Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-09 / 39. szám
Kiadóhivatal : Barátok tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: Tostán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ............... •• .• ............. •• •• •• 2 frt, 3 hónapra ........................... ........................ h » 6 hónapra .......... .. •. .................. •• .• 13 * Az esti kiadás postai különfüdéséért felift* fizetős negyedévenként .. .. .. ., 1I. évi folyam. ESTI KIADÁS Szerkesztőség : Barátok teste, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen lévelét csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK Úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, 1882. hétfő, október 9. 39. szám. Táviratok. BOCS, okt. 9. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse«-nek jelentik Persagnogból. A csetinyei török követ kormányának megbízásából kijelentette Miklós fejedelem előtt, hogy meghatalmazást kapott alkudozásba bocsátkozni az albán-montenegrói határvillongás megszüntetése végett. A montenegrói fejedelem Petrovics Bozsót, a senatus elnökét, nevezte ki saját meghatalmazottjává. Az alkudozás megkezdődött már. Brüsszel, okt. 9. (Eredeti távirat.) Ma 200 társaság és egylet vonult el zászlókkal és virágokat hintve Rogier lakása előtt. Körülbelül 100,000 ember volt jelen és megéljenezték az államférfiut aki ötven év óta tagja a parlamentnek. Stradella, okt. 8. Az itteni választók által Depretis kormányelnök tiszteletére rendezett lakoma 5 órakor kezdődött. Midőn a kormányelnök a terembe lépett, a jelenlevők viharos éljenzésbe törtek ki. Két órakor Depretis megkezdő beszédét. Mindenekelőtt köszönetét fejezte ki atradella választóinak, kik tizennyolczszor választották képviselőjükké. E több ízben való megválasztásának köszönheti főleg azon szerencsét, hogy nevét kapcsolatba hozhatja a választói reformmal, mely Umberto király kormányának egyik legszebb vívmánya. A kormány terveinek közlése előtt a kormány elnök emlékeztetni kíván az 1875-ki programmjának hiteles szövegére, azt a remény programmjának nevezvén. Tapasztalni fogják, hogy ha nem is bizonyult csalhatatlan jósnak, ígéreteit híven és őszintén megtartotta. Az idézett programm javaslatokat tartalmazott az adóügy átalakításáról, a közigazgatási reformról és a politikai téren foganatba veendő haladó intézkedésekről. Szónok azután előadja, miként szüntették meg az őrlési adót és enyhítették az adóterhet; kijelentette továbbá, hogy a kényszerárfolyamnak legközelebb történendő megszüntetése már biztosítva van, a vámügyi reform már be van fejezve, a költségvetés integritása föntartatott és a választási reform hatályra emeltetett. Csak az idő rövidsége okozta azt, hogy a kormányelnök által már fontolóra vett többi reform még nem lépett életbe. Az utóbbi két év alatt 534 törvényt szavaztak meg, mindazonáltal számos törvény vár még elintézésre. Eddigelé elértük azt — folytatá a kormányelnök — hogy az államháztartás egyensúlya megszilárdult, a legsúlyosabb adók le vannak szállítva vagy egészen megszüntettettek és a közszolgálat ágai elégséges javadalmazással bírjanak. A tisztviselők, monarchia és alkotmánya, soha semmiféle politikai vagy társadalmi reform elé akadályokat nem fog gördíteni ; ellenfelének nyilvánít mindenkit, ki ezen nyilatkozatát minden utógondolat és fentartás nélkül nem fogadja el. (Viharos tetszés.) A kormányelnök azt hiszi, hogy a fennálló törvények elégségesek arra, hogy az intézmények és a közrend megvédessenek; ha ezt tán kétségbe vonnák, az új kamara majd megfelelő intézkedéseket fog tenni. Szóló nem tartja helyesnek, hogy a clericálisoknak