Nemzet, 1884. augusztus (3. évfolyam, 689-719. szám)
1884-08-01 / 689. szám
a javaslatot, melyet önök elénk terjesztenek. Ha belenyugosznak a javaslat visszavetésébe, akkor minden rendben van. De ha a javaslat visszavetése nem tetszik önöknek, akkor módjában áll a kormánynak a néphez fordulni. Itt alkotmány revistó forog szóban és az alsóház ebben a kérdésben nem képviseli a nemzet mai véleményét. Az alsóház nem a népet képviseli, hanem azt, ami öt évvel ezelőtt volt a nép nézete. Pedig akkor és ma közt nagy űr tátong; azóta teljesen megváltozott a politikai világ és új tárgyak leszorították a napirendről a kérdéseket, melyek fölött a nép akkor szavazott. A szónok megjegyezte azt is, hogy a korona nem bízhatja teljesen a tanácsadóira annak megítélését, hogy mikor szükséges a parliament feloszlatása. Végül lord Salisbury személyes támadást intézett Gladstone ellen. A tory-párt csak azóta képez a lordok házában permanens többséget, amióta Gladstone áll a szabadelvű párt élén és azt hiszem, amikor nem Gladstone lesz a liberálisok vezére, a felsőházban nem lesz olyan határozott tory-többség. Ő olyan elveket alkalmazott polgártársainak személyes és vagyoni jogai tekintetében (a szónok itt nyilván az írországi bérlők érdekében hozott törvényekre céloz) amilyenekről Angolországban ezelőtt sohasem hallottunk, teljesen új elvek azok, melyek a jövőre nézve a korlátok nélküli fosztogatást helyezik kilátásba és ezért az a törvényhozói testület, mely érdekeinél és eredeténél fogva leginkább van hivatva polgártársainak jogaitvédelmezni, aggodalommal nézte Gladstone eljárását. Mindenfelől azt nalja, hogy az ipar pang, hogy a kereskedés nem bír nyereségre szert tenni, hogy üzletemberek nem tudják mibe fektessék pénzüket, általánossá kezd válni az aggodalom, hogy tűnőben van a régi biztonság, mely az angol ember vagyonosságát oly szilárddá tette, amilyen a szikla, melyen Angolország áll. Csoda-e, ha a lordok is aggódnak és ha nyugtalansággal tölti el lelkeiket Gladstone rettenetes egyéniségének árnyéka ? Sir Stafford Northcote arra lelkesítette a hallgatóságot, hogy vegyék fel a harczot és küzdjenek bátran a radicálisok ellen, kik most csak a lordok háza ellen küzdenek, de a siker esetében nem fognak megállapodni, hanem majd azután az alsóház ellen fogják támadásaikat intézni. A szónok felemlítette, hogy eddig vidékről több mint háromszáz bizalmi nyilatkozatot kapott és kijelentette, hogy ő és barátja beszédeket fognak tartani Manchesterben, Newcastleban, Sheffieldben, Liverpoolban és más városokban. A »Times« e két beszédet méltatva, kiemeli, hogy lord Salisbury mily veszélyes alkotmányellenes tant hirdet, ha azt hangoztatja, hogy a korona nem bízhatja a kormányra annak megítélését, hogy mikor kell a parliamentet feloszlatni; azután constatálja, hogy lord Salisbury — midőn kijelenti, hogy nem a választási törvény, hanem a kormány általános politikája tekintetében kell az országot megkérdezni — ezzel eláll azon praetensiótól, mintha a választási törvény kérdésében, a lordok háza jobban fejezné ki a nép érzületét, mint az alsóház. Budapest, júl. 31. (frlandi mozgalmak.) Az ír nemzeti párt két részre látszik szakadni. Parnell tanácsát vagy parancsát, hogy Belfastban meetinget ne tartsanak, nem fogadták meg, valamint azt sem, hogy a hozott határozatokon enyhítsenek. Parnell tehát interdictumot bocsátott ki a párt szakadárai ellen, kik azonban a nemzeti pártnak majdnem felét képezik. Úgy látszik, hogy itt a túlzók ki fognak válni. Portsdown és Logan közelében a » moonlight«cinkosai ismét követtek el egy bűntettet. Többet betörtek egy agg, 80 éves bérlő házába, öt, valamint öreg cselédjét a legbrutálisabb módon megverték,s végre azt mondták az aggastyánnak, hogy kénytelen lesz birtokáról elköltözni. A tettesek közül hárman már föl vannak ismerve. Budapest, jul. 31. (Midhat pasa halála.) A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« táviratilag jelzett czikke Midhat pasa és számüzött társainak halála felől igy hangzik: Az a legenda, melyet Midhat pasa s társairól kigondoltak, egy pamphletből