Nemzet, 1882. november (1. évfolyam, 62-91. szám)
1882-11-01 / 62. szám
is el kellett készülve lennie arra, hogy a pápánál a látogatás megtörténik. Gr. Andrássy Gyula: Hogy Róma Olaszország fővárosa, az befejezett tény; ami megoldatlan kérdésnek mondatott, az csak Olaszország és a pápaság közötti viszonyra vonatkozhatik. Ő is helyesli, hogy ily kényes körülmények közt a látogatás elhalasztatott. Emlékeztet arra, hogy Viktor Emánuel és Pius pápa közt igen élénk és szívélyes levelezés folyt, de egymást meg nem látogatták. A sociális viszonyok Rómában olyanok, hogy az ottani látogatás mindenesetre sok kellemetlenségre adna alkalmat. A válasz tudomásul vétetik. A monarchiánk és Montenegró közti viszony már hónapok óta komolyan foglalkoztatja a közvéleményt s e tekintetben nem épen a legkedvezőbb hírek keringenek. Szaló ennélfogva felvilágosításokat kér két irányban. Elsősorban a külügyminisztertől e viszony diplomatiai oldala felől, miután a miniszter legújabb időben személyesen érintkezett a montenegrói fejedelemmel s ezenkívül csetinyei követünk által is kétségen kívül alaposan informálva van. Második sorban azonban a közös pénzügyminisztertől is, ki az okból kéretett fel az albizottság jelen ülésén való megjelenésre, minthogy csak legújabb időben utazta be Bosznia-Herczegovinát és ennélfogva saját tapasztalatai alapján adhat felvilágosítást az iránt, hogy mennyi igaz abból, mintha Montenegro ott lenn ellenünk agitálna és hogy azon vidékeken a rend és nyugalom helyreállítása legfőképen ezen agitátiók által nehezittetik meg. Ezen kérdésre nézve Kálnoky gróf mindenekelőtt elmondja, miként kell az ő nézete szerint ezen kis szomszéddal bánni. Montenegróval a viszony átalában véve jó, de közbejönnek néha episodok, melyek nehézségeket szülnek. Tulajdonképen csak egy nehéz kérdés van jelenleg t. i. a montenegrói menekültek, felkelői kérdése. A montenegrói fejedelem ezen kérdésnek kielégítő megoldására is hajlandó és arra törekszik, ő is átlátja, hogy a velünk való barátságos viszony ránézve is legelőnyösebb, de a lakosoknak magatartása sokszor neki is nehézségeket okoz. Ezen lakosság mindössze egy kis államot képez, melynek a berlini szerződés előtt definiált állása nem volt. Ami ott századok óta történt, az küzdelem volt a létért, csak a berlini szerződés adott Montenegrónak önállást, adott neki rendezett határokat és oly szomszédokat, kiktől már nem kell félnie. E szerint háború folytatására nincs szükség, de a lakosság nehezen tudja magát beletalálni az új helyzetbe. Idővel ezt is meg fogja tanulni és osztozni fog a fejedelem azon nézetében, miszerint békés uton, munka és szorgalomban kell üdvüket keresniük. E szerint monarchiánk természetes súlya ott is érvényesülni fog, valamint nincs is más hatalom, melyre Montenegro sikerrel támaszkodhatnék. Kállay Béni közös pénzügyminiszter megjegyzi, hogy lesz még alkalma Bosznia és Herczegovina ügyeiről a bizottságban tüzetesen szólani, jelenleg csakis a határon mutatkozó viszonyokra szorítkozik. Valahány jelentés kétségen kívülivé teszi, hogy Montenegró lakosságának befolyása csakugyan tényezőt képez Herczegovina déli részeiben, melynek hatása még ma sem szűnt meg egészen. Egyébiránt Herczegovinában igen erős locális Patriotismus van. Az ottani lakosság büszke arra, hogy herczegovinai és semmi kedve sincs Montenegróhoz csatlakozni. Ha Montenegro mégis oly nagy befolyást gyakorol, ez a régi viszonyoknak következése, melyek török és montenegrin közt a határon fenforogtak s mely viszonyoknak keletkezése ott keresendő, hogy a herczegovinai lakosok rendesen pártját fogták a montenegróiaknak a törökök ellen. Azonkívül figyelembe veendő, hogy Herczegovina és Montenegro közt természetes határ nincs, hogy ott némely falunak fele Herczegovinához, másik fele pedig Montenegróhoz tartozik s hogy a herczegovin menekülők minden időben menhelyet találtak Montenegro területén s onnan az öszszeköttetést fentartották benn maradt véreikkel. Ő is meg van győződve a fejedelem jóakaratáról, a minek előbb-utóbb mégis sikerülni fog népét is féken tartani. Ami az insurrectió gyarapodásáról