Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-01-14 / 6. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 6. szám. Hétfő, január 14. NEMERE HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. l­eg­jelez­ik­ b­otentrint liáromsz®r , h­étfőn, szerdán és szombaton. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger M. В., Láng L. Schwarz hirdetési irodájában, Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által. és Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési felhívás a, ISTexneve „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY* czimű politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig kü­­ön, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára: Egész évre....................7 írt — ki. Félévre . . ... . . 3 „ 50 „ Negyedévre.....................1 » 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat­­­hatunk. Az előfizetés legczélszerűbben postautalvány mellett esz­közölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Köz­löny“ kiadó­hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny■ kiadóhivatala. Az utolsó ülésszak. Budapest, január 10. Az országgyűlés, melyet a király 1881. év szeptember havában megnyitott, tegnap kezdte meg utolsó ülésszakát. Az alsóház békével, a pártok egyesülésével, a felsőház nagy zajjal s harc­cral nyitotta meg az ülésszakot. A képviselőház legfontosabb mozzanatát fogja képezni a hétfőn kezdődő költségvetés, a fő­rendekét a tegnap kezdődött polgári házasság tárgyalása. A képviselőházban a többség permanens és bizonyos, a küzdelem tehát könnyű; a főrendi házban azonban a többség igen kétes, a küz­delem heves és elszánt. A képviselőház most már voksokért fog mű­ködni, mert csakhamar lejárt a jelen honatyák szerepe ; a kormány számokkal fog előállni s egyre bizonyítani, hogy az ál­lam háztartása nem forog oly veszélyben, minőben az ellenzék azt látja, elő fog állani csak 20 millió defíc­ittel. Az ellenzék be fogja bizonyítani támadásainak alapos voltát, ki fogja mutatni, hogy nem 20, hanem 40—50 millió forint az állam defic­itje s ismételten utalni fog a kormány rossz poli­tikájára. De bármily meggyőzők is lesznek az ellen­zék érvei, hiába minden küzdelem. Kinek fog többet hinni a nemzet, vájjon az u. n. szabadelvű pártnak vagy pedig az ellen­zéknek,­­ az a jövő titka, azt majd megmu­tatják a választások. A főrendek középkori eszmékért harczolnak, azaz vissza akarnak oda vinni. A keresztény és zsidó közötti házasság a főrendek egy nagy részének nincs ínyére, ne­kik a haladás nem kell s ezekre csakugyan ráillik, mint koronás királyunk minapában mon­dotta : „Ezek mindig ugyanazok a javíthatat­­lanok, kik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek.“ Maguk erejéből alig képesek czéljukat el­érni, azért idegen segélyhez fordultak. Ők maguk bizonyították be, hogy a főrendi­ház jelen helyzetében nem felel meg a modern törvényhozás igényeinek. Ők a polgári házasságot olyannak tekintik, mely veszélyezteti a magyar társadalmat, mert attól tartanak, hogy a patak el fogja nyelni a tengert. Európában nincs művelt állam, melyben a polgári házasság behozva nem volna . Magyar­­ország számítani akar a művelt államok között, s íme, önmaga üti magára az ellenkezőnek bélyegét. A szabadság hazájában szenved hajótörést a szabadság, a szabadelvűség honában maga a szabadelvüség. A polgári házasság egyik­­ mozzanata a sza­­badelvűségnek, s íme, mily küzdelembe kerül annak megvalósítása. 1869. óta sürgeti azt az országgyűlés alsó háza, végre beterjesztetik, a nagy többség párt­­különbség nélkül elfogadja — s a hazafias fő­rendek visszavetik. A katholikus főpapság kötelességét teljesí­tette, midőn ellene küzdött, mert egyháza a házasságot szentséggé emelte s ezzel kizárólag az egyházjog körébe sorozta. De a főnemességet mi indította arra, azt teljesen megmagyarázni nehéz. Csak nem furakodott be a trsadalombontó antiszemitizmus ama körökbe is ? Ha ez eset állana, akkor a főrendek maguk alá vágják a fát. A nemrég lefolyt zavargások rablásai elég bizonyságot adhattak arra nézve, hogy a fel­lázadt nép a szenvedély perezében nem tesz különbséget zsidó és úr között. Ne nyújtsanak a magyar főrendek tápot egy mozgalomnak, mely idők folytán pórlázadássá növekedhetnek. Vetkőzzenek