Nemzet, 1884. július (3. évfolyam, 658-688. szám)
1884-07-01 / 658. szám
hazatérve, ágyba kellett feküdnie. Különösen felizgatta Ferryt a Tonkingban újból kitört háború, habár nem őt, hanem egyedül a tonkingi főparancsnokot, Miliőt tábornokot éri a felelősség súlya a történtekért. Miliőt ugyanis parancsot adott Langson elfoglalására; az erődöt a dunaiaknak a Francziaországgal kötött szerződés értelmében ki kellett volna üriteniök. Anélkül, hogy meggyőződést szerzett volna az iránt, hogy a dinaiak a szerződésben vállalt kötelezettségüket eleget tesznek vala — a tábornok 700 embert küldött Langsonba s nem egy egész hadtestet, mint kellett volna, hogy minden veszélynek eleje vézessék. Eddig még nincs határozottan megállapítva, vájjon az a 10,000 ember, akik a francziákat megtámadták, rendes chinai csapatok voltak-e, vagy pedig fekete zászlósok és chinai szökevények. Miket távirataiban igyekszik mentegetni magát, közléseit azonban nem minden gyanakvás nélkül fogadják. Páris, jún. 29. (Harczok Tonkingban.) A »Temps« jelentése: Haiphong, június 27. délután 2 óra. Langson ellen az ellenségeskedések a legnagyobb erővel ismét fölvetettek. A »Kurimara« gőzös 95 sebesültet fog Hanoiba és Haiphongba szállítani, azok közt van a tengerészeti gyalogság egy századosa, aki súlyosan megsebesült. Negrier tábornok átvette a hadműveletek vezetését. A vidék, melyen a francziáknak át kell haladniok, hegyes és vízmocsáras, ami a menetet igen megnehezíti. A haiphongi residensek fölötte csodálkoznak, hogy Hanoiban nem bírtak tudomással a felől, mikép az utolsó franczia őrállomástól harminc kilométernyire egy nagy számú chinai hadsereg tanyáz. A »Temps« egy korábbi hanoii jelentése szerint az utóbbi időkben voltak Tonkingban véres jelenetek, melyekből a francziák megtanulhatták volna, hogy még mindig nincsenek túl a foglalás nehézségein. Villeroy d’Arcis franczia telepítvényes már a tsien-zsini szerződés aláírása után megkísértette Haiphong és Hanoi közt rendes gőzhajó öszszeköttetést létesíteni. 14-én akart útra kelni, midőn az utolsó perczben, néhány magát utasnak mondó chinai jött a fedélzetre. Útközben a chinaiak rátörtek a legénységre, és elfoglalták a hajót s rakományát. Gavelle kapitányt a legkegyetlenebbül megkinozták s aztán meggyilkolták; fejét csak később találták meg egy pagodában. Mihelyt e támadás hire Haighongba jutott, egy franczia csapatot küldtek ki, de ennek nem sikerült a vétkes chinaiakat kitudni. Több falut azonban, a melyben a zsákmány egy részét megtalálták, felgyújtottak. Útközben a francziák megtalálták az »ellenséget«, mely 150—200 halottat vesztett. Táviratok: BéCS, június 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« londoni levele szerint Gladstone a konservativok által beadott bizalmatlansági javaslat tárgyalásakor még nagyobb többségre számíthat, mint a megelőző, hason tárgyú viták alkalmával. Bécs, jan. 30. A »Wiener Abendpost« a szarvasmarha-ügyben kijelenti, hogy a behozatali tilalom, mely a Morvaországból Alsó-Ausztriába való behozatalra nézve fönállott, már rég nincs érvényben, a morvaországi mészárosoknak tehát nem is kell engedélyért folyamodniok — mint azt némely lap tévesen említé, — hogy a bécsi szarvasmarhavásárt látogathassák. Bécs, junius 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« belgrádi levele szerint az igazságügyminiszter körrendeletet intézett az összes szerb bíróságokhoz, amelyben hivatkozással arra, hogy egyes bíróságok még mindig a régi törvényeket véve alapul s tekintet nélkül a berlini szerződés óta kötött nemzetközi szerződésekre, az oly szerződések hitelesítését, amelyek által külföldi zsidók ingatlanokat szereznek, megtagadják, arra figyelmezteti a törvényszékeket, hogy a berlini szerződés által a jogegyenlőségre nézve minden vallási különbség megszüntettetek s hogy ennél fogva ingatlanok szerzése minden megszorítás nélkül úgy a bel- mint külföldi zsidóknak megengedtetik. Bécs, junius 29. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.