Nemzet, 1882. szeptember (1. évfolyam, 1-30. szám)

1882-09-16 / 16. szám

Kiad­ó-hit az Ali: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ....................................................... 2 írt. 3 hónapra ....................................................... 6 , 6 hónapra ....................................................... 12 . Az esti kiadás postai kü­lönküldéseért felü­l­fizetés negyedévenként ............................ 1 * I. évi folyam. Budapest, 1882. szombat, szeptember 16. 16. szám. REGGELI KIADÁS Szerkesztőség : Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let, L emeleti A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk és Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok­ tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, szeptember 15. Kereskedelmünk és a Balkán-félsziget. Irta ifj. Tóth Vilmos. — Két közlemény. —­ n. Nem hízelgő, a­mit a commissionairekről mon­dani szándékozom, ezért kötelességemnek tartom ezek csoportjából kivenni a tisztességes munkából élő, reális alapokon működőket. E feladattal mihamar elkészülvén, — tapasztalásból mondhatom, kisebb ezek száma a fehér hollóénál — azon fajtájával akarom az olvasót megismertetni, mely, túlzás nélkül legyen mondva, a legbiztosabban ássa alá iparunk jó nevét a keleten. A commissionaire — többnyire önhibájából tönkre jutott kereskedő — kivétel nélkül mindenre vállalkozik. Épít vasutat, szállít a hadsereg számára csizmatalpat, alapít nemzeti bankot, felállít minta­gazdaságot, szesz- vagy czukorgyárat, egyszóval min­­den módon iparkodik új hazáját boldogítani. Minden egyes vállalatra egy nagy európai pénzintézet felha­talmazottja és a milliókat teli marokkal hányja a közönség szemei közé. Ha áruczikkekre megrendelést kap, a provisiót mindennemű ürügy alatt előre kiveszi és ha vendég­­szereplését nem szándékozik e helyen tovább folytatni, rögtön tovább áll. Az ellenkező és leggyakoribb eset­ben az áruczikk minőségében károsítja meg a vevőt. Miután a kereskedelmi hitelműveletek, úgymint után­vét, váltók és egyéb a forgalmat megkönnyítő intéz­mények a fent említett okoknál, de különösen a keres­kedők csekély műveltségénél fogva, az európai keret egy jó részén csak kevéssé vannak használatban, az egész adás-vevési processus a közvetítő kezein megy keresztül. A ki tudja, mily bajos egy ily kalandorral pe­res utón végezni, a­kinek három-négy különféle útle­vél van zsebében, a­ki a levantinus rendőrség amúgy sem igen éber figyelmét könnyű szerrel kijátsza, a­ki a legrövidebb idő alatt úgy eltűnik, mintha a föld nyelte volna el, hogy holnap már a szomszédvárosban más név alatt és más igazovánnyal újból kezdje go­nosz mesterségét, a­ki, mondom, mindezt tudja, nem fog csodálkozni, hogy a csalások napirenden vannak és hogy a vevő a legjobb esetben drága és rossz árut kap, a nyugati szállító pedig, ha nem vigyáz, csak rit­kán látja pénzét. Ezen esetek száma nagyobb mint sem a józan gondolkozás elképzelheti. Utalok pórul járt kereskedőinkre. Ezen állapotok természetszerűleg bátráltatják kereskedelmünk terjeszkedését, és ezen változtatni égető szükség. Íme ismét egy második nem elvi, de pusztán gyakorlati probléma, melyet keleti forgalmunk megélénkítése érdekében okvetlenül meg kell olda­­nunk. Ha ezt megtettük, nagyobbat haladtunk, mint­sem azok gondolják, a­kik a consulatusok kereske­delmi jelentéseiben látják a haza üdvét. Régi idők óta szokás nálunk az angol és belga consulatusok forgalmi kimutatásait és jelentéseit mintaképül idézni. Erre csak azon megjegyzésem le­­het, hogy ha van a fent idézett kereskedőknek gondos kormánya, emennek vannak vállalkozó kereskedői. Egyik a