ki a főrendek e konzervatív szellemükből, a polgári házasság nem oly rém, minőnek azt gondolják. E kérdéstől függ, vájjon nem-e utoljára ül­nek a főrendek a jelen szervezet szerint egy­más mellett ; ennek sorsától tette függővé Tisza Kálmán a főrendiház reformját. Ha a polgári házasságot a főrendek elfo­gadják, akkor ez ülésszak feladata lesz még a reformjavaslat. Oldja meg a törvényhozás azt úgy, a­mint a kor igényei megkívánják. Dr. : A főrendiház a keresztény és zsidó között kö­tendő házasságról, valamint a külföldön kötött ve­gyes házasságok érvényességéről szóló törvényja­vaslatot az osztrák indigónak segítségével 200 sza­vazattal 191 ellenében elvetette Mágnás-liga Tisza ellen. Mint a „N. W. Abend­blatt“ írja a magyar főrendiház arisztokrata ellen­zékének kebelében szakadás állott be. Egy rész, az éltesebb mágnások, Cziráky János gróf vezetése alatt csak a zsidó házassági törvényjavaslatot akarja megbuktatni s aztán egyebekben a kormányáyal megy ; az engesztelhetnek pártja ellenben Károlyi Gyula és István grófok vezetése alatt minden áron folytatni akarja az ellenzéki szerepet egész Tisza megbuktatásáig A polgári házasság. Ha a főrendek a polg. há­zasságról szóló törvényjavaslatot újra visszavennék — igy írja az „Egyetértés“ — akkor a kormány el van határozva a napirendről levenni, illetőleg visszavonni s nem fogja azt újólag a képviselőház elé sem terjeszteni; épugy jár ez esetben a főrendi­ház reformjáról szóló törvényjavaslat is, melyet a kormány akkor nem fog ez ülésszakban beter­jeszteni. A párisi gróf is­én este Spanyolországba uta­zott. A vonat indulásakor a royalista liga föliratot nyújtott át. Némi tüntetés is volt. Három — négy embert elfogtak. Semmi nagyobb rendzavarás пош történt. A tonkingi háború, Courbet tengernagy Hai- Phongból következőket jelenti: Biztos hírek szerint az ellenség vesztesége Szontai bevétel alkalmával 400 halott és 600 sebesült volt. A fekete lobogósok parancsnoka és ennek helyettese szintén megsebe­sült. Több khinai tiszt megöletett. Az ellenség Szontaiban 89 ágyút, 400 kilogramm dynamitot és 150,000 töltényt hagyott hátra. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Ha-Noiból január 2-iki kelettel érkezett hírek szerint ott decz. 28-kan borzasztó robbanás történt, mely két f­ranczia üteget csaknem teljesen szétrombolt. Egy tüzér életét vesztette és három megsebesült. A robbanás a közel levő házakban és laktanyákban nagy pusztítást oko­zott. Azt hiszik, hogy a robbanást valamely szeren­csétlen véletlenség okozta. Decz. 28-kan 2000 au­­nami megtámadta a francziák egyik hadállását, melyet ötven tengerész-katona védelmezett. Több órai harcz után az ellenség 100 halott és sebesült hátrahagyásával visszavonult. — Briomel ezredes Nam-Dinth tartományban a felkelőket teljesen szét­verte. Szudejkin gyilkosai. E hó 10-én Moszkvában 37 tanulót fogtak el, kiket azzal gyanúsítanak, hogy Szudejkin meggyilkolásának tervéről tudtak. Az elfogatások nagy feltűnést és izgalmat keltettek. Országgyűlés: — január 13. Január 10-én nyílt meg az országgyűlés mindkét háza. A képviselőház tárgyalta a bel-­s pénzügy­­­miniszter jelentését a csángóügyről, melyet a ház tudomásul vett. Ritka tárgyalások egyike volt ez, melyben még a függetlenségi párt is támogatta a kormányt. Irányi Dániel, de különösen Hoitsy Pál csaknem elismerőleg nyilatkoztak ez ügyben s különösen utóbbi, midőn kijelentette, hogy a csángók helyzete nem oly rossz, minőnek azt hirdetik s kéri a kor­mány jelentését tudomásul venni. Sokkal zajosabb volt a főrendiház ülése. A képviselőház jegyzője áthozta a ház szenetét a polgári házasságot illetőleg a kéri a főrendeket ahhoz hozzájárulni. Az első kérdés az volt, vájjon utasíttassék-e a javaslat újból a hármas bizottsághoz. — Az ellenzék ellenezte, a kormány pártja követelte ezt. A győ­zelem tizenhárom szóval az ellenzéké maradt. A szavazásnál igen sok szabálytalanság történt , elhal­tak neveit is felolvasták s távollevők helyett is sza­vaztak. A második kérdést a tárgyalás napja képezte. Zichy Nándor gróf az ellenzék részéről mindjárt másnap akarta tárgyaltatni, Andrászy Gyula gróf csak hétfőn. A vége az lett, hogy a tárgyalás szom­batra lett kitűzve. Roppant érdeklődés mellett kezdte meg a ház a

Next