ered, mely most esztendeje Athénben jelent meg s melyet akkor a közvélemény nem vett észre. Szerzője egy görög rajah, valami Cleanthi Scalieri, a ki többekkel megszökött Konstantinápolyból, hol árulás miatt üldözték s in contumaciam 15 évi gályarabságra ítélték. Az általa szökése után kiadott röpirat Midhat pasát s társait akarta mentegetni s a szultán ellen tartalmazott vádakat. Valami Dávid, kiről csak azt tudni, hogy postai titkár volt Konstantinápolyban, mely állás legkevésbbé sem tette politikai factorrá, lépett Scalieri helyére s rémes tudósítást közlött Midhat haláláról, s mit több lap átvett nem gondolva a hit megbízhatóságára s valóságára, hanem csak annak kalandos keleties voltára. A lap végmegjegyzése »baráti uralkodókról« beszél, kiknek rovására az ily rémregények készülnek. követte az Antigua adta példát, s végre az angol parlament kénytelen volt az 1833-iki törvényt egy ujjal helyettesíteni, mely 1838-ig a robotot is megszüntette és a rabszolgákat teljesen szabadoknak nyilvánította. A nemes nevek egész hosszú sora, melyeket az angol nemzet mindig tiszteletben fog tartani, amíg fönnáll, lép elő ragyogóan a múlt homályából. De jobb csengése egynek sincs, mint William Wilberforce-ének ki egész életét, nagy tehetségeit a néger rabszolgáknak szentelte. Ha William Wilberforce politikai czélokra törekedett volna, a legkiválóbb állásokra, a legnagyobb méltóságokra számíthatott volna. De ő lemondott a ragyogó kilátásokról, hogy magát egészen a vallás és a humanitásnak szentelje. Hosszú parlamenti pályája alatt — 21 éves korában választotta képviselővé Yorkshire, s csak 1825-ben lépett ki a törvényhozó testületből, — szakadatlanul az elnyomottak ügyének szentelte hasonlíthatlan szónoki erejét. Nem élhette meg ugyan az 1834. aug.lejét, de még halálos ágyán megtudta a hírt, hogy a felszabadítási törvényt mind a két ház elfogadta. Három nappal későbben, 1833. júl. 26-án meghalt. Wilberforce-val ugyanazon nemes ügyben tevékenykedett Thomas Clarkson, ki 1787-ben Granville Sharpe-vel társulatot alakított a rabszolgaság eltörlésére. Zachary Macaulay, a történetíró és később lord Macaulay atyja, szintén védte a négerek ügyét akkor, amidőn az még a hangadó körökben nagyon népszerűtlen volt. Negyven évig járt azzal a gondolattal, hogy ő neki ez óriási igazságtalansággal szemben keserű harczot kell indítania, de fiának volt föntartva, hogy 1833-ban a fölszabadítási törvény mellett a képviselőházban fölszólaljon. Ama kor államférfiai között föl kell még említeni Grey-t, az 1832-iki reformtörvény szerzőjét, valamint Brougham lordot, ki az 1811-iki bilit keresztülvitte, mely a rabszolgakereskedést közönséges bűnténynek bélyegezte meg. Valamivel később merült föl Forster quacker lelkész, (atyja a mostani képviselőnek és később mr. Gladstone alatt izlandi államtitkárnak), aki nem elégedett meg az angol gyarmatokon kivívott eredményekkel s keresztes háborút hirdetett Tennesseeben az elnyomott faj fölszabadítására s ott meghalt. De a midőn a négerek fölszabaditóinak nemes tetteit fölemlitjük, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy minő része van az angol népnek a 800,000 néger fölszabadításában. Megjegyzendő, hogy az 1832- iki reformtörvény nélkül, mely először tött rést az angol oligarchiában, az 1833-iki felszabadítási törvény létre nem jött volna. Soha a nép, a munkásosztály hangja ilyen tisztán eddig a parlamentben hallható nem volt. Majdnem minden választásnál, mely a reformált parlament megnyitását megelőzte, a szabadelvű párt körmenetein rendesen vittek egy lobogót, melyen le volt rajzolva egy lánczra vert néger, ezzel az aláírással: »Hát nem vagyok-e én is testvér és ember ?« A nép emberének ■ Táviratok. Ischl, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »P. C.