a garantiatörvényben foglaltakon kívül még további engedmények adassanak, mert az idézett törvény magában foglalja mindazt, amit a pápa egyházi hatalmának megvédése czéljából megadni lehetséges volt. A haza körül érdemeket szerzett férfiak közül a hadi készülődési kérdést is hangoztatják; ami ezen ügyet illeti, a kormányelnök lehetetlennek tartja az e czélra szánt költségeknek milliókkal való haladéktalan megszaporítását. A hadikészülődéseknek összhangban kell államok az ország közgazdasági viszonyaival ; meg van győződve, hogy oly ember kezében, mint Magliani, a költségvetés természetes fejlődése azon helyzetbe fogja juttatni a kormányt, hogy a haza védelmére szánt szükségletekről gondoskodhatik. Az első reform melynek keresztülvitele szükséges, a sóárak leszállítása. Azután áttér a miniszterelnök a külügyi politika fejtegetésére, kiemelvén a szívélyes viszonyt valamennyi hatalmassággal. Tovább folytatva mondja : Ezen viszony és nemzetközi befolyásunk lehetővé teszik, hogy az európai politika általános érdekeit, sikeresen előmozdíthassuk. Olaszország mindenkor hű maradt a nagyhatalmak, különösen Közép-Európa concertjéhez, mely utóbbinak lényeges része van a béke fentartásában. Ezen szívélyes viszony az olasz és bajor királyi házaknak közel kilátásban levő összeköttetése által mindinkább szilárdulni fog. (Helyeslés) Egy másik nemes nemzettel szemben is el fog mosódni a közelmúlt események emléke; az illető nagyköveteknek legközelebb várható kinevezése által a kölcsönös barátságos viszony meg fog szilárdulni. Angolországgal, e régi megbízható barátunkkal, kitűnő viszonyban állunk. A parlament elé terjesztendő okmányok be fogják bizonyítani, hogy az Egyptomban való közbelépésünkre célzó meghívás nem volt összeegyeztethető nemzetközi kötelességünkkel. Felsorolta még a miniszterelnök azon kiválóbb előterjesztéseket, melyek tanácskozásra tűzendők ki, és poharat emelt a királyra és Európa legrégibb és legszabadelvűbb uralkodóházára, mely saját sorsát mindenkor egyesíteni tudta a hazáéval és a hazának fegyverrel való megvédését a nyilvános szabadság ápolásával, hogy Olaszországot ezáltal tiszteltté, nagggyá és boldoggá tegye. (Hosszantartó felkiáltások : »Éljen a király !« »Éljen Depretis !« Mindenki a szónok köré csoportosult.) A bankett este háromnegyed 10 órakor ért véget. Bukarest, okt. 9. A román hadsereg nagy gyakorlataihoz Ausztria - Magyarország, Oroszország, Olaszország, Francziaország és Angolország magasabb rangú tiszteket küldtek. A gyakorlatok október 12-étől 16-ikáig tartanak. Ausztria-Magyarország részéről egy törzskari ezredes és egy százados küldetett ki* Konstantinápoly okt. 9. Dufferin lord ma válaszolt a porta szept. 25-iki jegyzékére, mely Egyptom kiürítésére vonatkozik. A válasz jelzi a részletes kiürítés megkezdését, azonban a teljes kiürítésre nézve nem tűz ki határnapot, miután az Egyiptom viszonyaitól van függővé téve. London, okt. 9. Dufferin lord a porta szeptemb. 25-iki jegyzékére adott válaszában kijelenti, hogy az angol hadsereg egy része már elhagyta Egyptomot és az angol kormány óhajtja, hogy azt a másik rész is mielőbb kövesse. Angolország azonban oly nagy áldozatokat hozott Egyptom pacificatiója czéljából és oly súlyos felelősséget vállal magára, hogy kénytelen oly eszközökhöz nyúlni, melyek a teljes állandó rendet biztosítják. Ennek elérésére természetesen szükségesnek mutatkozik, hogy ideiglenesen fegyveres erő helyeztessék el Egyptomban. Egyptomi háború. .Alexandria, okt. 9. Tantahban az ottani sejk a görög lakosok által elfogatott, mivel az angol csapatok kivonulása után a népet utabbi erőszakoskodásokra