szóló hírlapi híreket illeti, határozottan mondhatja, hogy ezek nem alaposak, minek bizonyságául felolvassa Appe tábornok egy jelentését. Maga a miniszter Herczegovinában léte alkalmával érintkezett volt felkelőkkel és csodálkozással látta, hogy ezek az emberek a leghihetetlenebb mendemondák által lettek elcsábítva, például azon hít által, hogy Török-, Olasz- és Angolország között szövetség jött létre Ausztria-Magyarország ellen, mely szövetségnek czélja, Boszniát és Herczegovinát tőlük elvenni. Tagadhatlanul fáj Montenegrónak, hogy a berlini congressus Herczegovinának csak egy kis darabját szerezte meg neki, holott az egészet kívánta volna, de utóvégre ezen helyzettel is meg fognak barátkozni. Teljesen helyesli a Kálnoky gróf politikáját. Óvatosaknak kell lennünk — mondja — de ő nagyobb veszélyt Montenegró részéről nem lát, legfennebb, a határon fognak a legközelebbi időben bizonyos óvintézkedések életbe léptettetni, hogy az ide-oda járkálás megszűnjék. Reméli, hogy nemsokára a menekültek is haza fognak térni, egyfelől, mert bennük megvan arra a hajlandóság, másfelől meg, mert Montenegro aligha lesz képes még sokáig viselni az ebbeli költségeket. Szilágyi Dezső kérdi, igaz-e hogy a montenegrói fejedelem kárpótlást kíván azon költségekért, melyeket neki a menekültek eltartása okozott ? Kálnoky gróf külügyminiszter megjegyzi, hogy ebből csak annyi igaz, hogy a fejedelem panaszkodva említi, miszerint a menekültek eltartása sok költséget okoz neki, de kárpótlást nem kívánt. Zichy Ferencz gróf megerősíti mindazt, amit Kállay a montenegróiak jellemére nézve mondott. Egyébiránt ő konstantinápolyi működése alkalmával látta, hogy a montenegróiak minden évben ezrenkint jönnek Konstantinápolyba és mig otthon folyvást küzdenek, addig Konstantinápolyban igen békés mesterségeket űznek s főleg mint házmesterek kitünően alkalmazhatók. Ő is osztozik Kálnoky reményében, hogy Montenegro lakossága monarchiánkkal mindinkább meg fog barátkozni. Szilágyi Dezső kérdi, igaz-e, hogy a felkelők kapitányai szabadon és fegyveresen járnak-kelnek Montenegróban ? Kálnoky úr: Erre biztos választ adni nem lehet, mert oly államban, hol rendezett állapotok nincsenek, az egyéneket ellenőrizni lehetetlen. Szilágyi Dezső kérdi, várjon mióta Montenegro fejedelme oroszországi útjából visszatért, észlelhetők-e változások Montenegro lakosságának magatartásában monarchiánkkal szemben ? Kálnoky gr. és Kállay. Nem. Andrássy Gyula gr. érdekes felvilágosításokat ad a históriai előzményekről s nevezetesen a berlini alkudozások felől mond el érdekes részleteket. Ő sem hiszi, hogy Montenegro felől monarchiánkat valami komoly veszély fenyegethetné. Kármán Lajos a következő kérdést intézi a miniszterhez: Minő stádiumban áll a szerb-bolgár-török, egyáltalában a keleti vasutak ügye ? Kármán Lajos második kérdése a dunai várakra vonatkozott. Mennyire haladt már a berlini szerződéssel elrendelt lerombolása a dunai váraknak ? Ifj. Szögyényi Martéll László osztályfőnök ■_ A mint tudva van, a berlini szerződés négy hatalomra bízta ezen kérdés rendezését. 1881-ben a conference-á quatre össze is ült; az akkori tárgyalások eredménye köztudomás szerint az volt, hogy a porta a Konstantinápoly felé vezető vonalat elfogadta , de a szerb vasutaknak Mitroviczától Salonichig vezető öszeköttetését nem akarta elfogadni. Így állott a dolog tavaly, de azóta újabb tárgyalások folytak s végre a porta ez utóbbi vonal elfogadására is ráállott. Szóló felolvassa a portának erre vonatkozó nyilatkozatát. A conference-a-quatre februárbanés márcziusban folytatta a tárgyalásokat és megállapodott egy projectumban, mely ellen, a porta csak három pontra nézve tett reservátát. Először, hogy a »Société de chemin de fer« a conferentia határozatai minden pontjának alávesse magát; másodszor, hogy a mitrovicaszalonciii vonallal egy időben a jamboli-rastanszkij szárnyvonal is kiépíttessék, harmadszor, hogy összeköttetési pontul aranya emlittessék. Azóta az egyptomi zavarok miatt az alkudozások pihentek. A Szóló azonban reméli, hogy a porta kivonatainak teljesítése által ezen ügy