Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-01 / 149. szám

nácsos itt helyszemlét tartottak. Hire jár, hogy őszre ő felsége ide jön. Ungvár, május 31. (Eredeti távirat.) Szieber Ede gymnasiumi igazgató jubileumi ünnepé­lye ma tartatott meg díszes közönség jelenlétében. Az ünnepeltet a tanári kar nevében Zoltsak, a volt tanítványok részéről Kusnyiry, a városi tanács nevé­ben pedig Hagyárossy üdvözölték. Az ünnepeltnek gyönyörű díszalbum és ezüst babérkoszorú nyújtatott át. Szieber meghatóan köszönte meg a kitüntetést Este tiszteletére 140 terítékre fényes bankett lesz. Szieber társadalmi életünk egyik kimagasló alakja i­s így megérdemlett ovatióban részesül. Déva, május 31. Benndorf és Pulszky az assistensekkel folytatják tanulmányukat a törté­nelmi társulat múzeumában. Németiben a vendégek tiszteletére K­u­u­n gróf nagy ebédet adott, este Sólyom fekete vendégeli meg őket a tár­sulat képviselőivel együtt. Holnap kirándulás Vajda- Hunyadra, hol Danyilla polgármester és Tornya járásbiró ünnepélyes fogadtatást rendeznek. Kassa, máj. 31. Kassa város mai közgyűlésében a közoktatásügyi miniszter rendeletét tárgyalták, melyben egyszers mindenkorra utasítja a várost, hogy a városi reáliskola számára évenként 326 köbméter tűzifát adjon. A közgyűlés a minisztérium e követe­lését azon okból utasítja vissza, mert a város nyo­masztó anyagi helyezeténél fogva iskolai czélokra többet mint jelenleg, nem képes áldozni, sőt oda nyi­latkozott, hogy a város iskolái számára kormányse­gélyt fog kérni, illetve felkéri a kormányt, hogy a polgári iskola még mindig függőben levő kérdését mielőbb rendezze, mert a város az iskolát eddig is csak súlyos anyagi álázattal volt képes fentartani. Marosvásárhely, május 31. A honvéd sátortá­borban szemlére várják P­a­c­o­r tábornok, kerületi parancsnokot. A gyakorlatok esőben, sárban szaka­datlanul folynak. A lovagló tanosztály holnap kezdi meg a 2 havi tanfolyamot. A maros-tordai és a csik­gyergyói birtokosság József főherczeget határszéli szemleútjában ma­gánfogatokkal, eléje hajtván, megtisztelni szándékozik. A XVI. és XXXV. hadtestek a nyár folyamán a brassó-marosvásárhelyi vonalon hadi műveleteket fognak tartani. Androvszky ezredes Plevljéből a 62. gyalogezred 4 .zászlóaljának megszemlélésére ide érkezett. Bécs, május 31. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A mai lóversenyeket a két évesek futama (1000 írt, 1200 mét.) nyitotta meg, melyben br. Üchtritz Zsigm. Parva H. ménje­k­ényen nyert; gr. Schlick Érv. Fiamettája 2-dik, Mayer Arthur Farab-ja 3-dik volt. Az asszonyságok diját (1. dij. és 2900 frt, 1600 mét.) hg. Esterházy Pál Parsifal-ja két hoszszal könnyen nyerte meg. Mr. J. "Waugh Oc­­cident-je 2-dik, Mayer Arthur Hohenau-ja 3-dik, gr. Apponyi Antal Tittle-Tattle-ja 4-dik volt. A freu­­denaui handicapben (3000 frt, 2400 mét.) gr. Sztáray János Cataclysm-ménje egy hosz­szal győzött; gr. Eszterházy Miklós Lehetetlen-je 2-dik, gr. Schlick E. P­e­d­r­i­t­t­a­ja 3-dik volt, 7 ló futott. A következő handicapben (1200 frt, 1000 mét.) gr. Henckel H. S­u­n­r­i­s­e-je könnyen győzött; Mayer Arthur Fair­y Wind-je 2-ik, gróf Kinsky R. Érni kanczája 3-ik volt, 5 ló futott. Az eladó verseny 700 frt díját, 1600 méter távolságra Mr. J. Waugh L­oup­gar­on-ja könnyen nyerte meg. Wackerow C. Jaquittá-ja 2-ik, hg. Esterházy Pál Radiesb­en je 3 ik volt. A gátversenyben (700 frt, 2400 mét.) Schossberger Nándor Theodo­lit­h-ja győzött egy nyakhosszal; gr. Eszterházi Mik­lós Tremonia-ja 2-ik, hg Eszterházy Pál Bravien­­ká-ja 3-ik volt. Az akadályversenyt (1000 frt, 4800 mét.) szintén a Schossberger-istálló nyerte meg Etelkával; Dőry Lajos Timelkam-ja egy hosszal megkésve mint 2-ik s Baumgartner tánok Carmen-je mint 3-ik érkezett a czélhoz; 5 fő futott. Közgazdasági táviratok. A szab. osztrák-magyar államvasut közgyűlése. Bécs, május 31. A szabadalmazott osztrák-ma­gyar államvasut társaság közgyűlésének folytatása. A R a s­p­i vezértitkár által feolvasott évi jelentés szerint a délkeleti vonalon Diószegen, Galánthán, Szatymáron és Valkányban új felvételi épületek épít­tettek, a budapesti műhelyek és raktárak, valamint a temesvári és szegedi tárházak s ez utóbbi állomáson a szivattyúház kibővíttettek; számos magyarországi állomáson a vágányok, eszközök, jelző