igyekezett lázítani. A horvát országgyűlés bizottsága — mint zágrábi levelezőnk írja — elfogadta Bartolovics képviselőnek (volt zágrábi pénzügyigazgató) a horvát országgyűlés házszabályainak módosítására célzó indítványát. Az indítvány oda céloz, hogy a ház azon tagjait, kik kihágásokat követnek el, megbüntethesse. A büntetés legnagyobbja a tanácskozásokból nyolc napig való kizárás, s ugyanazon idő tartamára a napidíjak elvesztése. A vitát Vojnovics vezette be, ki az indítvány ellen nyilatkozott. »A sajtó nálunk úgy sem szabad — monda — legalább legyen szabad a szó, s miután az említett indítvány a szószabadság korlátozására céloz, nem fogadhatja el. Erre dr. Sperec és Kresztics György bizottsági tagok kifejtették, hogy Bartolovics indítványa épen nem szándékozik korlátozni a szólásszabadságot, hanem csak azon kihágások ismétlődését akarja megakadályozni, melyek a horvát országgyűlést nemrég oly szomorú hírre juttatták. Az országgyűlés tartozik annyival a saját méltóságának, hogy ez ellen határozatokat hozzon. A bizottság, mint föntebb említettünk, az indítványt elfogadta. Az indítvány éle szemmel láthatólag Sztarcsevicsék ellen irányul, de kérdés, hogy elegendő rendszabálynak fog-e mutatkozni. Osztrák ügyek. A pártprogrammok és törekvések egész csapsa állt elő Ausztriában. A már ismerteken kívül legújabban a villachi és környéki német egyesület közgyűlést tartott, melyen a következő határozatot hozta : Tekintve az egyre növekvő szorongattatást, amelynek a németek Ausztriában kitéve vannak történeti állásuk fentartásáért vívott harczaikban, azok solidáris összetartását a nemzeti önfentartás legfőbb kötelességének tartjuk. Mi tehát elítélünk minden pártalakítási kísérletet az egyesült baloldalon kívül, mint a nemzeti ügy veszélyeztetését; induljon ki e kísérlet akár cosmopolitikus színezetű rajongók, akár pedig azon hypernationalistáktól, kik egy nemével a német irredentista agitatiónak nemcsak lerontják hitelét az osztrák németek nemzetiségi álláspontjának, hanem egyúttal veszélyeztetik államunk jó viszonyait is a német birodalomhoz. Miután továbbá a solidaritás eszméje a maga végkövetkezményében az osztrák németek pártcsoportjai közti tisztán politikai különbségeknek teljes háttérbe szorítására kell hogy vezessen, helyeseljük a kísérletet, hogy fajrokonaink conservatív része is, mint harczosok a fenyegetett németség ügyének megnyeressenek. Az épen most szentesített osztrák választási reformról a szláv lapok nem valami nagy lelkesedéssel szólnak. A mérsékeltebbek azt mondják, hogy ezzel a Taaffe-kormány távolról sem tette meg azt, amit a jogegyenlőség érdekében tennie lehetett és kellett volna. A »Nar. Listy« épen nincs megelégedve a választási reformmal. Azt mondja, hogy míg most a birodalmi tanácsban 128 szláv és 200 német ül, a népesség számaránya szerint a szlávokat 213, a németeket pedig csak 129 szavazat illetné meg. A választási reform keveset fog változtatni a most fennálló viszonyokon. A cseheknek, kiknek most 33 képviselőjük van a birodalmi tanácsban, jövőre 35 képviselőjük lesz; az autonomista nemességnek volt eddig 10 szavazata, jövőre lesz 13, de mégis összesen a csehek 12 szavazattal fognak rövidséget szenvedni a választási reform által. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, okt. 9. A képviselőház mai ülésében a tisztikar megválasztásával foglalkozott, mely maradt a régi, azzal a különbséggel, hogy új jegyzőnek Fenyvessy Ferencz mérsékelt ellenzéki választatott Duka helyébe. A ház éljenzéssel fogadta a választások eredményének kihirdetését. Végül a képviselők az osztályokba soroltattak ki. * A képviselőház ülése október 9-én. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Péchy, Tibád, Duka. A kormány részéről jelen vannak: Tisza, Szapáry gr., Trefort, Kemény b., Pauler, Orczy b., Bedekovics. Előzetes bejelentések. Elnök az ülést d. e. 101/* órakor megnyitván, az utóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a miniszterelnök átiratát a legutóbbi ülésszak óta az országgyűlés mindkét háza által elfogadott s az »Országos Törvénytár« útján kihirdetett szentesített törvényczikkekre vonatkozólag. Tudomásul vétetik. — Ugyancsak a miniszterelnök átiratát, melyben tudatja, hogy ő felsége ifj. Ráday Gedeon grófot honvédelmi miniszterré nevezte ki. (Éljenzés jobbról.) Ennek kapcsán jelenti, hogy Ráday Gedeon gr. képviselői állásáról lemondott, minek folytán új választás fog elrendeltetni. — Jelenti továbbá, hogy Miletics Szvetozár országgyűlési képviselő egészségi okokból hat havi szabadságidőt kér. Megadatik. Bemutatja ezután Sopron megye közönségének föliratát, melyben a megyei segéd- és kezelő személyzetnek a nyugdíjaztatási intézmény életbeléptetése iránti kérvényét pártolva felterjeszti. Sopron megye közönségének felterjesztését, melyben Esztergom megyének a megyei tisztviselők és családjaik nyugdíjaztatására vonatkozó feliratát pártolja, s ezen ügyben intézkedést tétetni kér. Sopron megye közönségének felterjesztését, melyben a győrvidéki gazdasági egyesületnek kérvényét pártolván, a marhavész okozta károk ellen kölcsönösen kötelező biztosítás érdemében törvényt alkottatni kér. Sopron megye közönségének feliratát, melyben Győrmegyének felterjesztését pártolván, a budagyőri vasútvonalnak mielőbb leendő kiépítését kérelmezi. Torda-Aranyosmegye közönségének felterjesztését, melyben Gömör- és Kis-Hontmegye közönségének feliratát pártolván, a tényleges szolgálati időnek a honvédségnél szabatos megállapítása iránti intézkedésért esedezik. Kassa szabad királyi város közönségének feliratát, mely szerint Szatmármegye közönségének felterjesztését pártolva, egy görög szertartásu katholikus magyar püspökség felállítását kéri. Kassa szabad királyi város közönségének feliratát, melyben Torontálmegyének a hazában alkalmazott néptanítóknak a magyar nyelv elsajátítására vonatkozó felterjesztését pártolja és az abban jelzett kérelmet törvény által érvényesíttetni kéri. A nagytapolcsáni esperesi kerület római katholikus lelkészeinek Széll György képviselő ur által beadott kérvényét, melyben a polgári házasság elejtését, az 1879. évi XL. törvényczikk 53-dik szakaszának módosítását, az 1868. évi Lili. törvényczikk kibővítését, a budapesti egyetem, a katholikus középtanodák s a kassai convictus , valamint a katholikus alapok és alapítványok katholikus jellegének fentartását, a közös iskolák megszüntetését és az iszákosság ellen törvény alkotását kérik. Gébei Vincze nagykállói lakos 1848—9. évi honvédszázadosnak Csernátony Lajos képviselő úr által beadott kérvényét, melyben 120 frt évi nyugdíjának felemeléséért esedezik. Reittinger György temesvári lakosnak Irányi Dániel képviselő ur által beadott kérvényét, melyben Temes megye alispáni hivatalát odautasittatni kéri, hogy csalással vádolt Czarth János írnok ellen a legszigorúbb eljárást foganatosítsa, illetve őt, mint szédelgő tisztviselőt állásából elbocsássa. Kiadatnak a kérvényt bizottságnak. Darányi Ianácz előadó jelenti, hogy az állandó igazoló bizottság Meszlényi Lajos, ifj. Justh György, Bethlen Ödön gróf, Nemeskéri Kiss Pál és Mészáros Nándor újonnan megválasztott képviselők megbízó leveleit kifogástalanoknak találta. Nevezett képviselők a szokásos 30 nap fentartásával végleg igazolt képviselőknek jelentetnek