Nemere, 1881 (11. évfolyam, 1-107. szám)
1881-10-09 / 84. szám
hivatalnokoknak Konstantinápolyba hívásában is nyilatkozott. Bismarck herczeg tíz évi külpolitikájának gondos megfigyelése és tanulmányozása, — írja a levelező — arra a következtetésre, vezet, hogy a fő czélja oda volt irányozva, hogy megakadályozza egy németellenes európai koalíció létrejövetelét, hogy időt nyerjen az általa megteremtett birodalom konszolidálására. A levelező utal Bismarcknak Ausztria-Magyarországhoz való közeledésére és Andrássy iránt tüntetőleg tanúsított barátságára, s megjegyzi, hogy mily óvatosan kerül a karczellár mindent, ami Oroszországgal való szakítást idézne elő most, midőn Oroszország az olajágat nyújtja s áldását adja a danzigi szívélyes találkozására. Valószínüleg tehát azon pontban állnak, hogy a hármas szövetség megújítását láthatjuk. A keleti egyensúly fentartásának kényes műveletében természetes Törökországnak is bizonyos szerepet kell játszania. A törökök nagyon jól tudják, hogy nekik külsegélyre van szükségük, s Németország Konstantinápolyban a negédes szirén szerepét játsza, miből könynyen megmagyarázhatni a német diplomácziai képviselők kiváltságos állását Konstantinápolyban. Háromszékmegye törvényhatósági közgyűlése. Sepsi Szentgyörgy, 1881. okt. 7. Háromszékmegye törvényhatósága ma tarta meg idei őszi rendes közgyűlését. A gyűlést 10 órakor Pótsa József megyénk főispánja nyitotta meg, mely után az alispán jelentése következett. Forró Ferencz alispán megemlékezett e jelentésben többek között a bereczki nagy égésről, mely 16 gazda vagyonát hamvasztotta el. E tárgyban, a tűzvész által sújtott gazdák segélyezésére nézve az alispán a hivatalos intézkedéseket megtette. A megyei pénztár állásáról részletes jelentést tett. Pár hozzászólás után az alispáni jelentést tudomásul vették. Ezzel a jelentéssel kapcsolatosan Kelemen Lajos, megyei tiszti ügyész lelkesült hangon hazafias indítványt tett Gábor Áron síremléke tárgyában. Az indítványról lapunk más helyén részletesebben szólunk: itt csak azt említjük meg, hogy az indítvány általános helyesléssel találkozott, de mint indítvány — nem lévén előre írásban beadva — a törvények értelmében tárgyalható nem volt. Majd a névsor felolvasása után Séra Tamás árvaszéki elnök tette meg jelentését. Felolvastatott Horváth László volt megyei főjegyző bucsuirata, melyet a közgyűléshez intézett; a meleg hangon irt búcsú szavait a közgyűlés meghatva hallgatta s Horváth Lászlónak hivatalos működéseiért, a megyében közhasznú munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Majd három miniszteri leirat olvastatott fel, melyek közül a háromszékmegyei szegényekben háza felállítása tárgyában megerősített szabályrendelet egész terjedelmében felolvastatott. E szabályrendelet a szegényügy rendezését veszi czélba s ha sikerülni fog annak minden pontját végrehajtani, Háromszék megye egy hatalmas lépéssel ment előbbre az általános jóllét emelésére. Ezen szabályrendelettel kapcsolatosan jött Pótsa József megyénk általánosan szeretett főispánjának egy szép ajánlata. Ő ugyanis alapítványt tett a menház javára, mely a következőleg hangzik: „minaddig mig Háromszék megye főispánja lesz, havönként ló frtot ad a szegények menháza alaptőkéjéhez, hogy abból egy szegény tisztviselő vagy szolga láttassák el annak idejében.