készülékek sza­­porittattak és a növekvő forgalom által igényelt szá­mos munkálat eszközöltetett; a Szatymar és Szeged kö­zötti ártéren 1200 m. hosszú híd építtetett, mely a Szoncsó folyón visz át; a bécs-ujszőnyi vonalon szá­mos magas építmény ujjáalakittatott; Marchegg és Wartberg között 45 k­mnyi hosszúságban, a kiváló fontossággal biró második vágány lerakása, mely je­lentéken nehézségekkel járt, befejeztetett ;Zebegény­­ben és Kövesden keresztezési állomások létesittettek s végül a szobbi és kürthi állomások kibővíttettek. Az üzletben levő vonalokon az első építkezések 3.152.820 írtba kerültek. Az északi vonalon kívül a bécs-újszőnyi és a temesvár-orsovai vonatok üzleti eszközei is szaporít­­tattak, még­pedig tíz gyorsvonat-mozdonynyal, 14 hosszátjáratú személykocsival, 292 teherkocsival, 4 tartánykocsival és 3 hóekével; azonkívül készül még 15 hosszátjáratú kocsi és 58 különféle teherkocsi. Mindezekért, valamint a vácuumfékért és a gyorsvo­natoknál alkalmazandó villamos vészjelzőkért és egyéb javításokért, továbbá a műhelyek és a sűtőha­­házak felszereléséért a költségek 1.502.606 forintot tesznek ki. A vágvölgyi vasút trencsén-zsolnai vonal építése annyira haladt, hogy a 13 kilométer hosszú fővonal még az 1883 év lefolyása előtt fog átadatni a forgalomnak. E vonalnak közvetlen összeköttetése Pozsonynyal már elkészült. A vágvölgyi vonatokra tett első beruházás 122,829 írtba került. A másodrendű vasutak egész sora van tervben, a tervek már tanulmány tárgyát képezik. A másod­rendű vasutak üzemére 40 szerkocsi-mozdony a szükséges fűtőházi és vonatfelszerelési tárgyakkal együtt beszereztetett. A költségek 270.679 forintot tesznek ki. A bányák, kohók és uradalmak értéke 1882. deczember 31-én: 23.950.932 frt; a régi hálózat tő­keszámlája : 550.000 drb első és második kibocsátású részvény: 126.386.158 frt; 950.486 drb 10 9 kibo­csátású 3°/C-ás kötelezvény: 118.599.026 frt; 150.000 drb. első és második kibocsátású 5 százalékos köte­lezvény : 31.513.786 frt; a brünn-rossitzi vasútvonal 14.594 drb. első és második kibocsátású kötelezvé­nye : 2.113.537 frt. Az 1882. év végéig az osztrák és magyar vona­lakon a vasutakra 251.842.677 frt, a bányákra, ko­hókra és uradalmakra 280.785.331 frt és a kiegé­szítő vonalakra 50.801.727 frt adatott ki. A régi hálózat üzleti bevétele 32.797.744 frt, tehát az 1881. évi bevételt 2.153.585 frttal haladja meg. A régi hálózat hosszát 81 kimterre és a másod­rendű vonalok hosszát 1882 kiméterre téve, egy kilo­méterre átlag 17.967 frtnyi bevétel esik. Személy­szállítás után befolyt: 7.742,286 frt, tehát 4 száza­kkal több, mint tavaly; teherszállítás után befolyt: 24.800,178 frt, tehát 8 százalékkal több mint tavaly. A szállítmányok mennyisége 6.163.259 tonna, tehát 8 százalékkal több van, mint a megelőző évben. A 206 kilomter hosszú kiegészítő hálózaton a bevétel 4.758,757 frt volt, tehát a múlt évi bevételt 574,409 frttal haladja meg. A szállítmányok meny­­nyisége 1.020. 799 tonna, tehát 10 százalékkal több volt, mint tavaly. Az üzleti kiadások 12.903,228 írtra rúgnak. A társaság bányáiban, kohóiban és uradalmai­ban 1882. év folyamán élénk tevékenység fejtetett ki. A termelőképesség emelése czéljából különféle javí­tások eszközöltettek, mi jelentékeny kiadásokkal járt s a tiszta nyereséget 1,032 249 frtra apasztotta. Az anyagkészlet az 1882. év végén 4,442,134 frtnyi ér­téket képviselt. A magyarországi és csehországi kő­­szénbányákból 973,362 tonna kőszén nyeretett. A vastermelés 91,961 tonnát tett ki, tehát a tavalyi mennyiséget 30 tonnával haladta meg, neve­zetesen Resiczán és Amninán 48.579 tonna nyersvas nyeretett, mi a megelőző évben nyert mennyiséghez képest 5 tonna gyarapodást mutat. A nagymennyi­ségű megrendelések következtében azonban a társa­­saság a fokozott termelés daczára is 8000 tonna nyersvasat volt kénytelen belföldön vásárolni Besse­mer-aczéllá való átdolgoztatás végett. A resiczai mű­helyek 8.159 tonnára rúgott, tehát kétszer annyira, mint tavaly. Egészben 24.817 tonna súlyra rugó aczélsin gyártatott. Az oraviczai paraffin- és ásványolajgyár nagyobbittatott és a bogsáni téglagyárban új körke­­mencze állíttatott föl. A moldovai salétromsavgyár­ban több rendbeli újítás létesíttetett. A bécsi gép­gyárban 64 mozdony