másika nélkül nem működhet sikerrel és a theóriánál marad. Térjünk tehát át a praxisra és nézzük, mint te­hetne p. o. a kereskedelmi ágensi intézményt refor­málni, nézetem szerint egyik módja a következő volna : Tíz vagy több különböző czikkel kereskedőház összeáll és közköltségre egy ügynököt nevez ki, ki ezen czégek fizetett hivatalnokává lesz és a fentnevezett tartományok valamely kereskedelmi központjába p. o. Szófiába küldetik. E várost azért nevezem különösen, mivel itt a szükséglet, tekintve a fejedelemség és fővárosa rohamos fejlődését, nagy és a kereskedelmi viszonyok még fejletlenek. Fizetett, mondom, a ki nem kénytelen rögtön és minden áron egy bizonyos összeget forgalomba hozni, hogy annak százalékából, azaz a szokásos provisióból tengesse életét, hanem hogy a napi kenyérkereset gondjaitól menten, nyugodtan és megfontolva lásson feladatához. Habár a provisio rendes körülmények között ösztöndíjnak és tekinthető a keleten, a­hol a tapasz­talatlan kereskedő még a legtöbb esetben vezetteti magát, már sokszor károsnak bizonyult. Az ágens, legyen az bár osztrák-magyar alatt­való, ha csak saját hasznát látja benne, honfiainak mellőzésével külföldön rendeli meg az árut, azaz a mi kivitelünk rovására az idegen iparnak csinál propa­gandát. Ez eset is a gyakoriak közé tartozik és fel­hívom reá az érdekeltek figyelmét. A­mi e hivatalnok személyét illeti, ennek a ke­­reskedelem minden ágában járatosnak, azaz műveit kereskedőnek kellene lennie, mivel mű­ködésköre nagy és sokoldalú teend. Eltekintve a rendes ügynöki te­endőktől, ezt én két részre osztom. Egyrészt meg­bízóit informálni az ottan keresett áruczikkek neméről és minőségéről, azok áráról, egy szóval közvetlen és gyors jelentéseket tenni a forgalmi és piac­i viszo­nyokról. Tanulmányoznia kell a hitelviszonyok és kereskedelmi szokások ferdeségeit, a­melyekbe egy­­előre bele kell törődnünk, ha csak az alkalmazkodóbb külföld által nem akarjuk megelőztetni magunkat. Mindez eddig ismeretlen kereskedőink előtt; innen azután a sok ballépés és a perek végletlen sora. Másrészt kötelességévé tétetnék , miután az ottani kereskedővilág bizalmát megnyerte, emennek hogy úgy mondjam iskolázása, kereskedelmi kikép­zése. Meg kell velük ismertetni a kereskedői szokáso­kat, és megtanítani őket különösen arra, hogy a pénz jövedelmezőbb, ha forgatjuk, mintsem fényesre csi­szolt aranyokban valamely ócska szekrény fenekén. (A­ki a keletet ismeri, nem fog túlzással vádolni.) Ezen ágens, mely consulatusaink támogatásáról előre is biztos lehet, emelnek és közvetve az egész kereskedővilágnak nagy és hasznos szolgálatokat te­hetne. Először a peres ügyekben mint a bíráskodó consulatusok bizalmat érdemlő szakértője, a­ki a vi­szonyokat ismeri, be fogja vallani, hogy e hivatalok­nak vajmi nagy szükségük van egy ilyenre — másod­szor, mint magán informátor, azon esetekben, midőn a hivatalos informatió a fent említett okoknál fogva kényes természetű. Kívánatos továbbá, hogy egy kis mutatvány­raktár álljon rendelkezésére egy részt az ott keresett és másrészt a meghonosítandó versenyképes czikke­­inkből. De nem csak a pusztán kereskedői, hanem egy­szersmind a földmivelési és mindezzel összeköttetés­ben álló szakmában is járatosnak kell lennie. A mezőgazdaság a volt és a jelenlegi török tar­tományokban a lehető legkezdetlegesebb állapotban van. Ekéik p. o. semmiben sem különböznek azoktól, melyek az ó-egyptomi hieroglypheken vannak meg­örökítve. A koronát pedig alig ismerik. Egész Bul­gáriában alig van 3 gyár. Semmi kétség azonban, hogy tekintve ezen ősföld bámulatos termékenységét, a mezőgazdaságnak és az ebből kifolyó czukor, szesz és egyéb gyári iparnak e tartományokban nagy a jövője, és éppen ezért kell, hogy gépiparunk méltóan legyen a keleten képviselve. Mindnyájan tudjuk, hogy iparunk ez ágát van okunk a külföld versenyétől félteni. Az ágens személyét illetőleg tehát következő eredményre jutottak: 1. Legyen műveit kereskedő, kinek elég befo­lyása van környezetére, hogy ez oktatását bizalommal fogadja és a ki nemcsak a pillanatnyi hasznot tartja szem előtt, hanem a jövőt is képes megítélni és vele számolni. 