Nemzet, 1882. november (1. évfolyam, 62-91. szám)

1882-11-01 / 62. szám

is el kellett készülve lennie arra, hogy a pápánál a látogatás megtörténik. Gr. Andrássy Gyula: Hogy Róma Olaszország fővárosa, az befejezett tény; a­mi megoldatlan kér­désnek mondatott, az csak Olaszország és a pápaság közötti viszonyra vonatkozhatik. Ő is helyesli, hogy ily kényes körülmények közt a látogatás elhalaszta­­tott. Emlékeztet arra, hogy Viktor Emánuel és Pius pápa közt igen élénk és szívélyes levelezés folyt, de egymást meg nem látogatták. A sociális viszonyok Rómában olyanok, hogy az ottani látogatás minden­esetre sok kellemetlenségre adna alkalmat. A válasz tudomásul vétetik. A monarchiánk és Montenegró közti viszony már hónapok óta komolyan foglalkoztatja a közvéle­ményt s e tekintetben nem épen a legkedvezőbb hí­­rek keringenek. Szaló ennélfogva felvilágosításokat kér két irányban. Első­sorban a külügyminisztertől e viszony diplomatiai oldala felől, miután a minisz­ter legújabb időben személyesen érintkezett a monte­negrói fejedelemmel s ezenkívül csetinyei követünk által is kétségen kívül alaposan informálva van. Második sorban azonban a közös pénzügymi­nisztertől is, ki az okból kéretett fel az albizottság je­len ülésén való megjelenésre, minthogy csak legújabb időben utazta be Bosznia-Herczegovinát és ennélfogva saját tapasztalatai alapján adhat felvilágosítást az iránt, hogy mennyi igaz abból, mintha Montenegro ott lenn ellenünk agitálna és hogy azon vidékeken a rend és nyugalom helyreállítása legfőképen ezen agi­­tátiók által nehezittetik meg. Ezen kérdésre nézve Kálnoky gróf mindenek­előtt elmondja, miként kell az ő nézete szerint ezen kis szomszéddal bánni. Montenegróval a viszony átalában véve jó, de közbejönnek néha episodok, me­lyek nehézségeket szülnek. Tulajdonképen csak egy nehéz kérdés van jelenleg t. i. a montenegrói me­nekültek, felkelői kérdése. A montenegrói fejede­lem ezen kérdésnek kielégítő megoldására is hajlandó és arra törekszik, ő is átlátja, hogy a velünk való ba­rátságos viszony ránézve is legelőnyösebb, de a lako­soknak magatartása sokszor neki is nehézségeket okoz. Ezen lakosság mindössze egy kis államot képez, melynek a berlini szerződés előtt definiált állása nem volt. A­mi ott századok óta történt, az küzdelem volt a létért, csak a berlini szerződés adott Monteneg­rónak önállást, adott neki rendezett határokat és oly szomszédokat, kiktől már nem kell félnie. E szerint háború folytatására nincs szükség, de a lakosság ne­hezen tudja magát beletalálni az új helyzetbe. Idővel ezt is meg fogja tanulni és osztozni fog a fejedelem azon nézetében, miszerint békés uton, munka és szor­galomban kell üdvüket keresniük. E szerint mo­narchiánk természetes súlya ott is érvényesülni fog, valamint nincs is más hatalom, melyre Montenegro sikerrel támaszkodhatnék. Kállay Béni közös pénzügyminiszter megjegyzi, hogy lesz még alkalma Bosznia és Herczegovina ügyeiről a bizottságban tüzetesen szólani, jelenleg csakis a határon mutatkozó viszonyokra szorítkozik. Valahány jelentés kétségen kívülivé teszi, hogy Mon­tenegró lakosságának befolyása csakugyan tényezőt képez Herczegovina déli részeiben, melynek hatása még ma sem szűnt meg egészen. Egyébiránt Hercze­­govinában igen erős locális Patriotismus van. Az ottani lakosság büszke arra, hogy herczegovinai és semmi kedve sincs Montenegróhoz csatlakozni. Ha Montenegro mégis oly nagy befolyást gyakorol, ez a régi viszonyoknak következése, melyek török és mon­­tenegrin közt a határon fenforogtak s mely viszo­nyoknak keletkezése ott keresendő, hogy a herczego­vinai lakosok rendesen pártját fogták a montenegrói­­aknak a törökök ellen. Azonkívül figyelembe veendő, hogy Herczegovina és Montenegro közt természetes határ nincs, hogy ott némely falunak fele Herczego­­vinához, másik fele pedig Montenegróhoz tartozik s hogy a herczegovin menekülők minden időben men­­helyet találtak Montenegro területén s onnan az ösz­­szeköttetést fentartották benn maradt véreikkel. Ő is meg van győződve a fejedelem jóakaratáról, a mi­nek előbb-utóbb mégis sikerülni fog népét is féken tartani. A­mi az insurrectió gyarapodásáról szóló