Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-14 / 6. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 6. szám. Hétfő, január 14. NEMERE HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. legjelezik botentrint liáromsz®r , hétfőn, szerdán és szombaton. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében, Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger M. В., Láng L. Schwarz hirdetési irodájában, Brassóban: Schönfeld M. papirkereskedése által. és Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési felhívás a, ISTexneve „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY* czimű politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig küön, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára: Egész évre....................7 írt — ki. Félévre . . ... . . 3 „ 50 „ Negyedévre.....................1 » 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerűbben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadóhivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny■ kiadóhivatala. Az utolsó ülésszak. Budapest, január 10. Az országgyűlés, melyet a király 1881. év szeptember havában megnyitott, tegnap kezdte meg utolsó ülésszakát. Az alsóház békével, a pártok egyesülésével, a felsőház nagy zajjal s harccral nyitotta meg az ülésszakot. A képviselőház legfontosabb mozzanatát fogja képezni a hétfőn kezdődő költségvetés, a főrendekét a tegnap kezdődött polgári házasság tárgyalása. A képviselőházban a többség permanens és bizonyos, a küzdelem tehát könnyű; a főrendi házban azonban a többség igen kétes, a küzdelem heves és elszánt. A képviselőház most már voksokért fog működni, mert csakhamar lejárt a jelen honatyák szerepe ; a kormány számokkal fog előállni s egyre bizonyítani, hogy az állam háztartása nem forog oly veszélyben, minőben az ellenzék azt látja, elő fog állani csak 20 millió defícittel. Az ellenzék be fogja bizonyítani támadásainak alapos voltát, ki fogja mutatni, hogy nem 20, hanem 40—50 millió forint az állam deficitje s ismételten utalni fog a kormány rossz politikájára. De bármily meggyőzők is lesznek az ellenzék érvei, hiába minden küzdelem. Kinek fog többet hinni a nemzet, vájjon az u. n. szabadelvű pártnak vagy pedig az ellenzéknek, az a jövő titka, azt majd megmutatják a választások. A főrendek középkori eszmékért harczolnak, azaz vissza akarnak oda vinni. A keresztény és zsidó közötti házasság a főrendek egy nagy részének nincs ínyére, nekik a haladás nem kell s ezekre csakugyan ráillik, mint koronás királyunk minapában mondotta : „Ezek mindig ugyanazok a javíthatatlanok, kik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek.“ Maguk erejéből alig képesek czéljukat elérni, azért idegen segélyhez fordultak. Ők maguk bizonyították be, hogy a főrendiház jelen helyzetében nem felel meg a modern törvényhozás igényeinek. Ők a polgári házasságot olyannak tekintik, mely veszélyezteti a magyar társadalmat, mert attól tartanak, hogy a patak el fogja nyelni a tengert. Európában nincs művelt állam, melyben a polgári házasság behozva nem volna . Magyarország számítani akar a művelt államok között, s íme, önmaga üti magára az ellenkezőnek bélyegét. A szabadság hazájában szenved hajótörést a szabadság, a szabadelvűség honában maga a szabadelvüség. A polgári házasság egyik mozzanata a szabadelvűségnek, s íme, mily küzdelembe kerül annak megvalósítása. 1869. óta sürgeti azt az országgyűlés alsó háza, végre beterjesztetik, a nagy többség pártkülönbség nélkül elfogadja — s a hazafias főrendek visszavetik. A katholikus főpapság kötelességét teljesítette, midőn ellene küzdött, mert egyháza a házasságot szentséggé emelte s ezzel kizárólag az egyházjog körébe sorozta. De a főnemességet mi indította arra, azt teljesen megmagyarázni nehéz. Csak nem furakodott be a trsadalombontó antiszemitizmus ama körökbe is ? Ha ez eset állana, akkor a főrendek maguk alá vágják a fát. A nemrég lefolyt zavargások rablásai elég bizonyságot adhattak arra nézve, hogy a fellázadt nép a szenvedély perezében nem tesz különbséget zsidó és úr között. Ne nyújtsanak a magyar főrendek tápot egy mozgalomnak, mely idők folytán pórlázadássá növekedhetnek. Vetkőzzenek ki a főrendek e