2. Legyen fizetett hivatalnok biztosított jövede­lemmel, ki nem kénytelen a provisióból élni. 3. Bírja a német és a franczia nyelvet, valamint a szláv nyelvek valamelyikét, p. o. a szerbet vagy a bolgárt. Ennek hiányában a cseh nyelv is nagy hasz­nára válnék. A reális ügyvitel mihamar ki fogja őt emelni társai színvonala felé. A kereskedővilág meg fogja szerezni és bizalommal viseltetni iránta, a­mi jelenté­kenyen elősegítendi működéskörének kiterjesztését. Erős meggyőződésem, hogy ha az út meg lesz törve, a példa követőkre fog találni, különösen,ha elő­nyöket biztosít. A tér nagy és a tapasztalás meg fog tanítani, hogy nem egy, de számos ily csoport fér itt meg a­nélkül, hogy egymás kárára legyenek kénytelenek dolgozni. A­mi a költségeket illeti, aligha tekinthetők komoly akadálynak, mivel az egyesület tagjai közt oszlanának meg. De feltéve még az ellenkezőjét is, ez oly tőke, mely előbb-utóbb kamatozni fog. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen végül még meg ne jegyezzem, hogy a Balkán-félszigetre szállí­tandó áruk hiányos átcsomagolása számos és jogos panaszra ad alkalmat. Ezen áruk csomagolása ép úgy történik, mintha zárt kocsikban vagy simán haladó hajón Nyugat- Európába küldetnének. De lássuk, mint történik ezek továbbítása a félsziget belseje felé. A gőzhajó-társaság átadja a küldeményt a spe­­diteuröknek, a­kik a szállítást átvállalják. Ez rende­sen nagy társzekereken történik, mely elé­g egész 5 pár bivaly van fogva. Erre felhalmozzák a számtalan csomagot és faládát és nyikorogva döczög előre kenetlen és vasalatlan jármű (a kerék rendesen nyolczszöget képez). Ha az idő kedvező, a szekér 6 nap lefolyta után Lom-Palánkáról Szófiába és 8—10 nap alatt Szemendriából Nisehbe érkezik. Ha most meggondoljuk, hogy télen és tavaszszal az utazás he­tekig is eltart és hogy a szállítmány ezen egész idő alatt esőnek, szélnek, hónak fedetlenül ki van téve, elképzelhetjük, hogy mily állapotban érkezik meg rendeltetése helyére. Az esetlen jármű azonkívül igen gyakran eltö­­rik és magam láttam 2—3 mázsás ládákat ily ese­tekben másfél ölnyi magasságból a szekér tetejéről a földre zuhanni. Ha tartalma nem törékeny, a legjobb esetben nyitva érkezik meg, mert a burkolat izzó­­porrá törik. A spediteurök azonkívül a legtöbb esetben nem rendelkeznek elég munkaerővel, hogy a reájuk bízott árumennyiséget rögtön tovább szállíthassák. A cso­magok tehát rendesen hetekig hevernek a szabad ég alatt, míg a sor reájuk jön, úgy, hogy nem ritka azon eset, hogy egy szállítmány annyi ideig utazik Tyrno­­vába, mint a­mennyi idő alatt Brazíliába érkezhet­nek meg. Mindez — nem ismételhetem eléggé — közvet­len felügyeletet igényel. Lássanak kereskedőink komolyan a munkához, ne riadjanak vissza a kezdet nehézségeitől, mert bi­zony-bizony elkésnek és a szemesebb külföld fölénk kerekedik. A­mily régi, oly találó ez esetben a köz­mondás, hogy: segíts magadon és az isten is meg­segít. Bárha igénytelen felszólalásomnak csak annyi A phylloxeravész jelenlegi állása. Az állandó országos phylloxera-bizottság leg­utóbbi ülésén Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentést tett a legutóbbi hónapban tett intézkedések­ről. Többek közt tudatta, hogy felhivattak az ország összes törvényhatóságai, melyeknek területén szőlő­művelés űzetik, a phylloxera elleni védekezésnek min­den irányban való megkezdésére, továbbá utasíttat­­tak a két­ phyll.