hír­lapi híreket illeti, határozottan mondhatja, hogy ezek nem alaposak, minek bizonyságául felolvassa A­p­­p­e­­ tábornok egy jelentését. Maga a miniszter Her­­czegovinában léte alkalmával érintkezett volt felke­lőkkel és csodálkozással látta, hogy ezek az emberek a leghihetetlenebb mendemondák által lettek elcsábít­va, például azon hít által, hogy Török-, Olasz- és Angolország között szövetség jött létre Ausztria-Ma­­gyarország ellen, mely szövetségnek czélja, Boszniát és Herczegovinát tőlük elvenni. Tagadhatlanul fáj Montenegrónak, hogy a berlini congressus Herczego­­vinának csak egy kis darabját szerezte meg neki, ho­lott az egészet kívánta volna, de utóvégre ezen hely­zettel is meg fognak barátkozni. Teljesen helyesli a Kálnoky gróf politikáját. Óvatosaknak kell lennünk — mondja — de ő nagyobb veszélyt Montenegró ré­széről nem lát, legfennebb, a határon fognak a legkö­zelebbi időben bizonyos óvintézkedések életbe léptet­­tetni, hogy az ide-oda járkálás megszűnjék. Reméli, hogy nemsokára a menekültek is haza fognak térni, egyfelől, mert bennük megvan arra a hajlandóság, másfelől meg, mert Montenegro aligha lesz képes még sokáig viselni az ebbeli költségeket. Szilágyi Dezső kérdi, igaz-e hogy a monteneg­rói fejedelem kárpótlást kíván azon költségekért, melyeket neki a menekültek eltartása okozott ? Kálnoky gróf külügyminiszter megjegyzi, hogy ebből csak annyi igaz, hogy a fejedelem panaszkodva említi, miszerint a menekültek eltartása sok költsé­get okoz neki, de kárpótlást nem kívánt. Zichy Ferencz gróf megerősíti mindazt, a­mit Kállay a montenegróiak jellemére nézve mondott. Egyébiránt ő konstantinápolyi működése alkalmával látta, hogy a montenegróiak minden évben ezrenkint jönnek Konstantinápolyba és mig otthon folyvást küzdenek, addig Konstantinápolyban igen békés mes­terségeket űznek s főleg mint házmesterek kitünően alkalmazhatók. Ő is osztozik Kálnoky reményében, hogy Montenegro lakossága monarchiánkkal mind­inkább meg fog barátkozni. Szilágyi Dezső kérdi, igaz-e, hogy a felkelők kapitányai szabadon és fegyveresen járnak-kelnek Montenegróban ? Kálnoky úr: Erre biztos választ adni nem lehet, mert oly államban, hol rendezett állapotok nincsenek, az egyéneket ellenőrizni lehetetlen. Szilágyi Dezső kérdi, várjon mióta Montenegro fejedelme oroszországi útjából visszatért, észlelhe­­tők-e változások Montenegro lakosságának magatar­tásában monarchiánkkal szemben ? Kálnoky gr. és Kállay. Nem. Andrássy Gyula gr. érdekes felvilágosításokat ad a históriai előzményekről s nevezetesen a berlini alkudozások felől mond el érdekes részleteket. Ő sem hiszi, hogy Montenegro felől monarchiánkat valami komoly veszély fenyegethetné. Kármán Lajos a következő kérdést intézi a miniszterhez: Minő stádiumban áll a szerb-bolgár-török­, egyáltalában a keleti vasutak ügye ? Kármán Lajos második kérdése a dunai vá­rakra vonatkozott. Mennyire haladt már a berlini szerződéssel el­rendelt lerombolása a dunai váraknak ? Ifj. Szögyényi Martéll László osztályfőnök ■_ A­ mint tudva van, a berlini szerződés négy hatalomra bízta ezen kérdés rendezését.­­ 1881-ben a confe­­rence-á­ quatre össze is ült; az akkori tárgyalások ered­ménye köztudomás szerint az volt, hogy a porta a Konstantinápoly felé vezető vonalat elfogadta , de a szerb vasutaknak Mitroviczától Salonichig vezető ösze­­köttetését nem akarta elfogadni. Így állott a dolog tavaly, de azóta újabb tárgyalások folytak s végre a porta ez utóbbi vonal elfogadására is ráállott. Szóló felolvassa a portának erre vonatkozó nyilatkozatát. A conference-a-quatre februárban­­és márcziusban folytatta a tárgyalásokat és megállapodott egy pro­­jectumban, mely ellen, a porta csak három pontra nézve tett reservátát. Először, hogy a »Société de chemin de fer« a conferentia határozatai minden pontjának alávesse magát; másodszor, hogy a mitrovi­­caszalonciii vonallal egy időben a jamboli-rastanszkij szárnyvonal is kiépíttessék, harmadszor, hogy össze­köttetési pontul aranya emlittessék. Azóta az egyp­­tomi zavarok miatt az alkudozások pihentek. A Szóló azonban reméli, hogy a porta kivonatainak tel­jesítése által ezen ügy is nemsokára véglegesen el fog intéztetni. Kálnoky gr. külügyminiszter: A helyzet nem változott. A hatalmak részéről ismételve intéztetett felszólítás Bulgáriához, hogy a berlini szerződéshez képest a várak lerontása eszközöltessék, hanem mindig az volt a válasz, hogy az nagyon sokba kerülne és Bulgária nincs azon helyzetben, hogy az ebbeli költ­ségeket fedezze. Egyébiránt azon várak a lehető leg leg­rosszabb állapotban vannak s naponkint közelebb jut­nak ahhoz, hogy maguktól elpusztuljanak. Általában a dunai hajózásra nézve veszélyt már nem képezhet­nek.