Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1883-02-25 / 55. szám

Szerkesztéség : Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földesmnt. Előfizetési díj : Peste küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és eső kiadás együtt: 1 hónapra ............................ 2 írt. 3 hónapra .......................... 6, 6 hónapra ..................­........................... 12 * Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként .............. la II. évi folyam. Budapest, 1883. vasárnap, február 25. 55. szám. Budapest, február 24. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. Búzában az ü­zlet szilárd irány­zat mellett indult meg, de nem volt sok köszönet benne, mert a külföld piaczairól beérkezett üzletpan­gásról szóló jelentések a helybeli piaczot is befo­lyásolták. Azonkívül tekintetbe veendő, hogy mal­maink az utolsó hetekben tömegesebb bevásárlásokat eszközöltek, ezek között több ízben olyanokat is, me­lyek lebonyolítása részben e hó végén, részben a jövő hónapban fog történni. Búzával tehát egyelőre el vannak látva. Ez okozta azt, hogy a tulajdono­sok árköveteléseivel szemben tartózkodók lettek malmaink, és csak akkor fogtak a vásárláshoz, midőn az olcsóbb árak mellett történhetett. Áraink a hét végén, a múlt heti jegyzésekhez képest fino­mabb minőségeknél 15, alárendeltebbeknél 20 kraj­­czárnyi csökkenést tüntetnek föl. A heti forgalom csekély, nem több 60—65,000 métermázsánál ; leg­magasabb árjegyzés 10 frt 70 kr volt tiszavidéki bú­záért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül gyenge kínálat mellett vételkedv hiányában csak egy-két tétel adatott el változatlan árakon. A határidőüzlet a lefolyt héten igen szűk korlátok közt mozgott. Az alaptendentia itt is folyton lanyha volt és pedig ugyanazon okok miatt mint a kész búzánál. Őszre kevés kötés történt, a tavaszra való kötések pedig kizárólagosan fedezeti vásárlások voltak. Áraink 9 frt 65 krtól egész 9 frt 65 krajczárig csökkentek, őszi búzánál 10.20—10.14 frtig. Zárlatkor az üzlet változatlan lanyha irányzatban mozog és a forgalom korlátolt. Kivitelünk búzában minimális volt. Egészben 2—3000 mmázsa adatott el a felvidéki ál­lomásokon 9 frt 70 krtól — 10 forint 10 krajczárig csehországi számlára. Rozsban csekély forgalmú üzletünk volt, mi­után kiviteli czélra igen keveset vásároltak. Helyi szükségletre körülbelül 3000 mmázsa adatott el 7.10—7.25 frton. Első rendű rozsért exporteurók 7.40—7.45 frtot fizettek. Árpa. Etetésre szánt áruban folyvást jó a kereslet, minek következtében a forgalomba került 3—4000 mmázsra 10—15 kr­aj czárral magasabb ára­kon kelt el. A hét végén 7 forint 10 krtól 7 frt 30 krig az irányadó ár. Középminőségü árpában nem volt behozatal, az üzlet csakis a vidéki állomásokon foly­hatott. Eladatott kiviteli czélra 4—5000 métermá­zsa 7—7.40 írtig. Malátaárpából szilárdan tartott árak mellett azaz 7.50—8 forintig elkelt 1500— 2000 métermázsa. Finom árpából csehországi szám­lára 3—4000 métermázsa 8.25—8.75 írton. Zabban lanyha irányzat mellett folyt az üz­let. Eladatott 3000 méter mázsa a következő árakon: elsőrendű 6.50—6.55 frt, középminőségü 6.15—6.30, alárendelt 6—6.05 frtig. Szokványzatban tavaszra kevés kötés történt és pedig 6.47, 6.45 és 6.41 írton. Zárlatkor az üzlet teljesen szünetel. Tengeriben gyenge volt a behozatal, minek következtében folyton szilárd üzleti hangulat volt észlelhető. Áraink 10—15 krral emelkedtek és jegye­zünk . Közönséges tengeriért 6.15—6.25 frt, bánáti­ért 6.25—6.35 frt. Bánáti tengeriben határidőkre felette korlátolt forgalmú üzlet volt, lassan, de nap­­ról-napra csökkenő árak mellett, május—június hó­napokban szállítandó áruban 6—6.32 krral nyílt meg az üzlet, de történtek kötések 6 frt 26 kron is, jú­lius—augusztusra 6.50 frtot fizettek. Zárlatkor az üz­let teljesen szünetel. Lisztüzlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Az e heti üzlet minden tekin­tetben jelentéktelen