is nemsokára véglegesen el fog intéztetni. Kálnoky gr. külügyminiszter: A helyzet nem változott. A hatalmak részéről ismételve intéztetett felszólítás Bulgáriához, hogy a berlini szerződéshez képest a várak lerontása eszközöltessék, hanem mindig az volt a válasz, hogy az nagyon sokba kerülne és Bulgária nincs azon helyzetben, hogy az ebbeli költségeket fedezze. Egyébiránt azon várak a lehető leg legrosszabb állapotban vannak s naponkint közelebb jutnak ahhoz, hogy maguktól elpusztuljanak. Általában a dunai hajózásra nézve veszélyt már nem képezhetnek. Megjegyzi a miniszter azt is, hogy ez nem előzmény nélküli eset. Luxenburg lerontását Poroszország kikötötte s ámbár nagyon a szigorú szerződési kötelezettségek minden pontja teljesíttetett, Luxemburg még ma sincs egészen lerontva — szintén a költség miatt, melybe kerülne. Szilágyi Dezső: A berlini szerződés 57. pontja szerint a vaskapu rendezése reánk lett bízva. Amint a magyar közlekedési miniszter a pénzügyi bizottságban kijelentette, az erre vonatkozó tervek már megvolnának, de diplomatiai nehézségek miatt nem valósíthatók. Kérdi : miben állanak ezen nehézségek ? Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter: Technikai munkálatok igenis történtek, mégpedig a két országos kormány és a bécsi mérnökegylet hozzájárulásával. Diplomatiai nehézségek ezen kérdésre nézve nem léteznek, nem merülhettek fel s mihelyt a technikai kérdés megoldatik, talán már a jövő tavasszal megkezdhetők lesznek az előmunkálatok. Szilágyi Dezső kérdi: igaz-e, hogy diplomatiai alkudozások folytak, vagy folynak a portával az occupált tartományok közjogi helyzetének definitív rendezésére és tudna-e a miniszter ezen alkudozásokra nézve felvilágosítást adni ? Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter kijelenti, hogy Bosznia és Herczegovinára nézve a portával semmiféle diplomatiai alkudozások sem folytak és nem folynak. Szilágyi Dezső Egyptomra nézve a következő kérdést intézi a külügyminiszterhez : Igaz-e először, hogy a mi kormányunk az angol admiral eljárását rosszalta, vagy legalább nem helyeselte; másodszor várjon az angol pacificatio Egyptomban a mi kormányunk tudtával történt-e s mily állást foglal el a mi kormányunk ama pacificatioval szemben; harmadszor mit tett kormányunk az egyptomi kárpótlás dolgában és negyedszer van-e tudomása arról, hogy mily módon akarja Anglia a maga érdekeit jövőre Egyptomban biztosítani és fogja-e Anglia ebbeli terveit európai conferentia elé terjeszteni. Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter: Az első pontra nézve emlékeztet az angol parlamentben lefolyt vitákra. Ismétli a lapokból már ismeretes adatokat a közte és az angol nagykövet között lefolyt párbeszédekről. Az ő nyilatkozata félreértetett, de utóbb a dolog helyreigazíttatott. A második pontra nézve megjegyzi, hogy a konstantinápolyi conferentia felszólította a portát először, hogy Egyptomban közbenjárjon, de ő vonakodott, valamint Franczia és Olaszország is megtagadta közreműködését, bennünket ilyenre fel sem szólítottak, marad tehát csak Angolország, mely eddig egymaga járt el Egyptomban, Anglia igaz, tőlünk és a többi hatalmaktól erre mandátumot kért, de melyet mi meg nem adtunk, mert ez által felelősséget vállaltunk volna a nélkül, hogy befolyásunk lett volna az események menetére. A harmadik pontra nézve figyelembe veendő, hogy juridice nem könnyen eldönthető kérdés ez, miután nincs határozott személy, kit perbe lehetne fogni; a chedive azonban késznek nyilatkozott bizonyos mértékig kárpótlást nyújtani. E tekintetben egy nemzetközi bizottság összehívása elvben elfogadtatott a hatalmak által, de az erre vonatkozó részletek még nincsenek megállapítva. A nemzetközi tribünálok competentiája alá ezen kérdés a hatalmak közmegegyezése szerint nem tartozik. A negyedik kérdésre nézve Angolország jövőbeli terveit illetőleg, részleteket a miniszter még nem ismer, de igenis tudja, hogy Anglia kijelentette, miszerint Egyptom végleges rendezése nem fog Európa hozzájárulása nélkül megtörténni. Vajjon erre a conferentia formára fog-e választatni, vagy más