­­ Megjegyzi a miniszter azt is, hogy ez nem előzmény nélküli eset. Luxenburg lerontását Porosz­­ország kikötötte s ámbár nagyon a szigorú szerződési kötelezettségek minden pontja teljesíttetett, Luxem­burg még ma sincs egészen lerontva — szintén a költ­ség miatt, melybe kerülne. Szilágyi Dezső: A berlini szerződés 57. pontja szerint a vaskapu rendezése reánk lett bízva. A­mint a magyar közlekedési miniszter a pénzügyi bizottság­ban kijelentette, az erre vonatkozó tervek már megvolnának, de diplomatiai nehézségek miatt nem valósíthatók. Kérdi : miben állanak ezen ne­hézségek ? Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter: Techni­kai munkálatok igenis történtek, még­pedig a két or­szágos kormány és a bécsi mérnökegylet hozzájárulá­sával. Diplomatiai nehézségek ezen kérdésre nézve nem léteznek, nem merülhettek fel s mihelyt a tech­nikai kérdés megoldatik, talán már a jövő tavasszal megkezdhetők lesznek az előmunkálatok. Szilágyi Dezső kérdi: igaz-e, hogy diplomatiai alkudozások folytak, vagy folynak a portával az occu­­pált tartományok közjogi helyzetének definitív ren­dezésére és tudna-e a miniszter ezen alkudozásokra nézve felvilágosítást adni ? Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter kijelen­ti, hogy Bosznia­ és Herczegovinára nézve a portával semmiféle diplomatiai alkudozások sem folytak és nem folynak. Szilágyi Dezső Egyptomra nézve a következő kérdést intézi a külügyminiszterhez : Igaz-e először, hogy a mi kormányunk az angol admiral eljárását rosszalta, vagy legalább nem helyeselte; másodszor várjon az angol pacificatio Egyptomban a mi kormá­nyunk tudtával történt-e s mily állást foglal el a mi kormányunk ama pacificatioval szemben; harmadszor mit tett kormányunk az egyptomi kárpótlás dolgában és negyedszer van-e tudomása arról, hogy mily módon akarja Anglia a maga érdekeit jövőre Egyptomban biztosítani és fogja-e Anglia ebbeli terveit európai con­ferentia elé terjeszteni. Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszter: Az első pontra nézve emlékeztet az angol parlamentben le­folyt vitákra. Ismétli a lapokból már ismeretes ada­tokat a közte és az angol nagykövet között lefolyt párbeszédekről. Az ő nyilatkozata félreértetett, de utóbb a dolog helyreigazíttatott. A második pontra nézve megjegyzi, hogy a konstantinápolyi conferentia felszólította a portát először, hogy Egyptomban köz­benjárjon, de ő vonakodott, valamint Franczia­ és Olaszország is megtagadta közreműködését, bennün­ket ilyenre fel sem szólítottak, marad tehát csak Angolország, mely eddig egymaga járt el Egyptom­­ban, Anglia igaz, tőlünk és a többi hatalmaktól erre mandátumot kért, de melyet mi meg nem adtunk, mert ez által felelősséget vállaltunk volna a nélkül, hogy befolyásunk lett volna az események menetére. A harmadik pontra nézve figyelembe veendő, hogy juridice nem könnyen eldönthető kérdés ez, miután nincs határozott személy, kit perbe lehetne fogni; a chedive azonban késznek nyilatkozott bizonyos mér­tékig kárpótlást nyújtani. E tekintetben egy nemzetközi bizottság össze­hívása elvben elfogadtatott a hatalmak által, de az erre vonatkozó részletek még nincsenek megállapít­va. A nemzetközi tribünálok competentiája alá ezen kérdés a hatalmak közmegegyezése szerint nem tartozik. A negyedik kérdésre nézve Angolország jö­vőbeli terveit illetőleg, részleteket a miniszter még nem ismer, de igenis tudja, hogy Anglia kijelentette, miszerint Egyptom végleges rendezése nem fog Euró­pa hozzájárulása nélkül megtörténni. Vajjon erre a conferentia formára fog-e választatni, vagy más for­ma ? Eddigelé nem tudatik. Zichy Ferencz