«-nak a vatikáni körökhöz közel álló római levelezője constatálja, hogy 12 katholikusnak, köztük két püspöknek és Schorlemer-Alst centrumpárti vezérnek a reactivált porosz államtanácsba való meghivatása igen jó benyomást tett a Vaticánban. A szentszék és Poroszország közt jelenleg kitűnő viszony uralkodik, a tárgyalások, melyek egyre folynak, rövid idő múlva kedvező eredménynyel biztatnak. Erns, jun. 30. Vilmos császár a dán és görög királyi családok látogatására Wiesbadenbe utazott. Berlin, jun. 30. Bismarck herczeg birodalmi cancellár Varzinba utazott. Wiesbaden, jun. 30. Vilmos császár a dán és görög királyi családok kölcsönös látogatások után a kerületi főnöknél reggeliztek. Páris, jun. 30. A kamara ülése Foquet indítványa, mely szerint az alkotmány átvizsgálandó pontjai a kongressus működésének megszorítása nélkül egyszerűen kijelöltessenek 235 szavazattal 190 ellen elvettetett. Ferry miniszterelnök ellenezte az indítvány elfogadását. Kijelente, hogy az alkotmány átvizsgálásáról szólójavaslat a kormány programmjának lényeges része, és hogy az a kamara bizalma nélkül a megkezdett munkát nem folytathatná. Róma, jan. 30. A kamara ülése. Mancini külügyminiszter egy hozzá intézett kérdésre válaszolva, elősorolja Olaszország érdekeit és kötelességeit az egyptomi kérdésben. Olaszország 48 óra alatt elfogadta az értekezletre való meghívását, hogy Angolország irányában barátságának újólag bizonyítékát adja. Csakis Francziaország és Angolország között történt előleges eszmecsere, azonban oly feltétel alatt, hogy a hozott határozatok utólagosan a többi hatalmakkal is közöltetni fognak, mi meg is történt. Egyelőre Olaszország semmiféle kifogást nem emelt, fenntartotta azonban magának, hogy a határozatokat, ha azok szabatos alakban terjesztetnek elő, beható vizsgálat alá veendi. Nigra és Prave 11 eddig azon utasítást kapták, hogy Olaszorország és Európa érdekeit megvédjék, anélkül, hogy Angolország nehézségeit növelnék, sőt inkább Angolországot kényes feladatában támogassák. Mancini azon nézetét véli nyilváníthatni, hogy Olaszország politikai helyzete Egyptomban nemcsak rosszabbá nem vált, hanem ellenkezőleg lassanként javul, amennyiben a condominium és a kettős ellenőrzés, melyekből Olaszország ki volt zárva, megszűntek és Olaszország az egyptomi pénzügyek rendezésében ép úgy részt vesz, mint bármely más hatalom. A konstantinápolyi értekezlet határozata értelmében Egyptom végleges szervezése európai jellegű kérdés. Végül a szuezi csatorna kérdésének nemzetközi rendezése alkalmával megvalósulást fog nyerni Olaszország kezdeményező indítványa, mely szintén a konstantinápolyi értekezleten szövegeztetett. London, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Angliának az egyptomi pénzügyek rendezésére vonatkozó javaslatai ekképp hangzanak: Anglia garantiát vállal a megkötendő egyptomi kör sünért, amelynek kamatozására s évenkénti törlesztésére 4 és fél százalék állapíttatik meg, unificált és privilegisált adósságok kamatai egyenként fél százalékkal redukáltatnak törlesztésük megszüntettetik. Az angol kormány birtokában levő suez-csatornai címletek kamatai szintén fél százalékkal redukáltatnak. Az angol occupationális csapatok költségei évenként 300,000 fontra szállittanak le. London, jun. 30. Mint a »Daily Telegraph«-nak Kairóból jelentik, Hitrowo ma Londonba indult. London, jun. 30. Az alsóház mai ülésében Gladstone kormányelnök azon indítványát, hogy a rosszalási nyilatkozat a napirend többi tárgyai előtt tárgyaltassék, mely indítványt Göschen és más szónokok mint inopportunust elleneztek, 190 szóval 148 ellenében elvetette, miután Gladstone előbb kijelente, hogy a vita nem kívánatos és a szavazatot nem tekinti a kormány vereségének. Bukarest, június 30. Az új kabinet megalakulása hihetőleg csak a jövő hét közepén fog megtörténni. Nagyon sajnos, hogy nem az öreg Ghica Demeter herczeg lesz a kabinet főnöke, a herczeg ugyanis hajlott kora és betegeskedése következtében visszautasította a miniszterelnöki tárczát. Sophia, junius 29. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Sándor fejedelem e hó 20-án elutazott Sophiából s Lom-Palánkán és Buszosukon át Várnába indult, a honnan három napi tartózkodás után Tirnovoba fog menni a Sobranjenak julius 6-án történő megnyitására. A Sobranje e sessióban kiválón a jelen kabinet iránt való bizalom kérdésével fog foglalkozni. A kormány, hogy magának a többséget biztosítsa, jelenleg a conservativokkal tanácskozik, s compromissumot óhajt. Ha a tárgyalások sikertelenek maradnak, úgy a radikális párt fog Karavelovval az élén a kormányzással megbizatni. Konstantinápoly, jun. 39. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A keleti vasutak forgalmi társasági képviselője, Kühlmann még eddig hivatalosan nem értesittetett a császári iroda által mér szentesített ellenjavaslatokról, amelyeket ,* igazgatóság által s a vasúti csatlakozások késztülvitelére vonatkozólag beterjesztett javaslatokat*.... A hivatalos értesítés, miután a terjedelmes okmány sokszorosítása nem fejeztetett be, csak néhány nap múlva fog megtörténni. A porta ismert főfeltételein kívül, hogy t. i. a társaság mindjárt az új conventio aláírása után egészen török társasággá alakuljon át, s hogy a társaság által az államnak kilométerenként fizetendő járadék a 7000 frankot kilométerenként meghaladó bruttó bevétel 45°/0-ával számitassék — a porta ellenjavaslata más kisebb rendű feltételeket is szabott, igy, hogy a társaság által kibocsátandó uj czimleteket a porta bélyegezze le s hogy ezek csak a munkálatok előhaladásának arányában hozassanak forgalomba. Az uj concessio tartama 38 évre szabatott meg. Kaposvár, június 30. (Eredeti távirat.) Ma ismét kétszáz terítérű bankett volt, a számos felköszöntő nagy része Tisza Kálmánnak és Széchenyi Pál grófnak szólt. A délutáni órákban a miniszterelnök meglátogatta a megyei kórházat, a börtönöket s megelégedését fejezte ki a tapasztalt tisztaság és rend felett. A miniszterelnök egy nappal meghoszszabbitotta itt tartózkodását s csak holnap délután utazik el Zákány felé a fővárosba. A miniszterelnök folytonos ovatiókban részesül. Szombathely, jun. 30. (Eredeti távirat.) Kuncz Adolf képviselő tiszteletére 1 órakor bankett rendeztetett, melyen jelen volt Vas megye színe java. Kuncz a királyt, Radó Kálmán főispán Szombathely közönségét, mely nem engedi terrorizáltatni magát, Eredits, Reiszig, Németh főigazgató és többen Kunczot éltették. A bankett után, mely igen lelkes hangulatban folyt le, a választók tömegesen körül járták a várost, Radó főispánt és Kunczot éltetve, akiket este zenével tiszteltek meg lakásukon. Kassa, jan. 30. A közös hadügyminisztérium rendeletet intézett a kassai hadparancsnoksághoz az iránt, hogy fényképeztesse le a székesegyházban lévő azon sírköveket, melyek a hadsereghez tartozott egyénekre vonatkoznak és az így nyert fényképeket küldje fel. Podleszny András fényképész 10 ily sírkőről vett fel fényképet. A katonai bizottság egyik tagja állítása szerint egyik sírkő az uralkodó házhoz tartozott valamelyik főherczegé. A felvétel czélját a rendelet nem érinti, hihetőleg a trónörökös könyvével van összeköttetésben. — F r e d e, a dom-építészet vezetője a reconstructionális munkálat tervét és költségvetését felküldte a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. E szerint a székesegyház újraépítése egy millió iitot igényel. A terv szerint kiépíttetnék a közép- és északi kereszthajó, a tetőzet, a déli torony, az oldalhajók és a felső részek javíttatnának, míg az északi torony jelen állapotában meghagyatnék. A templom belseje az új építési terv szerint, eltérőleg a mostani ellipticus ivrendszertől, gothicus csucsiv rendszerben lesz építve. Zágráb, jun. 30. A tartománygyűlés ülése. Az igazságügyi költségvetés tárgyalásánál Sermage.gr. kijelenti, hogy az 1848. óta fönmaradt megváltási d e egyéb úrbéri ügyek elintézésének lassú menete nagy mértékben növeli az elégületlenséget. Ez igen alkalmas tér a szélső ellenzék izgatásaira. Hogy az ellenzék mennyire képes visszaélni a helyzettel, azt leginkább bizonyítja Szarcsevics