-biztosok és felkérettek, az összes köz­­gazdasági előadók, hogy az érdekelt szőlőbirtokos­­sággal tartandó értekezleteken, a szükséges felvilá­gosítások megadása mellett, igyekezzenek az érde­keltséget is belevonni a vész elleni küzdelembe s le­hetőleg biztosítsák azok részéről is a legnagyobb köz­reműködést. A szükséges szénkéneg fel van ajánlva mindenütt a közönség számára, csak követeltetik a munkavezetés és a napszámosok kiszolgáltatása. Jelentette továbbá, hogy az ó­budai infectiós területen foganatosított gyérítési munkálatok a bu­dai nagy borvidék kiváló fontossága által indokolt mérvű buzgalommal be lettek ugyan fejezve, sajnos azonban, hogy e különben örvendetes eredmény köz­lésével nem jelenthetem egyszersmind azt is, hogy ez­zel megszűnt a budai borvidéket tönkretevéssel fe­nyegető vész imminens lenni. A t. bizottság bizonyára emlékezni fog, hogy az ó­budai infectiót először jelző jelentésünkben már ki­fejezést adtunk azon aggodalmunknak, hogy a vész aligha fog az eddig megállapított s kezelés alá vett szőlőterületre szorítkozni. A gyérített terület környé­kén eszközölt részletes vizsgálatok csakugyan igazol­ják aggodalmunkat. E vizsgálatok nemcsak a »Pé­­ter«-hegyen, a gyérített terület közvetlen szomszéd­ságában, hanem az »Arany«-hegyen is újabb foltok constatálására vezettek. A »Péter«-hegyen nemcsak a miniszteri kikül­dött dr. Temesváry Ödön, hanem a főváros által ki­rendelt Frohmann Elek szőlővizsgáló a megkezdett irányban Békás-Megyer felé folytatott vizsgálat által 18 holdnyi területen igen szomorú eredményre ju­tott , ugyanis a Grufz József, Polesner József, Papp György, Lindmayer Antal, Haszmann Sebestyén, He­­lich Károly, Tosztner József özv., Weber Józsefné és Sloszner Mátyás szőlőiben 5299 phylloxerás tőkét ta­láltak, a Lindmayer Antal szőlőjében 135, a Schlos­ser Mátyáséban 400 tőke egészen kipusztult, de phylloxerának nyoma sem volt, ezen észlelés azon szomorú tapasztalatra vezetett, hogy a rovarok táp­anyag-keresés végett épebb tőkékre vándoroltak. Bármi legyen e folyton folyó vizsgálatoknak eredmé­nye, tény az, hogy Budán a védelmi intézkedéseket szélesebb alapokra kell fektetni s a védekezést az ér­dekelt szőlőbirtokosok bevonásával kell foganatosí­tani. E czélból az eddig ismert vészlepett területet­ről felvett térkép megküldése mellett felhivatott a fő­város közönsége, hogy az érdekelteket a további teen­dők megbeszélése, s esetleges óhajaik kitudása végett gyűlésre hívja össze. A Duna mentén Ó-Budától Nagy-Marosig a folyam mindkét partján elterülő hegyvidéken a vész kiterjedésének megállapítása vette igénybe a minisz­­teri kiküldöttek tevékenységét. Krécsy Béla, a Vácz és környéke szőlőterületeinek átvizsgálásával megbí­zott kiküldött, feladatának első nehezebb részét már be is fejezte. Vizsgálata azon megdöbbentő eredmény­re vezetett, hogy a vész a váczi borvidék legnagyobb részét ellepte s 123 szőlőbirtokos összesen 172 hold kiterjedésű szőlőterülete inficiáltnak találtatott. Nagy-Maros, Kis-Maros, Verőcze, Pencz, a vá­czi inficiált területtel összefüggő nagy kiterjedésű vi­dékén Lechner M. megbízott végzi szakadatlan a te­rület-megállapítás munkáját, kivévén a kis­marosi szőlőket, melyekben a legutóbb beterjesztett jelentés szerint a befejezett vizsgálat 153 katasztrális hold területből 58 holdat inficiáltnak tüntet fel, a többi szőlőkben a vész kiterjedését még hozzávetőlegesen sem lehet megbecsülni, de azon