gr. arra emlékeztet, hogy a hír­lapok közlése szerint Baker pasa Egyptomban a fegyveres erő reorganizatiójával megbizatván, albán, boszniai és bolgár altisztek alkalmazását vette kilá­tásba ; kérdi a minisztert, vájjon csakugyan bosnyák alattvalók fognak-e Egyptomban altisztekül alkal­maztatni ? Kálnoky Gusztáv gróf külügyminiszter csak annyit tud a dologról, hogy az egyptomi csendőrség szervezése alkalmából kérdés intéztetett kormányunk­ küldje. • veman morroriforiforincil­­ m­orr -Il-v­en hoz: várjon megengedtetnék-e Boszniában az ily szolgálatra alkalmas egyének szerzése ? mire a kor­mány tagadólag válaszolt. Erre a kérdések ki lévén merítve, az egyptomi csendőrség felállítása iránt, való, hogy nálunk is tör­tént kérdezősködés, ha vájjon e csapat számára le­hetne-e Boszniában is újonczokat toborzani ? Monar­chiánk a kérdezősködésre tagadólag válaszolt. Ha egyébiránt a montenegróiak Konstantinápolyban ki­tűnő házmesterek tudnak lenni, akkor tán az albá­nok is jó csendőrök lehetnének Egyptomban. Elnöklő gróf Zichy az allbizottság nevében kö­szönetet mond a külügyminiszter úrnak, mire az ülés befejeztetett. Táviratok. Róma, okt. 31. Mancini külügyminiszter két ke­rületben választatott meg. Noha a teljes választási eredmények még ismeretlenek, annyit mégis tudnak, hogy a kormány többsége igen nagy lesz, eltekintve a jobbpárt azon tagjaitól, kik a stradellai programmot elfogadták. Valamennyi államtitkár újra megválasz­tatott. A megválasztottak két-ötödrésze új képviselő. Róma, okt. 31. Eddigelé 65 választási csoport végleges választásai ismeretesek. A választásra jogo­sultak mintegy három-ötödrésze szavazott, számosan a rossz idő miatt nem jelenhettek meg a választás szín­helyén. A kabinetnek előreláthatólag igen nagy több­sége lesz. A jobb és balpárt valamennyi vezetője újra megválasztatott. Baccarini négy kerületben választa­tott meg. Aránylag kevés szűkebb választás lesz. Athén, okt. 80. (Eredeti távirat.) A képviselőházat tegnap a király távollétében Trikup is megnyitotta. Pétervár, okt. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A hadügyminisztériumnak közigazgatási és tisztán ka­tonai részre való osztásáról szóló javaslatot legköze­lebb terjesztik a birodalmi tanács elé. A császári család novemberben költözik Péter­­várra és az Anicskov palotában fog lakni. London, okt. 31. Az alsóházban Dilke válaszol­ván Baxter kérdésére kijelentette, hogy Dufferin lord utasíttatott, Örményország érdekében a­­portán felszólalni. A kormány teljes bizalmat helyez az uta­sítások követésében. A házrend feletti folytatólagos vitában Gilsen indítványozza, hogy a vita berekesz­tésére két­harmad többség kívántassék meg. A kor­mány egyszerű többséget indítványozott. A vita való­színűleg három napig fog tartani. Páris, okt. 31. Oustry, Rhone megye prefetje Szajna megye prefétjévé és Massicaud, Somme megye prefétje Rhone megye prefétjévé neveztetett ki. Pétervár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Oroszország a Dunának Kilia ágát illetőleg nem fog lemondani előnyös állásáról. A mérés elhalasztását nem ellenzi, de ragaszkodik ahhoz, hogy orosz mér­nökök teljesítsék a munkát, a­kikhez a parti államok mérnökei is csatlakozhatnak. Most fegyverszünet van, de későbben tovább fog fejlődni e kérdés és pe­dig nagyobb mértékben. Bukarest, okt. 31. (Ered. t­ávirat) A senatus és a képviselőház nem tarthatott tegnap és ma ülést, minthogy kevés senatus és képviselő jelent meg. A Benderben elfogottak közt két cseh is van. Kormányválság Belgrádban. Belgrád, okt. 31. A miniszterválságról szállongó hírek mindinkább nagyobbodó ked­vetlenséget szülnek. Erre leginkább Risztics­­nek és sógora, Milojkovicsnak fogadtatása és a szabadelvű pártnak ezt követő közgyűlése szolgáltattak okot. Riszticsnek a megnyitás al­kalmával mondott beszéde mindenfelé élénk vita tárgyát képezi. Risztics e beszédében, egye­bek közt, Szerbia politikai függetlenségét, je­lentékeny haderő valamint azon nemzetekkel való barátsági szövetség által akarja biztosí­tani, melyeket már a természet Szerbia bará­taivá jelölt ki, (Oroszország) —egyetértésben kíván élni a többi szomszéddal, még Szerbia régi de