Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1880-09-16 / 75. szám

75. szám Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Csütörtök, szeptember 16. X. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Megjelenik elen lap heten­­kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija: Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők­ Kiadó hivatal: 1^ERNSTEIN JAÁRK könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. A „Háromszéki lap­ egy tete 1” hivatalon terclréve. 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttér sora 15 kr. Sepsi-Sztgyörgy, szeptember 15. A Dulcigno-ként és új stádiumba lépett. Mint Londonból a „S’ol. Con­“-t értesítik, Green con­­sul, Angliának skutarni és egyidejűleg czettingei képviselője a saint-jamesi kabinetnek azt a jelen­tést küldte, h­ogy Montenegró fejedelme Dinos és Gruda birtokáról lemondani hajlandó arra az eset­re, ha a porta Shil­zignót békés után átadja. Lme, montenegrói részről jövő, föltételes le­mondásba Angliának s Oroszországnak is bele kell egyeznie s hihetőleg egyik nagyhatalom sem fogja követelni többé, hogy Dulczignót a porta a nagy­hatalmak által megállapított határvonalak szerint adja által ; a porta viszont sietni fog a kedvező ajánlat elfogadásával s igy nem lehetetlen, hogy e kellemetlen ügy, mely jelentéktelensége daczára a világrész békéjét fenyegeti, gyors és kielégítő megoldást nyer. Hogy Nikitát mi bírhatta rá ez üdvös enge­dékenységre, azt sejteni is alig lehet. Mert elte­kintve attól, hogy Montengrónak az egész odaítélt terület birtokába való jutását az egyesült összes összes nagyhatalmak biztosították sőt Oroszország még megszálló csapatok kieszközlését is megígér­te, előttünk más okoknál fogva is meglepőnek tű­nik fel, h­ogy Montenegró fejedelme Dinos és­­Pru­da birtokáról lemondhatott. Alig pár napja még, hogy a porta szeptem­ber 2-ai jegyzékének átnyújtása alkalmából Orosz­ország és Itália nagykövetei határozottan kijelen­tették Abbedin pasa előtt, h­ogy­­Montenegró az ajánlott status quot a határrendezés alapjául sem­miesetre sem fogadhatja el. Mint tudjuk, ez a status quo azt jelenti, hogy az albánok a Podgoriczától délre fekvő vi­dékek s jelenleg megszállva tartott helyek végle­ges birtokában maradjanak. Tehát nemcsak Dinost és Grudát, de a Podgoriczára még fenyegetőbb fekvésű Matagos, Sipsanik és Vladna nevű falva­kat is maguknak akarják megtartani Montenegróban azonban egy idő óta azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy Podgoriczát tegyék az ország fővárosává, é­s különösen a fejedelem óhajtja ezt mindenáron. Ha a nevezett pontok az albánok birtokában maradnak, e terv kivih­etetlen­­né válnék, ezért Nikita áldozatkézségéről tanúsko­dó ígéretének őszinteségében az albánok, kik Ni­kita terveit elég jól ismerik, aligha fognak még­is bízni. A Dulcigno-területen legközelebbről is nagy ingerültség uralkodott, s ez épen nem mutat az albánok békülékenységére Az izgatottság oly nagy, hogy Riza pasa többé saját csapatában sem bízik s mint a portának táviratozta, attól fél hogy ka­tonáinak egy része az albánokkal fraternizálni fog. Különben Liza pasa működéséről a követke­zőket írják : Sokszor vitatott és máig eldöntetlen kérdés, várjon számos esetben a porta őszinteségén, vagy pedig tisztviselőinek fegyelmezetlenségén m­ilt-e, hogy nem, vagy csak fé­ig teljesítette kötelezett­ségeit a török kormány. A Skutariból érkező je­lentések olvasásakor is önkénytelenül ez a kérdés juthat az ember eszébe. A porta több ízben tu­­datta e­ddig is a nagyhatalmak képviselőivel, hogy utasította Riza pasát Dulcigne átadására. A csá­szári biztos eddigi magatartása sem volt ugyan összeegyeztethető ezzel az utasítással, de bennün­ket nem zavart meg ez a körülmény, mert­ azt hittük, hogy Riza pasa csinyján és okosan bánik el az albánokkal, hogy alkalma legyen megértetni velük a porta szükséges elhatározásának okait. Nem találtuk tehát feltűnőnek, hogy Riza pasa bizalmasan érintkezik az albánokkal, most azonban olyasmit olvasunk a biztos úr viselt dol­gairól hogy nem tudjuk eldönteni, vájjon csak ő-e az ámító, vagy pedig a porta is. Aug. 27-én ugyanis, két nappal az Éisz-Dra­­gus kán ellen készített sikertelen meglepetés után, elküldte hadsegédét Riza pasa a liga elnökéhez, h­ogy elfeledtesse vele a kellemetlen esetet. Egy­szersmind meghívást is küldött az elnöknek és 3 tagjának, a­­melyben felszólítja őket, hogy láto­gassák meg őt. Ezek azonban azt felelték, hogy Mekzieb-Ruzdi (a liga székhelye) nincs messzebb a komáktól, mint Mekzieb-Ruzditól. Liza pasa megértette ezekből a szavakból, hogy a liga nem bízik ő benne, ő sem bízhatik­ meg tehát a ligában. Fölszólította tehát a ligát, hogy adjon mellé kíséretet, hogy meglátogathassa a liga vezéreit. Miután teljesítette a liga ezt a kérést, Riza pasa elindult a liga meglátogatására. A tanácsterembemben a koránból idézett és az al­kalomhoz illő szavakkal lépett be és mintha sem­mi sem történt volna, megrázta a jelenlevők kezeit. Ezután megkezdődött a tanácskozás. Riza pasa felületesen érintette Dulczigne átadását, de tapasztalván, hogy süket füleknek beszél, elhall­gatott. Ekkor a liga több tagja előadta panaszát, hogy ennek és ennek a törzsnek nincsenek fegy­verei. Riza pasa megígérte, hogy kapni fognak. Most titkos ülést tartottak, a­melyben szóba sem került Dulczigne átadása és a­mely, úgy látszik, teljesen a barátság megújításának volt szentelve. Másnap ugyanis egy W­iltheworth ágyút és 500 Snider puskát kaptak az albánok. Ezeket bőséges municzióval a Skalari kikütőheu kmmnvízi­át állami propeller szállította el a Zeni vidékére. Belügyminiszteri leiratok. Megyénk főispánjához a következő leiratokat küldé a belügyminiszter : I. Méltóságos főispán ur ! Ő császári és apostoli királyi Felsége már hó 31-én kelt legfelsőbb határozványával a sze­mélye körüli miniszter urnak folyó évi szeptember 1-én 8782. szám alatt kelt közleménye szerint a megye közönségének 50-dik legmagasbb születés­ünnepe alkalmábóli hódolatteljes üdv és szerencse­­kivánatait­­legfelsőbb köszönetének nyilvánítása mellett legkegyelmesebben tudomásul venni mél­­tóztatott. Miről Méltóságod hivatkozással múlt hó 19- én 634. szám alatt kelt jelentésére megfelelő to­vábbi intézkedés végett ezennel értesítem. Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1880. szeptember 6-án A miniszter helyett : Prónai­­l­ó/M­f. államtitkár. II. Méltóságos főispán ur! Rudolf trónörökös főherczeg ur ő felsége a Felség­ személye körüli miniszter úrnak folyó évi augusztus 28-án 8645. szám alatt kelt közlemé­nye szerint Háromszék megye közönségének legma­gasabb eljegyzése alkalmából kifejezett hódolattel­jes üdv- és szerencsekivonatait kegyelmes köszö­netének nyilvánítása mellett tudomásul venni mél­­tóztatott. Ugyanezen alkalomból bemutatott üdvkivona­­tok­at a császári és apostoli királyi Felsége folyó évi augusztus 28-án kelt legfelsőbb elhatározásá­val, valamint a császárné és királyné ő Felsége is méltóztattak legfelsőbb köszönetének nyilvánítása mellett legkegyelmesebben tudomásul venni. Miről méltóságod, hivatkozással a megye, kö­zönségének közvetlenül a Felség személye körüli miniszter úrhoz intézett jelentésére megfelelő to­vábbi intézkedés végett ezennel értesítem. Fogadja méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1880. szeptember 9-én. A miniszter helyett­i*róvay .J­ózsef, államtitkár. Az állami em­berségnek a kormány által terve­zett felállítása — a „Bud. Corr. értesülése szerint — évenként összesen 500—550,000 