Dávid izgató beszéde, melyet junius 23-án tartott s melyre szóló — sajnos — távolléte következtében akkor nem válaszolhatott. Szarcsevics akkori beszédében azt mondá, hogy a bányászati törvény és a bérmegváltás igazságtalan a parasztokra nézve, kik az erdők megváltásánál károsodnak, mint pl. Bistriczában is, hol csak cserjéseket kaptak. Ami a bérmegváltást illeti, mely az 1855-iki pátens szerint történt, Starcsevics az absolutismus álláspontján áll és azt az elvet vallja, hogy a nagybirtokosokat üldözni kell és a parasztokat meg kell ajándékozni a nagybirtokosok vagyonából. Starcsevics ezen álláspontját figyelmükbe ajánlja szóló Starcsevics azon párthíveinek, kiknek birtokaik vannak. Szóló utal arra, hogy Stubiczán és Bisztriczában a megváltás végrehajtásánál már két ízben folyt vér s katonaságnak kellett közbelépni, hogy a rendet helyreállítsa. Első ízben történt ez 1860-ban és másodízben 1872-ben. A megváltás, mely nagy részben még nincs végrehajtva, és azon vidéken foly, ahol múlt évben zendülés tört ki és ennek a félrevezetett népnek Szarcsevics azt hirdeti, hogy az erdők felosztásánál igazságtalanul és csalárd módon jártak el. Ez már világos izgatás. Szaló felhívja a kormányt, hogy ne hagyja magát tévútra vezetni, mert ezek a vádak teljesen alaptalanok. Adatokat tud fölmutatni, melyekből kitűnik, hogy a parasztok maguk tették tönkre az erdőt és az uraságnak még most is 22.000 forintnyi kártérítési öszszeggel tartoznak, melyet az uraság nem hajtott be rajtuk. A kormánynak Stubiczán és Bisztriczában siettetnie kell a megváltást, hogy az izgatottság végre csillapuljon. Az ellenpártiaknak pedig csak azt mondhatja szóló: Ne éleszszétek a tüzet, mert saját házatokat is el fogja pusztítani! Ha a vagyont támadjátok meg, ha az ellen izgattok, csak a kormány állását szilárdítjátok meg, melyet megingatni véltek, ha az a kormány erélyesen védelmébe veszi a vagyont és azokat a személyeket, akik ellen a kapzsi tömeget uszítani akarjátok. Szarcsevics gyönge beszédben igyekszik magát Sermage teljesen alapos vádjai alól tisztázni, azt állítván, hogy ő legkevésbbé sem vall anarchistikus elveket, hanem mind a parasztokat, mind a birtokosokat egyenlő igazságban óhajtja részesíteni. Klein osztályfőnök kijelenti, hogy a felhozott ügyet figyelmes megfontolás tárgyává teendi és annak előmozdítására fog hatni. Mihalovics Károly szintén azt ajánlja, hogy a megváltás sürgősen hajtassák végre. Ma ic en azon kérdést intézi, miért van a bíróságoknál oly sok hely üresedésben és mi történik azon összegekkel, melyek a fizetésekből megtakarittatnak ? Klein osztályfőnök felvilágosító válasza után a kérdéses czim megszavaztatik. Szarcsevics Dávid kérdi, minő czimen irányoztatott elő a fedezet a bíróságoknál előfordult számos sikkasztásra, vagy miből fog a kormány kárpótlást nyújtani ? Klein osztályfőnök kijelenti, hogy azelőtt tényleg fordultak elő sikkasztások és amennyiben a szenvedett kár a sikkasztókon be nem hajtható, azt az államnak kell pótolnia. Szónok ismerteti a fedezet módját, és kijelenti, hogy a kormány oly intézkedéseket tett, hogy most már nagyon nehéz lesz sikkasztást elkövetni. Tkalcsics azt hiszi, hogy a kár megtérítését a másodsorban felelős tisztviselőtől is kellene követelni. Erre az igazságügyi költségvetés átalánosságban elfogadtatott. A részletes tárgyalás folyamán Pisacsics azon kérdést intézi, vájjon kötelesek-e az adófizetők újra megfizetni azon adóösszegeket, melyek a községi- és adóhivataloknál elsikkasztatnak ? A mire Stankovics osztályfőnök azon fölvilágosító választ adja, hogy az adófizető felekre ily kötelezettség nem háramlik. Erre az igazságügyi költségvetés részleteiben is elfogadtatott. A végrehajtási törvény változatlanul megszavaztatott. Ezután Vojnovics indokolja sürgősségi indítványát, mely a színház ügyében 7-es bizottság kiküldését czélozza. Miskatovics előadó ellenzi a sürgősség kimondását, mire az el is utasíttatott. Ezzel az ülés véget ért. Holnap délelőtt 10 órakor ismét ülés lesz. thec-hajót elküldték