nyílt ellenségével Törökországgal is. Végül párthíveit nyugodt de átgondolt pro­pagandára hívta fel. Belgrád, okt. 31. A miniszterválság az­zal végződött, hogy a király nem fogadta el a cabinet lemondását. Nicolics báró ma a királynál ebédel Belgrád, okt. 30. (Eredeti távirat.) A liberálisok gyűlésük befejezése után a ki­rályhoz mentek. Risztics beszédet mondott, biztosítva a királyt, hogy a liberálisok hűség­gel és alázattal viseltetnek a király és a dy­­nastia iránt. A király hosszabb beszéddel vá­laszolt és sürgős kívánságát nyilvánította, hogy a liberálisok közeledjenek a haladópárt­hoz, mert a köztük uralkodó villongás nyug­talanítja az országot és a hátramaradás for­rása lehet, a két párt becsületes békéje ellen­ben boldogíthatja az országot. A király be­szédjét ismételt zsid­ók szakították félbe. Belgrád, okt. 31. Tegnap este bankett volt az Arany kereszt«-nél. A nyitott ablakon át kövecsek repültek be, s ezt a haladó pártiaknak róják fel. Merénylet a szerb király ellen. Belgrád, okt. 31. A merénylet miatt elfogottak a felső erődbe vitettek át, és ott azon helyiségekben helyeztettek el, melyek kor­ábban irodák voltak. Tiroli árvizek. Klagenfurt, okt. 31. (Eredeti táv­­i­r­a­t.) Az árvíz most több kárt okozott Ka­­rinthiában mint múlt szeptemberben. Több híd összeomlott, a­melyek akkor ellenálltak. Egyptomi ügyek. Kairo, okt. 31. Sir Malet közölte a khe­­divével Granville lord táviratát, mely kifejti, hogy az egyptomi ügyek szabályozása a leg­­bensőbb kapcsolatban lévén igen bonyolult politikai kérdésekkel, nem lenne czélszerű a felelősséget magára Maletra hárítani, noha iránta a kormány teljes bizalommal viseltetik. Az angol kabinet tehát üdvösnek találta, hogy Dufferin lordot bizonyos időre Egyptomba Konstantinápoly, okt. 31. Dufferin lord a hét vége felé Kairóba utazik; távolléte néhány hónapig fog tartani. London, okt. 30. (Eredeti távirat.) Az angol lapok fontos eseménynek tartják Dufferin mis­­sióját. Dufferin diplomatiai kiegészítése Wolseley tá­bornoknak.­­ hozzá mindenkor komoly esetekben fordulnak. Egyptomban teljes a zavar. Dufferin hiva­tása lesz, hogy új állapotokat teremtsen Egyptomban, mert most csak annyi bizonyos a chaosban, hogy az egyptomi államférfiak bábok Anglia kezében. Az Egyptom jövő közigazgatásáról terjesztett hírek csak találgatáson alapulnak. London, okt. 30. (Eredeti távirat.) Úgy az angol kormány, mint a szultán el­lenzi Baker pasának az egyptomi hadseregre vonatkozó tervét, nevezetesen azt, hogy Ba­ker idegen zsoldos hadat akar szervezni. Dufferin küldetéséről különféle hírek ke­ringnek, a többi közt az, hogy Egyptomban oly főkormányzói állást akar szerezni az angol kor­mány mint Indiában. Az alkirály akkor oly alárendelt szerepet fog játszani, mint valami indiai fejedelem. Anglia kormányozni fog, az alkirály pedig uralkodni. (NI. fr. Pr.) A horvát országgyűlés. Zágráb, okt. 31. Országgyűlés. A költségvetés tárgyalása folytattatván, a délelőtti ülésben Crna­­dak, Skal­ic, Zoric, Starcsevic Dávid és Markovic egyetemi tanár beszéltek, kik a már átalában ismert panaszaikat ismételve élesen megtá­madták a költségvetést. Az esti ülésben Mihal­­v­i­c emelt szót, igen élénken támogatva az előter­jesztést. Ellene szóltak Vojnovic és Folnego­­ic. Ezután Zsivkovic védelmezi a kormány ál­­áspontját. Végre szót emel a bán és helyreigazítja a költségvetési bizottságban az 1884. évi költségve­tésre vonatkozólag előadott, azonban félreértett nyi­­atkozatát. Holnap és holnapután nem tartatnak ülé­sek. Pénteken még Gyurgyevics előadó beszél, mire a szavazás következik. Eszék, okt. 31. A pécsi kir. törvényszék azon megkeresésére, hogy a vasúti szerencsétlenségre vo­natkozó ügyiratok áttétessenek, az itteni törvényszék azt válaszolta, hogy előbb az ügyészség által a báni táblához intézett panasz elintézését kell bevárnia. Azon értesítvény következtében, hogy­­a Drá­va tegnap Varasd mellett 3 méterrel áradt,­ a Drá­va itteni három, egymás mellett levő hídján igen vál­ságos helyzet uralkodik. Mindent elkövetnek, hogy a folyam sodrának leginkább kitett gyaloghíd megtar­tassák, mert ha ezt elszakítja az ár, az épen építés­ben levő vasúti híd