Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-10-09 / 81. szám
81. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi- Szentgyi ■ így ön Csiki-utcza, Matheovich-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők • Kiadó hivatal : 13 E PENSTEIN JÁÁRK könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendőek. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök, október 9 IX. évfolyam. c f . Megjelenik ezen laphéten- s* kint kétszer: “ csütörtökön és vasárnap. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. . ............................. a ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora rfi kr. |ТТ~Т|ДГ| ■ П.Г .V.r-1-^r.» IX. évfolyamának IV. negyedére Előfizetési feltételek : Október - deczember .... 1 írt 50 kr Egy hóra .................................— írt 50 kr. Egészé-évre................................6 írt kr. 'Italfoídre egész évre .... 8 írt — kr'. Az előfizetési pénzek a szemerek kiadóhivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. ЦИР““ Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo matlathatunk. "‘‘ЩЦЦ А Детеге“ kiadó hivatala Sepsi-Szentgyörgy, 1879. okt. 6. Az idők mindig roszabbakká válnak. Most ötven éve négy lángeszű és tanult férfin a világot oly találmánynyal gazdagítá, mely, hogy ha nemzetek és nem fejedelmek kezei közt lenne a hatalom, a háboríthat lehetetlenné tenné. Most 50 év előtt négy gőzmozdony indult meg Angliában a rainhilli vasúton, első kísérletet teendő. A kormányok nagyon ellenezték ezen találmány elfogadását, mert attól tartottak, hogy ezáltal a vámok, az útlevéldíjak, a felügyelés az egyesek felett lehetetlenné fog válni, vagy nagyon megnehezíttetni ; de azt is előre látták, hogy a vasutak a szabadságnak legnagyobb előmozdítójaként fognak szolgálni, mint a forgalom és közlekedés légiatalmabb eszközei. Tizenkilencz és húsz évvel ezután a világ már nagyon átalakult. 1848-ban a forradalom győzött egész Európában ; ennek Bécsben Lathur hadügyér Kekatombeüt áldoztatott fel, de ezért a reakczió egy év múlva véres boszut állott Aradon és Pesten. Ismét 30 év folyt le. A reakezió fő képviselője Bismarck herczeg hatalmasabb, mint valaha államférfin volt s szeretné Európát visszavezetni oda, hol világrészünk 1815-ben állott. Lehetetlen volt október 6-án meg nem emlékezni a három nagy napról: 1829 ben, 1848-ban és 1849-ben. Bécsbe szabadságijából visszament a muszka nagykövet Novikoff, kivel Andrássy egy egész óráig konferált. Börne azt mondta, hogy érdekes volna a diplomaták ajtain hallgatózni, nem hogy valami nagy titkokat tudjunk meg, hanem hogy mulassunk. Bismarck herczeg, mint a „Diritto“ jelenti, Robinlant bécsi olasz nagykövetnek megüzente, mint sajnálja, hogy személyesen nem látogathatta meg, hanem csak névjegyét küldötte neki . A foglaltatása nem engedte, hogy hozzá menjen. hát a pápai nuncziusnál és a török nagykövetnél látogatásokat tenni ideje volt ? A „Memorial diplomatique“ minden más lapok által tett meghazudtolások daczára fenntartja közlését, mely szerint a porta elhatározta volna Kidet-Rumélia katonai megszállását és Aleko pasa letételét a kormányzóságból. A Vatikán és Belgium közt a feszültség napról-napra növekedik. A belga püspökök a kormány által behozott nevelési törvény ellen nemcsak izgatnak, de ellentállásuk annyira megy, hogy azon gyermekeknek, kik laikus iskolákba járnak, nem engedik a belépést a templomokba és őket az úrvacsora szentségétől eltiltják. Bizony, bizony még megérjük Belgium elszakadását a katholikus egyháztól. F r a n c z i α о г s z á g b a n Ferry Jules nevelésügy! miniszter újólag kijelentette, hogy el nem fog állani a 7-ik czikktől. A pápa utasításokat nem adott Czaki bibornok mineziusnak, de megbízta őt, jelentené ki Waddingtonnak a pápa jóakaratát a kormány iránt. A span у ок о г т á ny elhatározta, hogy 10,000 embert küdlend el Kubába a béke helyreállítása czéljából. — Ki tudja, nem lesz-e szükség még többre, hogy országában fentarthassa magát? Mint hírlik, a katonaság közt a hangulat naprólnapra forradalmibb lesz, csak egy intés Serranotól és az egész hadsereg mellé áll a Bourbonok ellen. A novi sínjei lázadókkal történt összeütközésre vonatkozólag a „S1. PetersburgskijaVjedomosti“ szept. 