“A közgyűlés nagy éljenzéssel köszönte meg e valóban nemes ajánlatot s elhatározta, miszerint a háromszék megyei szegények menháza felállítására vonatkozó szabályrendelet végrehajtására, annak módozatai megállapítására egy bizottság küldessék ki. És ezzel kezdetét veszi a szegényügy szabályozása Háromszéken. A megyei ügyek között első volt az árvaszéki elnök és az orbai járás szolgabirói állomásnak betöltése. A közgyűlés az elsőre Séra Tamás eddigi helyettes ,árvaszéki elnököt, az utóbbira Hollaky Attilát választotta meg. Mindkét választott a közgyűlés színe előtt le is tette az esküt a gyűlés éljenzése között. Valóban e két választás a lehető legszerencsésebbnek mondható Háromszék megye közigazgatására nézve. A községi ügyek között Nyén község körjegyzője egy segédjegyzői állomás rendszeresítése iránt beadott kérésével elutasittatott. Nagy-Borosig0. községének határozata odavaló lakos Bedevárh és Szabó László részére a község javára bekebelezett zálogjog törülhetése iránt, szintén elvettetett. utján a hadügyérség is, mihelyt Lendl úr egy budai társas körben egészen ellenkező észjárással tette magát — interpocula — nevezetessé. Az ilyen ellentétek közt tántorgó százados conduite-je iránt a legfőbb katonai egyéniségek nézete aztán — mit teljes bizonyossággal mondhatom — azon megállapodáshoz jutott, hogy Lendl úr előbb a magyarság iránti lelkesültség játszása által, valamely megyei kitüntetés utján vélte biztosíthatónak gyors előmenetelét és midőn a megyei ajánlat elmaradt, akkor megkísértette ugyanazon számításából és jellemtelenségével, a magyarság elleni dühöngés utján szerepelni. A legfőbb katonai egyéniségek ilyetén ítélete kellőleg fejtette meg, saját véleményem szerint is, a Sendl úr kettős eljárásának egyedül és haszonleső indokát. Hanem hát a két kísérlet közt nagy a különbség. Azzal ugyanis, hogy az árvíz idején Lendl úr is szolgálatot tett, akármilyen haszonleső utógondolattal is, nemcsak nem követett el kárhoztató tényt, de sőt egyenesen hálára kötelező mindazokat, akiknek védelmére volt a pusztító elemmel szemben. És ha az ilyen üdvös működése folytán nyert népszerűsége alatt a fajunk és hazánk iránti nyilatkozataiban, tán önző szempontokból indultak is ki bókjai és hízelgései, ezzel nem ártott senkinek és semminek. Egészen másként áll a helyzete a budai korcsmában viselt dolgaira vonatkozólag. Itt már csak úgy tekinthető, mint a legnagyobb bűnösök egyike, akire nézve nehéz elhatározni, várjon mi a terhelőbb körülmény ellene: az-e, ha őszintén követte el felségsértő és hazaáruló tettét vagy csak alakoskodó speculációból. Amíg a békési eljárásában — akárminő selejtes eszme vezérlő is -- nem volt semmi vétség, sőt volt érdem is, addig a budai eljárásában — ha bona fide cselekedett is — nincs egyéb mint a legrutább gonoszság. Nem lehet tehát a két esetet úgy állítani egymás mellé, hogy az utóbbira illő ítéletnél bárminő befolyással lehessen az előbbinek indokáról való feltevés. Hogy egy selejtes lelkületű emberre vall a két esetnek összehasonlítása, az meglehet, sőt bizonyos. De amit rends urban büntetni kellett teljes szigorral, az nem léhasága és lelkületi időtlensége, hanem azon példátlan merénylete, mely által a királyi eskü megtörhetlen szentségét vita tárgyává merészkedett tenni s a haza iránti hűségét esetleges felségsértés gyanánt bátorkodott szidalmazni. Ez volt a büntetendő tény, nem pedig a Lendl úr jellemtelensége, lovagiatlan magaviselete s több ily — nem szép, de másodrendű — sajátsága. És büntetendő volt ama tény a legnagyobb szigorral azért, hogy a korona és nemzet közt helyreállott teljes bizalom megzav tvalására hasonló merénylet ne történhessen többé soha. Arról nem is szólok, hogy a legszigorúbb büntetést követeli a hadsereg fegyelmezettségének és a politikai pártküzdelmek feletti nemes hivatásának hitele. És Lendl úr mégis elmehetett szépen s a nélkül, hogy kiadták volna