volt s sem a külföldi, sem a belföldi fogyasztásra nem létesült tetemesebb üzlet. E csendes irányzat eredménye az lett, úgy az üzlet ellanyhult úgy bel­ mint a külföldi összeköttetések­ben. Korpából ugyanez mondható, csakhogy az árak tartatnak. Jegyzéseink a következők: O 12345_____________7 8 19.80 19.50 Ul 18.50 17.80 16.40 15.40 14.40 12.70 8»/t 8»/* 9 F G 10.70 8.70 7.40 Korpa 4.50 4.25 Hüvelyesek. Az üzlet a lefolyt héten teljesen el­lanyhult az általánosságban változó árak folytán s csak kevés számú nagyobb vételt jelezhetünk. Bab. A szállítás jelentéktelen, szép nagyszemü 9x/4—91/2 frt, dunavidéki áru 9—9x/4 fton kin áltatott, törpe bab 1­s/4—12 frt. Barna babot kerestek kivitelre s kis mennyiségben 11 frtra tartották, s 10s/4 frtot szíve­sen fizettek. Borsó, 91/2—10 frt. Lencse, kis mennyiségben igen keresett, minőség szerint 8—15 frt. K­ö 1­e­s, havasalföldi 6x/4—6x/a frt, magyaror­szági 5 frt 75—5 frt 85 kr, takarmányáru 4x/a—48/4 frt. K­ö 1­e­s k­á­s­a elhanyagolt, 101/4—10x/2 frt. Kendermag. A magas árak következtében a szál­lítás felette nagy, mi árcsökkenést eredményezett s a hét vége felé kész áru 12—12x/4 frton kapható volt. A vevők mindamellett tartózkodó állást foglalnak el, mivel t­­ovábbi árcsökkenésre számítanak. Muhar­­mag 13x/a—133/4 frt. Bükköny 8x/4—8x/2 frt. Lenmag 12—121/a forint. Mák, kék áru 31 fo­rint, szürke áru 26—27 forint. Káposztarep­­cze aug. szeptemberre 136/a—137/8 frt. Heremag, szilárd. Luczerna, magyar 62—64 frt, franczia 84— 88 frt, olasz 76—78 frt, vörös 85—90 frt. Repcze­­olaj, szilárd. Finomított 42 frt. Szilva, valamivel emelkedett s az árak szilárdultak. Boszniai hordók­ban 26 frt 75—27 frt 50 kr. zsákokban 26 frt 25— 27 frt. Szerbiai zsákokban 25 frt 25 frt 90, 100 kgronként. Október novemberre 12 frt 56 klgonként. Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Egyes áruczikkekben javult ugyan a forgalom és élénkebb az üzletmenet, de a gyarmatáru-üzlet még mindig ki nem elégítő és ha időközönként lendületnek indul is, ez oly rövid ideig tart, hogy csak a csalódásokat sza­porítja. Az incasso ki nem elégítő és ez a rossz tél után természetes. Az egyes czikkekről következő tu­dósítást közlünk: C­z u k o r. Az időjárás a még fel nem dolgo­zott répa-mennyiségre elég kedvező. A jövő hónap­ban a gyárak harmadrésze még működésben marad, de miután a répa-anyagnak 95°/0-ja már feldolgozta­tott, e megszakítás a termelés eredményét nem fogja lényegesen növelni. Németországban még számos gyár marad tevékenységben és a feldolgozandó meny­­nyiség is jelentékeny. Francziaország körülbelül be­fejezte a campagnet, a gyarmatokból nem érke­zett újabb hír.­­ A nemzetközi nyersczu­kor-piac­on a hét elején tartott még a lany­ha hangulat, de a hét folyamán elég gyorsan elenyészett. Külföldi jobb jelentésekre a belföldi piacz irányzata is javult, de áru főleg kivitelre keres­tetett és belföldi szállításra ezúttal is elhanyagolva maradt. A nyersczukor mozgalma e héten is alig érinté a finomított árut. A belföldi piac­on az üzlet a rendes határok között mozgott. A heti átlagárak a következők: Raff, legfinomabb 45 frt, finom 44.50 frt, közép 44 frt, melis legfinomabb 43.50—43 frt, finom 42.50, közép 42 frt. Kávé. A hét első felében teljes mérvében föntartotta magát a szilárd irányzat, de később a mérvadó piac­okon gyengülés állott be, melynek fő­oka abban rejlik, hogy az utóbbi hetekben óriási volt a forgalom. Különösen Londonban, hol az áru hihe­tetlen gyorsasággal cserélt tulajdonost. A nagy actiót tehát reactió követte, de azért a kávépiac­ hely­zete távolról sem kedvezőtlen és valószínű, hogy rö­vid idő múlva ismét felülkerekedik a szilárdabb irány­zat. A mi piac­unkon a forgalom nem lépte túl a rendes határokat, de a jövő hónap — megszűnvén a kávéfogyasztási adó — okvetlenül meghozza az élén­kebb üzletet. Fűszerek átalában szilárdak. Fekete bors igen szilád és drágább, fahéj több figyelemben ré­szesül, szerecsenvirág