készült, tehát kétszer annyi, mint múlt évben. A bérletjövedelem a jó aratás kö­vetkeztében 363,534 frtot tett ki. Wodianer báró elnök erre a társaság 1882. évi üzleteiről tett jelentést és az osztalékszámlát illő­­teg ezeket mondta: »Az imént elősorolt adatok szerint az átalános üzleti számadás következő számokat tüntet föl: az 1881. évi nyereség ren­delkezésre álló maradványa 84.797 forintot tesz. A régi háló tiszta jövedelme 17,048.437 forint, a brünn-rosszitzi vasút tiszta jövedelme 187.183 frt, a bányák, kohók és jószágok jövedelme 1,032.249 frt, összesen 18,352.666 frt. Ebből leszámítandók: a ka­matok és törlesztések és pedig a részvényekre 5,589.710, a kötvényekre 7,876.680 frt, összesen 13,466.390 frt, hozzá számítván az 1882. évben szen­vedett 2,442.822 frtnyi árfolyam veszteséget, teszen összesen 15.909.212 frtot papírban; ebből levonatnak a különféle kamatbevételek, melyek 418.654 frtot tesznek ki, marad 15.490.550 frt. A magas építés és üzleti eszközök megújítására a járulék 500.000 írtban, a jutalmak a személyzet részére 100.000 írtban állapíttattak meg. A kiegé­szítő háló elsőbbségi kötvényeinek 10 százalékos jöve­delmi adója 1882-re 292.156 frtot tesz. A tiszta jöve­delem fölöslege 1.955.828 írtra rúg. Mi tehát azon helyzetben vagyunk, hogy az alapszabályszerű jutalék levonása után 3.850.000 írtra rúgó osztalékot vagyis 7 frankot, tehát összesen 32 frankot részvényenként fizethetünk részvényeseinknek. Ezen osztalék 47,45 százaléknyi árfolyam mellett 82161 frt 11 krra rugó maradványt tüntet föl. Az 1883. július 1-én beváltandó szelvény az 1883. évre eső kamat fejében teljesített 5 franknyi részletfizetés hozzászámításával 12 frankban állapít­tatott meg. Az elnök az átalános igazgatási intézke­désekről tesz jelentést. A tisztviselők nyugdíjalapja 1882. deczember 31-ig 5.058,177 írtra rúgott és az év folyamán 18,826 írttal szaporodott. 774 alapsza­bályszerű nyugdíjra és járulékra 1882-ben 456,742 frt fordittatott. A szolgaszemélyzet nyugdíjalapja 1882. végével 2.733,862 frtot tett ki, mely az év fo­lyamán 71,808 forinttal növekedett. 3628 személy 311,576 frtot kapott nyugdíj fejében. A szolgák és munkások segélyző alapja az év végével 464,475 fo­rintot tett ki. Igazgatási rendszerünkben beállott változások Kopp vezérigazgatót, ki a társaságot 26 éven át buz­galommal és odaadással szolgálta, — visszalépésre indították. Az 1882. évi junius 6-iki és decz. 21-iki közgyűlési határozatok folytán, a társaság szolgálati ágainak szervezetét az év végével annyira előkészít­hettük, hogy a két külön igazgatóság ideiglenes mű­ködését Bécsben és Budapesten 1883. január 1-től kezdve megkezdhette. A szervezés most már végle­gessé vált, miután az alapszabályok jóváhagyattak. Az 1882. évi decz. hó 21-én tartott közgyűlésben vá­lasztott igazgatósági tanácsosok működésüket 1883. márczius hó folyamán megkezdték. Ámbár az 1881. máj. 30-iki közgyűlés a jelenléti jegyek értékét és az igazgató tanácsnak a tiszta jövedelmekből járó juta­lékát 1881. jan. 1-től kezdve 3 évre megállapította, mindamellett tekintettel az igazgató tanács áj ala­kulására, 1883. jan. 1-től kezdve további 5 évre újabb határozatok hozatalát kérjük. Ezután elnök azon szomorú veszteségről em­lékszik meg, mely a társaságot Hartig Ödön gr. és Mayrau Cajetán b. elhalálozása által érte. Kiemeli azon kiváló szolgálatokat, melyeket mindkét igazgató­tanácsos teljesített s reményű, hogy a közgyűlés a vesztesség fölött mély sajnálatának kifejezést ad és ezen érdemdús férfiak tiszteletteljes emlékét meg­őrizni fogja. Miután a párisi bizottságból Surell és Michels báró az igazgatótanácsba történt választatásukat­­ nem fogadták, helyettök de Normandie senatort, a franczia bank volt kormányzóját és Bartholdi egykori minisztert választották meg. Indítványozzuk ezen választások helybenhagyását. A múlt évi köz­gyűlésben az 1881-iki számadás megvizsgálására ki­küldött bizottság a számadást 1882. május 20-án jó­váhagyta ; az 1882. évi számadások átvizsgálására uj bizottság választását kérjük. Ezután következett Tu­­roczky megjegyzése és Hertl válasza, melyeket már közöltünk. A vita befejezése után, elnök az igazgatótanács nevében elfogadásra ajánlja a tisztajövedelem elosz­tására, a jelenléti jegyek értékének megállapítására, az igazgatósági tanácsosok választásának jóváhagyá­sára és a felmentvény megadásával meghatalmazott számadási bizottság választására vonatkozó s már kö­zölt határozatokat. Végül ennek köszönetét fejezvén ki a részvényeseknek nagyszámban való megjelené­sükért, mire a közgyűlés 8/*12 órakor d. e. véget ért. Marosvásárhely, május 31. Az országos vásár rendkívül látogatott volt. A mai heti vásáron 3055 szarvasmarha és 197 ló adatott el. Tiszta búza 8 frt 40 kr, rozs 7 frt 70 kr, törökbuza 6 frt 40 krjával adatott el. 116.75. Tartomány­bank 131.