« jelentése: A király aug. 20-ikán reggel érkezik meg ide Bécsből; 23-ikán a brucki táborba megy, onnan pedig az aradi hadgyakorlatokra. Időközben meglátogatja a steyeri villamos kiállítást, hova Kremsmünsteren át aug. 19-én érkezik. Steyerben lesz udvari ebéd is, mire a király még ugyanazon napon elutazik. Bécs, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »I?. 0.ajdCllhrDw* fpltti.”nést keltett az udvar által Angyelics patriarcha iránt tanusított kitüntető magaviselet. A szerb király köszöntőjében rendkívül megtisztelő módon szólott a patriarcháról, és ezúttal is megemlékezett Ausztria-Magyarország iránt viseltetett barátságáról, és a háláról Ferencz József király iránt. Bécs, július 31. (Eredeti távirat.) A »P. C.«-nek jelentik Szt.-Pétervárról, hogy a varsói dynamit-összeesküvést magánlevelek is koholmánynak és erős túlzásnak mondják. Az elfogott Bardovszky a szélső lengyel párt iránt tanusított rokonszenvéért már régen állott rendőri felügyelet alatt. Olyan elfogatás, mint a varsói, Oroszország minden vidékén folyton történik sok, de nagyobbára annyira titkon, hogy még az illetőnek hozzátartozói is csak jóval később tudják meg az okot. Úgy látszik, hogy ezt a titkolást Varsóban kellőleg megtartani elmulasztották. Bécs, júl. 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr« római tudósítója szerint Mancini októberig fogja szabadság idejét élvezni. Depretis egy hónapot tölt a Como tava mellett, aztán Turinba, innen pedig Shadellába utazik. Prága, júl. 31. (Eredeti távirat.) Az országos közművelődési tanács ülését Schwarzenberg Károly hg ma nyitotta meg nagy lelkesedéssel fogadott beszéddel, mely igy hangzik: »Ő Felsége császárunk és urunk által e helyre hivatva nekem jutott az a szerencse, hogy az orsz. közművelődési tanács második ülésszakát megnyissam. Tudatában a rám ruházott állás fontosságának, mindig feladatomnak tekintettem, hogy a közművelődés különböző ágaira egyenlő figyelmet fordítsak. Kellemes kötelességem kiemelni azt a támogatást, melyben a tanács a kormány s az orsz. bizottság részéről részesült s azt a sikert, mely működését kisérte. Csak a lankadatlan áldozatkészségnek s az együttműködésnek köszönhetjük tevékenységünk eredményeit, melyekre megnyugvással s örömmel tekinthetünk. De még sok a tenni való. Uj válságok következnek. Mind nyomasztóbb, veszélyesebb a világpiacz versenye, mely elértékteleníti termékeinket s mely a minőségre több gond fordítását s olcsóbb termelést igényel. Messzeható fontosságú kérdések ezek. Bár sikerülne a feladatnak megfelelni, melyet ő felsége által megerősített alapszabályaink ránk ruháznak. Ezután a 26 német képviselő nyilatkozatát olvasták fel, melyben kilépéseket jelentik rajongása átharapózott a szabadelvű képviselőre is, s kényszerűl őt ez ügyben állást foglalni. Grey kormánya a fölszabadítástól bizonnyal nem idegenkedett ; de hogy a bili javaslata nem ettől eredt, hanem egy nem hivatalos tagtól, mr. Buxtontól, aki azonfelül dissenter is volt, világosan mutatja, hogy az angol nép minő nyomást tudott gyakorolni a kormányra, hogy még a lordok háza is minden fönnakadás nélkül fogadta el a javaslatot. A paireknek még a fülükben volt az a kiáltás: »Le a lordokkal!« mely elég hangosan volt hallható a reformbill tárgyalásánál, s az 1794-iki hibát nem akarták ismét elkövetni. Ez évben, tehát ép akkor, amidőn a franczia nemzeti convent a színeseknek is polgárjogot adott, a Charles James Fox, a wighek feje által a képviselőháznak benyújtott javaslatot, mely a rabszolgakereskedést eltiltotta, a lordok háza elvetette. Alig szükséges elmondani, hogy az angol nép 1833-iki példáját mint követték a többi népek, mint következett az be hosszú, véres harczok után az Egyesült Államokban, úgy hogy ma a rabszolgaság minden polgárosult államban teljesen megszűntnek mondható. A democratia szelleme, mely a 19-ik századot átlengi, lehetetlenné ten egy olyan intézményt, mely a keresztény vallás mellett 18 századot élt át. Az a tan, hogy az ember tulajdon lelet az oligarcha és hierarchius elvekkel összeegyeztethető, de ellenkezik a democratia szellemével. A hatvanas évek háborúja a rabszolgaság utolsó nyomát is eltüntette. Akkor is az angol oligarchák voltak, akik a déli államokkal nyíltan rokonszenveztek, s Angliát majdnem háborúba sodorták az amerikai köztársasággal. S ismét a sokat szenvedő angol nép fogta ösztönszerűleg pártját