Francziaországba, a másikat pedig Madagascarba Ez a tények A tengerészeti hatóságoknak ezekről ,tudomásgal kellett bírniuk és hiába mentegetőznek azzal hogy 5-ike óta a »Sarthe« hajón nem fordult elő kolera-eset. Mindenki tudja, hogy hadjárat folyamában milyen nehéz egy hajót fertőtleníteni. Faalkotmánya beveszi a járványcskát és az, hogy a legénység jó egészségnek örvend három hónapon át, még nem bizonyítja, hogy a hajó már nem tartalmazza a baj csiráit. Két eset lehetséges. Vagy az, hogy a »Sarthe« járványmentesnek volt nyilvánítva, vagy az, hogy nem volt Ha az utóbbi eset áll, akkor a francziaországi hatóságokat súlyos felelősség terheli, amiért a hajót bebocsátották. Az első esetben pedig a saigoni hatóságok a bűnösek, mert »gyanútlan«-nak nyilvánítottak egy hajót, mely a rajta uralkodó egészségi állapotok miatt képtelen volt egy parancsot végrehajtani. A tengerészeti hatóságok beismerik, hogy a cholera Toulonból hurczoltatott be, de azt állítják, hogy az előírt óvintézkedések megtörténtek. Ha a cholera 65 napi vesztegzár és utazás daczára is behurczolható, akkor ezentúl lehetetlen lesz a kelettel kereskedést folytatni. A tudomány férfiai nyilatkozzanak.« Más lapok is hasonló hangon szólnak és egy bonapartista újság kifejtette, hogy miután a cholera Tonkingből került Európába, a tonkingi expeditio pedig Ferry miniszterelnök műve, a járványt el kell nevezni »cholera Ferry«-nek. A sok támadással szemben, az egészségügyi hatóság, a következő újabb nyilatkozatot intézte a »Petit Marseillais«-hoz. »Kérem, és szükség esetére felhívom, tegye közzé lapjában, hogy a »Sarthe«, melyet azzal vádolnak, hogy behurczolta a cholerát Toulonba, ■ppTV, 3— ZOtt ÖÖDQ. chrilKHU ddju utwuvixHu/j ’^ei/ h.4“rom napon át vesztegzár alatt volt, hogy ezen idő alatt tisztogatták a hajót, hogy a hajón jó egészségügyi állapot uralkodott, és hogy 43 napig volt tengeren. Cochinchinából való elindulása előtt pedig nyolcz napig vesztegzár alatt volt a Szt.Jacques fok mellett. Ezzel a nyilatkozattal még mindig nincs megadva a felelet a kérdésre, hogy a cholera miképp hurczoltatott be. Csak annyit tudunk, hogy a cholera nem eredt a Toulon specialitását képező helyi okokból, miután már Marseilleban is kiütött. Most már csak azt lehet tenni, hogy a fenyegetett városok és vidékek minden intézkedést megtesznek egészségügyi viszonyaik javítására és vértezik magukat a veszély ellen. A párisi községtanács szombati ülése igen behatóan foglalkozott e feladattal. A víz- és csatornaügyi bizottság előadója pl. többek közt felemlíti, hogy a vízvezeték naponként százezer köbméterrel több vizet fog szolgáltatni, mint rendesen, hogy az utczákat háromszor fogják naponta öntözni, a csatornákat gondosabban öblítik stb. A rendőrfőnök előadta, hogy az összes rendőri közegek talpon vannak és be is jelentettek 2—3 »gyanús« esetet, de az egészségügyi bizottság mindegyik esetben constatálta, hogy csak a legélénkebb képzelő tehetség láthatott azokban cholera jelenségeket és hogy a St. Georges városrészben megbetegedett szakácsné baja nem volt még csak »cholera nostras« sem, és a szakácsné még az nap estére teljesen felgyógyult. Párisban nem fordult elő egyetlen gyanús eset sem. A profet kijelentette, hogy a betegek számára a kórházakban még 1412 ágy van, hogy a cholerások számára van külön pavilion minden kórházban és külön kórház Montrougeban ; minden kórház kellőleg el van látva fertőtlenítő szerekkel, a halottak gyors eltakarítására pedig megtörtént minden intézkedés. A községtanács végül elhatározta, hogy 12 tagú járványbizottságot küld ki, mely a következő kérdésekre fogja kiterjeszteni figyelmét.: Megtörtént-e minden évrendszabály a cholerának Párisba való behurczolása ellen ? A Toulon vidékeiről érkező élelmiszereket és utasokat elég szigorúan vizsgálják-e meg ? A Páris körül levő tisztátalan anyagokat feldolgozó gyárak nem veszélyeztetik-e a közegészséget ? Elég-e ott a felügyelők száma ? Elég sűrűn vizsgálják-e meg a pöczegödröket. A »Temps«-nak jún. 28-án reggel kelt sürgönye felemlíti, hogy a tengerészeti kórházakban negyvennégy cholerabeteg gyógyulóban van. Az az állítás, hogy Toulonban 25.000 főnyi katonaság van, alaptalan, mert a helyőrség élelmezési létszáma csak 10,000 ember. Egy római sürgöny szerint a »Popolo Romano« constatálta, hogy a Toulonból érkezett fiatalember, akit gyanús betegségi tünetek miatt Vestimigliában elfogtak, nem cholerabeteg.