frtnyi kiadási többletet fog igénybe venni. A belügyminiszter — mint halljuk —közren­­deletileg arról értesítette, a törvényhatóságokat, hogy az igazságügyminiszter, tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatóságok sok helyen nem birnak oly fogházakkal, melyekben az 1880: XXXVIII. tcz. 41. § a alapján általunk elzárásra elitélt egyé­nek elhelyeztetnének, s megengedte, hogy a kir. járásbíróság fogházaiba, a­mennyiben az illető bíróság foglyainak száma azt lehetővé teszi, a tartási költségek megtérítésének feltétele mellett, a közigazgatási foglyok is befogadtassanak. A kereskedő és iparossegédek egyévi önkén­tessége tárgyában a kassai kereskedelmi és ipar­kamara élénk mozgalmat indított meg a köztör­­vényhatóságoknál, melyekben azon kérvényét, melyet a kereskedő és iparos ifjak egyéves ön­kéntessége érdekében az országgyűlés képviselő­házához intézett, pártolás végett megküldötte. — E kérvényt számos törvényhatóság közgyűlése tárgyalta már s több törvényhatóság hason szel­lemű feliratot határozott intézni a képviselőházhoz, is eZ*^^Borsod és Győr megyék közgyűlései A Budapesten felállítandó iparműiskola ügyé­ben Abt Károly oszt. tanácsos és Keleti Gusztáv igazgató, tudvalevőleg beutazták Ausztriát, hogy a fennálló ipariskolákat tanulmányozzák. Útjukból visszatérve részletes jelentést terjesztettek be a kereskedelmi miniszternek. Jelentésünk kiemeli, hogy az osztrák műipar fejlődöttségét legnagyobb részben az iparmúzeumnak, s az iparművészeti is­kolának köszönheti. Ez iskolában kiváló figyelmet fordítanak a faiparra, a decorativ jellegű szobrá­szatra, és a műfaragászatra, továbbá az építészet konstructív és decorativ elemeire. Az iskolában könnyen lehet bejutni, a növendékeket gazdag ösztönd­íjakkal jutalmakkal serkentik, s ezért a tan­termek mindig zsúfolvák. Az osztrák vidéki váro­sokban természetesen nincsenek az ipariskolák ilyen előkelő fokon, de a maguk mérvével teljesen megfelelnek feladatuknak. Itt a műhelyre fektetik a fősulyt, s nem theóriára, a tanulók munkálatait mikor megérdemlik, már meg is fizetik, s igy mi­korra az iskolából kikerül, már tudja, hogy teljes gyakorlati ismeretet fűzhet szorgalmának eredmé­nyéhez, s biztos reménynyel indulhat az életnek. Ez iskolák is rendelkeznek több ösztöndíjjal s az állam részéről évenkint 2-3000 frt. támogatásban részesülnek, valamennyiök a kereskedelmi minisz­ter keze alatt állván. Csehországban három ilyen iskola van, a jelentés ezután áttér házi viszonya­inkra, s minthogy a nagyobbszabású gyár­ipar létesítéséről még alig lehet szó a felállítandó ipar­­művészeti rajztanoda és műfaragászati tanműhely egyelőre csak azon szerényebb feladatot tűzheti maga elé, hogy a műasztalossággal foglalkozó közép­ipartelepek számára helyben és a vidéken ízlésben fejlettebb s a szylszerűség követelményei­ben jártasabb munkások elméleti kiképzését kivív­ja ; a mellett a műfaragászatban is szakszerűen gyakorlati oktatást nyújtson, s ez­által a nemesebb bútoripar országos színvonalának emelkedését mind a termelő, mind a fogyasztó közönség körében elő­mozdítsa. E programmal annak szervezete és tan­terve hasonló lehet a másodrendű provincziális szakiskolákéhoz, melyek hasonló czél mellett túl a Lajtán a nemesebb faiparnak csupán egy, legfe­­lebb két ágát mivelik. A szaktanoda költsége az 1880 -81. tanévre a következőkben volna megál­lapítandó. És pedig a személyi járandóságok 37000 frt, egyéb kiadások 2200 frt, összesen 9.900 frt. Az angol külügyi hivatalban nagy tevékeny­ség uralkodik. Valmerben, Granville birtokán a minisztereken kívül künn van Dilke is, ki sokkal ment volna dél-francziaországi saját birtokára, most azonban főnökével együtt dolgozni kénytelen. Az osztrák-magyar ügyviselő is Waltnerbe megy egy

Next