az Északnak, s olyan férfiak adtak érzületeinek kifejezést, mint John Bright és Richard Cobden. Ma még van rabszolgaság, de nincs ott, ahol civilisatió uralt. Leginkább meg van a muzulmán államokban, s a spanyolokból támadt országokban. Brasiliában most akarják a rabszolgaság megszüntetését azzal megkezdeni, hogy a 60 éves rabszolgát szabadnak nyilvánítják. De hajd melyik rabszolga bírja ki az élet nyomorát hatvan hosszú esztendeig ?... Amikor az Óceánon üldözni kezdték azon hajókat, melyek a kalózkodás mellett rabszolgakereskedést is űztek minden nemzetközi szerződés és tilalom daczára, különösen egy hajó volt az, mely mintegy 80 kalóz legényével szembe is tudott szállni az üldöző, s legtöbbször angol hajókkal. Egyszer a kalózokat éjjel öt angol hajó kerítette be, biztosan tudva, hogy ismét »ébenfát« szállít. A kalóz jármű pinczeszerű odúiban 600 néger síntődött; a hajó gazdája látta a kelepczét, melybe esett, s amint a sötétség teljesen átláthatlanná lön, mind a hatszáz rabszolgát a tengerbe fojtatta. Reggel maga jelentkezett, hogy hajóját vizsgálják meg — nem volt már akkor rajta rabszolga egy sem. Ez a hajó is spanyol volt, kapitányáétól, és minden kalózostul együtt, ki. Az elnök azt, mint tárgyilag indokolatlant, visszautasítá, mire a gyűlés egyhangúlag a napirendre tért át. A német »Böhmerwald-Bund« azon kérése, hogy az országos közművelődési tanácsban képviselve legyen, elfogadtatott. Bad Gastein, jul. 31. Albrecht főherczeg ma reggel 8 órakor elutazott. A bucsuzásnál a német császár képviseletében Wedell gr., továbbá Thun gr. helytartó volt jelen. — Vilmos császár ma délelőtt 10 órakor Lamberg grófnét látogatta meg. A mai ebédre a helytartó és Betz alezredes hivattak meg. Este a császár sétakocsizást tesz. — Fürtenberg hg. bibornok tegnap elutazott. — Aug. 4-én a császár sógornője, a weimari nagyherczegné érkezik ide. Berlin, jul. 31. A németországi »Nationalbank« félévi mérlege 1.116,000 márka nyereséget mutat ki, mely összeg az üzleti félév tartamához mérten 11 */0- nyi kamatozásnak felel meg. A tiszta nyereség 882,000 márkára rúg, mely összeg a részvény tőkének közel 9 °/0-nyi kamatjával egyenlő. A bank díjtételek czimén 350,000 márkát mutat ki nyereségként. Páris, júl. 31. Az »Agence Havas a »Times« bentoini levelezőjének állításával szemben kijelenti hogy Fournier és Li Hung Csang szóval megegyeztek azonidőre nézve, mely a chinai csapatok haladéktalan visszavonulásának végrehajtására szükségesnek mutatkozott, továbbá, hogy Fournier maga adott át Li Hung Csangnak egy jegyzéset, melynek »a xjgjajs ...--------- , 11, _ napjai ki voltak tűzve és végre, hogy eme jegyzék Li Hung Csang beleegyezésével Ferry miniszterelnöknek be lön mutatva. Valótlan tehát, hogy Li Hung Csang a határnapokat törölte és e törléseket Fournier jóváhagyta volna. Páris, júl. 31. A kamara mai ülésében 294 szóval 191 ellenében elfogadta az alkotmány revisiójáról szóló törvényjavaslatot a senatus szövegezése szerint. A módosítványok visszavonattak, de azért a congressus elé terjesztetnek. Róma, júl. 31. (Eredeti távirat) Butenyev, a pápai szék mellett Oroszország hivatalos képviselője, szabadságidőre Oroszországba utazott. — Az érintkezés a szentszék és az orosz cabinet között rendkívül szívélyes,amennyiben csak néhány jelentéktelenebb ügy vár elintézést, s Oroszországnak a szentszéknél állandó képviselőjévé lesz az eddigi közvetítő Butenyev. London, júl. 31. Az értekezlet mai ülésén Münster gr. német nagykövet ismét fölvetette Egyptom egészségügyének kérdését, de Granville ismét tiltakozott annak tárgyalása ellen. Az ülés után tudatta Granville a nagykövetekkel, hogy a kormány utasításokat küldött, hogy Egyptomban erélyes egészségügyi óvintézkedések létessenek és szigorú felügyelet gyakoroltassák. London, júl. 31. A Reuter-ügynökség értesülése szerint az értekezlet tárgyalásai a legutóbbi napokban oly fordulatot vettek, mely a tárgyalás alatt levő kérdés kielégítő megoldását engedi remélni. Hétfőn közvetítő indítvány terjesztetett elő, mely az angol kormány javaslatai és a franczia kormány