok mellett fog eszközöltetni: 1. ) A visszaszállítás ugyanazon útirányban eszközlendő, melyen a kiállításra való szállítás történt. E célból az odaszállítási eredeti fuvarlevél melyen az útiránynak előszabva kell lenni, a visszaszállítási fuvarlevélhez hozzá csatolandó. 2. ) A visszaszállítási fuvarlevélnek, a kiállítási bizottmány az iránti tanúsítványát kell tartalmaznia, hogy a visszaküldött tárgyak kiállítva voltak és eladatlanul maradtak. 3. ) A küldeményeknek sem az oda, sem a visszaszállítás alkalmával behajtás után fizetendő utánvételekkel megterhelve lenniök nem szabad. 4. ) A fennebbi díjkedvezmény érvényideje 1. évi szeptember hó 27-től október 10 terjed. 5. ) Gyorsáruként feladott kiállítási tárgyakra és állatokra e díjkedvezmény nem terjed ki. Mellékilletékek a díjszabás szerint számíttatnak.“ — A tárgyakat a földvári indóháztól Sepsi- Szentgyörgyre s onnan ismét vissza az „Intéző bizottság“ díjtalanul szállíttatja. Bejelentési határidő: 1879 szeptember hó 15- ike, az „Intéző bizottság Sepsi-Szentgyörgyre czimezve; a tárgyaknak szeptember 3- án estig, az állatoknak október hó 2-án délig kell helyt lenniük. Később érkezők a versenyből kizáratnak. A sepsiszentgyörgyi vándorgyűlés és tárlat kiegészítő befejezéséül Brassóban fognak rendeztetni. Október 6-án és 7-én borkiállítás, romániai és bulgáriai borkivitelünk érdekében ; október 7-én a fogarasi ménes és az erdélyrészi méntelepek felesleges lovainak elárverezése ; október 7-én lovagló-, szekerészeti és parkolási szerszámkiállítás.— Október 6-án, délután 3 órakor a brassói városház nagy termében az ottani kereskedelmi és iparkamra és más. érdeklődők becses közreműködésével nemzetgazdasági értekezlet fog tartatni a következő napirenddel : . a) Egy elnök és két jegyző választása. b) Szüksége van-e az erdélyi országrésznek is — tekintettel mezőgazdaságra — a gyári iparra és minő tere marad e mellett a kézi iparnak ? c) A gyári ipar fejlődését minő akadályok gátolják és miféle földmivelési vagy más intézkendézkedések által volnának azok mellőzhetők ? d) Miképpen lehetne a gazdasági hitelt az erdélyrészi viszonyoknak megfelelőleg emelni ? e) Miképpen kell intézkednünk, hogy a szom-szédos államoknak a magyar szarvasmarha behozatalát eltiltó rendeleteinek káros következményeit elodázzuk ? f) Miképpen kell intézkednünk, hogy szarvas-marha-tenyésztésünket emeljük, tekintettel főleg a Romániába irányozandó vaj és sajt kivitelre ? g) Miképen kell intézkednünk, hogy juhte- t nyésztésünket, tekintettel a birtokrendezés és ta- i gositásra, valamint hazai gyapjuiparunkra emeljük, illetőleg lehetségessé tegyük ? Hiszen napirend a t. tagok kívánatéra még bővíthető is lesz. Az erdélyi gazdasági egylet igazgató választmányának Kolozsvárt, 1879 september hó 1-én tartott ülésének megbízásából kiadta (Jamauf Vilmos, a vándorgyülés titkára ÉRTESÍTÉS az erdélyi gazdák Y-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlat helyiségeire nézve az aug. 12-én tartott gyűlésben a következő megállapodás történt. Az állattárlat leend a kollégium udvarán, a mezei termények az „Értesítés“ 5-ik pontjában csoportosítottak kivételével a városház épületében, a takarmánymagvak és kerti termények a Bazár I. , II. és III. számú szobájában, a gyümölcs és bor a népiskola épületében, méz és viasz a Bazár IV- számú szobájában, az eszköz- és géptárlat a kollégium udvarán, a fa- és vesszőipar a Bazár V. számú szobájában, a szövészeti tárgyak saját helyiségükben, a cserépipar a Bazár VII. számú szobájában, a tápipar a népiskola II. számú szobájában, a folyadékok (szesz, eczet, sör) a népiskola IV. számú szobájában, a fanemek és ásványok a a kollégium nagytermében. A kijelölt helyiségekben el nem férő tárgyak a Bazár folyósóján és a fenntartott VIII. számú szobában lesznek elhelyezve. Midőn a kiállítási elnök úr megbízása folytán a könnyebb tájékoztatás kedvéért, ezeket a nagy közönség tudomására hozom, egyúttal nem mulasztom el felkérni mindazokat, akik a kiállításon részt venni óhajtanak, hogy bejelentéseiket a fólirthez czímezve szept. 15-ig szíveskedjenek megtenni, hogy a bizottság a tárgyak elhelyezésére nézve idejekorán tájékozhassa magát. Tudatni kívánom továbbá, hogy Brassóban a Nr. I vendéglőse azok számára, akik Brassóból meg akarják a kiállítást látogatni, 6 mert napidíj mellett kötelezte magát fuvart állítani ki. ])r. Szász István, kiállítási jegyző. Az érd. gazd.-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlatra szept 7 ig következdő tárgyak vannak bejelentve : Gróf Kálnoky Dénes ő amígtól, Miklósvárról törökbuza, zab, paszuly, borsó, lencse, kendermag, , vaj. Micsgs. Potsa József főispán úrtól Szász Dá- -.nyáról bor és gyümölcs. T. Türk J. úrtól Brassóból liszt készítmények T. Teutsch József úrtól Segesvárról borok. A medgyesi gazdasági iskolától kollectiv ki- -i állítás. A földvári gazdasági iskolától kollectv kiállítás. T. Coppony & Königes uraktól Brassóból ... lisztek és kásák. T. Horváth János úrtól Krizbáról gyümölcs. T. Peliones úrtól Brassóból lisztek és kásák. A füles vashámortól kollectiv kiállítás. T. Keöd József kapitány úrtól Balaton-Füredről borok. Erdélyi gazdasági egyesülettől Kolozsvárrólь gyümölcs. T. id. Bodor Pál úrtól Kolozsvárról gyümölcs. T. Brassai József úrtól Kolozsvárról gyümölcs.