feltevést, hogy az ed­dig vészrepettnek ismert terület határait jóval túl­lépi, azon körülmény látszik igazolni, hogy legújab­ban Berkenye és Kösd, Nógrád megye nógrádi járá­sába kebelezett községekben is phylloxerára buk­kantak. A vész ijesztő mérvben terjedése felülmúlja a kormány rendelkezésre álló erőit, a szükségszerűség parancsolja, hogy a védelmi munkálatokat megosszuk azokkal, kiknek érdekében első­sorban s közvetlenül folyik a küzdelem. Ily irányban leendő közreműkö­désre 3530/82. sz. a. felhivatott az ország valamennyi szőlőterülettel bíró törvényhatósága, a védekezési el­járás minden irány iráni támogatására. Miután pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun, valamint Hont- és Nógrád megyék területén fekvő infectiókon sürgősen meg kell kezdeni a szőlőbirtokosok által ké­relmezett védelmi munkálatokat, felhivottak nevezett megyék, hogy egy lehetőleg közeli határnapra minisz­teri kiküldött, a hatósági közegek s érdekelt szőlő­­birtokosok részvételével értekezletet hívjanak egybe, hogy a közös és együttes cselekvés módozataira nézve végleges határozatok hozassanak. A Zala megye meszes-györöki infectiós terület irtása, gyérítése s a megye szőlőterületének részletes átvizsgálása fokozott erélylyel folyik s körülbelül szeptember 17-én lesz befejezve. Mai napig mintegy 10 katasztrális hold lett két ízben mérgezve,­­ be is lesz fejezve. Szabadjon remélnem, hogy az a fokozott tevékenység, melyet megbizottaink, s az a nagyfokú érdeklődés, melyet Zala megye intelligens közönsége saját jól felfogott érdekében kifejtenek, lehetővé te­szik, hogy a rész e területen végkép elfojtassék, mit a balatoni oly fontos borvidék érdekében bizonyára mindnyájan őszintén kívánunk. Ugyanily erélylyel gyériti Lehoczky Dezső m. megbizott a veszprémmegyei Litér község inficiált szőlőterületeit is. Sajnos, de e munkálatok befejezté­vel nem mondhatjuk el, hogy a vész tovább terjedé­sének eleje lett véve. Alig néhány napja jött Lehocz­ky Dezsőtől a távirati jelentés, hogy Vörösberényben, Almágyi közvetlen szomszédságában, tehát Zala me­gye határán szórványosan mintegy 2000­­ méter kiterjedésben phylloxerát fedezett fel. Azonnal intéz­kedés történt e terület haladéktalan felvételére. En­nek eredményéhez képest lesz a további teendőkre nézve az eljárási mód megállapítandó. A 1. bizottság múlt ülésében a teme­s megyei Réthát községében fölfedezett infectio azonnali gyé­rítését rendelte el s kifejezte szükségességét a hely­színi tárgyalás mielőbb leendő megtartásának, e ha­tározatához képest helyettesítésemben Ottlik Iván min. fogalmazó küldetett ki Réthátra, ki isf. hó 13-án a helybeli, továbbá Arad sz. kir. város, Arad és Te­­mes megyék érdekeltségének részvételével a helyszíni tárgyalást az óhajtott eredmény­nyel megtartotta. Az érdekelt rétháti szőlőbirtokosok beleegyezésüket ad­ták abba, hogy a szőlőben constatált, mintegy 120 négyszögméter kiterjedésü infectió egész terjedelmé­ben, a községi beltelkeken levő inficiált szőlőtőkék azonnal irtassanak, az annak megfelelő biztonsági öv pedig gyérittessék s felkéretni határozta a kor­mányt, a megfelelő intézkedések haladéktalan elrende­lésére. Az ily értelmű rendelet azonnal ki is adatott, a munkálatok vezetésével Weny János phylloxera­­biztos bízatott meg s utasittatott, hogy a munkálatok haladéktalan megkezdése végett a Fehértemplomban rendelkezésre álló szénkéneg s szénkénegezési eszkö­zöknek Réthátra leendő átszállításáról gondoskodjék. Ugyancsak ez értekezlet az arad-hegyaljai borvidék megmentése érdekében foganatosítandó óvintézkedé­sek tárgyában egy Aradon megtartandó értekezlet szükségességét hangsúlyozta s végül Arad város