ellenindítványa közti ellentétek kiegyenlítésére szolgál és a hatalmakkal azonnal közöltetett. A meghatalmazottak közül néhányan már tegnap meg is kapták kormányaiktól az utasításokat, melyek kedvező eredményt engednek remélni. Az új indítvány a kérdésnek nem csupán ideiglenes, hanem végleges rendezését czélozza. London, jul. 31. Az értekezlet ma d. u. 1 órakor ülést tartott. Az ülés előtt Childers, Granville lorddal értekezett, ki ezután Gladstone miniszterelnökhöz ment. Brüsszel, jul. 31. A községtanács a közoktatási törvényjavaslat ellen benyújtott tiltakozást egyhangúlag elfogadta. Kopenhága, jul. 31. A királyné valamint a görögországi királyi párma ide érkeztek. Belgrádiul. 31. Angyelics patriarcha ma reggel Karlóczára utazott. Pétervár, jul. 31. (Eredeti távirat.) Az »Echo« és »Nowoje Wremja« egész sorát azon megkárosításoknak közölik, melyeket a Gnazy-Orel és Charow-Azowi vasutak építője Poliakow az államon elkövetett. A Stjernwall báró elnöklete alatt működő bizottság megállapíta, hogy több millió rubelt elloptak. A hírlapok azt állítják, hogy a kormányzat sokkal több előkelő tagja vett részt e műveletekben, semhogy azok törvényszéki üldözésére számítani lehetne. A vasúti szakosztály főnökét Surovszkyt néhány nappal ezelőtt hirtelen elbocsátották. A lapokból kivehető az, hogy az elbocsátás az orosz vasutaknál elkövetett visszaélésekkel áll szoros összefüggésben. A Csernigov kormányzóságban (Kis-Oroszország) agrármozgalmak fordultak elő nagyobb összeütközésekkel, melyeket csak fegyveres erővel lehetett elnyomni. Dzentelen tábornok háromszáz parasztot nyílt helyen megkorbácsoltatott, — erre az ostromállapot törvényeiből merítve magának jogot. A kormány erélyesen intézkedik a chinai és bokharai emberkereskedés megszüntetésére, mert újabban ismét tömegesen adják és veszik a balkíri és afghanistáni asszonyokat. A hírlapok szerint azon hír, mintha Oroszország és Németország szerződést kötöttek volna egymás között a politikai tettesek kiszolgáltatására vonatkozólag — korai, mert még az előzetes megbeszélések sem fejezték be. Deutsch nihilistát, kit Breisgauban elfogtak, a badeni kormány kiszolgáltatta Oroszországnak az 1869-iki badeni orosz szerződés értelmében, mint Gorivovics gyilkosát, nem pedig mint a terrorista párt tagját. Konstantinápoly, július 31. (Eredeti távirat) A P. C. jelentése: A montenegrói fejedelem küldöttét Bozo Petranit, a senatus elnökét, ki e hó 29-én érkezett ide, a szultán külön kihallgatáson fogja fogadni. — Gillet német szakférfiú mintegy 14 nap múlva végkép Berlinbe utazik, minthogy a vámszerződésre vonatkozó tárgyalások be lesznek fejezve. Zágráb, jul. 31. Miskatovics a »Narodne Novine« mai számában élesen válaszol a »Sloboda« és »Pozor« ismert támadásaira. Pellengérre állítja a félrevezetett tanulókat valamint félvezetőiket is, kik nyíltan felforgató eszméket hirdetnek. A jellemtelenség példájaként Starcsevics Antalt hozza föl, ki a bírák előtt eltagadta, hogy Kvaternik politikáját ismerte és azt mondta, hogy nem tudja, várjon Kvaternik pártjához tartozott-e. Majd a mérsékelt ellenzék ellen fordul és kimutatja, hogy mind a két ellenzéki párt politikája veszélybe dönti Horvátországot. Miskatovics czikke nagy feltűnést keltett élessége és nyíltsága következtében. A cholera Francziaországban. Dr. Koch a berlini közegészségügyi hivatalban a choleráról tett tapasztalatairól és véleményéről előadást tartott múlt szombaton. Hallgatósága kicsi volt, de válogatott; a fölolvasást titokban tartották, s még az orvosok sem tudtak felőle (néhányakat, mint Virchow, kivéve). Kedden este szintén volt vita a közegészségügyi hivatalban a Koch által megpendített eszmék felett; e vitában csak az előbbi fölolvasás hallgatósága vett részt.