ki. A ház tisztikarának megválasztása. Ezután beadattak a szavazatok a ház alelnökeire, jegyzőire s a háznagyra. A szavazás eredménye a következő. Az első alelnöki állásra beadatott összesen 189 szavazat, ebből Kemény János báróra esett 174, a többi egyesek között megoszlott. Első alelnökké e szerint Kemény János b. választatott meg. A második alelnöki állásra beadott 183 szavazat, ebből Szontagh Pál kapott 174-et, a többi megoszlott. Másod alelnöke szerint Szontagh Pál lett. Jegyzőkké megválasztattak Baross Gábor, Péchy Jenő, Rakovszky István, Tibád Antal, Pejacsevics Tivadar gróf és Fenyvessy Ferencz, háznagygyá Kovách László. Az osztályok kisorsolása. Következett a napirend szerint az osztályok kisorsolása, melynek eredménye a következő. I. osztály: Rónay F., Kerekes, Forgách Antal gróf, Horánszky, Fónagy, Rakovszky G., Asbalos Leo, Lehoczky Egyed, Pulay, Hodossy, Gál Jenő (Világos), Királyi, Teleki L. gr., Mocsáry Géza, Dániel P., Endrich V., Mocsáry L., Török J. gr., Földváry G., Jánosi J., Zichy Ágost gr., Pántocsek, Joanovics István, Dobránszky, Antonesku, Leskay, Bölöni L, Hegedűs K., Kada Elek, Mezey E., Latinovics Gábor, Miletics Svetozar, Urváry, Polit, Szitányi B., Szalay Imre, Duka F., Kállay J., Sembery István, Matlekovics Sándor, Boross B., Gromon D. II. osztály. Lázár Ádám, Hollósy Károly, Reviczky Károly, Gruber János, Odescalchy Gyula herczeg, Bacon József, Szentiványi Árpád, Bódogh Albert, Szilágyi Dezső, Mihály Ferencz, Mihajlovics Miksa, Dörr Soma, Rohonczy Gedeon, Román Sándor, Justh György, Berchtold László gróf, Meczner Gyula, Bende Imre, Rakovszky György, Bicskey Kálmán, Kesztner Henrik, Móricz Pál, Unger Alajos, Ráday Gedeon gróf, id. Plachy Tamás, Bánffy György báró, Korizmics László, Imrich János, Bossányi László, Bánffy Béla gróf, Zselenszky Róbert gróf, Szájbely Gyula, Oborin Ferencz, Mészáros Nándor, Kun István gróf, Madarász Jenő, Károlyi Tibor gróf, Hoffmann Pál, Zeyk Dániel, Podmaniczky Frigyes báró, Rónay Isván, Kovács Albert, Lukács László, Ernuszt Kelemen, Farkas Dávid. III. osztály: Lukács Béla, Szerb György, Simó Lajos, Incze József, Gusbeth Kristóf, Péchy Jenő, Széll György, Halász Géza, Pappszász György, Doda Traján, Vargics Imre, Surina Károly, Baross Gábor, Baranyi Ödön, Teleki Géza gróf, Biró Kálmán, Fálk Miksa, Vidovich György, Isaák Dezső, Várady Gábor, Maximovics Miklós, Székely Elek, Péchy Manó gróf, Mara Lőrincz, Móny Gyula, Országh Sándor, Fröhlich Gusztáv, Komjáthy Béla, Geisz László, Kármán Lajos, Apponyi Albert gróf, Tisza, Kálmán, Móricz Károly, Darányi Ignácz, Hunkár Sándor, Bohus Zsigmond, Lázár Lajos, Szentkereszthy Béla b., Bessenyey Ernő, Csávossy Béla, Csejthey Antal, Szathmáry György, Máday Lajos, Zay Adolf, Uzovics Pál. IV. osztály: Éber Nándor, Lánczy Gyula, Lits Gyula, Szilády Lajos, Podborszky György, Kardos Kálmán, Győry Elek, Grecsák Károly, Potoczky Dezső, Kovács Ferencz, Siskovich Tamás, Kemény Géza, K. Csernátony Lajos, Madarász József, Karuch József Rohrer Viktor, Teleszky István, Pongrácz Adolf gr. Gergelyi Tivadar, Bánhidy Béla b., Urbanovszky Ernő, Tóth Antal, Jurka Vazul, Cselkó Ignácz, Zsilinszky Mihály, Szentiványi Kálmán, Teleki Domokos gróf, Elekes György, Tors Kálmán, Trefort Ágost, Desewffy Aurél gr., Bartha Miklós, Szapáry Gyula gr., Lükő Géza, Jászay Antal, Csáky László gr., Königmayer Károly, Mezei Ferencz, Jónás Ödön, Konstantiny György, Andrássy Gyula, Bittó István, Tisza László, Földes Gyula, Mukics Ernő. V. osztály: Bárczay Ödön, Kemény Kálmán b., Irányi Dániel, Bittó Béni, Berzeviczy Albert, Szuhány Ödön, Simonyi Iván, Gajzágó Ferencz, Horváth