konzervatív szellemükből, a polgári házasság nem oly rém, minőnek azt gondolják. E kérdéstől függ, vájjon nem-e utoljára ülnek a főrendek a jelen szervezet szerint egymás mellett ; ennek sorsától tette függővé Tisza Kálmán a főrendiház reformját. Ha a polgári házasságot a főrendek elfogadják, akkor ez ülésszak feladata lesz még a reformjavaslat. Oldja meg a törvényhozás azt úgy, amint a kor igényei megkívánják. Dr. : A főrendiház a keresztény és zsidó között kötendő házasságról, valamint a külföldön kötött vegyes házasságok érvényességéről szóló törvényjavaslatot az osztrák indigónak segítségével 200 szavazattal 191 ellenében elvetette Mágnás-liga Tisza ellen. Mint a „N. W. Abendblatt“ írja a magyar főrendiház arisztokrata ellenzékének kebelében szakadás állott be. Egy rész, az éltesebb mágnások, Cziráky János gróf vezetése alatt csak a zsidó házassági törvényjavaslatot akarja megbuktatni s aztán egyebekben a kormányáyal megy ; az engesztelhetnek pártja ellenben Károlyi Gyula és István grófok vezetése alatt minden áron folytatni akarja az ellenzéki szerepet egész Tisza megbuktatásáig A polgári házasság. Ha a főrendek a polg. házasságról szóló törvényjavaslatot újra visszavennék — igy írja az „Egyetértés“ — akkor a kormány el van határozva a napirendről levenni, illetőleg visszavonni s nem fogja azt újólag a képviselőház elé sem terjeszteni; épugy jár ez esetben a főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslat is, melyet a kormány akkor nem fog ez ülésszakban beterjeszteni. A párisi gróf isén este Spanyolországba utazott. A vonat indulásakor a royalista liga föliratot nyújtott át. Némi tüntetés is volt. Három — négy embert elfogtak. Semmi nagyobb rendzavarás пош történt. A tonkingi háború, Courbet tengernagy Hai- Phongból következőket jelenti: Biztos hírek szerint az ellenség vesztesége Szontai bevétel alkalmával 400 halott és 600 sebesült volt. A fekete lobogósok parancsnoka és ennek helyettese szintén megsebesült. Több khinai tiszt megöletett. Az ellenség Szontaiban 89 ágyút, 400 kilogramm dynamitot és 150,000 töltényt hagyott hátra. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Ha-Noiból január 2-iki kelettel érkezett hírek szerint ott decz. 28-kan borzasztó robbanás történt, mely két franczia üteget csaknem teljesen szétrombolt. Egy tüzér életét vesztette és három megsebesült. A robbanás a közel levő házakban és laktanyákban nagy pusztítást okozott. Azt hiszik, hogy a robbanást valamely szerencsétlen véletlenség okozta. Decz. 28-kan 2000 aunami megtámadta a francziák egyik hadállását, melyet ötven tengerész-katona védelmezett. Több órai harcz után az ellenség 100 halott és sebesült hátrahagyásával visszavonult. — Briomel ezredes Nam-Dinth tartományban a felkelőket teljesen szétverte. Szudejkin gyilkosai. E hó 10-én Moszkvában 37 tanulót fogtak el, kiket azzal gyanúsítanak, hogy Szudejkin meggyilkolásának tervéről tudtak. Az elfogatások nagy feltűnést és izgalmat keltettek. Országgyűlés: — január 13. Január 10-én nyílt meg az országgyűlés mindkét háza. A képviselőház tárgyalta a bel-s pénzügyminiszter jelentését a csángóügyről, melyet a ház tudomásul vett. Ritka tárgyalások egyike volt ez, melyben még a függetlenségi párt is támogatta a kormányt. Irányi Dániel, de különösen Hoitsy Pál csaknem elismerőleg nyilatkoztak ez ügyben s különösen utóbbi, midőn kijelentette, hogy a csángók helyzete nem oly rossz, minőnek azt hirdetik s kéri a kormány jelentését tudomásul venni. Sokkal zajosabb volt a főrendiház ülése. A képviselőház jegyzője áthozta a ház szenetét a polgári házasságot illetőleg a kéri a főrendeket ahhoz hozzájárulni. Az első kérdés az volt, vájjon utasíttassék-e a javaslat újból a hármas bizottsághoz. — Az ellenzék ellenezte, a kormány pártja követelte ezt. A győzelem tizenhárom szóval az ellenzéké maradt. A szavazásnál igen sok szabálytalanság történt , elhaltak neveit is felolvasták s távollevők helyett is szavaztak. A második kérdést a tárgyalás napja képezte. Zichy Nándor gróf az ellenzék részéről mindjárt másnap akarta tárgyaltatni, Andrászy Gyula gróf csak hétfőn. A vége az lett, hogy a tárgyalás szombatra lett kitűzve. Roppant érdeklődés mellett kezdte meg a ház a