ki­küldötte azon óhaját fejezte ki, hogy a rétházi mun­kálatok megkezdése előtt az aradi, három évvel ez­előtt irtott terület közvetlen közelében levő gyanús foltok is vizsgáltassanak meg. E vizsgálatok megtar­tására Weng J. miniszteri megbizott utasítva is lett s működése azon méltó aggodalmat keltő eredményre vezetett, hogy a vész az aradi intravillan szőlőkben is felütötte fejét. Az arad-hegyaljai borvidéket fenyegető vész ilyetén közvetlensége csak siettette a contemplált ér­tekezlet összehívását, mely folyó hó 20-án Aradon a városi hatóság kiküldöttei, a városi szőlőbirtokosság s Ottlik Iván b. kormánybiztos közreműködésével meg is tartatott. Ezen értekezlet azon egy positív határozatban állapodott meg, hogy az aradpromontori hegyvidék haladéktalan keresztül vizsgálatának el­rendelésére kéri fel a kormányt, míg más részről, jóllehet az aradi hegyvidék megvédése érdekében ok­vetlenül szükségesnek jelentette ki az összes gyanús aradvárosi szőlőterület teljes kiirtását, de tekintettel arra, hogy ez intézkedés túlnyomólag a megyei s nem az alig 300 hold kiterjedésű városi szőlők érdekében történik, kijelentette, hogy egyedül a megyei érde­keltségét tekinti illetékesnek a kárpótlás tekintetében határozni. Az ügyek ilyetén állásához képest nem maradt más hátra, mint első­sorban az arad-promontori hegy­vidék részletes átvizsgálását rendezni el, mely czél­ból, miután alkalmas szakférfiak nem állanak jelen­leg a ministérium rendelkezésére, az ügy sürgősségé­nél fogva kormánybiztosilag megkerestetett Arad város polgármestere, hogy az ottani főgymnasium s reáliskolai tanárok közül három-négy, e szakban tel­jesen járatos szakférfiút hozzon javaslatba, kik is a vizsgálatok haladéktalan megkezdésére lesznek azon­nal utasítva; megtétettek egyszersmind az intézkedé­sek, hogy f. évi szeptember hó 10-ére megyei értekez­let hivassák egybe, mely alkalommal az aradkörnyéki járási phylloxera-biztosok beoktatására egy phyllo­­xera-tanfolyam megtartása is kilátásba vétetett. A védelmi intézkedések tehát itt is a legszéle­sebb alapon kezdetüket vették s ha az aradvidéki sző­lőtulajdonosok érdeklődését sikerül felkelteni, ha kö­vetni fogják azon utat, melyet Zala megye példája számukra kijelölt s melyen lehet a siker reményével küzdeni a vész ellen, úgy jó reménynyel nézhetünk a megindítandó munkálatok sikeressége elé. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva, eredménye volna, hogy vállalkozóbb gyárosaink esz­mecserébe bocsátkoznának ezen pusztán gyakorlati problémák megfejtése érdekében! Ez is jóval előbbre vinne. Hisz a tenger is csak cseppekből áll. KÖZLEMÉNYEK: A mezőgazdasági állapot a földmivelési miniszté­riumnak f. hó 6-tól f. hó 12-ig terjedő jelentése sze­rint a következő : A kapásnövények állása ál­talában kielégítő. A kukoric­a majdnem az egész országban jó középtermést ígér, sőt néhol ki­tűnően áll. A burgonya a sok esőzés következtében sok helyi rothadásnak indult, szedése néhol már folya­matban van. A szőlő azon helyek kivételével, a­hol a folytonos nedves időjárás folytán megromlott, kö­zéptermésre nyújt kilátást. A sarju termés átalá­­nosságban véve a középen alul maradt, vannak azon­ban a dunántúli kerületben és a volt erdélyi megyék­ben járások, a­hol bő termést adott. A repere több helyt szépen kikelt. A szerbiai sómonopolium tizenöt évre való bér­beadására nézve a szerb pénzügyminisztérium aján­lati tárgyalást írt ki. Az ajánlatok benyújtására teg­napelőtt járt le a határidő; három ajánlat érkezett be: a magyar hitelbanktól, a bécsi anglo-osztrák banktól és a berlini német banktól. A szerb kormány kikö­tötte, hogy az ajánlattevők kötelesek a kormánynak legalább