* A fővárosi tanács a következő hirdetményt bocsátotta ki: »Francziaország egyik kikötővárosában, Toulonban cholera-esetek fordulván elő, noha tovaterjedésének meggátlása elsősorban nemzetközi intézkedések által érhető el, mindazonáltal tekintve, hogy a járványok tapasztalás szerint ott fészkelődnek be legkönnyebben, hol a köz- és magántisztaság el van hanyagolva ; figyelmeztettetik a főváros közönsége, hogy rendes viszonyok között is a betegségek elkerülésére legjobb óvszer a köztisztaság mellett a magántisztaság, amiért is a lakásokban, udvarokban és házakban a tisztaságra és szellőztetésre, — mire nézve a kapuk nyitvatartása is előnyös — aegnagyobb gondot fordítsa, egész életmódjában pedig igyekezzék a mérsékletességet szem előtt tartani, is különösen az éretlen vagy elromlott gyümölcs élvezésétől tartózkodni. A fertőtlenítés szintén hathatós gátja lévén a ragályos károk keletkezésének, felhivatik a főváros közönsége, különösen a háztulajdonosok, hogy a vízvezetékkel el nem látott árnyékszékek, továbbá a pöczegödrök, és házi csatornák fertőtlenítését pontosan teljesítsék, mert eltekintve az ennek elhalasztásából származható közegészségi hátrányokból, pénzbirsággal fognak büntettetni és fertőtlenítés költségükre hatóságilag eszközölni. Kelt stb. Kamermayer Károly s.k. polgármester.« Az éj folyamában a következő táviratokat kaptuk: Páris, junius 30. Toulonban tegnap esti 6 órától ma délelőtt 11 óráig hat ember halt meg cholerában. Brouardel és Proust orvosok az egészségügyi tanácsban kijelenték, hogy a betegség, különösen a marseillei esetekből ítélve, kisebb mérvű ázsiai cholera. Marseille, jún. 30. reggel 8 óra. (Eredeti távirat.) Az egészségügyi bizottság, melynek tagjai: a tengerészeti főfelügyelő Bochard, Brouariel és Proust orvosok, Cazelles praefectus, Massat főtitkár és dr. Metaxas a városi közegészségügyi bizottság elnöke, tegnap meglátogatták a Pharovárban elhelyezett cholera-betegeket, mire a praefecturában tartottak hosszú ideig tartó tanácskozást. A keresk.miniszter küldötte kijelente, hogy a cholera nem látszik nagyobb elterjedést ölteni, minthogy a halálozás csak egy százaléknyi. Egy hanbemutatta ezután Fraknói Duka Tivadarnak, az akadémia levelező tagjának Londonból írt levelét, melyben tudatja, hogy a Körösi Csorna Sándor életrajzához szükséges adatoknak reá bízott összegyűjtésében újabb sikert mutathat fel. Dr. Manán kalkuttai lelkésztől ugyanis megkapta Körösi Csorna Sándor tibethi könyv- és kéziratgyűjteményét s azt az akadémiának el fogja küldeni. Körösi Csoma Sándor buddhista szerzetesektől szerezte az érdekes gyűjteményt, mely húsz -négy nyomtatványból áll s tizenhárom nagybetűs t ’hmn kisbetűs kéziratból. Megküldötte Duka Tivadar kalkuttai lelkész azon levelének fordítását is, melylyel a nagybecsű ereklyéket neki elküldötte s kéri Duka az akadémiát, hogy az ajándékozónak külön levélben mondjon köszönetet, mit a mai összes ülés egyhangúlag elhatározott. Az orvosok és természetvizsgálók 23-ik nagygyűlésének végrehajtó bizottsága az aug. 20—25-ikén Temesváron tartandó nagygyűlésre meghívta az akadémiát ; azon akadémikusok, kik e nagygyűlésen részt akarnak venni mint az akadémia képviselői, jelentkezzenek Fraknói főtitkárnál. Sántha Károly a ság-szent-lőrinczi Petőfi-ünnepély rendező bizottsága nevében az augusztus 10-én rendezendő ünnepélyre hívta meg az akadémiát. Ság- Szent-Lőrinczen ugyanis azt a házat, melyben Petőfi egyszer lakott s az iskolát, hova járt, emléktáblákkal fogják megjelölni. Az ünnepélyen az akadémiát Szász Károly indítványára Lehr Albert fogja képviselni. A pozsonyi kir. jogakadémia 100 éves fönállásának emlékére