neki az utat világossan. Kár, nagy kár, hogy így történt, s nem lehet csodálni, hogy az ilyen ítélet után a kellemetlen ügy felett nem térhetett napirendre a közérzelem. Lendl úrról az Ellenőrben Csernátoni Lajos többek között a következőket írja : A békéscsabai hírlap feljegyezte Lendl úrról, hogy az ottani árvíz alkalmával jól viselte magát, s hogy a társas öszejöveteleknél egyenesen kitűnt a nemzetünk dicsőítésére intézett pohárköszöntései által. Ezen hírnek alaposságáról meggyőződéshez jutott saját közegei ~ 14 — Közgazdaság. Néhány szó a rózsafák ültetéséről és ápolásáról. Azon nagy érdeklődés folytán, melyet a közönség a Gustáv Adolf ünnepély alkalmakor a földvári gazdasági iskola rózsamivelése iránt tanúsított, valamint a sok ódásról jött tudakozódás folytán a rózsafák ültetéséről és ápolásáról , indíttatva érzem magam röviden egyet-mást közzétenni. Ezt szívesen fogadják különösen azon rózsakedvelők, kik akkor rózsafákat vásároltak tőlem, akik ezen az őszön is, mint a legjobb ültetési időben, még vásárolni szándékoznak. Mindig arra törekedtem, hogy csak szép rózsafákat és válogatott fajokat állítsak piacra eladás végett, és mindig elszomorított, ha egyiktől vagy másiktól hallanom kellett, hogy a rózsa kezelését és ápolását illető, kellő ismerethiánya miatt nála a legszebb példányok elpusztultak. Mert a rózsahús növése normális időjárási viszonyok mellett csakis a helyes kezeléstől és ápolástól, tehát a rózsakedvelőktől magától függ. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a rózsa csakis a szabad kerti tenyésztésre alkalmas, csak kevés faj jut a cserép és szobatenyésztésnél tökéletes kifejlődésre, több év óta szerzett gyakorlati tapasztalataim után a rózsa elismerési ideje a mi éghajlatunkban az ősz, és pedig október közepétől kezdve november hó végéig. A legalkalmasabb talaj a porhanyó, kövér,mélyrétegü agyagföld, mely megérett marhatrágyával jól megtrágyázandó. Fövényes, kavicsos talaj tehát agyaggal, gyepfölddel és jól megródt hat marhatrágyával vegyítendő. __ Nem kell a fáradságot kímélni, az ültetmény lyukakat legalább 50 tventiméter mélyre ásni, hogy a rózsa gyökerei porhanyó aljra találjanak. A napnak kitett szabadhely a rózsára nézve előnyösebb mint az árnyékosok alatti stb. hely. Az ötven centiméter mélyre ásott ültetménylyukakba egy tíz centiméternyi réteg jó kövér föld helyezendő, mire a gyökerek, anélkül, hogy meghajtatnának, kiterjesztetnek s az egész lyuk a meglevő földdel betöltetik. A rózsát nem szabad mélyebbre tennünk mint a hogy az azelőtti helyen volt; a helye a tövén könnyen felismerhető. A gyökerek az elültetés előtt egy kissé lemetéltetnek, szintúgy a korona ágai is utóbbiak hosszának körülbelől egy harmada. A föld az ültetvény lyukak betöltése után jól letaposandó s nem kell félni, hogy a talaj igen kemény lesz. Ezen kezelés után a tőkét óvatosan a földre kell teríteni; miután egy második személy a lábával reálép, a törzs egy horoggal a földhoz szorítandó és földdel a koronáig oly formán takarandó be hogy ebben a fekvő helyzetben maradjon. A korona szabadon marad és csak a nagyobb fagyok beálltával kell szintén földdel betakarni és erre egy sor szalmát, lóbágyát tenni. Ha a föld az ültetésnél nagyon száraz, nem árt a törzsre egy veder vizet önteni. A koronát akkor kell földdel betakarni, ha körülbelöl 5-6 fok hideg állott be Az ilyen őszszel ültetett rózsa feltakarása mindég később történhetik valamivel körülbelöl április közepén. Egy frissen ültetett rózsa növésére és tenyészére nézve nagyon hasznos ha az ember csak a koronát takarja fel, a törzset pedig addig hagyja a földön