—. Banhegyes. —.—. Északi vasút —.—. Lombardok —.—. Osztrák államvasut 325.30. Bécsi lóvasút 215.75. Károly La­jos vasút —.—. Rudolf vasút részv. —.—. Erzsé­bet vasút —.—. Májusi járadék —.—. Dunagőzha­­józási részvények —.—. Papírjáradék 78.10—. 4°/0 magyar aranyjáradék 88.221/2- Bírod, márka —.-----. Húsz frankos arany 9.511/2. Alpine —. A déli tőzsdén barátságosabb a hangu­lat, az üzlet csendesen kezdődik. Az irányzat később jobb berlini tőzsdetudósítás folytán megszilárdul s a coulissa forgalma kissé élénkebb. A sorompóban azon­ban az üzlet teljesen pang s a jegyzések csak névle­gesek. Az elhelyezési papirok tegnapi jegyzéseiket megtartják. Az utótőzsde gyengül. Délután 2 óra 10 perczkor a következő árak je­gyeztettek: Osztrák hitelr. 294.1. Angol-osztrák bankrészvény 112.—. Union bank 116.80. Bank­egyesület 105.90. Magy. hitelbank 292.—. Osztr. államvasut 326.40. Károly­ Lajos vasút 294.25. Északi vasút —. Elbevölgyi vasút 215.25. Észak­­nyugati vasút 198 50. Erzsébet vasút—.—. Lom­bardok 147.40. Ferencz József vasút —.—. Rudolf vasút —.—. Alföldi vasút —.—. Kassa-oderbergi vasút —.—. Osztrák-magyar Lloyd 678.— Duna­­gőzhajózási társaság részvénye 579.—. Lovaspálya 216,10. Papirjáradék —.—. Ezüstjáradék —.—. Osztrák papirjáradék 78,22. Osztrák aranyjáradék 98,95. 4®/0. m. aranyjáradék 88 25—. 6°/0 m. arany­­járadék —.—. Magy. papirj. —.—. 1864-es sors­­jegy —.—. Bécsi községi kölcsön 123.—. Húsz fran­kos arany 9.51 x/1 Német birodalmi márka 58.55—. Rubel —.- . London —.—. Bécsi épitőbank —.— Párisi jár. —.—. Ottoman — . „ Bécs, május 31. (Magy. ért. zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 99.75. Erdélyi föld. kötv. 99.—. 50*°/a magy. földhitel­­int. záloglevél 102.25. Erdélyi vas. részv 163.50. 1876. magy. bel. vas. áll. els. kötv. 98 80. Magyar nyer. sorsjegy 114.—. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 120.45. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.70. 4 százalékos aranyjára­­dék 88.27. M. orsz. bankr. —.1. Magy. vas. kölcsön 137.50. Magy. hitelb. részv. 292.50. Alföldi vasutr. 170.50. Magyar éjszakkel. vasutr. 157 75. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 91.25. Tiszai vasutr. 249.50. Magyar leszám. és váltób. 87.50. Kassa-oderb. vasutr. 143.50. 5°/o papirj. 86.70. Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzb. r. —.—. Bécs, május 31. (O­s­z­t­r­á­k értékek zárlatja.) A tőzsde irányzata gyengült. — Jegyzésünk Osztrák hitelrész­vény 293.90. Déli vasút részv. 147.40. 4«/o aranyjár. 98.95. Londoni váltóár 120.—. Károly Lajos vasút részv. 294.50. 1864-es sorsjegy 170.—. 4­2°/o ezüstjáradék 78.75. 1860-as sorsjegy 134.75. Török sorsjegy 26.—. Angol-osztrák bank 112.—. Osztr. államvasut 326.—. 20 frankos darab 9.51*/«. 4.2°/o papirjáradék 78.22. Osztr. hitelsorsjegy 170.—. Osztrák­­magy. bank 840.—. Cs. kir. arany 5,67. Német bankvál­tók 58.50. Bécs, május 31. Esti tőzsde. A tőzsde irányzata nyomott. Osztrák hitelrészvény 294.40. Osztrák államvasut­­részvény —.—. Unió­bank —.—. 1860-as sorsjegy —.—. angol-osztrák bankrészvény —.—. 20 frankos arany —.—. Déli vasúti részvény —.—. Magyar hitelrészvény ——. 1864. sorsjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 88.32. Károly­ Lajos vasúti részvény —.—. 4­2 százalékos osztrák papirjáradék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. Berlin, május 31. (Z­á­r­­­a t.) az üzlet iránya szilárd. Jegyzéseink : 4­2 százalékos papirjáradék 66.70. 4-20/o ezüst­járadék 67.—. 6°/o magyar aranyjáradék 102.70. 5°/o m. papir­járadék 73.90. 5% keleti v. elsőbbs. kötv. 77.90. Magyar hitel­részvény —.—. Déli vasút részvény 262.— . Kassa-Oberbergi v.­részv. 62.10. Orosz bankjegyek 201.70. II. kibocs. kel. köl­csön 57.10. Magyar jelzál.