és dió csendes, szeg­fűszeg változatlan, szegfűbors kevéssé kere­sett, csillagán is magasabb áron tartatik. Szeszüzlet. Ha nem is volt a lefolyt héten gyors kerete ez áruczikknek, de elég élénk volt a kereslet úgy a belföldi fogyasztók, mint a külföld részéről. A termelés teljes folyamatban van, de nincs túlságos sok áru, sőt inkább mindenütt szűkében vagyunk a készletnek, úgy hogy a kereslet e héten nem volt ki­elégíthető. A kivitelnek az árakra való nagy befolyása e héten ismét nyilvánult. Aránylag nem sok vizetett ki, de e kevés elég volt, hogy az árakat átalában emelje. Áraink finomítók részére 301/,—308/4 frt, nagyban 31—31­1/4 frt, fogyasztásra 311/a—318/4 frt. Zsiráfok. A naponként változó árak miatt a vevők tartózkodók. Sertészsír lanyha, a hét végén jegyezték, hordóstól 74, hordó nélkül 71,75—72 frt. Füstölt szalonna 72 frt, jégen szárított 65 frt, ke­nyérhez való és paprikás szalonna 62 frt 100 kgrként. Petroleum. A hét folyamában szilárdak vol­tak az árak és 100 kilónként készpénzben 25 frtot fizettek. A külföldi magasabb jegyzések folytán később többet kértek. Gyapjuüzlet. Az imént elmúlt hét forgalma csak mintegy 50 métermázsa közepes egynyiratura, mely 85—86 írtjával és 50 métermázsa nemesitett czi­­gajára szorítkozott, mely 56—57 írton vétetett meg. Ezenkívül néhány apróbb tétel tenyészgyapja kelt el 110—120 írton. — Az első ez évi londoni aud­iónak, mely f. hó 20-án nyílt meg, eredménye vevőinket úgy látszik ismét tartózkodóbbakká tette. Sertésüzlet, Budapest-Kőbánya, febr. 23. (A első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Nehéz sertések hiányában az üzlet ebben az ágban szilárd volt, ellenben köny­­nyebb árukban, melyeket nagy mennyiségben szállí­tanak, csekély volt. Érett árukban a múlt heti árak nem változtak, míg könnyebb minőségű­­eknél csökkentek. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—300 kilogramos 62—621/2 krajczár, 220—260 kilogramos súlyban 60—61x/2 krajczár, 300 kilogramon felüli öreg 58—59 kraj­czár, vidéki nehéz sertés 59—60 krajczár, kö­­zépnehézségű 57—58 krajczár. Átmenetileg: szer­biai 56x/a—59 krajczár, romániai 57 — 58­/2 kraj­czár, tüskés 53—55 krajczár kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: Idei tengeri 6.30 frt, árpa 7.20 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: február 16-án maradt 73,651 drb. Felhajtatott: az alvidékről bízott 1954 darab, hizlalni való 2 darab, Szerbiából 335 db, Romániából 1931 db, a magyar államvasúton hízott 2321 d­b, hizlalni való 4369 db, a budai vámon át 198 db, összesen: 9846 db, összes állomány: 85,259 db. Elhajtatott: a felvidékre 45 db, Bécsbe 1024 db, Csehországba 288 db, Bodenbachon át 2598 db, Ruttkán át 466 db, Délnémetországba­n db; budapesti fogyasztás 2425 db, kültelki fogyasztás 150 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 100 darab, a magyar államvasuton át 242 darab, összesen 7338 db; állományban marad: 77,921 db. A részvény­szállásokban van 10,304 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban február 16-án maradt 7642 da­rab sertés. Felhajtatott: szerbiai 335 darab, ro­mániai 1931 db, összesen: 9908 darab. Elhajtatott 2238 db, marad az állományban 7670 db és pe­dig 1907 darab szerbiai, 5763 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 373 drb sertés vonatott el a fogyasztástól. II. É r t é k a z l e t. (A »Nemzeti tudósítójának heti jelentése.) V. A. »A londoni tőzsde vásárolja a magyar aranyjáradékot.« Íme, ez azon laconikus hir, melyet ma kaptunk, s mely a lak­ásnak egészen közönyös, mert érthetetlen, de a­melynél mi kedvesebb tőzs­dei zenét, soha sem is hallhatnánk. A ki tudja, hogy mit jelent az angol pénzkö­rök jó véleményét megnyerni, csak az lesz képes ezen fentjelzett mozzanatnak egész horderejét meg­ítélni.