Lajos, Sárközy Aurél, Dőry Dénes, Bocskor Károly, Nadányi Miklós, Andrássy Manó gr., Füzesséry Géza, Matuska Péter, Rossival István, Pauler Tivadar, Veszter Imre, Jeszenszky Ferencz, Ivádi Béla, Ivánka Imre, Hevessy Bertalan, Susterich Ignácz, Boér Károly, Gyurgyik Gyula, Pulszky Ágost, Kristinkovich Ede, Probtsner Arthur, Bissingen Ernő gr., Kapacsányi Móricz, Bubics Zsigmond, Szily László, Tischler Vincze, Harkányi Frigyes, Nemeshegyi József, Ercsey Géza, Farkas Károly, Bay Barnabás, Farkas Balázs, Lészay Lajos, Dárday Sándor, Gull József, Halász Bálint, Békássy Gyula. II. osztály: Andrássy Tivadar gróf, Wolf Károly, Waster Adolf báró, Körösy Sándor, Busbach Péter, Miehl Jakab, Bausznern Guidó, Kovács László, Hunyady László gróf, Agusztich Antal, Micsky Lajos, Kemény Gábor báró, Szeniczey Ödön, Németh Albert, Prileszky Tádé, Wodianer Albert báró, Zsigmondy Vilmos, Csanády Sándor, Tisza Lajos, Pilissy Ferdinánd, Szilágyi István, Somsich Imre gróf, Tassy Béla, Zichy Jenő gróf, Dacsó Pál, Szemző Gyula, Kiss Pál, Ugron Gábor, Polonyi Géza, Máriássy Aladár, Ugrón Ákos, Vidlicskay József, Kiss Lajos, Tanárky Gedeon, Urányi Imre, Éles Henrik, Ónody Géza, Ordódy Pál, Pogány Károly, Rakovszky István, Thaly Kálmán, Biasini Domokos, Vásárhelyi Béla, László Imre, Bethlen Ödön gróf. VII. osztály: Láng Lajos, Almássy Sándor, Orczy Gyula, Kazy János, Becker János, Odescalchy Arthur herczeg, Hegedűs László, Szabó Endre, Sennyey Pál b., Mammusich Lázár, Szalay Ödön, Szakáll Antal, Hegedűs Sándor, Wahrmann Mór, Tibád Antal, Czirer Ákos, Paczolay János, Széll Kálmán, Fenyvessy Ferencz, Sváb Károly, Hoitsy Pál, Herich Antal, Beniczky Gyula, Fornszek Sándor, Gábor Péter, Wagner József, Bánffy Dániel b., Deutsch Lipót, Szilágyi Virgil, Nagy István, Tomcsányi László, Győrffy Géza, Miksa Elek, Apáthy István, Lázár Mihály, Turgonyi Lajos, Kálmán Imre, Zichy Ödön gróf, Fekete Lajos, Farkas József, Hámos László, Desewffy Kálmán, Tamássy Béla, Prónay Dezső b., Boér Antal. VIII. osztály: Domahidy István, Göndöcs Benedek, Rostaházy Kálmán, Migazzy Vilmos gróf, Mednyánszky Árpád b., Ocskay Rudolf, Fekete Zsigmond, Graffits Károly, Szlávy Oliver, Matkovics János, Jókai Mór, Thury Gergely, Nikolics Sándor, Missies János, Porubszky Jenő, Horváth Gyula, Szederkényi Nándor, Dimitrievich Miklós, Jelinek Almássy J., Hieronymi Károly, Andaházy Pál, Véglső Gellért, Wodianer Béla, Engelmayer József, Helfy Ignácz, Spóner Andor, Rudiek József b., Wieland Arthur, Kiss Dániel, Károlyi Sándor gróf, Vidovich József, Kaiser János, Prónay József, Gaál József, Bereczky Sándor, Hermann Ottó, Karácsonyi Guido gróf, Ormós, Zsigmond, Ábrahámffy Gyula, Somssich Pál, Ónossy Mátyás, Rády Endre, Szirmay Ödön, Vizsolyi Gusztáv, Scitovszky János. IX. osztály: Zámory Kálmán, Abonyi Emil, Kiss Albert, Zsámtokréthy József, Steinacker Ödön, Eötvös Károly, Széchényi Pál gróf, Horvát Boldizsár,Ferenczy Miklós, Kégl György, Králitz Béla, Bölöny Sándor, Dániel Márton, Berzeviczy Irnok, Halassy Gyula, Bornemisza Ádám, Szathmáry Miklós, Szathmáry László, Csávolszky Lajos, Magyar János, Nagy Ferencz, Grünwald Béla, Csiky Kálmán, Literáty Ödön, Sporzon Ernő, Kammerer Gyula, Mandel Pál, Bathó Bálint, Orbán Balázs, Pázmándy Dénes, Lipovniczky Sándor, Gaál Jenő (felvinczi), Meszlényi Lajos, Dániel Pál, Verbovay Gyula, Gödi Károly, Prónay Gábor, Szemenyey János, Fáy László, Latinovics János, Istóczy Győző, Hentaller Lajos, Hoffgräf János, György Endre, Balogh Géza. * A horvát képviselők közül az első osztályba Babics Titus, Spissics Viktor, Sztekovics István, Gyurgyevics Vazul; a másodikba Loncsarics Mári, Mihalovics