öt millió frankot kölcsön adni. Az ajánlatok között Szerbiára nézve legelőnyösebb az angol-osz­trák bank ajánlata. Az angol-osztrák bank 535,000 frank bérösszeget és 300000 frank adót ajánl, ha a­dó­bevitel 20 millió kilót fölülmúl, évi 20,000 frankkal többet, ha 30 millió kilót fölülmúl, 30,000 frankkal többet, kölcsönképen 5,6 millió frankot ajánl 1t kor­mánynak 5 százalékos kamatozás s megfelelő évi tör­lesztés mellett. A magy, átalános hitelbank 6,300,000 frank 5 százalékos kölcsönt ajánlott 85 árfolyamon, évi átalányul az első négy évben 315,000 frankot, mely fokonkint 600,000 frankra emelkedik. A német bank Berlinben 5,400,000 frank kölcsönt ajánl s 650,000 frank évi átalányt. A hadsereg szükségleteinek fedözése. A buda­­p­esti kereskedelmi és iparkamara értesíti az érdek­lődő vállalkozókat, hogy a cs. k. katonaság és a m. k. honvédség több rendbeli szükségleteinek beszer­zése czéljából a közös biztosítási bizottság által ki­írt szállítási hirdetmény a nevezett kamara irodájá­ban (Mária-Valéria-utcza, új tőzsde­épület) a dél­előtti hivatalos órákban megtekinthető. Budapest-zimonyi vasút. Több bács-bodrog me­­gyei községben lakó nagyszámú kereskedő és ottani pénzintézet beadványt intézett a budapesti ke­reskedelmi és iparkamarához, felkérve a kamarát, eszközölné ki, hogy a budapest-zimonyi vasútnak szabadka-ujvidéki szakasza ne — a­mint tervezve van — 1883. május havában, hanem lehető­leg már 1. évi októberben, mindenesetre pedig a tél beállta előtt átadassák legalább a teherforgalomnak. A kamara ennek folytán emlékiratot terjesztett fel a kormányhoz, illetőleg a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. minisztériumhoz, melyben támo­gatja az érdekeltek kérését, kifejtve, hogy a Bács-Bodrog megyében felhalmozott és még elszállítandó nagy gabonakészletek kellő idejű elszállítása csak az által volna biztosítható, ha a többször említett vas­útnak nemcsak budapest-szabadkai, hanem szabadka­­újvidéki szakasza is még ez őszszel megnyittatnék l­egalább a teherforgalomnak. Utal a kamara a bács­­megyei országutak állapotára és azon körülményre, hogy a Duna fontos vízi útja a ködök beálltával nem használható. Végül hangsúlyozza a kamara, hogy a gabona értékesítésének könnyítése egész közgazdasá­gunk javára válnék, míg másfelől a kincstár érdeke is megkívánná, hogy a vasútban fekvő roppant tőke kamatozása a biztosan várható nagy szállítmányok által minél előbb eléressék. Lisztkivitelünk. Folyó évi augusztus hóban Fiuméba és Triesztbe a következő mennyiségű ma­gyar liszt érkezett vasúton: Összesen 422,661*65 , 84,926*38 » Gazdasági kiállítás B.-Gyulán. A békésmegyei gazd. egylet B.-Gyulán 1882. okt. 8-án és 9-én állat-, termény-, házi- és gazdasági iparműkiállítást rendez. A rendezőség következőkép alakult meg: elnök: Göndöcs Benedek; igazgató : Dobay János; jegyző : Kohn Dávid; tagok: a lovak osztályánál Kövér László, Kliment Gyula, Vresitz József, Czégé­­nyi Gyula; — a szarvasmarhánál: Farkas Zsig­­mond, Petrovits János, Sánta János, Démusz József, a juhoknál Szabó Pál, Sánta Gábor, — a sertések­nél Batik Elek, Hoffmann József, Kopasz Ferencz, Oravecz Albert, — a baromfinál Herbert Alajos, Nuszbeck József, — a terményeknél Lukács Károly, Gerlein Mihály, Sz. Kis Mátyás, — a gyümölcsnél és házi iparnál Novotny Antal, Desewffy Ede, ifj. Mogyoróssy János, Bandhauer György, — a gazda­sági iparnál Kalmár Mihály, Szabados József, Illés József, Kis D. Károly. Kiállíthat csak békésmegyei lakos, akár tagja a gazdasági egyletnek, akár nem, megyén kívüli csak akkor, ha egyleti tag. Az állatkiállitás másodika a gazdasági egylet által 1881-ban 9 évre megállapított és a