30-ki számában a többek közt igy szól: „Ausztria szláv lakosainak eféle magános fizikai lázadásai annál sajnosabbak, mivel ezeknek elnyomására más, fel nem lázadó szlávok alkalmaztatnak és igy mindkét részről a szláv vér csak a végett ontázik, hogy a szlávok az osztrákoktól annál inkább leigáztassanak. Az osztrák szlávoklnak arra kellene törekedni, hogy nemzetiségüket gyermekeik rendszeres nevelése, nyelvük fejlesztése és szoros egyházi egység által biztosítsák. Részletes felkelések csak a meredély szélére viszik őket. Hogy az osztrák jármot lerázhassák, Ausztria szláv népeinek be kell várniok az alkalmas időpontot, a melyben a szlávság egységének eszméje és a függetlenség szüksége valamennyi szláv fajt áthasson és ők magukat szilárd kötelékek által összefűzzék és valamennyien érdekközösségüket elismerjék. Az osztrák szlávok szabadságát egyidejűleg csak a művelődés terjesztése és egy általános szláv nyelv, nem pedig egyes felkelések fogják megteremteni. Ő Felsége a névnapra alkalmabó szerencsekivánatokra Tisza miniszterelnöknek a „Buc. Corr.“ szerint következő választ sürgönyözte : „Szives köszönettel fogadom magyar minisztertanácsom, valamint az országgyűlés mindkét házának szerencsekivánatait s azon őszinte óhajtással viszonzom azokat, hogy a mindenható áldása kisérje az ország javára irányzott közös törekvéseinket. Ferencz József s. k. A király sürgönyének a „Pesti Napló“ által közölt szövege tehát valótlan. A bécsi találkozáshoz. A párisi kormánykörben — írják a „Pol. Corr.“-nek — igen nagy elismeréssel vannak a bécsi cabinet amaz előzékenységéért, hogy eleve elhárítani iparkodott minden képzelhető félreértést Bismarck herceg bécsi látogatását illetőleg, jóllehet e tekintetben, ismervén a helyzetet, különben is teljesen meg voltak itt nyugodva. Francziaországban a közvélemény tényleg nem adott helyet valami különös aggodalomnak az említett találkozással szemben. A franczia közvélemény kétségkívül mindig bizalmatlan kissé Bismarck herczeggel szemben, de ezen esetben meg van nyugodva. A kormány, mely az ország véleményével megegyezik, nem hihet bármily szövetségben vagy csak határozottan körülírt megegyezésben a monarchia és Németország közt. A jelen körülmények különben sem kívánnak olyasmit. Ha, mint Párisban hiszik, a bécsi megegyezés főpontja a berlini szerződés legteljesebb végrehajtásában áll, akkor Francziaország ép úgy mint Anglia Ausztria-Magyarországgal és Németországgal egyetértve fog eljárni. Tudják azt, hogy Németország koronként szívesen hajlik Oroszország felé, ami a keletet illeti, Angliával a lehető legjobb egyetértésben maradjanak. Ausztria- Magyarország- szintil veszélyes volt. Egy franczia diplomata a keleti kérdés jelenlegi állásáról egy társalgásban így nyilatkozott : „Bismarck herceg Bécsben léte nem nyugtalanított minket ; értesítve voltunk felőle; a herczeg látogatásának czélja az egyensúly helyreállítása volt. E pillanatban arról van szó, hogy az ausztriai szlávok az orosz szlávokkal szemben a Balkán-félszigeten kissé megerősíttessenek, hogy Orosország megakadályoztassék abban, hogy legközelebb akár Törökország, akár Ausztria ellenében megkezdhesse a harcrot. Ez tehát a status quo