­hitelbank-részvény —.—. Magyar Országos bank-részvény —. 5°/o osztr. papirjáradék 79.40. Ultimo arany­járadék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 75.20. Magyar keleti vasúti kötvények 96.70. Hitelrészvény 506.—. osztr. államv. részvény 560.—. Károly Lajos vasút részv. 127.—. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárf. 170.70. 4°/0 osztrák aranyjáradék 84.60. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. Berlin, május 81. (U t ó t­ő z s d e.) A tőzsde irányzata szilárd. — Jegyzéseink : Hitelrészvény 606.—. Déli vasút részvény 262.50. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. államvasuti részvény 560 —. Károly Lajos vas. részvény 126 50 Frankfurt, május 31. (Zárlat.) Az irányzat: szilárd. — Jegyzéseink : 4-2°/0 papirjáradék 66.68. 4,20/o ezüst járadék 67.V­ 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.75. Osztrák hitelrészvény 252.12. — Osztrák államvasuti részvények 278.87. Déli vasutrészvények 131.62. Magyar galicziai vasút 138. —. Váltóárfolyam Bécsre 170.70. M. lesz. és váltók r. —.—. 4°/o Osztrák aranyjár. 84.”/,. M. orsz. bankr. —.—. 5%-os osztrák papirjáradék 79.43. 4°/0-os magyar aranyjá­radék 75.31. 5­/o magyar papirjáradék 73.50. Osztrák-magyar bank­részvény 714.—. Károly Lajos vasút r. 253.50. Erzsébet nyugati vasút 188.50. Tiszavidéki vasút, elsőbbségi 86.31. 4*/1 százalékos földhitelzáloglevél 80.—. Magyar, hitelrész­vény —.—. Magyar jelz. hitelb. r. —.—. Osztr. aranyjára­dék . Frankfurt, május 31. (E­s­ti tőzsde.) Az irányzat szilárd. Jegyzéseink : 4.2°/0 papirjáradék —.—. 4-2ll/p ezüst­járadék —.—. 4% magyar arany­járadék 75.•/,. Osztr. hitel­részvény 253.25. Osztr. államv.-részv. 280.25. Déli vasút részvény 131.75. Osztr.-magyar bank-részv. —.—. Károly Lajos vasut-részv. 253.50. Erzs. nyug. vasúti részv. —.—. 4% osztr. aranyjáradék --.—. Árutőzsde, Bécs, május 31. (Eredeti távirat.) Ga­bonaüzlet. A ma Budapestről jelentett újabban is emelkedett árak az őszre szállítandó búzában ele­gendők voltak, hogy az itteni speculatiót vételre ser­kentsék s igy tetemes forgalom jött létre 10.80— 10.921/g írton. Nemsokára azonban túlnyomó lett az eladási szándék ez áron s midőn zárlatkor Budapest­ről is gyengébb árakat jegyeztek 10.86 frton adtak el. Egyéb határidőkben kevés az üzlet. Hivatalosan jegyeztettek a következő árak: búza máj.—junius 10.22—10.27 frt, búza őszre 10.87— 10.92, rozs azonnal szállítva 8.25—8.55 frt, rozs őszre 8.45—8.50 forint, kész tengeri 7.25— 7.30 frt, tengeri máj.—jun. 7.22—7.27, tengeri július—augusztusra 7.27—7.32, tengeri augusztus— szept. 7.35—7.40, kereskedelmi zab 7.00—7.15 frt, zab máj.—júniusra 7.10—7.15 forint, zab őszre 7.07 — 7.12. Bécs, máj. 31. (Er­edeti távirat.) Szesz­üzlet. Ez áruczikk ára ma ismét megszilárdult. Kész terményára 33,50 írton kel. Értéktőzsde. Bécs, május 31. (Eredeti távirat.) Ér­téküzlet. A mai előtőzsdén megmaradt a gyenge forgalom mérsékelt árak mellett, miután úgy a frankfurti esti tőzsde, mint a párisi boulevardfor­­galom lanyha hangulattal záródott. A speculatio eleinte jó vételkedvet mutatott, de a különböző helyi irodákból annyi speculatió-papír jött a piaczra, hogy a jegyzések még inkább nyomottak s a coulissa na­gyobb tartózkodásra késztetett. Elég jól tartottak a járadékok. A sorompók közt kevés a forgalom. A va­luták magasabbra tartvák. Jegyzéseink a következők: Osztr. hitelr. 293.30. M. hitelr. 290.75. Anglo­ bank —... Unionbank Barna Zsigmond tanácsnok öngyilkossága. Az öngyilkos fővárosi tanácsnok levele, melyet Ráth Károly főpolgármesterhez intézett, minden kétséget kizár arra vonatkozólag, hogy Barna Zsig­mond az öngyilkosságot elmezavarban követte el. Elmezavarodottságának tulajdonképeni eredete isme­retlen. Ráth főpolgármesterhez írott levelének gon­dolatmenetében, mindenütt a régi pestvárosi jegyzői pecséttel s elveszett régi iratokkal találkozunk. A pecsét — mint ő írja — egy ízben elveszett, azután megkerült íróasztala egy rejtett fiókjában. Sokat tanakodott magában, hogy átadja-e a polgármester­nek, de nem merte, mert fegyelmi vizsgálattól félt. S ez az egész pecséthistória agyrém volt, mert ha elveszett is az a pecsét, annak semmi fontosságot tu­lajdonítani józan fővel nem lehetett. Legfeljebb mint régiség bírhatott becscsel. S mégis — úgy látszik legalább a levélből — e dologban rejlik elmezavará­nak kutforrása. A csángók hazatelepitése. Újabban adakoztak lapunknál: A »Kis Lap« újabb gyűjtése. (Dr. Ágai Adolf küldemé­nye) ............................... 