is rendkívüli módon veszélyeztet­ve van. A bedőlt vasúti hidat a jövő hét elején hord­ják el. Lemberg, okt. 31. (Eredeti távirat.) A franczia jezsuiták nagy birtokokat vásároltak a prie­­mysli kerületben és nemzetközi nevelő intézetet szán­dékoznak ott fölállítani. (N. fr. Presse.) Érsekújvár, okt. 31. (Eredeti távirat.) Az országos képviselő kijelölése végett ma megtar­tott értekezleten jelen volt nagyszámú választók által szabadelvűpárti képviselőjelöltté egyhangúlag Ka­­pisztoly Ferencz helybeli kereskedő és takarék­­pénztári igazató kiáltatott ki. Közgazdasági táviratok. Szeged, október 31. A mai heti piac­on válto­zatlan árak mellett csekély forgalom volt. Nagyobb üzletben szombat óta élénk vételkedv mutatkozik, nagyobb mennyiségben 10 krral magasabb árakat kínálnak. Bécs, okt. 31. Az utóbbi napokban a bécsi ba­nkpénztáraknál felmerült jelentékeny igényeknek valamint a Budapesten és több más bankpiaczon be­állott fokozottabb szükségletnek megfelelőleg a főta­nács végrehajtó bizottsága a bécsi igazgató­ Ságnak az osztrák bankintézetek üzletei számára további hét,­­ a budapesti igazgató­ságnak pedig a magyar bankpiac­ok számára t­o­­vábbi két millió forintot bocsátott rendel­kezésére.­­ Ezen jelentékeny összeg s az ultimo nagymérvű bevételei következtében a felmerült igé­nyeket úgy a leszámítolási, mint a kölcsönüzletben majdnem kivétel nélkül teljesen ki lehetett elégíteni Az osztrák bankintézetek dotatiója most már 150, a magyar piac­oké pedig 62 millió forintra emelkedett. Bécs, okt. 31. Az osztrák-magyar bank hely­beli főintézeténél déli 12 óráig 2.200.000 frt értékű váltót és értékpapírt nyújtottak be leszámítolás, ille­tőleg lombardirozás végett. Az ultimo a helybeli piac­on, úgy látszik nyugodtan folyt le, a délutáni órákig nem jelentettek be fizetésképtelenséget. Bécs, okt. 31. (Ered. táv.) Az osztrák államvasut társaságnak az október 22-től okt. 28-ig terjedő üzleti hétről szóló kimutatása szerint volt a bevétel 108.403 szállított személy és 145.716 szállí­tott tonna után 867.093 frt, a múlt év ugyanezen he­tében 711.602 frt, a bevételi többlet 155.491 frt. Az összes évi bevétel volt 4.050.352 szállított személy és 4.950.415 szállított tonna után 30.030.751 frt, a múlt évben ugyanezen idő alatt 27,770.833 frt, a bevételi többlet 2.259.918 frt. A múlt hétről szóló kimutatás­ban már benfoglaltatnak a lobostt-libachowiczi és chutzen-leitomischlei vonalak bevételei is. Amsterdam, okt. 31. A bank a leszámítolási ka­matot 41/2°/0-ról 50/0-ra emelte. Értéküzlet: Bécs, okt. 31. (Ered. táv.) A pénzszűke a mai értékellátásnál fokozottabb mértékben volt érez­hető, tetemesen nagyobb report tételeket fizettek, úgy hirlett, hogy a bank már megszorította a lom­bard üzletben a kölcsönzést. Kitűnt ugyan, hogy a gyenge kezek­ kötelezettségei nem nagyok, és föl­tételezhető volt, hogy az ellátási nehézségek végül mégis legyőzetnek. A pénzszükség legszorítóbb állása már talán elmúlt, és azt hiszik, hogy november ele­jén ismét bőviben lesz pénz, a­midőn majd el lehet helyezni az eddig elhelyezetlen értékeket is. Ezen bi­zalom szilárd irányzatban lelt kifejezésre, s ennek tá­mogatására hatottak a javult párisi árak is. Az e­l­ő­­tőzsdén az árak ezek következtében emelkedtek, daczára annak, hogy az üzleti kedv hiányzott. Leg­drágább volt a report 4°/0-ás magyar aranyjáradékra, a kamat egyes esetekben 13°/0-ra, sőt még ma­gasabbra is emelkedett. Jegyzünk: osztr. Hitelr. 306.50, magy. hitelr. 296 Anglobank 125.75, Unicbank 120.75, Osztr. ál­lamvasut 341-50, Déli vasút 132-25, Magy aranyjára­dék 86.75. A déli tőzsde kezdetén szilárd volt az irányzat, de kissé gyengült berlini árak következtében az arbitrage eladni kezdett, úgy hogy a déli tőzsde megnyitó árai nem voltak tarthatók. A coulissában a forgalom meglehetősen élénk, a korláton belül azon­ban csekély a mozgalom. Bankrészvényekben nagy a kereslet. A járadékok tartottak. Berlinből az a hír érkezik, hogy Léon Say újra pénzügyminiszter lesz. Délután 2 óra 10 perczkor a következő árak je­gyeztettek: Osztrák hitelr. 306.50. Angol-osztrák bankrészvény 126.—. Union bank 120.80. Bank­egyesület 115.