dr. Orvay Tivadar akadémiai tagnak »100 év egy hazai iskola életéből« czimü munkáját kiadta s ebből tiz példányt az akadémia rendelkezésére bocsátott ; Pauler elnök indítványára ebből öt példányt a történelmi sötöt az irodalomtörténeti bizottságnak adtak ki. Párisban Pasteur elnöklete alatt egy bizottság alakult, az elhunyt vegyész Dumas emlékszobrára gyűjtést rendezendő; e bizottság felhívta a mi akadémiánkat is, hogy rendezzen gyűjtést; kiadatott a III. osztálynak. Ezután bejelentette a főtitkár még, hogy az akadémiának mely kiadványai jelentek meg újabban s ezzel az összes ülés véget ért. Pauler elnök pár szívélyes szóval elbúcsúzott a tagoktól s jó egészséget kívánt nekik a szünidőre, hogy ennek elmúltával ismét folytathassák a munkát a tudományok javára. A cholera Francziaországban. Mikép került a cholera Francziaországba ? Milyen felelősség terheli a touloni hatóságokat, amiért a »Sarthe« gőzöst bebocsátották ? Ezek a kérdések foglalkoztatják még mindig a sajtót. A »Temps« kiemeli, hogy a touloni kikötőben állomásozó hajók közül épen a »Sarthe« az, melyen a járvány kitörése óta nem fordult elő choleraeset. A »Petit Marsellais« másfelől a következőket írja: »Május 6-án három szállítóhajó vetett horgonyt Saigoonban: a »Sarthe«,a »Vienne« és »Vinhlong.« A »Sarthe és a »Winhloug« hajókat Tonkingba küldték, megrakva a csapatok számára való élelmi és lőszerekkel, de a két hajón oly rossz volt az egészségi állapot, hogy útjukat nem tehették meg. Amint a két hajó május 10-én visszajött, leszedték róluk a rakományt és elküldték a veszteglő intézetbe. A vesztegzár idejének letelte után aSargul ág helyeselték a megtett óvó intézkedéseket, ajánlották a legczélszerűbb fertőztelenítő szereket, s ajánlották hirdetés útján javasolni dr. Albenois prophylaxisát a ragályos betegségek ellen. A Piraro-kastély és környéke lakói tiltakoztak az ellen, hogy a kastélyban cholera-betegeket helyezzenek el. Triest, jun. 30. (Eredeti távirat.) Velencze községi tanácsa cholera-betegek számára berendeztette a san cosmoi kórházat. Bécs, június 30. A »Wiener Abendpost» írja : »A Toulonból és Marseilleből érkező hírek minden kétséget kizárnak, hogy az ott uralkodó ragályos betegség ázsiai cholera. Az osztrák kormány a magyar kormánynyal egyetértőleg legelsősorban a földközi tenger franczia tengeri kikötőiből és Algírból érkező tengeri szállítmányokra nézve tíz, illetőleg 20 napi megfigyelést rendelt el.Valamennyi hatóság utasíttatott, hogy az óvó rendszabályokat a legnagyobb erélylyel foganatosítsák. A tárgyalások, melyek az iránt folytattatnak, hogy a monarchia délnyugati és nyugati határain a vasúton érkező utasok orvosi ellenőrzés alá helyeztessenek és a gyanús málhák fertőtlenittessenek, befejezésükhöz közelednek. A tilalom rongyoknak, ócska hajókötelek, viselt ruhák és használt ágy- és fehérnemyeknek choleragyanus országokból való behozatala ellen legközelebb fog kibocsáttatni.« Róma, jun. 30. Nehány lap azon hitte? két piemonti munkás, kik Toulonból Arr—.*•----—. _•___laszországba, cholerában megbetegedett és egyikök belehalt. Más hírlapok csupán egy munkásról tesznek említést. Kassa, junius 30. Kassa város egészségügyi tanácsa és a katonai kórház bizottsága ma délután ülést tartottak, melyen megállapíttattak a cholera ellen teendő szükséges óvintézkedések. A fertőztelenítés szigorúan elrendeltetett. A katonai kórház nagy mennyiségű Pistor-féle »antibacteriont« rendelt meg. Színházak. NEMZETI SZÍNHÁZ. Általános bérletszünet. Kedden, július 1-én: Az országos színészeti tanoda operai osztályának nyilvános vizsgálata VII szakaszban. Tanár: Passy.Cornet Adél. Rendező: Ujházy Ede, a színpadi gyakorlat tanára. NÉPSZÍNHÁZ. Kedden, július 1-én: Ez évadban utoljára. »Rip van Winkle.« Regényes Operette 3 felvonásban 4 képben. írták Meilhac, Gille és Farnie. Fordították Evva és Fái. Zenéjét szerzette Robert Plangette. FŐVÁROSI SZÍNKÖR. Budán, a Krisztinavárosban. Kedden, július 1.-én: »Nap és Hold.