4 frt 60 kr Eddigi gyűjtésünk: 6142 frt 22 kr Összesen: 6146 frt 82 kr. A főpolgármesterhez intézett levelében egye­bek közt felemlíti, hogy irodájában az állószekrény­ben régibb értékes iratokat talált, melyekről nem tudta miképen kerültek oda. Ez — mint a ja — meg­döbbentette őt és sokáig tépelődött, mittevő legyen ez iratokkal, végre azokat jelentés kíséretében K­a­­mermayer Károly polgármesternek bemutatta. Ez — a­mint megtudnunk sikerült — csakugyan megfelel a valóságnak. Mintegy 4 hét előtt jelentést tett a polgármesterhez, hogy a szekrényében, mely már régóta áll a II. ügyosztály helyiségében, 10—20 év előttről keltezett iratokat talált s azokat további intézkedés végett beterjesztő. Ez iratok a fővárost érdeklő régibb szerződések, kötelező iratok, fogal­mazványok voltak, s azokat a polgármester a főszám­vevőnek adta ki azzal az utasítással, hogy azokat átvizsgálván, tegyen jelentést arról, váljon azoknak a jelenben van-e értékük és fontosságuk. Az egész dolognak azonban semmi jelentősége sincsen; ez a szekrény már 10 év óta áll a II. ügy­osztály helyiségében, hogy azelőtt, melyik hivatal­ban használták, azt ma megállapítani alig lehet; annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy azokat az iratokat valamelyik hivatalban felejtette a szekrény­ben, még mielőtt a szekrényt a II. ügyosztály helyisé­gébe vitték volna. Erre mutat egyrészt az ,iratok ré­­régibb kelte, másrészt az a körülmény, hogy azok egészen más természetű ügyekről szóltak, mint a­mi­nek a II. ügyosztály hatás­körébe tartoznak. Ő azon­­ban nagy dolgot csinált belőle, s ez is mutatja, hogy lelke már akkor beteg volt. Órákon át bezárkózott hivatalszobájába s irt, személyzete nem tudta elkép­zelni, miféle titkos munkát végez, s már azt hitte, hogy az ő működése ellen van tán kifogása s hogy a miatt jelentést akart tenni a polgár­­mesternél. Egy ily alkalommal hirtelen behívta a szolgát szobájába, s egy iratcsomagot mutatva neki, azt kérdé tőle: »Tudja-e mi van ez iratcso­móban?« s a szolga azon válaszára, hogy nincsen róla tudomása, azt mondá : »N­otól van elme­­h­e­t.« Ezután történt néhány nap múlva az, hogy a szóban forgó iratokat a polgármesterhez beterjesz­tette. Személyzete már régebben észrevette rajta, hogy ideges, izgatott, ingerült s különösen, hogy szórako­zott. A hozzá intézett kérdésekre sokszor feleletet sem adott, az ügyek elintézése körül nem egyszer ellen­­tétes utasításokat adott. Egyik jegyzője két hét előtt szabadságot kért, ő kezdetben hivatkozva az elinté­zendő teendők halmazára, ellenezte a szabadságolta­­tást, később azonban mégis beleegyezését adta ahhoz. Midőn jegyzője eltávozása előtt tisztelgett nála azon kérdést intézte hozzá : »Minő emlékekkel tár­vozik tőlem ?«— s azonnal hozzátette: »H­a ne­tán m­egbántottam, bocsáson meg értte.« Mindezen jelenségek — úgy látszik — már elő­­postái voltak a beállott elmezavarnak, melynek bekö­vetkezését csak siettette egy feljelentés, melyet ellene — mint értesülünk — a belügyminisztérium­nál, olvashatlan aláírással beadtak, s a­melyet a bel­ügyminisztérium a főpolgármesterhez küldött le. A főpolgármester a feljelentést közölte Barnával, de oly kímélettel járt el irányában, hogy a feljelentés tartal­máról még közvetlen környezete sem birt tudo­mással, mert a főpolgármester azt nem sorozta az el­intézendő egyéb ügyek közzé, hanem saját asztala fiókjába zárta. E feljelentésre vonatkozik levelének azon kitétele­­.Most vizsgálat van ellenem folyamatban« — pedig vizsgálatról ez ügyben tulajdonképen szó sem volt, s nem is lehetett, mert még a feljelentő kiléte sem volt kinyomozható. Hogy üldözési mániában is szenvedett, levele végpassusából bizonyos. E mánia az utóbbi napok­ban erőt vett rajta. A főváros tegnapi közgyűlésén történt, hogy K­o­v­i­c­s Károly törvh. biz. tag, kü­lönben I. ker. rendőrkapitány, valami interpellátiót intézett a polgármesterhez. Amint felállott, Barna tanácsnok, ki az előadók padsorában ült, izgatottan ugrott fel helyéről s elhagyta a gyűlésiemet. A mellé beosztott Kún Gyula jegyzőtől kérdezőskö­dött később, hogy Kovics miért interpellált. »Az éj­jeli csendháboritásokról szóló szabályrendeletet sür­gette« — felelt neki Kún, »Akkor jól van« — mon­­dá fellélegzve, mint a kinek nagy teher esett le a szivéről. Barna Zsigmond 1829. febr. 8-dikán született; II.