forma ? Eddigelé nem tudatik. Zichy Ferencz gr. arra emlékeztet, hogy a hírlapok közlése szerint Baker pasa Egyptomban a fegyveres erő reorganizatiójával megbizatván, albán, boszniai és bolgár altisztek alkalmazását vette kilátásba ; kérdi a minisztert, vájjon csakugyan bosnyák alattvalók fognak-e Egyptomban altisztekül alkalmaztatni ? Kálnoky Gusztáv gróf külügyminiszter csak annyit tud a dologról, hogy az egyptomi csendőrség szervezése alkalmából kérdés intéztetett kormányunk küldje. • veman morroriforiforincil morr -Il-ven hoz: várjon megengedtetnék-e Boszniában az ily szolgálatra alkalmas egyének szerzése ? mire a kormány tagadólag válaszolt. Erre a kérdések ki lévén merítve, az egyptomi csendőrség felállítása iránt, való, hogy nálunk is történt kérdezősködés, ha vájjon e csapat számára lehetne-e Boszniában is újonczokat toborzani ? Monarchiánk a kérdezősködésre tagadólag válaszolt. Ha egyébiránt a montenegróiak Konstantinápolyban kitűnő házmesterek tudnak lenni, akkor tán az albánok is jó csendőrök lehetnének Egyptomban. Elnöklő gróf Zichy az allbizottság nevében köszönetet mond a külügyminiszter úrnak, mire az ülés befejeztetett. Táviratok. Róma, okt. 31. Mancini külügyminiszter két kerületben választatott meg. Noha a teljes választási eredmények még ismeretlenek, annyit mégis tudnak, hogy a kormány többsége igen nagy lesz, eltekintve a jobbpárt azon tagjaitól, kik a stradellai programmot elfogadták. Valamennyi államtitkár újra megválasztatott. A megválasztottak két-ötödrésze új képviselő. Róma, okt. 31. Eddigelé 65 választási csoport végleges választásai ismeretesek. A választásra jogosultak mintegy három-ötödrésze szavazott, számosan a rossz idő miatt nem jelenhettek meg a választás színhelyén. A kabinetnek előreláthatólag igen nagy többsége lesz. A jobb és balpárt valamennyi vezetője újra megválasztatott. Baccarini négy kerületben választatott meg. Aránylag kevés szűkebb választás lesz. Athén, okt. 80. (Eredeti távirat.) A képviselőházat tegnap a király távollétében Trikup is megnyitotta. Pétervár, okt. 30. (Eredeti távirat.) A hadügyminisztériumnak közigazgatási és tisztán katonai részre való osztásáról szóló javaslatot legközelebb terjesztik a birodalmi tanács elé. A császári család novemberben költözik Pétervárra és az Anicskov palotában fog lakni. London, okt. 31. Az alsóházban Dilke válaszolván Baxter kérdésére kijelentette, hogy Dufferin lord utasíttatott, Örményország érdekében aportán felszólalni. A kormány teljes bizalmat helyez az utasítások követésében. A házrend feletti folytatólagos vitában Gilsen indítványozza, hogy a vita berekesztésére kétharmad többség kívántassék meg. A kormány egyszerű többséget indítványozott. A vita valószínűleg három napig fog tartani. Páris, okt. 31. Oustry, Rhone megye prefetje Szajna megye prefétjévé és Massicaud, Somme megye prefétje Rhone megye prefétjévé neveztetett ki. Pétervár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Oroszország a Dunának Kilia ágát illetőleg nem fog lemondani előnyös állásáról. A mérés elhalasztását nem ellenzi, de ragaszkodik ahhoz, hogy orosz mérnökök teljesítsék a munkát, akikhez a parti államok mérnökei is csatlakozhatnak. Most fegyverszünet van, de későbben tovább fog fejlődni e kérdés és pedig nagyobb mértékben. Bukarest, okt. 31. (Ered. távirat) A senatus és a képviselőház nem tarthatott tegnap és ma ülést, minthogy kevés senatus és képviselő jelent meg. A Benderben elfogottak közt két cseh is van. Kormányválság Belgrádban. Belgrád, okt. 31. A miniszterválságról szállongó hírek mindinkább nagyobbodó kedvetlenséget szülnek. Erre leginkább Riszticsnek és sógora, Milojkovicsnak fogadtatása és a szabadelvű pártnak ezt követő közgyűlése szolgáltattak okot. Riszticsnek a megnyitás alkalmával mondott beszéde mindenfelé élénk vita tárgyát képezi. Risztics e beszédében, egyebek közt, Szerbia politikai függetlenségét, jelentékeny haderő valamint azon nemzetekkel való barátsági szövetség által akarja biztosítani, melyeket már a természet Szerbia barátaivá jelölt ki, (Oroszország) —egyetértésben kíván élni a többi