­­ Az angol nemzet géniuszát, annak szívós kitartását és határozott szilárdságát, mi a száraz­föld lakói, csak ritkán tudjuk megbecsülni, mert vele ritkán találkozunk — alig ismerjük. De a kik­nek közülünk alkalmuk volt ezen csudás népet ottho­nában tanulmányozni, csudálni,­­ szeretni, az tudni fogja, hogy mit ér az angol nemzet jó véleménye az angol nemzet barátsága. — Nem akarunk hasonlítá­sokat tenni »Comparisons are odious.« Hanem a franczia nemzet minden rokonszenvessége és dus­­gazdagsága, sőt minden vállalkozó erélye daczára mégis egy becses tulajdonságot nélkülöz, és ez a ki­tartás a szívósság, mely az angolt oly megbecsülhe­tetlen szövetségestárssá teszi. Megtörténhetik, hogy itt-ott a dolgok nem haladnak oly gyorsan vagy oly kedvezően , mint azt reméltették, de a­hol a fran­czia ellankad és elcsügged, ott az angol neki sem he­­derít, sőt, ha kell többet is tesz, mint a­mennyire vállalkozott. Ha az angol tőzsdék felkarolják a magyar aranyjáradékot, akkor az nem csak azt jelenti, hogy a pénz bőségesen kínálkozik, és hogy a 2x/a százalék mégis egy kissé csekély jövedelem, hanem azt je­lenti, hogy az angol nemzet mélyen tanulmányozta a helyzetet, és arra a meggyőződésre jött, hogy a mai 4 százalék, a­mit a magyar járadék nyújt, kedvezőbb és kívánatosabb beruházás, mint annak idejében volt a 6 százalékos, és hogy annak, a­ki fizetésképes és fizetni törekvő, nem szükséges 4 százaléknál többet fizetni a pénzért, mert az is elég. És íme, ez az igazi conversio! Meg is vagyunk győződve, hogy ha egy­szer az angol pénzvilág felkarolja a magyar járadé­kokat, azokon egykönnyen még a szerencsétlenségben vagy csapások alatt sem fog túladni, ha csak nem venné észre, hogy a nemzet elhanyagolja ügyeit vagy saját jövőjében való hitét elveszti, a­mi­­ a magyar nemzetnek még soha sem volt bűne. Mikor annak idején láttuk, hogy a franczia piacz szorult állapotának közepén, akkor mikor Ír­ország az utolsó emberig lázadásban látszott lenni, mikor az egyptomi háború javában folyt és viharok és áradások pusztítottak szerte az országban szára­zon és vizen — hogyan vásárolta meg az angol piacz a roppant mennyiségű franczia értékpapír felesleget, melyet a párisi tőzsde naponta és hónapokon át a londoni tőzsdére hozott — akkor felsóhajtottunk e hasábokban s kívántuk, hogy vajha sikerülne a ma­gyar értékek számára az angol tőzsdét meghódítani. — Ma örömmel constatáljuk, ezen felette fontos for­dulat beállt. Ma mondhatjuk, hogy meg vagyunk elé­gedve. Midőn minden körülöttünk kedvező, és a tudó­sítónak egyéb teendője sem látszik lenni, mint boldog érzelemmel a tényekre rámutatni, melyeket ő a kö­dös múltban akadályok és nehézségek közt előrelá­tott, akkor kellemetlen a bonczolő kést elővenni és kutatgatni, hogy miért vagyunk tulajdonképen bol­dogok. De szükséges azért mégis a beállott kedvező fordulatnak indokolt alapját ismerni, és azon meg­győződést bennünk megerősíteni, hogy nem álmo­dunk, hanem hogy minden a mi körülöttünk történik, való. Mert a mennyire kellemes azon érzet, mely így bennünk támad, mégis veszedelmes volna magunkat valami »pünkösdi királyságba« beleélni. Hogy a pénz mindenütt bőséges, azt már az utolsó alkalommal megemlítettük. — Hogy a vilá­gon mindenütt, amennyire szemeink csak kiterjedhet­nek a béke és nyugalom biztosítottnak látszik, az is úgy hisszük el nem vitázott tény. Nem vagyunk egé­szen mentek a meglepetésektől, tehát minden percz­­ben el kell készülve lennünk valamire, a­mire nem gondoltunk. De az a »valami« ugyan mi lehet ? Ta­lán az agg uralkodók és államférfiak egyikének vagy mindkettőjüknek rögtöni halála ? vagy valami atten­­tatum ? Nos, igen, ilyesvalami megeshetnék. Mind­nyájan az isten kezében vagyunk. De még akkor sem gondolnék, hogy a kedvező áradaton lényegesen vál­toztatna valamit akármelyik meglepetés is. A megle­petések csak rövid ideig tartanak — de a népek élete örökké tart. S most nézzünk vissza ama szegény párákra, a contremieurökre. Van ott remegés most és a fogak vaczogása. — Sokáig — egy egész évig zsákmányol­ták ki a helyzetet ők, és megszedték magukat a kö­zönség