* Az egyes államok által a cholerajárvány behurczolásának megakadályozása végett tett intézkedéseket a »Közgazdasági Értesítő« alapján a következőkben foglaljuk össze: III. A többi államok intézkedései. Görögország. Július 6-án a görög kormány a rongyok, ócska ruhák, pamut, kender, len és selyem bevitelét megtiltotta. A görög kormány július 25-én a monarchiánkból Görögországba érkező hajók ellen öt napi veszteglést rendelt el. AnderDelév8&PJL?já £■ Július 26-án Livornoban egy a legfőbb egészségügyi tanács javaslatára f. nov 21-Tíl rendeletével a szárazföldön Francziaországból és Svájcból jövő személyek ellen elrendelt veszteglést hét napra emelte fel. Ezen rendelet kiterjed azon személyekre is, akik az Olaszország határain levő kórházakban e rendelet kibocsátásakor vesztegeltek. Az olasz kormány július 25-én a monarchiánkból Olaszországba érkező utasok ellen Cormonsban öt napi veszteglést rendelt el. Oroszország. A július 10-én Alexandriából Odessába érkezett orosz »Nachimov« gőzös három napi megfigyelés alá vettetett, mert rajta egy a szent földről jött zarándoknő dolerinben megbetegedett, ki azonban már kigyógyult. Az orosz kormány a cholerajárványnak Francziaországból való behurcolása ellen f. é. július 1—13-án a következő intézkedéseket tette közzé: A belügyminisztérium június 16-án és 19-én elrendelte, hogy haladéktalanul ugyanazon veszteglési intézkedések léptessenek életbe mint a múlt évben az egyptomi cholera alkalmából, u. i. a) Francziaország cholerás vidékeiről az orosz feketetengeri kikötőkre érkező hajók a vesztegállomásokban kétheti megfigyelés alá vonandók, tekintet nélkül arra, hogy a külföldön veszteglés alá voltak-e vetve vagy sem. b) A balti kikötőkben a Francziaországból jövő hajók szigorú orvosi ellenőrzés alá vetendők s a cholerás helyekről jövő hajók egyáltalában csak akkor köthet kinek ha igazolhatják azt, hogy valamely külföldi vesztegállomáson már megfigyelés alá voltak vetve. Hogy téves híreknek eleje vétessék s hogy a szükséges óvintézkedések szükség esetén haladéktalanul foganatosíthatók legyenek, a belügyminisztérium utasította a hatóságokat, hogy az 1883. évi augusztus 20-án kiadott rendelethez tartsák magukat. A) Mindazon helységekben, hol a cholerajárvány behurczolásának veszélye fenyeget. 1. A cholera kiütésének hírére azonnal szigorú vizsgálat tartandó a betegség mérvét és lefolyását illetőleg. 2. A cholerabetegek ürülékei s az általuk használt tárgyak azonnal tűz által megsemmisítendők, vagy elásandók vagy pedig carbolsav, chlormész stb. oldat által fertőtlenítendők. 3. Az egészségügyi felügyeletet az öszszes vasúti és hajóállomásokon szigorítani kell, úgyszintén az éjjeli hajlékokon, szállodákban, kifőzőknél, gyárakban, gyógyintézetekben, fogházakban, kaszárnyákban, iskolákban, vásárokon, piaczokon és bazárokban, zárdákban stb. és szigorúan ügyelni kell az utak, terek, udvarok, házak, pöczegödrök, árnyékszékek tisztántartására s ez utóbbiak gyökeres fertőtlenítés alá vetendők. 4. A kórházak idejében kellőleg felszerelendők, ideiglenes cholerakórházak és helyiségek állitandók fel s az orvosok rendelési helyéül külön helyiségekről kell gondoskodni. Ez intézetek ellátandók a szükséges személyzettel, fehérneművel, gyógyszerrel, jéggel s a felgyógyultak számára külön helyiségek állitandók fel. 5. Az érkező choleragyanus betegek azonnal elkülönitendők s e czélra készen tartandó házakban helyezendők el. 6. A népességnek vízzel való ellátására, vagyis a kutak, folyók stb. állapotára szigorúan fel kell ügyelni s mocskos vizek használatát szigorúan meg kell tiltani. 7. A piaczokon, bazárokban stb az élelmiszerekre szigorúan kell ügyelni s éretlen és rothadt gyümölcs, megromlott zöldség, burgonya, hal, tej stb. megsemmisítendő. 8. A nép közt idejében nyomtatott útmutatást kell szétosztani az óvintézkedések lényegéről s arról, hogy mennyire szükséges erélyesen s hathatósan közreműködniök a choleraesetek constatálásánál s a betegek ürülékeinek megsemmisítésénél vagy fertőtlenítésénél. 9. Idejében kell fertőtlenítő szerekről gondoskodni. 10. A gyógyszerészek a szükséges gyógyszerek beszerzésére felhívandók. 11. A népesebb helységek idejében kerületekre osztandók fel az egészségügyi felügyelet gyakorlása végett és a kerületi felügyelők választandók. 