szomszéddal, még Szerbia régi de nyílt ellenségével Törökországgal is. Végül párthíveit nyugodt de átgondolt propagandára hívta fel. Belgrád, okt. 31. A miniszterválság azzal végződött, hogy a király nem fogadta el a cabinet lemondását. Nicolics báró ma a királynál ebédel Belgrád, okt. 30. (Eredeti távirat.) A liberálisok gyűlésük befejezése után a királyhoz mentek. Risztics beszédet mondott, biztosítva a királyt, hogy a liberálisok hűséggel és alázattal viseltetnek a király és a dynastia iránt. A király hosszabb beszéddel válaszolt és sürgős kívánságát nyilvánította, hogy a liberálisok közeledjenek a haladópárthoz, mert a köztük uralkodó villongás nyugtalanítja az országot és a hátramaradás forrása lehet, a két párt becsületes békéje ellenben boldogíthatja az országot. A király beszédjét ismételt zsidók szakították félbe. Belgrád, okt. 31. Tegnap este bankett volt az Arany kereszt«-nél. A nyitott ablakon át kövecsek repültek be, s ezt a haladó pártiaknak róják fel. Merénylet a szerb király ellen. Belgrád, okt. 31. A merénylet miatt elfogottak a felső erődbe vitettek át, és ott azon helyiségekben helyeztettek el, melyek korábban irodák voltak. Tiroli árvizek. Klagenfurt, okt. 31. (Eredeti távirat.) Az árvíz most több kárt okozott Karinthiában mint múlt szeptemberben. Több híd összeomlott, amelyek akkor ellenálltak. Egyptomi ügyek. Kairo, okt. 31. Sir Malet közölte a khedivével Granville lord táviratát, mely kifejti, hogy az egyptomi ügyek szabályozása a legbensőbb kapcsolatban lévén igen bonyolult politikai kérdésekkel, nem lenne czélszerű a felelősséget magára Maletra hárítani, noha iránta a kormány teljes bizalommal viseltetik. Az angol kabinet tehát üdvösnek találta, hogy Dufferin lordot bizonyos időre Egyptomba Konstantinápoly, okt. 31. Dufferin lord a hét vége felé Kairóba utazik; távolléte néhány hónapig fog tartani. London, okt. 30. (Eredeti távirat.) Az angol lapok fontos eseménynek tartják Dufferin missióját. Dufferin diplomatiai kiegészítése Wolseley tábornoknak. hozzá mindenkor komoly esetekben fordulnak. Egyptomban teljes a zavar. Dufferin hivatása lesz, hogy új állapotokat teremtsen Egyptomban, mert most csak annyi bizonyos a chaosban, hogy az egyptomi államférfiak bábok Anglia kezében. Az Egyptom jövő közigazgatásáról terjesztett hírek csak találgatáson alapulnak. London, okt. 30. (Eredeti távirat.) Úgy az angol kormány, mint a szultán ellenzi Baker pasának az egyptomi hadseregre vonatkozó tervét, nevezetesen azt, hogy Baker idegen zsoldos hadat akar szervezni. Dufferin küldetéséről különféle hírek keringnek, a többi közt az, hogy Egyptomban oly főkormányzói állást akar szerezni az angol kormány mint Indiában. Az alkirály akkor oly alárendelt szerepet fog játszani, mint valami indiai fejedelem. Anglia kormányozni fog, az alkirály pedig uralkodni. (NI. fr. Pr.) A horvát országgyűlés. Zágráb, okt. 31. Országgyűlés. A költségvetés tárgyalása folytattatván, a délelőtti ülésben Crnadak, Skalic, Zoric, Starcsevic Dávid és Markovic egyetemi tanár beszéltek, kik a már átalában ismert panaszaikat ismételve élesen megtámadták a költségvetést. Az esti ülésben Mihalvic emelt szót, igen élénken támogatva az előterjesztést. Ellene szóltak Vojnovic és Folnegoic. Ezután Zsivkovic védelmezi a kormány áláspontját. Végre szót emel a bán és helyreigazítja a költségvetési bizottságban az 1884. évi költségvetésre vonatkozólag előadott, azonban félreértett nyiatkozatát. Holnap és holnapután nem tartatnak ülések. Pénteken még Gyurgyevics előadó beszél, mire a szavazás következik. Eszék, okt. 31. A pécsi kir. törvényszék azon megkeresésére, hogy a vasúti szerencsétlenségre vonatkozó ügyiratok áttétessenek, az itteni törvényszék azt válaszolta, hogy előbb az ügyészség által a báni táblához intézett panasz elintézését kell bevárnia. Azon értesítvény következtében, hogya Dráva tegnap Varasd mellett 3 méterrel áradt, a Dráva itteni három, egymás mellett levő hídján igen válságos helyzet uralkodik. Mindent elkövetnek, hogy a folyam sodrának leginkább kitett gyaloghíd megtartassák, mert ha ezt elszakítja az ár, az