veszteségén. Hadd lakóijanak ma. Csak visz­­szaadják ma töredelmes szívvel a birtokot annak, a­kit az jogosan megilleti. Ha körül­nézünk a vásáron, és tekintjük, hogy melyek azok az értékek, melyeket a körülmények leginkább felemeltek, akkor alig marad szabad vá­lasztásunk, mert mind majdnem egyformán felrúgtak. D­e itt is a magyar papírok voltak és maradtak a ko­­lomposok, így a magyar aranyjáradék 88 frt 90 krig felszökkentek, és a magyar hitelbank részvényei 311 frtig. A magyar leszámítol­ó­­b­a­n­k is 97 frt 50 krra emelkedtek és a malmok­­b­a­n csakis általános és hatalmas áremelkedést ész­leltünk. Egy jó indulatú tanácscsal akarunk még olva­sóinknak szolgálni. A magyar vasúti értékek még egyelőre hátramaradtak. Ezeknek tetemes emel­kedése elmaradhatatlan. A­ki pénzét jól és biztosan akarja elhelyezni, nem tehet jobbat, mint a magyar vasúti értékekbe fektetni. Az osztrák hitelrészvények osztalé­káról még bizonyosat nem lehet ezúttal közölni, azon­ban, a­mint mondottuk, az tökéletesen mindegy, akár lesz nagy osztalék az idén, akár nem, mert a tarta­lékba helyezett nyeremény oly nagy a magyar 4°/0-ás aranyjáradék már convertált része után, és a most kilátásban lévő hátralevő résznek convertálása után szinte oly nagy lesz, hogy ezen felhalmozott nyeresé­gek biztosítása elégséges teend arra, hogy mind a két hitelrészvénynek árát magasra felemelje. A budapest-pécsi vasút részvényeinek a vásárra hozatalát illeti, nem hisszük, hogy azt megtennék, mielőtt még legalább is félévig ada­taik nincsenek a vasút jövedelmezősége felől. Mert ha igaz mind­az a­mit azon vasút bevéte­leiről hallottunk, akkor mentül továbbra halasztja a két bank a részvények elárusítását, annál jobb reájuk nézve. Sorsjegy kölcsönök igen nagy kereslet­nek örvendettek, és egyéb helyi értékek, noha mérsékelt mennyiségben, de szilárd árakon keltek. Arany és valuták még nem szálltak le annyira, mint gondoltuk, de ha a conversio egyszer ténynyé válik, akkor ezen tételben is nagymérvű vál­tozás fog beállni. Mai ütemünkhöz egy ír melléklet van castoha. A kereskedelem magyarosítása. A kereskedelem magyarosítása érdekében az írók és művészek társaságában tartott értekezlet ál­tal kiküldött bizottság, miután mint olyan megszűnt működni, tevékenységéről és annak eredményéről számot adandó, benyújtotta jelentését az írók és mű­vészek társaságának elnökségéhez, a­melyből átvesz­­szük a következőket. Mióta Magyarország az osztrák tartományok­, hai közös fejedelemmel bir, állandóan uralkodó volt ugyan hazánk germanisálásának elve, de különösen két ízben igyekeztek germanisálni nyíltan és ha kel­lett pressióval is. Először II. József és másodízben a szabadságharcz után. E szomorú emlékezetű évek­ben híre sem volt magyar könyvelés, magyar üzletve­zetésnek, de a ritkaságok közé tartozott a magyar c­égtábla is. Szerencsére a hatvanas évek elején új szellem kezdte átlengeni hazánkat és a kereskedelmi osztálynak azon elemei, melyek csak az ideiglenes kényszernek engedtek, egyszerre lerázták a germani­­satió nyűgét, kifüggesztették a magyar c­éget, sőt egyesek magyar árlapokat hoztak forgalomba. E té­ren kezdeményezők bihar- és szabolcsmegyei kereske­dők voltak, az első C­s­an­a­k József debreczeni ke­reskedő volt, ki magyar árlapot adott ki és az akkor még hires debreczeni vásárokról, mint curiosumot hoztak a fővárosba ilyen magyar árlapot. A czégek magyarosítása fővárosunkban is utánzásra talált, sőt megjelent egy kicsike magyar árlap is. Holl­ósi Béla újvilág-utczai üzletéből került ez ki, és kisterje­delmű azért volt, mert magyar kereskedelmi műsza­vakban akkor még sokkal szegényebbek voltunk, mint ma. E kezdeményezések után már-már úgy lát­szott, mintha a mozgalom általános jelleget öltene, mert alóla a fővárosi kereskedelmi testület sem von­hatta ki magát és a mozgalom élén egy ideig Hun­falvi állott. Pár év előtt újabb és erőteljes mozgalom indult meg a fővárosban a kereskedelem magyarosítása