fentartása, minden további kérdés elodázásával. Az osztrákok, az oroszok, sőt a törökök is kölcsönösen centralizálni fogják egymást. Ez minden, amit kívánhatunk. Nem feladatunk elősegíteni sem egyiket, sem másikat. Komoly biztosítékok rejlenek ebben az általános békére nézve, mely ez időszerint Francziaországnak legfőbb szükséglete. A jövő érintetlen marad , később mi is erősebbek leszünk. Ez azonban nem gátolja azt, hogy a török reformok azonnal fontolóra ne vézessenek . Egyébként a bécsi nagykövetség jelentései a franczia minisztertanácsban igen örvendeteseknek találtattak. Ecsetelik azt a kedvező benyomást, melyet a német kancellár látogatása Teisserene de Bort nagykövetnél hátrahagyott. A nagykövet ezenkívül szóbeli felvilágosításokat is fog hozni, melyek kiegészítik az említett jelentéseket, és — mint mondják — fontos nemzetközi kérdéseket is érintenek. Bismarck különben, mint párisi körökben megjegyzik, sohasem is hitt a franczia-orosz szövetségben. A bécsi találkozás után különben nem csupán Gorcsakov és Bismarck találkozásáról, hanem egy másik entrevueről is volt szó — legalább Párisban, ahol az a hír járt, hogy Caroras del Castillo, a spanyol miniszterelnök találkozni fogna Bismarck herceggel. Ha ez a hír teljesen kacsának bizonyult is már fölmerülése pillanatában, azt egész komolyan állítják, hogy Alfonzo király minisztertanácsot tartott, amelyben az osztrák-magyar-német megegyezés és annak Spanyolországra való visszahatása beható megbeszélés tárgyát képezte. Oroszország és Németország viszonyáról szól a berlini Kreuzzeitung“. Gorcsakoffnak a „Soleil“ tudósítójával folytatott párbeszédére néhány ironikus megjegyzést tesz és azt mondja, hogy Gorcsakoff az ő nyilatkozata által Oroszországnak Ausztria Magyarország, valamint Németország iránti viszonyát alaposan kompromittálta. Aztán így folytatja : „Ezzel szemben Bismarck herczegnek bécsi látogatása annál jelentőségteljesebb. A német birodalmi kanczellár személyesen meggyőződött Bécsben, hogy Andrássi gróf visszalépte nem érinti Ausztria-Magyarország külügyi politikáját, s hogy a szövetség Németországgal Ausztria-Magyarországnak alapkövét képezi. A három császár-szövetségnek vége, mert a panslavismus nem találta fel benne, amire számított. A panslavismus Ausztria-magyarországnak keleti érdekeivel meg nem egyeztethető s Németország e tekintetben Ausztria-Magyarország pártjára áll Az osztrák-magyar-német szövetséget Angolország minden időben fejlesztheti. E három hatalom szövetsége és Francziaországnak nyilvánvaló békeszeretete biztosítja Európa békéjét. Későbben Oroszország is vissza fog térni a régi kerékvágásba, érezve isoláltságát. A porosz képviselőházi ős választások végleges eredménye biztosan még át nem tekinthető. A nemzeti liberális párt közlönyei azonban annyit már elárulnak, hogy e párt tetemes veszteséget szenvedett s a conservativok előnyre tettek szert. Lasker bukása Frankfurtban bizonyos, de a liberális párt más helyütt lépteti föl e vezérférfiat. — Richter megválasztatása is kétségessé vált. – mondta ki azon merész ellenzéki jelszót „Le Bismarckkal“ . Bismarck erre „Le Richteres“ válaszol. A falusi választókerületekben a conservativok nagy sikert arattak. A liberálisok Pomerniát Stettinnel együtt elvesztették. Az erdélyi gazdasági egylet V-ik vándorgyűlése. — október 5-én. Kilencz órakor Tisza László elnöklete alatt gyűlés tartatott, melyben a szemle-bizottságok, olvasták fel jelentéseiket a múlt napi kirándulásaikról. Bizottságok voltak kiküldve Földvár, Kőrispatak és környéke, Uzon, Kézdi-Vásárhely, Csernáton, Dálnok, Bodola, Zágon, Kovászna és Baróthia. Az egyes előadók megkapó ügyességgel vázolták az illető helyeken találtató gazdászati elő-