épen építésben levő vasúti híd is rendkívüli módon veszélyeztetve van. A bedőlt vasúti hidat a jövő hét elején hordják el. Lemberg, okt. 31. (Eredeti távirat.) A franczia jezsuiták nagy birtokokat vásároltak a priemysli kerületben és nemzetközi nevelő intézetet szándékoznak ott fölállítani. (N. fr. Presse.) Érsekújvár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Az országos képviselő kijelölése végett ma megtartott értekezleten jelen volt nagyszámú választók által szabadelvűpárti képviselőjelöltté egyhangúlag Kapisztoly Ferencz helybeli kereskedő és takarékpénztári igazató kiáltatott ki. Közgazdasági táviratok. Szeged, október 31. A mai heti piacon változatlan árak mellett csekély forgalom volt. Nagyobb üzletben szombat óta élénk vételkedv mutatkozik, nagyobb mennyiségben 10 krral magasabb árakat kínálnak. Bécs, okt. 31. Az utóbbi napokban a bécsi bankpénztáraknál felmerült jelentékeny igényeknek valamint a Budapesten és több más bankpiaczon beállott fokozottabb szükségletnek megfelelőleg a főtanács végrehajtó bizottsága a bécsi igazgató Ságnak az osztrák bankintézetek üzletei számára további hét, a budapesti igazgatóságnak pedig a magyar bankpiacok számára további két millió forintot bocsátott rendelkezésére. Ezen jelentékeny összeg s az ultimo nagymérvű bevételei következtében a felmerült igényeket úgy a leszámítolási, mint a kölcsönüzletben majdnem kivétel nélkül teljesen ki lehetett elégíteni Az osztrák bankintézetek dotatiója most már 150, a magyar piacoké pedig 62 millió forintra emelkedett. Bécs, okt. 31. Az osztrák-magyar bank helybeli főintézeténél déli 12 óráig 2.200.000 frt értékű váltót és értékpapírt nyújtottak be leszámítolás, illetőleg lombardirozás végett. Az ultimo a helybeli piacon, úgy látszik nyugodtan folyt le, a délutáni órákig nem jelentettek be fizetésképtelenséget. Bécs, okt. 31. (Ered. táv.) Az osztrák államvasut társaságnak az október 22-től okt. 28-ig terjedő üzleti hétről szóló kimutatása szerint volt a bevétel 108.403 szállított személy és 145.716 szállított tonna után 867.093 frt, a múlt év ugyanezen hetében 711.602 frt, a bevételi többlet 155.491 frt. Az összes évi bevétel volt 4.050.352 szállított személy és 4.950.415 szállított tonna után 30.030.751 frt, a múlt évben ugyanezen idő alatt 27,770.833 frt, a bevételi többlet 2.259.918 frt. A múlt hétről szóló kimutatásban már benfoglaltatnak a lobostt-libachowiczi és chutzen-leitomischlei vonalak bevételei is. Amsterdam, okt. 31. A bank a leszámítolási kamatot 41/2°/0-ról 50/0-ra emelte. Értéküzlet: Bécs, okt. 31. (Ered. táv.) A pénzszűke a mai értékellátásnál fokozottabb mértékben volt érezhető, tetemesen nagyobb report tételeket fizettek, úgy hirlett, hogy a bank már megszorította a lombard üzletben a kölcsönzést. Kitűnt ugyan, hogy a gyenge kezek kötelezettségei nem nagyok, és föltételezhető volt, hogy az ellátási nehézségek végül mégis legyőzetnek. A pénzszükség legszorítóbb állása már talán elmúlt, és azt hiszik, hogy november elején ismét bőviben lesz pénz, amidőn majd el lehet helyezni az eddig elhelyezetlen értékeket is. Ezen bizalom szilárd irányzatban lelt kifejezésre, s ennek támogatására hatottak a javult párisi árak is. Az előtőzsdén az árak ezek következtében emelkedtek, daczára annak, hogy az üzleti kedv hiányzott. Legdrágább volt a report 4°/0-ás magyar aranyjáradékra, a kamat egyes esetekben 13°/0-ra, sőt még magasabbra is emelkedett. Jegyzünk: osztr. Hitelr. 306.50, magy. hitelr. 296 Anglobank 125.75, Unicbank 120.75, Osztr. államvasut 341-50, Déli vasút 132-25, Magy aranyjáradék 86.75. A déli tőzsde kezdetén szilárd volt az irányzat, de kissé gyengült berlini árak következtében az arbitrage eladni kezdett, úgy hogy a déli tőzsde megnyitó árai nem voltak tarthatók. A coulissában a forgalom meglehetősen élénk, a korláton belül azonban csekély a mozgalom. Bankrészvényekben nagy a kereslet. A járadékok tartottak. Berlinből az a hír érkezik, hogy Léon Say újra pénzügyminiszter lesz. Délután 2 óra 10 perczkor a következő árak jegyeztettek: Osztrák hitelr. 306.50. Angol-osztrák bankrészvény 126.