ér­dekében. Az alulírott bizottság elnöke 1877. már­­czius havában körlevelet bocsátott ki, melyben kar­társait a kereskedelem magyarosítására hívta fel. E körlevélnek, ha volt is hatása, semmi esetre sem jelentékenyebb, mint a hasonló felhívásoknak lenni szokott. Mélyebbre ható volt ezen értekezlet eredmé­nye, mely a t. elnökségnek szives engedelmével és a társaság egyik tisztviselőjének elnöklete alatt az irók és művészek társasága helyiségében 1880. okt. 11-én tartatott. Ez értekezleten Hubenay József, mint elő­adó, hosszabb és érdekes előadást tartott a kereske­delem magyarosításáról. Pár héttel később az összes fővárosi lapok képviselőinek részvétele mellett újabb, szűkebb körű értekezlet tartatott, melynek végered­ménye az volt, hogy kiküldetett az alulirott bizottság azon utasítással, hogy mint ilyen működjék mindad­dig, míg azt szükségesnek tartja és ha működésének határozott eredményét látja, belátása szerinti időben oszoljék fel, de mindenesetre tegyen jelentést műkö­déséről. Ez utasításhoz képest van szerencsénk a t. társaság elnökségéhez következő rövid jelentésünket beterjeszteni. A bizottság mandátuma elfogadása után rög­tön abban állapodott, meg, hogy együttesen, t. i. ma­gyarosító bizottság nem fog működni és erre okot szolgáltatott első­sorban azon általános támadás, melylyel a kereskedelem magyarosításának előhar­­czosait a külföldi összes lapok illették, mihez hozzá­járultak még apróbb oldaltámadások hazai lapok, sőt testületek részéről is. Másodsorban nem tartotta czélszerűnek a bizottság az együttes hivatalos műkö­dést azért sem, mert akadtak egyes hangok, melyek erőszakos rendszabályokat sürgettek a kereskedelem magyarosítása »érdekében«, de melyek tényleg csak az ügyek hátrányára váltak volna. Hogy tehát nem mint hivatalos bizottság működtünk, azt azzal indo­koljuk, hogy a kényszerből való magyarosítást nem tartottuk opportunusnak, hanem sokkal czélszerű­bb­­nek a külön-külön várt működést, természetesen úgy, hogy minden egyes lépésnél előlegesen megállapodott a bizottság. Hogy azonban működéseinkről hü képet adjunk, meg kell említenünk, hogy mint »bizottság« is felléptünk egyszer, t. i. mint ilyen kértük föl a vidéki sajtót: támogasson teljes ereje és befolyásával minden magyarosítási törekvést. A megindult névmagyarosítási mozgalomnak nagy fontosságot tulajdonított a bizottság, a­mennyi­ben a név magyarosítása, ha ez kereskedőé, múlhat­­lanul maga után vonja a czég magyarosítását is. A névmagyarosítások elősegítése czéljából tehát a bi­zottság elnöke belépett a fővárosban alakult névma­­gyarosító egyesületbe, hol alelnöké választatván, a leghathatósabban támogathatta a mozgalmat, melynek tényleg ritka szép eredménye is van. Gondoskodtunk, hogy minden tudomásunkra jutott magyarosodás nyilvánosságra kerüljön és e te­kintetben a sajtó hazafias és előzékeny támogatására találtunk. Nem kicsinylettük mi e módot és mint utóbb meggyőződtünk, helyes okból. Ha közzétettük, hogy N. N. kereskedő a német c­égtáblához magyart is függesztett, vagy pláne, hogy a németet teljesen le­vette és tisztán magyarral helyettesítette, az ily köz­leménynek mindig volt kisebb-nagyobb hatása.U­gyan­­ezt mondhatjuk azon hírekről, melyek registrálták, hogy egyes kereskedők, bizonyos határnaptól kezdve könyveiket magyar nyelven fogják vezetni, mert az ilyen példa mindig talált több-kevesebb utánzásra és bebizonyult, hogy az ilyen és hasonló erkölcsi fegyve­rekkel előbb-utóbb diadalmaskodni fogunk. A bizottság — ha szabad e kifejezéssel élnünk — működése egyik legnagyobb eredményének tekinti, hogy a budapesti áru- és értéktőzsdére is behatolha­tott a magyar szellem. Nem lehet feladatunk apróra részletezni mind­azt, mit mandátumunkhoz képest tenni kötelességünk­ben állott és csak rövidesen constatáljuk, hogy alig volt olyan lépésünk, melyet nem kisért volna örven­detes és a czélra vezető eredmény. A bizottság azon­ban belátta, hogy ha még oly erélyesen és