—. Magy. hitelbank 296.59. Osztr. államvasut 341.—. Károly­­ Lajos­i vasút 310.­­Dunagőzhajózási társaság részvénye 585. . Osztrák­magyar Lloyd 665.—. Észak-nyugati vasút 205. . Elbevölgyi vasút 227.75. Lovaspálya 230.25. Lom­bard 132.10. Osztrák papirjáradék 76.67. Osztrák aranyjáradék 95.45. 4°­0. Magy. aranyjáradék 86.80, 1864-es sorsjegy 171.9. Bécsi községi kölcsön 123.50. Húsz frankos arany 9.461/2. Német birodalmi márka. 58.45. Árutőzsde. Bécsi okt. 31. (Eredeti távirat.) G­abo­­naüzlet. A mai tőzsdén csak­is búzában tavaszi szállításra volt forgalom, ezen határidőre néhány üzlet köttetett 9.81 és 9.82 frton, zárlati ár 9-82 frt pénz. A többi határidőre szünetelt a forgalom, je­gyzéseink a következők: rozs tavaszra 7'62 7'67 frt, tak­­­vaszra 6-80-6-85 frt, tengeri május-júniusra 6'40 6'42 frt. Kész gabonaneműekben a forgalma jelentékte­len volt, daczára annak, hogy a holnapi ünnep miatt a szerdai tőzsde mára tétetett át. Hivatalosan jegyeztetett: Búza őszre 9.80 —9.85—, búza 1883. tavaszra 9.80—9.85, — tengeri októberre 8.80 — 8.90, tengeri 1883. május —jun. 6.38—6.42—, zab őszre 6.62—6.65, zab 1883. tavaszra 6.80—6.85—, magyar rozs 7.60—7.90, rozs őszre 7.30—7.35—, rozs tavaszra 7.65—7.70—, kereskedelmi zab 6.15—6.35, kész tengeri 8.90—9.10 forint. Bécs, okt. 31. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) Szesz. Határidőre ma is élénkebb volt a forgalom. Kész áru ellenben elhanyagolt. Novemberi szállításra 31.75 írton, január—áprilisi szállításra 31.50 írton és máj. —augusztusi szállításra 32.50 írton fordultak elő kö­tések. Kész árut 31.50 írton kínálnak. Bécs, okt. 31. (Hágy', ért. zárlatja.) Sí agy. földtehem­. kötv. 99.—. Erdélyi föld. kötv. 97.75. 5­/a°/a magy. földhitel, int. záloglevél 100.50. Erdélyi vas. részv 161.50. 1876. magy. bel. vas. áll. els. kötv. 94.75. Magyar nyer. sorsjegy 117.—. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 119.35. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.—. 4 százalékos aranyjára­dék 86.72. M. orsz. bankr. —.—. Hagy. vas. kölcsön 133.90. Hagy. hitelb. részv. 296.—. Alföldi vasutr. 169.—. Magyar éjszakkal, vasutr. 161.— . 1869. m. kel. vas. áll. elsői­, kötv. 90.30. Tiszai vasutr. 247.50. Magyar leszám­. és váltób. 100.50. Kassa-oderb. vasutr. 145.25. 5°/o papirj. 85 90. Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Bécs, okt. 31. (E­s­t­i t­ő z­s d­e.) A tőzsde irányzat, szilárd. Osztrák hitelrészvény 306.90. Osztrák államvasut részvény 341.30. Unió-bank —.—. 1860-as sorsjegy —.— Angol-osztrák bankrészvény 126.—. 20 frankos arany 9.46 é. Déli vasúti részvény 137.25. Magyar hitelrészvény 296.75. 1864. sorsjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 86.85. Károly­ Lajos vasúti részvény 310.75. 4­ 2 százalékos osztr­ák papirjáradék 76.67. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 95.45. Bécs, okt. 31. (Osztrák értékek zárlatja.) A tőzsde iránya szilárd. Jegyzésünk: Osztrák hitelrész­vény 306.40. Déli vasút részv. 133.10. 4°/0 aranyjár. 95.40. Londoni váltóár 119.10. Károly Lajos vasút részv. 310.25. 1864-es sorsjegy 170.75. 4­2­/o ezüstjáradék 77.35. 1860-as sorsjegy 131. — . Török sorsjegy 27.—. Angol-osztrák bank 125.80. Osztr. államvasut 340.75. 20 frankos darab 9.47—. *■2«/. papirjáradék 76.65. Osztr. hitelsorsjegy 174.25. Osztrák­­*gy. bank 838.—. Cs. kir. arany 5.66—. Német bankvál­­ó­k 58.40. Berlin, okt. 31. (Zárl­at.) Az üzlet iránya: nyugodt. Jegyzéseink: 4­2 százalékos papirjáradék 65.50. 4-2°/o ezüst­járadék 66.—. 6°/o magyar aranyjáradék 102.—. 5°/o m. papir­­já­radék 73.—. 5°/o keleti v. elsőbbs. kötv. 76.60 A magyar hitel­részvény —. Déli vasút részvény 229.—. Kassa-Oberbergi v.­részv. 62.40. Orosz bankjegyek 202,60. II. kibocs. kel. köl­­­csön 55,25. Magyar jelzál.­hitelbank-részvén­y—.—.Magyar országos bank-részvény—.—. 5°/o osztr. papirjáradék 80.— . Ultimo arany­-járadék 81,60. 4°/o magyar aranyjáradék 74,10. Magyar keleti vasúti kötvények 94,50. Hitelrészvény 526.—. Osztr. államv. részvény 588.—. Károly Lajos vasút részv. 132,25. Román vasúti részvényBécsi váltóárf. 171.—. 4°/o osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. Berlin, okt. 31. (Utó tőzsde.) A tőzsde irányzata nyugodt. — Jegyzéseink: Hitelrészvény 526.