—. Union bank 120.80. Bankegyesület 115.—. Magy. hitelbank 296.59. Osztr. államvasut 341.—. Károly Lajosi vasút 310.Dunagőzhajózási társaság részvénye 585. . Osztrákmagyar Lloyd 665.—. Észak-nyugati vasút 205. . Elbevölgyi vasút 227.75. Lovaspálya 230.25. Lombard 132.10. Osztrák papirjáradék 76.67. Osztrák aranyjáradék 95.45. 4°0. Magy. aranyjáradék 86.80, 1864-es sorsjegy 171.9. Bécsi községi kölcsön 123.50. Húsz frankos arany 9.461/2. Német birodalmi márka. 58.45. Árutőzsde. Bécsi okt. 31. (Eredeti távirat.) Gabonaüzlet. A mai tőzsdén csakis búzában tavaszi szállításra volt forgalom, ezen határidőre néhány üzlet köttetett 9.81 és 9.82 frton, zárlati ár 9-82 frt pénz. A többi határidőre szünetelt a forgalom, jegyzéseink a következők: rozs tavaszra 7'62 7'67 frt, takvaszra 6-80-6-85 frt, tengeri május-júniusra 6'40 6'42 frt. Kész gabonaneműekben a forgalma jelentéktelen volt, daczára annak, hogy a holnapi ünnep miatt a szerdai tőzsde mára tétetett át. Hivatalosan jegyeztetett: Búza őszre 9.80 —9.85—, búza 1883. tavaszra 9.80—9.85, — tengeri októberre 8.80 — 8.90, tengeri 1883. május —jun. 6.38—6.42—, zab őszre 6.62—6.65, zab 1883. tavaszra 6.80—6.85—, magyar rozs 7.60—7.90, rozs őszre 7.30—7.35—, rozs tavaszra 7.65—7.70—, kereskedelmi zab 6.15—6.35, kész tengeri 8.90—9.10 forint. Bécs, okt. 31. (Eredeti távirat.) Szesz. Határidőre ma is élénkebb volt a forgalom. Kész áru ellenben elhanyagolt. Novemberi szállításra 31.75 írton, január—áprilisi szállításra 31.50 írton és máj. —augusztusi szállításra 32.50 írton fordultak elő kötések. Kész árut 31.50 írton kínálnak. Bécs, okt. 31. (Hágy', ért. zárlatja.) Sí agy. földtehem. kötv. 99.—. Erdélyi föld. kötv. 97.75. 5/a°/a magy. földhitel, int. záloglevél 100.50. Erdélyi vas. részv 161.50. 1876. magy. bel. vas. áll. els. kötv. 94.75. Magyar nyer. sorsjegy 117.—. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 119.35. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.—. 4 százalékos aranyjáradék 86.72. M. orsz. bankr. —.—. Hagy. vas. kölcsön 133.90. Hagy. hitelb. részv. 296.—. Alföldi vasutr. 169.—. Magyar éjszakkal, vasutr. 161.— . 1869. m. kel. vas. áll. elsői, kötv. 90.30. Tiszai vasutr. 247.50. Magyar leszám. és váltób. 100.50. Kassa-oderb. vasutr. 145.25. 5°/o papirj. 85 90. Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Bécs, okt. 31. (Esti tő zs de.) A tőzsde irányzat, szilárd. Osztrák hitelrészvény 306.90. Osztrák államvasut részvény 341.30. Unió-bank —.—. 1860-as sorsjegy —.— Angol-osztrák bankrészvény 126.—. 20 frankos arany 9.46 é. Déli vasúti részvény 137.25. Magyar hitelrészvény 296.75. 1864. sorsjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 86.85. Károly Lajos vasúti részvény 310.75. 4 2 százalékos osztrák papirjáradék 76.67. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 95.45. Bécs, okt. 31. (Osztrák értékek zárlatja.) A tőzsde iránya szilárd. Jegyzésünk: Osztrák hitelrészvény 306.40. Déli vasút részv. 133.10. 4°/0 aranyjár. 95.40. Londoni váltóár 119.10. Károly Lajos vasút részv. 310.25. 1864-es sorsjegy 170.75. 42/o ezüstjáradék 77.35. 1860-as sorsjegy 131. — . Török sorsjegy 27.—. Angol-osztrák bank 125.80. Osztr. államvasut 340.75. 20 frankos darab 9.47—. *■2«/. papirjáradék 76.65. Osztr. hitelsorsjegy 174.25. Osztrák*gy. bank 838.—. Cs. kir. arany 5.66—. Német bankválók 58.40. Berlin, okt. 31. (Zárlat.) Az üzlet iránya: nyugodt. Jegyzéseink: 42 százalékos papirjáradék 65.50. 4-2°/o ezüstjáradék 66.—. 6°/o magyar aranyjáradék 102.—. 5°/o m. papirjáradék 73.—. 5°/o keleti v. elsőbbs. kötv. 76.60 A magyar hitelrészvény —. Déli vasút részvény 229.—. Kassa-Oberbergi v.részv. 62.40. Orosz bankjegyek 202,60. II. kibocs. kel. kölcsön 55,25. Magyar jelzál.hitelbank-részvény—.—.Magyar országos bank-részvény—.—. 5°/o osztr. papirjáradék 80.— . Ultimo arany-járadék 81,60. 4°/o magyar aranyjáradék 74,10. Magyar keleti vasúti kötvények 94,50. Hitelrészvény 526.—. Osztr. államv. részvény 588.—. Károly Lajos vasút részv. 132,25. Román vasúti részvényBécsi váltóárf. 171.—. 