megye járásaiban váltakozva megtartandó rendszeres állatkiállitások­­nak és azért ezeknek előre meghatározott­­és kihirde­tett teljes programmja szerint fog megtartatni. Kiál­lítható : ló, szarvasmarha, juh, sertés és baromfi. Ki­állítás napja: október 8-án és 9-én. A bejelentésnek, a tulajdonos és kiállítandó állat megnevezésével Do­bay János rendező úrnál október 5-ig kell megtör­ténni, az állatok azonban csak a kiállítás első napján reggel vezetendők fel. Budapesti marhavásár. A f. évi szeptember hó 14-én tartott heti marhavásárra felhajtatott összesen 1457 db nagy és 4195 db apró marha. Ebből elada­tott: 28 bika dbja 84 — 129 ftig, 563 ökör párja 200—347 ftig, 545 v. tehén párja 124—215 ftig, 110 f. tehén dbja 76—176 ftig, 211 db bivaly párja 184—256 ftig, 219 borjú dbja 13-34 ftig, 3975 birka párja 13—19 ftig. Ökörhús 100 kgm. 52—54 l/a ftig, tehénhus 49—51 ftig, borjúhús 54—70 ftig, bivalyhus 44—47 ftig, nyers szalonna 68—72 ftig, sertészsír 74—76 ftig. Fiume Trieszt. Budapestről 43,872-50 mm. 5,737 10 mm. Nagy-Váradról 3,25140 » 612-00 » Sziszekről 1,510*42 » — » Szegedről 1,500*00 » — » Nagy-Kikindáról 805-00 » — » Zágrábból 609'60 » — » Szatmárról 607-20 » — » Aradról 306*00 » 204'00 » Losonczról 304-80 » — » Eszékről 201-60 » 306"00 » Velenczéről 200'00 » — » Miskolczról 10160 » — » Károlyvárosból 37­ 70 » — » Pécsről 8'50 » — » Pápáról 0'40 » — » Gyöngyösről — » 300-00 » Mohácsról — » 102*00 » Összesen 53,316-72 mm, 7,261-10 mm, januárban 48,647"90 » 12,101*7 5 » februárban 55,158*78 » 10,575*40 » márcziusban 42,481*25 » 10,666*15 » áprilisban 74,257*70 » 9,348*75 » májusban 72,432*00 » 7,195*80 » júniusban 37,961.50 » 12,304*80 » júliusban 38,304*90 » 15,282*63 » Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 15. Gabonaüzlet. Az ünnepek miatt nem volt for­galom. Értéküzlet. (M­agánforgalom.) A zsidó­ünnep miatt az üzlet semmi módon nem látszott ki­fejlődni, annál kevésbé, minthogy a tegnapi legutolsó árak mindenféle okokból bágyadtak maradtak: osztr. hitelrészvények 318-ig kínálva voltak. Ma délután azonban, miután többrendbeli sür­gönyök Arabi elfogatását és az angol előcsapatoknak Kairób­a történt bevonulását hirdették, osztrák hitel­­részr. 321.20-ig emelkedtek. Egyebek nem kerültek forgalomba. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Szept. 15-én. Az üzlet változatlan. — Magyar öreg nehéz 60.—, fiatal nehéz 6­1.—61, közép 61—62. Szedett nehéz 57—59, közép 59—60, könnyű 59—61. — Ro­mániai bakonyi nehéz 611/*—621/i átmeneti, közép 60—61 átmeneti. Szerbiai nehéz 62—621/i átmeneti közép 61—62 átmeneti, könnyű 61—63 átmeneti.— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kiló és 4% levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 6 o. é. forint vám fejében megtéríttetik._______________________________ Budapesti hajóforgalom. Szept. 14-én a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki, u. m.: Meyer János m. h. »Reménység« cseréptégla 40000 db., Apatinból; "V­eisz Jakab és Mór m. h­. »Móricz« búza 1174 mm., bab 52 mm., D.­Vecséről; Stáber Lipót m. h. búza 1167 mm., bab 102 mm., Duna-Földvárról; Freund és Trebicser m. h. »Adél« búza 1591 mm., árpa 342 mm., bab 890 mm., Fajszról; Miskovics János 2 talp. söprű 25 mm. Trencsényből; Lusics Miklós m. h. búza 3700 mm., N.­Becskerekről; Szabó Lajos 1 ladik gyümölcs 30 mm. Dömösről; Bakay István 1 ladik gyümölcs 40 mm. Bölcs­kéről; Pásztor István 1 ladik gyümölcs 16 mm., Verőczéről; Tombácz Mihály m. h. »Erzsébet« búza 2885 mm., Szegedről; Eszes Mátyás m. h. búza 2523 mm. árpa 498 mm., Öttödről; Ferencz-csatorna vállalati társ. hajója öreg vas 820 mm. Fe­rencz csatornából.

Next