« Vig operette 3 felvonásban. írták Vanloo és Leterrier. Fordították Ewa Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerző Charles Lecocq. A szinlapokat esti kiadásunkban teljesen közöljük. HÍREK. Június 30. — Személyi hírek. Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek ma reggel Kalocsára utazott. — Sz ö g v é n y-Ma r ich László a főrendiház elnöke tegnap a déli gyorsvonattal a fővárosba érkezett, és délután visszautazott Székesfehérvárra. — Fraknói Vilmos a magyar tudományos akadémia főttkára a nyári szünidőt a krajnai Veldesben fogja tültenn. Kova már a napokban elutazik. — Ke-r e ti Gusztáv a képzőművészeti társulat igazgatója a napokban Párisba utazott. — József főherczegnek a »Tűzoltó közlöny« mai száma ismét egy czikkét hozza. A főherczeg ezúttal az alcsuthi önk. tűzoltószakasz szolgálati beosztásának rendjét ismerteti. — Táncsics Mihály temetése ma ment végbe az elhunytnak bodzafa-utczai lakásáról. A temetés rendkívül impozáns volt, kétségtelenül bizonyítva, hogy Táncsics művei fölötte széles körben voltak elterjedve, s behatoltak a legalsóbb rétegekig. A halottas ház udvara már 5 órakor zsúfolásig megtelt közönséggel, melyben az egyes testületek csak néhány taggal és lobogójukkal vagy küldöttségeikkel voltak képviselve. Ott voltak továbbá: Mocsáry Lajos,Helfy Ignácz, Beksics Gusztáv, Madarász József, Sárközy Aurél stb. A házon kívül olyan nagy a néptömeg, hogy az egész hodrafantera egyetlen óriási népáradat, s a szomszédos körök folyton csak úgy ontották a népet. Thaisz Elek főkapitány több rendőrtisztviselővel és számos lovas és gyalog rendőrrel, maga tapintatosan gondoskodott arról, hogy a közlekedés meggátolva ne legyen, s a temetés kegyeletét se sértse külső zaj. A rendőrtisztviselőknek nagy segítségükre voltak a Táncsics-bizottság tagjai is. A halottas ház udvarán 6 órakor kezdődött el a szertartás, mely a lehető legegyszerűbben, Táncsics végakaratának megfelelőleg folyt le. Facsó józsefvárosi káplán beszentelte a holttestet; ezután a nemzeti színház hatalmas énekkara énekelte el az »Oh sírjatok!« kezdetű megható gyászéneket. Ezután Bokros József, a Táncsics-bizottság buzgó elnöke, mondott emlékbeszédet az elhunyt fölött. Ecsetelte önfeláldozó, hasznos működését, hazafiasságát, soha sem lankadó emberszeretetét — és a mostoha sorsot, mely őt mindezek daczára érte. Nem panaszolja föl a sok szenvedést, mert természetes az : ki gondolna a kertészre, aki a gyümölcsfát ülteté, midőn gyümölcseit élvezi ? Aztán elmondta, hogy ők, az egyszerű munkások mint emlékeztették a közönséget arra, akiről nem feledkezett el, csak megfeledkezett: Táncsicsra s mint lett ennek a figyelmeztetésnek s a hírlapok lelkes támogatása folytán több és több eredménye. Bokros beszéde kimerítően, meghatóan adta elő Táncsics végső napjait. Ezután az »Aczélhang« dalegylet zengett el egy gyászéneket, mire elindult rendkívül hosszú menet. Elül párnákon vitték a Siklós város tölgyfakoszorúját, a Táncsics-bizottság koszorúját, aztán következtek a testületek, melyek mindenike külön tette le koszorúját a ravatalra: a kovács-, szabó-, asztalos-, borbély- és fodrász, az Osman, Páduai Szent Antal, az általános munkásegylet, több hadastyán egylet stb., rendkívül hosszú sorban, s mindvégig a legpéldásabb rendben. Az egyletek csak a vámnál fordultak vissza, ahol a megindult zápor az óriásivá nőtt közönség egy részét is visszariasztotta. A temetőben Herman Ottó és Farkas Ede tartottak beszédet, az asztalosok énekkara elzengett még egy utolsó búcsúztatót, s a sokat szenvedett agg író hamvait átadták az örök nyugalomnak. — Táncsics életéből. Táncsics Mihály halála alkalmából lapunk egy barátja a »Pester Zeitung« 1848. márczius 21-ikén megjelent számából a következő újdonságot közli velünk: »Az ellenzéki kör egyik tagját, Miske György urat igen megtisztelő küldetéssel bízta meg. Ugyanis felkéretett, hogy az ünnepelt népirót, Táncsics urat a »Nádor« szállodában levő lakásából jeles festészünkhöz, Barabás úrhoz vigye el, ki a kör megbízásából arczképét fogja lerajzolni. Ezen arczkép litographiroztatni fog. A ki-