4°/o osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. Berlin, okt. 31. (Utó tőzsde.) A tőzsde irányzata nyugodt. — Jegyzéseink: Hitelrészvény 526.—. Déli vasútrészvény 229.—. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. államvasuti részvény 588.—. Károly Lajos vas. részvény 132 90. Berlin, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Az üzlet nyugodt volt. Játékpapirok és orosz értékek javultak. Vasutak bágyadt, különösen Marienburgi, Gotthárdti vasút keresett. Bankok többnyire javultak. Bányák gyengébb. Pénz változatlan. Páris, okt. 31. (Zárlat.) A tőzsde irányzata szilárd. 5 százalékos franczia évjárulék 80.17. Osztrák államvasuti részv. 731.—. Osztrák földhitelrészv. 801.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön —.—. Uniobankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—.Magyar országos bankrészv. —.—. 5 százalékos franczia évjárulék 116.05. Déli vasúti részv. 293.—. Franczia törleszthető járadék 80.55. 4 százal. osztr. aranyjáradék —. —. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 74.75. Magy. leszámít, és váltóbankrészv. —.—. Olasz járadék . HÍREK Október 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Állítsunk szobrot Arany Jánosnak.. — Esküdtszék és bűnvádi eljárás. (Irta Dr. Friedmann Bernát. — Anthropologia, ethnographia , tekintettel Vámbéry legújabb művére. (Irta Hunfalvy Pál.) — Tárcza: Bálványos-vár (Irta Jókai Mór.) Át a Herczegovinán. (Irta Asbóth János.) — A képzőművészeti akadémia. — Irodalmi szemle. (Irta Szána Tamás.) — Hirek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Egyesületek és támlatok. — Irodalom, szinház és művészet. — Időjárás. — Kivonat a hivatalos lapból. — Szinzak. — Nyílt tér. — Szapáry László gróf altábornagynak a betegsége miatt kért szabadságidő hat hóval ismét meghosszabbittatott. — A m. t. akadémia főtitkári hivatala részéről felkérestünk azon értesítés közlésére, hogy az Arany János szobrára fölajánlott, illetőleg fölajánlandó adományok a magyar földhitelintézethez V. ker. Bálvány utcza, 7 sz.), mint a m. t. akadémia pénztárnokához küldendők. — Népszínház. Tuta Teresina ma a »Hoffmann meséi« felvonáskörelben hájolta el a közönséget remek hegedűjátékával. Ezúttal Vieuxtemps egész fantaisie-capricejét játszotta, melynek utolsó részével már első fellépte alkalmával is frenetikus tetszésdiadalt keltett. Valóban kápráztató virtuozitást fejtett ki, különösen a mai második darabjában, Vieniavszky Faust ábrándjában. A dallamos operacavatinák oly édesen hangzottak, mintha nem a hegedű húrjai, hanem egy andalítóan lágy énekhang szólalt volna meg. Közbe-közbe pedig olyan bravour dolgokat hallottunk, mint a híres Faust keringőnek vakító változatait, a flageolet és a nyirettyű csodálatos »saltando« használatának legmerészebb combinatiói. A közönség határtalan tetszés zaja a bájos virtuózt egy ráadásra késztette: mosolyogva egészítette ki műsorát Ernst magyar dalaival. Azt hisszük, hogy a közönség, mely a kis Titát már úgy is kedvenczévé avatta, szívesen vesz tudomást arról az örvendetes kilátásról, hogy a népszínház igazgatóságának sikerült a kedves művésznőt még két előadásra megnyernie. Naptár. Szerda november 1. Nap kél 6 ó. 47 p., nyug. 4 ó. 40 p. — Hold kél 10 ó. 6 p. este, nyug. 15 p. d. u. kath. Mindszent napja. Prot. Győző. Görög-orosz : (október 20) Artém vértanú. Zsidó (march. 19.) Böjt sátoros ünnepek után. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6. Közmunka- és közlekedésügy miniszter fogad délután 5 órától 6 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. r6—d. u. 2. Egyetemi ifjak kivonulása a kerepesi-uti köztemetőbe d. u. 2 órakor. Ellenőrzési szemle az összes honvédhuszár-ezredek legénységével az üllői-uti laktanyában reggel nyolcz órakor. A képzőművészeti társulat őszi kiállítása I. sorozatának megnyitása a társulat sugárúti műcsarnokában d. e. 9 — d. u. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt—12 és délután 2—4-ig. Üvegfestészeti kiállitás Kratzmann Ede műtermében afüvészkert mellett) látható egész nap dij nélkül. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. (Hírek folytatása a mellékleten)