Károly, Laicz Vincze, Joszipovics István; a harmadikba Szladovics Máté, Taller Fülöp, Zindl Antal, Krajlovics Benjamin; a negyedikbe Derencsin Marián, Zubotics János, Vucsetics István, Tüköry Alajos; az ötödikbe Nugent Arthur gr., Kresztich György, Zmaics Bertalan, Miskatovich József; a hatodikba Hacz Vilmos, Pole Antal, Ozsegovics Lajos b., Bedekovich Kálmán; a hetedikbe Krestich Miklós, Bartolovics Iván, Barlovich István, Jossipovich Imre; a nyolczadikba Schramm Lipót, Vukotinovich Lajos, Pólyák Ferencz; a kilenczedikbe Pejacsevich Nándor gr., Rogulics Mihály és Pejachevich Tivadar gróf soroltattak. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor tartozik, melyben a házszabályok által előírt 12 bizottság fog megválasztatni. Ülés vége 1 óra 45 perczkor. VIDÉK, H.-Mező-Vásárhely, okt. 8. (Saját levelezőnktől.) A pusztai vadvizek szabályozása érdekében Horváth Gyula kormánybiztos a mai napra hívta egybe az érdekelt birtokosságot értekezletre, melyre nemcsak városunk érdekeltsége jelent meg, de a szomszédos Orosháza község is elküldte képviselőit, úgyszintén képviselve volt a gróf Károlyi család, valamint az alföldi vasúttársulat. A kormánybiztos, miután előadta, hogy a jelenlegi összegyűlteket minő módon vette be az érdekeltségbe, miután elmondotta, hogy nézete szerint hogyan alakulhat az érdekeltség társulattá, miután hírek. Október 9. — A Petőfi-szobor leleplezése alkalmából Somogy megye képviseletével Széchenyi Pál gr., Somssich Imre gr., Szalay Imre, Fornszek Sándor és Fekete Lajos orsz. képviselőket bízta meg. — A Szent-István-társulat folyó hó 12-én csütörtökön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. — Eljegyzés: Baross Gábor a képviselőház e jeles fiatal tagja, mint a »VágvölgyiLap«-ban olvassuk, jegyet váltott Sipeky Karola kisasszonynyal. — Türr István tábornok egy hét előtt Bukaresten utazott keresztül s az ottani magyar protestáns iskola javára 200 frtot adományozott. — A »Pozor« és a zsidók. Zágrábi levelezőnktől vesszük a következő sorokat: A zsidómozgalom természetesen Horvátországra is kiterjedt már. A zágrábi lapok rendre megbeszélték már a zsidókérdést és — meg kell vallanunk — elég higgadtan. Csak a »Pozor,« a Mrazovics-párti ellenzék közlönye ragadja meg ezt az alkalmat is, hogy a magyarok elleni tajtékzó dühéről adjon ismét tanúságot. Vonatkozással a horvát zsidókra ugyanis következőket írja egyik legutolsó számában: A horvát zsidókat illetőleg kötelességünk constatálni, hogy köztük megkülönböztetést kell tennünk. Az egyik párt, — mégpedig az öregebbek, a benszülött zsidók, — összeforrt nemzetünkkel, tisztességes polgártársak, kik örülnek a nemzet haladásának és jólétének, és az iránta való tiszteletüket azáltal tanúsítják, hogy a horvát nyelvet elsajátították. Még azok is, kik nem valami szilárd hazafiak, se ellenségei nemzetünknek és hazánknak. De az újak, a bevándoroltak, kik Magyarországból származnak, semmi esetre sem barátai Horvátországnak, ők a magyar csalló és a magyar Chauvinismus érdekében működnek, tehát hazánk és az itteni zsidók kárára. — Ezt tudják a horvát zsidók és nem is látják szívesen amazok letelepedését Horvátországban, a horvát zsidók jól tudják, hogy a horvátok mindig a legtoleránsabbul (!) viselték magukat minden vallás irányában, hogy vallási és polgári szabadságukat itt mindig élvezhették és hogy mindkettő az egyenjogúsítás alapján biztosítva lett, mihelyt belépett az alkotmányos korszak. Ha tehát általában szó volna nálunk antisemita mozgalomról, ez nem a zsidók ellen, hanem mint magyarok és mint a magyar Chauvinismus előmozdítói ellen irányulna. Kötelességünknek tartottuk ezt zsidó polgártársainknak a maguk és a mi érdekünkben megmondani.