betakarva, mig a fris hajtások legalább egy hüvelyknyi hosszúak. Száraz tavaszon aztán csak a koronát takarja fel, a törzset pedig addig hagyja a földön betakarva, mig a friss hajtások legalább egy hüvelyknyi hosszúak. Száraz tavaszon aztán nemcsak a gyökér, hanem a még földön fekvő törzs is egész hosszában gyakran megöntözendő. Ha már most május közepén az ember az egész rózsát fölemeli, a gyökere körül a föld még egyszer jól megtaposandó, a törzs és a korona egy mellészúrt karóhoz kötendő, a télen át elfagyott vagy megrothadt ágak az egészséges szemig levágandók, s igy feltehető, hogy ez a kis fáradság a rózsafának dús növése,gazdag virágzása által kárpótolva lesz. Alig szükséges még megemlítenem egy nemesített rózsatőnek valamenynyi a törzsön mutatkozó vadhajtása nyár folyamán mindig eltávolítandó, valamint, hogy a rózsa növését erős marhatrágya folyadékkal való megöntözés által, de csakis esős napokon, előmozdíthatni. Ha az ember a következő években rendszert akar követni a megmetélésnél, akkor azon általános szabály áll, mely szerint erősen növő rózsát gyengén kell megmetélni, gyengén növőt erősebben. Sok thearózsa a megmetélést nem szenvedi, mivel a virágot az ágak végén hajtja és kevés oldalágakat hajt. Végül még egy pár szót. Azok, kik a Gusztáv Adolf ünnepély napján vásároltak rózsatőkét, folyó é. október hó 24-én a gyökereket mohával betakarva a sepsiszentgyörgyi piaczon, megkapják. Ugyanakkor több rózsatőket állítok ki eladás végett Az illetők kéretnek az említett napon reggeli 8 órától déli 12 óráig ott megjelenni sziveskedjenek. Rózsákra való megrendeléseket f. év november hóig elfogadok és különösen felhívom a t. közönség figyelmét a most legszebb virágzásban álló métermagasságu lombos gyök valódi, vagy anyatőkre, melyek csaknem minden színben és fajban vannak képviselve és darabonként 50 krjával adatnak el. Két éves magas tők egy és fél méter magasságig darabonként 1 frt. Egy éves gyászrózsák 2 méter magasak 1 frt. A még meglevő rózsasétányfák (Rosen-Alebbäume) 2 frttól 5 frtig darabonként. Mivel a választék nagyon gazdag, én pedig egy pár év óta csak a legszebb fajokat szaporítottam, a t. ez. megrendelő a faj kiválasztását legjobban reám bízhatná, és csak az illető szin volna megnevezendő, továbbá annak megjelölése, hogy magas tövü-e és milyen magas, vagy, hogy valódi any a t ő kívántatik e. A szinbeosztás legjobban ilyenformán volna összeállítható: aranysárga, világossárga, fehérsárga, tiszta fehér, kiáltórózsaszín, világosrózsaszín, fehér rózsaszín, ibonahirozott, csikós, pettyes, világosvörös, sötétvörös. A földvári gazd. isk. intézeti kertésze, Gábor Áron síremléke. A tegnap lefolyt megyei közgyűlésen Kelemen Lajos megyei tisztiügyész hazafias hangon szólalt fel Gábor Áron elhagyott sírja mellett. A meleghangú indítvány, hogy t. i. vegye kezébe a megyei társadalmi után igyekezzék lehetővé tenni egy síremlék felállítását, a rokonszenves fogadtatásra talált Reményünk van tehát, hogy a hazafias czél honfitársaink lelkes áldozata folytán valahára csakugyan megvalósul. * Hogy a székely mythikus hős neve minő varázszsal hat a távol vidéken is, bizonyítja azon körülmény, hogy Szentesről, a „Magyarország“ - nak Gábor Áron síremlékére 21 irtot gyűjtöttek. Arfi E tárgyban a „Fővárosi Lapok“ irja a következő szemrehányó sorokat: A Gábor Áron sirja el van hagyatva. Nem borostyán virul rajta, hanem bogáncs koró nőtte be. Elég szégyen a székelységre nézve, melynek sok derék fia közt kevés szerzett annyi dicsőséget, mint az egyszerű tüzér. A szabadságharczban elszigetelt Háromszék bámulatos ellenállása, a hősi