12. Az illető hatóságok és bizottságok kötelesek a szükséges egészségügyi intézkedéseket megtenni.13.Ha valamely helységben choleraeset fordul elő , az veszélyesnek ismertetik fel, a szomszédos, még egészséges, de veszélyezett helységek illetékes közegei: 1. Tartoznak kerületük népességét a betegség behurczolásának veszélyéről idejében értesíteni; 2. a tisztaság és fertőtlenítés tekintetében a kellő utasításokat kiadni; 3. a prophylaxisra nézve utasítást kiadni; 3. intézkedni, hogy az egyes kerületekben egészségügyi megfigyelés rendeztessék be, különös tekintettel a szegény munkás néposztály lakóhelyére; 4. hirdetéseket közzétenni, hogy mily feltételek alatt veszik fel a betegeket a kórházba s azon személyek és helyiségek czimét közzétenni, ahova segélyért és orvosságért lehet fordulni ; 6. egészségügyi állomásokat állítani fel, ahol a betegnek az első segély nyújtható s a szegény beteg számára menhelyeket alapítani. B) Mihelyt a cholera valamely helységben kiüt . 14. Az hirdetmény útján azonnal közhírré teendő 15. Intézkedni kell, hogy a szolgálattevő orvosok, vendéglősök, családatyák stb. a choleraesetről a rendőrséget a lehető leggyorsabban értesítsék. 16. Azonnal egészségügyi állomások állítandók fel, ahol a cholerabetegségekben ingyen segély nyujtassék s a szegényebb néposztály fertőtlenítő szereket kapjon. 17. Gondoskodni kell a betegek elkülönítéséről s e végből kórházak berendezéséről. 18. Szigorúan kell ügyelni az ürülékek, a fertőzött tárgyak (fehér-, ruha- és ágyneműek) fertőtlenítéséről, vagy megsemmisítéséről, úgyszintén a lakások fertőtlenítéséről. 19. El kell rendelni a cholerahalottak lehető gyors eltemetését, ha lehet külön choleratemetőkben, továbbá a halottak mészszel behintését, lehető mély sirok ásását s hogy idegenek a halottakhoz ne bocsáttassanak. 20. Az ócska ruhákkal és rongyokkal való kereskedés megtiltandó. 21. Hivatalos közlemények teendők közzé a járvány állásáról, a halandóságról, a tett intézkedésekről s azok eredményéről, a segélyállomásokról, a szabadágyakról stb. * A veronai kerületi főnök, Tesce a következő rendeletet bocsátotta ki: 1. Az utasok, akik Tirolból jönnek Veronába, csakis a peru utat használhatják. 2. A gardatói olasz gőzösöknek többé Riváig menni nem szabad, s jártokat már Malcasinében be kell szüntetniük. 3. Az olasz öböl és vámhatóságok minden Tirolból jövő hajót vagy gőzöst kötelesek visszautasítani. 4. Az alpesi szorosok el vannak zárva, s aki azokon keresztül jő, tolonczolás útján vitetik vissza. * Az alai vesztegzárat, mint jul. 29-diki kelettel írják, a Tirolból Olaszországba utazók számára ma megnyitották. A vesztegzár öt napos az utazókra nézve s azt a perti vesztegzárban kell tölteni, mig a málhákat szigorúan fertőztelenitik. Olaszországba ezentúl csak Alán keresztül lehet jutni, minthogy a többi hegyszorosokat bersaglierik, carabinierik és pénzügyőrök tartják elzárva. Az utasok számára I. és II. osztályú házat építettek a pályaudvarhoz közel, míg a parasztok számára fabódékat építettek. A Südbahn vonalai csak Periig közlekednek, azontúl a szállításról az olasz vasutak gondoskodnak. — Az olasz lakosság félelme olyan erős, hogy még a táviró sodronyokat is keresztül metszették, nehogy azon át terjedjen el a cholera. a vidéki HápokíüHmnvas'saiq'ahi'n ^mint a »Pozsonyéves fiú a cholera nostras tünetei között halt meg. A nagyszombati szolgabiró távirati után hívta meg a megyei főorvost a hulla bonczolásához. A choleráról a következő táviratokat vettük: Páris, jul. 31. Tegnap estétől ma délelőttig Touonban három, Marseilleben pedig hat ember halt meg cholerában. Róma, jul. 31. Az »Agenda Stephani« határozottan alaptalannak mondja ama hírt, mintha Turinban a cholera kiütött volna. Marseille, julius 31. (Eredeti távirat.) Colomb tábornok kerületi parancsnok szemlét tartott a helybeli csapatok fölött s elrendelte szükség esetére sátrak fölállítását. Aix-ben a helyzet javult. Az ottani érsek egy abbét, ki magát a segélyzőbizottságba beíratta, egy távolfekvő kórházba száműzött. Toulon, jul. 31. (Eredeti távirat. A szélsőbaloldali képviselők sok nyomort láttak itt, bár a város most már jobb állapotban van, mint volt. Clémenceau itt is meglátogatta a ragályos városrészeket. A lakosság szívélyesen tüntetett a képviselők mellett. Konstantinápoly, júl. 31.