­Károlyban, atyja gymnasiumi tanár volt. Elemi és gymnasiumi iskoláit Nagy-Károlyban, a bölcsé­szetet Szathmártt és Pécsen végezte. 1848-ban a pesti egyetemen orvosnövendék volt s innen lépett be, mint második önkénytes az I. honvédzászlóaljba. Az egész hadjáratot végig küzdötte; a télit Görgey alatt, s a nyárit a Yi­-dik hadtestben Pöltenberg alatt. Világosnál mint főhadnagy tette le fegyverét. Zászlóaljának egy ütközetéből sem hiányzott. Gyulá­ról mint foglyot Aradra vitték s ott besorozták az 1. sz. morva cs. k. ezredbe. Itt 1851. deczemberig szol­gált, Toskanában. Ekkor szembaja miatt elbocsátot­ták. 1861-ig II.­Károlyban volt aljegyző. Ekkor jött fel Pestre, hol mint városi aljegyző kezdte meg mű­ködését. 1868-ban nősült meg. 4 serdületlen árva si­ratja tragikus halálát. Kamermayer Károly polgármester ma este 6 óra után meglátogatta a gyászba borult özvegyet, hogy a tanács részvétét vigaszul vigye neki s a teme­tés rendezése iránt vele értekezzék. HÍREK. Május 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: A hunyadmegyei régészeti társulat közgyűlése. — A főváros közgyűlése. — Hirek. — Tárcza : Dósa György és az 1514-iki parasztlázadás. (Irta S­z­a­­­a­y József) — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Egyesületek és társulatok. — Irodalom, szinház és művészet. — Idegenek névjegy­zéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Szín­házak. — Csernátony Lajos, országgyűlési képviselő lá­zas bántalmak következtében huzamosabb időn át ágyát őrizni volt kénytelen. Azon sokoldalú kérde­­zősködés folytán, mely Csernátony betegsége alatt ál­lapota iránt ».»Nemzet« szerkesztőségéhez intéztetek, sietünk ez után tudatni, hogy Csernátony egészsége örvendetes módon javulóban van, úgy, hogy ágyát már elhagyhatta, s bár egyelőre teljes pihenésre van utal­va, s így látogatókat nem fogadhat, biztos reménye van rá, hogy már legközelebb — mindnyájunk leg­őszintébb óhajtásának megfelelőleg — tökéletesen felüdülve fogják őt üdvözölni nagyszámú tisztelői. — Kállay Béni közös pénzügyminiszter, mint a bécsi »Tagblatt« írja, a jövő hó első napjaiban indul régebben tervezett útjára az occupált terület­re. A miniszter most olyan pontokat fog beutazni, melyeket megelőző utazása alatt nem érintett s ezért útja leginkább a keleti, Szerbiával határos területre fog szorítkozni. A eddigi tervek szerint a miniszter meg fogja látogatni a következő helyeket: Brc­ka, Dolni- Tuzla, Cavica, Focsa és Mostár, — mind e városo­kat összekötő utak azonban nagyrészt olyanok, hogy legtöbbnyire csakis lóháton lehetséges rajta a közle­kedés. Dolni-Tuzlából Canicába menőben Kállay rövid időt Szerajevóban fog tölteni s nem lehetetlen, hogy Mostárból át fog menni Csettinjébe.­­ A Detlev-Silberer párbaj ügyét ma tárgyalta a bécsi törvényszék. E párbaj előzményeire legyen elég annyit felemlítenünk, hogy annak okát hírlapi­­démia képezte, s hogy ez urak Pozsonyba mentek verekedni pisztolyra. A harmadik lövésnél Det­­ev golyója Silberer a híres léghajós-sportsman, tér­débe fúródott, s őt hat hét tartamára tette sebe­sültté. A mai tárgyalásnak legérdekesebb mozzanata az volt, a­mint Zubovich, Silberer segédje elmondta, hogy ő a párbaj szinteréül szolgáló lovagló iskola elé pandúrokat állított, nehogy valaki is megzavarja őket, s a pandúrokhoz így szólott: »Te, jól vigyázz, ma nagyon vad lovon nyargalunk, nehogy be­engedj vala­kit!« S a pandúrok hűségesen vigyáztak is. A tárgyal­ás eredményét a következő távirat tudatja: Bécs, máj. 31. Detlev­ Heydebrandt porosz hadnagy és Silberer, a »Sportzeitung« kiadója közt végbe­ment párbaj ügyében ma mondott ítéletet a bécsi törvényszék. Heydebrandt hat heti, Silbe­­ter négy heti s Guttmann, Gréta és Ernst párbajsegédek két-két heti börtönre ítéltet­­tek. Zubovichot, ki szintén segédkezett a pár­bajnál, a magyar biróságok hatásköre alá tartozván, őt fölmentették.­­ Bukovinai háziiparkiállítás nyílik meg f. hó 2 án (szombaton) d. e. 9 órakor a »Nemzeti szálloda« I. ev­. 