lelkiisme­retesen felel meg feladatának, működésével még­sem érheti el a kereskedelem általános magyarosítását. Egyik értekezletén foglalkozván az akadályokról, leg­főbbnek találta, hogy magyar könyvelés vagy pláne üzleti levelezés magyar kereskedelmi műszavak hiánya folytán, majdnem lehetetlen. A bizottság tehát ez akadály elhárítását tekintette legsürgősebb teendőjé­nek és ezt magára vállalta az elnök. Ösmeretes, hogy a magyar kereskedelmi csarnokban Hubonay Jó­zsef, mint e testület elnöke is indítványt tett egy ma­gyar kereskedelmi műszótár kiadása iránt. A csarnok az indítványt magáévá tette és a mű kiadására rögtön 1000 frtot szavazott meg és hogy a szótár megfeleljen a kivánalmaknak, elhatározta annak szerkesztésére felkérni a m. t. akadémiát. Ismeretes továbbá az is, hogy az akadémia készséggel engedett a felhívásnak és az előmunkálatokkal már annyira haladt, hogy György Aladár tervezete szerint, a szótár nyoma­­tása 1883. őszszel már foganatba fog vétetni. Ez utolsó és talán legnagyobb eredmény után a bizottság úgy találta, hogy missióját betöl­tötte, mert a kereskedelmi műszótár megteremtésével elenyészik az utolsó akadály is, és kereskedelmünk teljes megmagyarosodásához csak a jóakarat hiány­zik, miben hála istennek, ma már nincs hiány. Steiner József, Hubenay József, Geller­­ Mór. írt 87 kr. Ebből levonandó az 1881 évi veszteség •­­49,396 frt 98 kr., marad 212,470 frt 89 kr. Ez összeg­­ből az igazgatóság és hivatalnokok jutaléka 33,995 frt 34 kr, a tartalékalap javára 10,623 frt 54 kr. E levonások után 167,852 frt 1 kr marad a közgyűlés rendelkezésére. Ez összeg felosztására nézve az igaz­gatóság következő javaslatai fogadtattak el. Először, hogy 90,000 forint, azaz részvényenként 20 forint fizettessék ki osztalékképen s másodszor, hogy a tar­talék alaphoz további 38,923 frt 63 ki csatoltassék, mely által ez 200,000 frtra emeltetik s harmadszor, hogy a fenmaradó 38,928 főt 38 kr a folyó üzletév javára irassék. A közgyűlés az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felmentvényt megad­ván, felszólalt C­s­é­r­y Lajos s kérdést inté­zett az igazgatósághoz az iránt, vájjon az üzleti levelezések magyar nyelven vezettetnek-e, s van-e a társaságnak olyan hivatalnoka, ki nem tud magya­rul? Az interpellációra Hajós József válaszolt, megnyugtatva a felszólalót. O­r­m­ó­d­y Vilmos fel­ügyelő bizottsági tag még ugyan e kérdéshez szólva, azt mondá, hogy az üzleti könyvek nem vezettetnek magyarul azért, mert az igazgatóság néhány tagja nem tud magyarul. Erre Cséry Lajos, kijelentve, hogy az elnök válaszát tudomásul veszi, de abban, hogy e társaság könyveit németül vezetik , nem nyugszik meg. Ugyanily értelemben szólaltak fel többen is, mire Hajós József elnök az igazgató­ság nevében kijelenté, hogy a közgyűlés kívánságá­nak jövőben lehetőleg eleget fognak tenni. Végül még a felügyelő bizottság tagjait választotta meg a közgyűlés, még­pedig a régieket: Hajós József, Be­­reznay István, Ormódy Vilmos és dr. Végh Arthur urakat. Az első magyar általános biztosító társaságnak mai napon tartott válaszmányi ülésében elhatározta­tott, hogy az 1882. évre kimutatott, s 880.898 frt 74 kra rugó tiszta nyereményből a közgyűlésnek 192 frtnyi osztaléknak kiosztása fog javaslatba hozatni.­­ A mérleg számlából kitűnik, hogy az elmúlt év­nek díjbevétele a tűzbiztosítási ágazatban: 3.951,887 frt 05 kr, a szállítmányi osztályban 227.007 frt 28 kr és a jégüzletben : 1.671,781 frt 70 kr, továbbá, hogy a tűz- és szállítmánybiztosítási ágazat díjtarta­­léka 1,868,000 frtra emelkedett, mely tehát a tava­lyihoz képest ll°/0 nyi emelkedést foglal magában.