(Eredeti távirat) Az egészségügyi bizottság és a porta között, az utóbbinak a vesztegzárak szigorítására kibocsátott rendelete miatt, a támadt egyenetlenség még mindig nincs elintézve, mithogy a bizottság tiltakozott az ellen, hogy a portának joga volna az óvintézkedéseibe illetéktelenül beavatkozni. Színházak. NÉPSZÍNHÁZ. Pénteken, augusztus 1-én. Fényes kiállítással, 87-edszer: »Utazás a föld körül 80 nap alatt.« Látványos színmű 13 képben, zenével, énekkel, tánczcal. Jules Verne regénye után írta Csepreghy Ferencz. FŐVÁROSI SZÍNKÖR. Budán, a Krisztinavárosban. Pénteken, augusztus 1-én: »A koldusdiák.« Operette 3 felvonásban. írták Zell F. és Genée. Fordították Evva Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerzette Millöcker Károly. A szinlapokat esti kiadásunkban teljesen közöljük. HÍREK: Junus 31. — Király Ő felsége Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternek, közelebbről elhunyt leánya halála alkalmából, legmagasabb részvétét fejezte ki. — Rudolf trónörökös és Stefánia főherczegné a »Pol. Corr.« értesülése szerint szeptember végén a román királyi párnál Sinaiában rövid látogatást szándékoznak tenni. A trónörököspár Bécsből egyenesen Sinaiába megy, visszajövet pedig a görgényi kincstári uradalomba rándulnak medvevadászatra. (E hírt saját bécsi levelezőnk is illetékes forrásból merített értesülés alapján megerősíti. A »Nemzet« szerk.) — Kitüntetés. A hivatalos lap mai száma a következő legfelső kir. kéziratot közli: »Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Bárczy István osztálytanácsos és a honvédelmi minisztérium elnöki osztálya vezetőjének, ezen minőségben több éven át tanusított kitűnő szolgálatai elismeréseül, III-ad osztályú vaskorona-rendelet díjmentesen, — Biró Pál miniszteri titkárnak pedig, hivatali állásában tanusitott buzgó és sikeres szolgálataiért, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Ischlben, 1884. évi julius hó 26-án. Ferencz József, s. k., B. Orczy Béla, s. k.« A honvédelmi minisztérium e két kiváló, köztiszteletben álló és sok érdemeket szerzett főtisztviselőjének e méltó kitüntetése bizonyára széles körben fog őszinte örömmel fogadtatni. — Halálozás. Kathona Lajos, Komárom megye volt főmérnöke, megyei s városi birtokos, július 29-én Komáromban hosszas szenvedés után meghalt. Egyik fia volt Kathona Mihály nagyhírű csillagász és irodalmilag is jól ismert tanárnak s unokatestvére Beöthy Zsigmond kir. táblai tanácselnöknek. Szaktudományában kitűnő jártassággal birt s eljárásaiban tanusitott rendkívüli lélekismeretessége s becsületessége által ritka bizalmat s tiszteletet vívott ki nemcsak megyéjében, hanem széles vidéken is. Özvegyet és 5 kiskorú árvát hagyott hátra, kiknek bánatában az egész megyei közönség őszinte részvéttel osztozik. — Nemes adomány. Weisz B. F. kir. tanácsos születésnapjának évfordulója alkalmából ma 100 frtot küldött be az orsz. gazdasági egyesülethez, az iskolai takarékpénztárakkal foglalkozó tanítók jutalmazására. — Tűz Tétényen. Ma délután 4 órakor Lőwy Mór jelentette a tűzoltóság központi irodájának, hogy pár perccel előbb kapott távirati értesítés szerint tétényi magtára ég s a körülé elterülő egész nagy majorsága veszélyben forog. Segélykérésére az önkéntes tűzoltók egy szakasza Szily József s Markusovszky Béla vezénylete alatt nyomban kivonult. Hasonlót tett Kempelen Béla főparancsnok rendeletére a városi 5-ik számú (budai) őrség is, egy rövid óra alatt megérkezvén mindkettő a vész helyére. Beavatkozásukra ugyan nem volt már többé szükség, mert a tétényi lakosság a segélyül érkezett hamzsabégi önk. tűzoltók segítségével szerencsésen logalizálta a tüzet ; a pesti tűzoltóknál sokkal később kiérkező tulajdonost azonban ezt nem akadályozta abban, hogy majorsága és magtára megmenekülése felett érzett örömében meg ne vendégelje a fővárosból segélyre siető tűzoltókat, akiknek ünnepélyesen megígérte, hogy legközelebb saját vagy fia vezetése alatt, de okvetlenül fog tűzoltóságot szervezni Tétényen.