21. számú termeiben. A bukovinai expeditio rendezi s jóval gazdagabb és érdekesebb lesz, mint az, a­m­lyet ugyancsak az expeditio rendezett volt április elején. Nagy számban lesztek kiállítva szövött és hímzett lepedők, különböző változatokban, sző­nyegek (festékesek) kendők, párnahajak. Lesz hat darab gyönyörű divánpárna is, melyeket az expeditio a fővárosban állítatott össze és egy elegáns portrer. A kiállításon egy csánga­sszony is jelen fog lenni 5 éves leánykával, s míg ez utóbbi a guzsalyon való fo­nást mutatja be a látogatóknak, anyja hímzéseket csinál. Az expeditio eleget akarván tenni a múltkori kiállítást látogató közönség kívánságának, a kiállított tárgyak nagy részét szabott áron el is adja a csán­­gók javára. A belépő dijakból bejövendő tiszta jövedelem is a csángók javára fordittatik. A belépő jegy ára 25 kr. — A Balatonegylet kirándulásának badacsonyi részét illetőleg, a programm némi változást szenved, melyet azonban bizonyára megelégedéssel fogadnak a kirándulók. A messze eső szirtlovag és kőkereszt he­lyett, a szebb kilátással biró, regényes Rózsa­kőt fogja a társaság meglátogatni, a­melynek közelében van a Kisfalud­y-ház, a­hol Kisfaludy Sándor szép regéit irta. A regényes pont megtekintése után, vil­lásreggeli lesz az ottani yacht-társaság által felajánlott herczegi épületben s azután a társaság Keszthelyre indul. Keszthelyen vetélkedve készülődnek az ottani társasegyletek, hogy a kirándulás végpontját kelle­messé, emlékezetessé tegyék. — A népszínházban ma volt az utolsó előadás az egyhavi szünet előtt, mely alatt a színház helyisé­geiben a szükséges tűzbiztonsági munkálatokat fog­ják létesíteni, »L­­­­­i«-t adták elő, és pedig kitűnő sikerrel. A közreműködők egytől-egyig igen jól vol­tak disponálva és különös gondos figyelemmel ját­szották szerepeiket, mintha ez utolsó est sikere által meg akarnák szilárdítani jó emléküket a színház törzs­­közönségénél, mely ez alkalommal, mondhatni teljes­ számmal jelent meg a színházban Hegyi Aranka kinek e darab czímszerepe egyik legkiválóbb és leg­sikerültebb alakítása, valóságos tüntető tapsokban részesült, majdnem minden couplet-ját megtapsol­ták , némelyiket meg is kellett ismételnie, a­mit pe­dig ritkán szoktak követelni a közönség által ismert, régi darabok előadásakor. De Hegyi kisasszony, igen szépen is énekelt és remekül játszott, úgy hogy min­den tekintetben meg is érdemelte a kitüntető rokon­­szenvet, melynek jeleivel nem fukarkodtak irányában. Tapsolták továbbá Tihany­i,K­a­s­s­a­i, és A­n­d­o­r­f­i urakat is, kik Hegyi kisasszony mellett — főbb szerepeket játszanak a darabban. — Holnap reg­gel a népszínház személyzete útnak indul Bécs felé, hogy az osztrák főváros igen fejlett és igen válogatós ízlésű közönségének­ bemutassa a magyar népszínmű-irodalom néhány jelesebb termékét. Bécs­ben nagy feladat vár a tisztelt művészekre; úgy fogják őket ott fogadni, mint a magyar színművészet kivá­lóbb képviselőit , és e tisztesség nagy kötelességgel is jár. Noblesse oblige ! Kétségtelen, hogy a bécsi közönség a magyar színművészetet némely tekintet­ben azon eredmények után fogja megítélni, melyeket a népszínház személyzete e kirándulás al­kalmával el fog érni. A népszínház tagjai tehát két­ségkívül tudatában vannak nagy és nehezen teljesít­hető feladatuknak; nem fogják egy perczig sem fe­ledni, hogy a nyelvüket nem értő közönséggel szemben győzelemre kell törekedniük, mert »táborukban van a magyar népszivmű­«, melynek nem szabad ve­reséget szenvedni. A czél nagy és nemes, legyen a reá irányuló törekvés is a czélnak megfelelő. Ré­szünkről teljes szívből kívánjuk a bátor vállalkozók­nak a legtökéletesebb és legfényesebb sikert. A ma­gyar művészet magasztos géniusa vezérelje őket nagyratörő és nagy felelősséggel járó vállalatukban Legyen működésüknek eredménye a dicsőség, és ju­talma — a magyar nemzet megelégedése! Naptár. Péntek, junius 1. Nap kél 4 6. 7 p., nyug. 7 6. 48 p. — Hold kél 1 6. 36 p. reg. nyug. 3 6. 15 p. d. u. R. kath. Jézus szent szive. Prot. Nikodém. Bu­rdg-orosz . (május 20.) Talalé. Zsidó : (ijár 25.) Rafael. Pénzügyminiszter fogad d. u. 8—4. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5 óráig. Az orsz. ngképző egyesület nagy tavaszi mulatsága a Margit­­szigeten. (Hirek folytatása a mellékleten.)

Next