­­ A nyeremény tartalék szintén 1.278,533 frt 51 krról 1.418,100 frt 30 krra emelkedett. A pestmegyei belvizek levezetése. A közleke­désügyi miniszter felhívta Pest megye közönségét, hogy a megye Duna balpartján elterülő s a nevezett folyam felé lejtő terjedelmes belvizek által ellepett területnek ármentesitésére a szükséges előmunkála­tokat tegye meg s e czélból Hartyán, Kakucs s a többi községeket egész Bajáig oda utasítsa, hogy azok társulattá alakuljanak. Ha ez megtörténik, a miniszter hajlandó az 1871. XXXIII. és az 1874. XI. tcz. alapján a társulatot kölcsönelőleggel segélyezni az­zal, hogy e költségeket a társulat meg fogja téríteni. Ezen leirat folytán az érdekeltek márczius 9-én értekezletet fognak tartani Pestmegye székházában. Budapest III. kerületi takarékpénztár. Ez inté­zetünknek, mely holnap tartja közgyűlését, 1882. évi mérlege szerint a tiszta nyeremény 7742 frt 72 fr,mely­ből az igaztóság kamat és osztalék fejében minden 50 írttal befizetett részvény után 5 frt 50 krt javasol szétosztatni. A takarékpénztár váltótárczája 303,787 frt 88 kr, jelzálogilag fedezett követelései 19,117 frt és 39 kr és különféle követelései 12,822 frt 82 kr, részvénytőkéje 49,600 frt (992 db részvény) és beté­tei 285,311 frt 83 kr. Az országos magyar gazdasági egyesület által egybehívott gazdasági egyesületek nagy­gyűlése f. hó 25-én (vasárnap) és a következő napokon d. e. 11 órakor tartja üléseit a Köztelken. Tárgy: A gazdaság egyesületek szervezése. A postai utánvételekre nézve a nagy közönségre előnyös változtatás fog legközelebb, hihetőleg már április 1-én életbe lépni. Ugyanis a postai utánvételi lapok, ha rendeltetési helyekre megérkeznek s az utánvét kifizettetik, nem mint utánvételi lapok fognak a feladó postahivatalhoz visszaküldetni, hanem mint postautalványok, úgy hogy a postai utánvételnek a czímzett általi kifizetése után a hosszadalmas utánvételi lap kezelés elmarad s egyszerűen utalványoztatik az összeg, mit a feladó mint más egyéb pénzutalványt azonnal felvehet a postahivatal utalványi osztályánál. Utánvételek kifizetése az osztrák államvasut­­nál. A behajtás utáni utánvételeknek az osztrák állam­­vasút társaság által teljesítendő kifizetése — me­lyet Budapestre nézve jelenleg a magyar általános hitelbank eszközöl — folyó évi márczius 1-től kezdve a Terézkörút 50 szám alatti társasági épületben el­helyezett saját főpénzárnál a rendes fizetési órákban d. e. 9-től 1- ig fog történni. A i. é. márczius 1- je előtt aviselt utánvételek is ezen időponttól kezdve a főpénztárnál váltatnak be. KÖZLEMÉNYEK. Az Erzsébet-gőzmalom társaság ma d. u. 4 óra­kor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, Hajós József elnöklete alatt. A közgyűlés 25 részvényes 950 részvényt tett le. A felolvasott igazgatósági jelentés szerint az elmúlt évben a társaság malmaiban össze­sen 531,799 méter mázsa búza őröltetett, még­pedig a budapesti malmok­ban 316,399 mm, Temesváron pedig 215,400 mm. Az év tiszta nyereménye 261,867 kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Február 24. Az üzlet szilárd. — Magyar öreg nehéz 58 —.—59, fiatal nehéz 68-----, közép 60—61 ’/., könnyű 57—58. — Sze­dett nehéz 59—.-----, közép 57—58, könnyű 55—57. — Romániai bakonyi nehéz 59—59‘/s átmeneti, közép 56’/s— 57’/- átmeneti, könnyű-----átmeneti, eredeti nehéz-------át­meneti, közép 54—55 átmeneti. — Szerbiai nehéz 61 — -----átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 55—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 50—56, 2 éves 53—56 — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4% levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 24. Gabonaüzlet. (Lásd üzleti hetiszemlénket.) Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Ma isme el­mondhatjuk, hogy már régen nem látott árak kere­kedtek a felszínre. Ezt a jegyzések a legjobban illusz­trálják . Jegyzéseink: Uj ár. jár. 88.50—88.90, sokat keresve, papir­­jár. 86.65—87-ig szinte. Osztrák hitelv. 307.10-ig. Magyar hitelrészv. 311-ig. Leszámítoló 97.50-ig. — Osztr. magyar államvasut 336.75-ig. A vásárlások sikerítő hevességgel folytak és az árak a legeslegmagasabb polctokon zárultak. Ha ez igy folytatódik, akkor a múlt év legmagasabbb jegy­zései nem sokára ismét napfényre kerülnek.

Next