« — A bukovinai magyarokról ismét a következő sötét képet rajzolja andrásfalvi levelezőnk : Húsz család néz ismét egy keserves tél elébe, amiatt, hogy Moldvában járt. Kihajtották őket mint a baromcsordát és ki is fosztották szépen, hamis szerződés alapján. Úgy egyeztek a községházánál, hogy augusztus 21-én állanak a masinához. S Moldvában a bojér előhivatta a prímást és keményen értésükre adta, hogy nem 21-én, hanem augusztus 1-én kellett volna ott lenniük. A szerződésben is ez áll. S most vagy tegyenek le neki készpénzben 600 aranyat, vagy egész a hangsúlyozta, hogy az eddigi tervek szerint csakis víznek raktározásával szabályozhatjuk kellőleg az egész 20—22.000 holdnyi pusztai területet, mert így a víz egy része a gazdaság emelésére mindig visszatartható lesz — felszólította az érdekeltséget, miszerint alakuljon társulattá. Rövid vita tárgyát képezte azon felszólalás, váljon a gyűlésben megjelent érdekeltekre nézve, ha a műszaki ártérfejlesztési munkálatok és a mérnöki lejtméretek befejeztetnek s a megjelent birtokosok egy része a kidolgozás után mint nem érdekelt fél a társulatból kihagyatik, jogkövetkezmények vonhatók-e az ezen ülésben részvételért. E vitában részt vettek Mikolay a Károlyi-család ügyésze, Garzó Imre, Dáni József jószágkormányzó, Kovács Ferencz országgyűlési képviselő, Draskóczy Lajos és még többen. Horváth Gyula kormánybiztos határozatkép kimondotta, miszerint a jelen ülésben — bár csak azok vehetnek részt, kik érdekeltek, de miután ez a műszaki ártérfejlesztési munkálat befejezése után tűnik csak ki, hogy kik hát a valóságos érdekeltek, a jelen ülésben résztvételért jogkövetkezmény — azokra nézve, kikre kitűnik majd, hogy nem érdekeltek — nem is vonható. Miután a pusztai lakosok között voltak számosan, kik a költséges csatornakészítés miatt a társulat megalakításába nem akartak belebocsátkozni, a kormánybiztos szavazást rendelt el. Az így elért eredmény a társulat megalakítását mondotta ki, mi Hódmező-Vásárhely városára és közönségére jótékony és áldást hozó határozat lehet, mert már körülbelől 12 éve, hogy a pusztai földeket minden évben elborítják a vadvizek s birtokosságunk földjüknek igy semmi hasznát nem vehetik. A társulat elnökeivé megválasztottak : Garzó Imre és Draskóczy Lajos ; alelnökké : K. Kenéz Péter ; jegyzővé : Szikszay Dénes. A közgyűlés meleg hangon fejezte ki mély háláját és jegyzőkönyvi köszönetét, úgy szintén rendületlen ragaszkodását és feltétlen bizalmát Horváth Gyula személye iránt, egyszersmind elismerését nyilvánította Kovács Ferencz orsz. képviselőnek is. Hód-Mező-Vásárhely városa ismét egy óriási bajtól menekszik meg a pusztai vizek szabályozása által, mi a városnak közgazdasági emelkedését vonja maga után. A Száraz-Ér szabályozása tárgyában a kormánybiztos f. hó 6-ára hívta egybe az érdekelt birtokosokat H.-Mező-Vásárhelyre s részt vettek e gyűlésen a magyar kincstár Végh Aurél képviseletében, Salacz Gyula Arad város polgármestere, Blaskovich István, Dáni József jószágkormányzó, Bakos Sándor a Sinauradalom képviselője, Justh Gyula, Bánfy Gyula Makó város képviselője, Kriván Dénes a Csanádi püspökség képviselője, Mikolay István gr. Károlyi Sándor képviselője, Killian Gyula a Trautmansdorf uradalom képviselője, Szluba Ágost Szeged város képviselője, a szabályozás érintette vidékről több országos képviselő és a községeknek küldöttei. A társulat 33,743 holddal 20873 hold ellenében megalakulnak mondatta ki magát. Elnökül gróf Károlyi Gyula választatott meg. A szabályozási előműveletek a legnagyobb erélylyel azonnal megkezdetnek.