—. Déli vasút­­részvény 229.—. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. államvasuti részvény­ 588.—. Károly Lajos vas. részvény 132 90. Berlin, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Az üzlet nyugodt volt. Játékpapirok és orosz értékek javultak. Vas­utak bágyadt, különösen Marienburgi, Gotthárdti vasút kere­sett. Bankok többnyire javultak. Bányák gyengébb. Pénz vál­tozatlan. Páris, okt. 31. (Zárlat.) A tőzsde irányzata szilárd. 5 százalékos franczia évjárulék 80.17. Osztrák államvasuti részv. 731.—. Osztrák földhitelrészv. 801.—. 6 százalékos ma­gyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön —.—. Unio­­bankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—.Ma­gyar országos bankrészv. —.—. 5 százalékos franczia évjá­­rulék 116.05. Déli vasúti részv. 293.—. Franczia törleszthető járadék 80.55. 4 százal. osztr. aranyjáradék —. —. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 74.75. Magy. leszámít, és váltóbankrészv. —.—. Olasz jára­dék . H­ÍREK Október 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Állítsunk szobrot Arany Jánosnak.. — Esküdtszék és bűnvádi eljárás. (Irta Dr. Friedmann Bernát. — Anthropologia, ethnographia , tekintettel Vámbéry legújabb művére. (Irta Hunfalvy Pál.) — Tárcza: Bálványos-vár (Irta Jókai Mór.) Át a Herczegovinán. (Irta A­s­b­ó­t­h János.) — A képzőművészeti akadémia. — Irodalmi szemle. (Irta Szán­a Tamás.) — Hirek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csar­nok. — Egyesületek és támlatok. — Irodalom, szinh­áz és művészet. — Időjárás. — Kivonat a hivatalos lapból. — Szin­­zak. — Nyílt tér. — Szapáry László gróf altábornagynak a be­tegsége miatt kért szabadságidő hat hóval ismét meghosszabbittatott. — A m. t. akadémia főtitkári hivatala részéről felkérestünk azon értesítés közlésére, hogy az Arany János szobrára fölajánlott, illetőleg fölajánlandó ado­mányok a magyar földhitelintézethez V. ker. Bálvány utcza, 7 sz.), mint a m. t. akadémia pénz­tárnokához küldendők. — Népszínház. Tuta Teresina ma a »Hoff­mann meséi« felvonáskörelben hájolta el a közönsé­get remek hegedűjátékával. Ezúttal Vieuxtemps egész fantaisie-capricejét játszotta, melynek utolsó részével már első fellépte alkalmával is frenetikus tetszésdiadalt keltett. Valóban kápráztató virtuozitást fejtett ki, különösen a mai második darabjában, Vieni­­avszky Faust ábrándjában. A dallamos operacavati­­nák oly édesen hangzottak, mintha nem a hegedű húrjai, hanem egy andalítóan lágy énekhang szólalt volna meg. Közbe-közbe pedig olyan bravour dolgo­kat hallottunk, mint a híres Faust keringőnek vakító változatait, a flageolet és a nyirettyű csodálatos »sal­­tando« használatának legmerészebb combinatiói. A közönség határtalan tetszés zaja a bájos virtuózt egy ráadásra késztette: mosolyogva egészítette ki műso­rát Ernst magyar dalaival. Azt hisszük, hogy a kö­zönség, mely a kis Titát már úgy is kedvenczévé avatta, szívesen vesz tudomást arról az örvendetes kilátásról, hogy a népszínház igazgatóságának sike­rült a kedves művésznőt még két előadásra meg­nyernie. Naptár. Szerda november 1. Nap kél 6 ó. 47 p., nyug. 4 ó. 40 p. — Hold kél 10 ó. 6 p. este, nyug. 15 p. d. u. kath. Mindszent napja. Prot. Győző. Görög-orosz : (október 20) Artém vértanú. Zsidó (march. 19.) Böjt sátoros ünnepek után. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6. Közmunka- és közlekedésügy miniszter fogad délután 5 órától 6 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. r6—d. u. 2. Egyetemi ifjak kivonulása a kerepesi-uti köztemetőbe d. u. 2 órakor. Ellenőrzési szemle az összes honvédhuszár-ezredek legénysé­gével az üllői-uti laktanyában reggel nyolcz órakor. A képzőművészeti társulat őszi kiállítása I. sorozatának meg­nyitása a társulat sugárúti műcsarnokában d. e. 9 — d. u. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton délelőt­t—12 és délután 2—4-ig. Üvegfestészeti kiállitás Kratzmann Ede műtermében a­­füvész­kert mellett) látható egész nap dij nélkül. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. (Hírek folytatása a mellékleten)

Next